Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-07 / 57. szám

KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Ady Endre szeghalmi kapcsolatai Nilnek, hálás szeretettel és a szeretetért hálásan” Jövőre lesz száz esztende­je, hogy a magyar iroda­lom egyik legnagyobb alak­ja Érdmindszenten megszü­letett. A szocialista munkás- mozgalommal mélyen ro­konszenvező egyéniség több szállal kapcsolódott Békés megyéhez, a megyebeli sze­mélyekhez. Tudomásunk van arról, hogy mint barát és fegyvertárs támogatta Áchim L. András törekvé­seit, nagyon szoros kapcso­latban állt Rozsnyay Kál­mánnal és feleségével, Dap­diszkrét megbánással, egyébként pedig szeretettel, Ady.” Rozsnyay Kálmán nem tartozott Ady , környezeté­hez. Nem volt kocsmázó, éj­szakázó és ivó cimborája a köztudomásúah éjszakai életet élő írónak. Másrészt az Ady környezetében, süt­kérező társaságot nem sokra becsülte, kerülte őket. Ugyanez vonatkozik Rozs- nyayné Dapsy Gizellára (írói nevén Nil) is. Ö szin­tén csak azokat az alkalma­Dapsy Gizella a tízes évek végén sy Gizellával. Sinka István révén arról is értesültünk, hogy a Vésztőn élő Pápai László tanitóékat is meglá­togatta, aki valamikor Érdmindszenten gyermekko­ri játszótársa volt. Úgy gondoljuk, hogy nem lesz érdektelen, ha már ebben az évben szót ejtünk Ady Endre és a Rozsnyay házas­pár kapcsolatáról és ha nem is részleteiben mutatjuk be e barátságot, de annak egy­néhány érdekes momentuma fölött fellebbentjük a fáty­lat. Rozsnyay Kálmán írja, hogy még londoni tartózko­dása idején figyelt föl egy novella alatt az akkor még ismeretlen névre. Aztán idők múltával a fővárosban találkoztak, amikor Ady már a Budapesti Naplónál dolgozott. Ez 1907-ben tör­tént, és hajnalba nyúló be­szélgetés során váltak bará­tokká. Egy év múlva ismét hosszabb eszmecserére ke­rült sor kettejük között. Ez az év a „duk-duk-affér” ne­vezetes ideje. Sokan, soha meg nem tudták magyaráz­ni, érteni, hogy miért szü­letett meg Adv Endrének ez a keserű írása. Rozsnyay sem tudta megfejteni, csak sokkal később kapott rá ma­gyarázatot, de eit a titkok hét necsétje alatt kellett megőriznie. Bizonyíték erre A Holn-n c. e'ső kötet n’ón. lása: „Rozsnyavnak, a duk- duk-ügy részleteit beszél, getrr foi-’-’s. de egyelőre kát kereste, ahol Adyval. a költővel találkozhatott. Ké­pes volt Szeghalomról Ko­lozsvárra is elutazni, csak­hogy láthassa, hallhassa őt egy irodalmi esten. Ady 1906-ban találkozott először Nil verseivel, s kritikájában nem valami hízelgőén nyi­latkozott azokról. Nil első verseskötete nem nyerte rr;eg Ady tetszését, és általá­ban a költőnők verseiben hiányolta az őszinteséget és a realizmust Nem ismer­jük Dapsy Gizella reagálását e bírálatra, de az bizonyos, hogy Adynak nagy tisztelő­je és rajongója volt halálá­ig. Tudjuk, hogv amikor Nil Budapesten találkozott „gyámfiaival”, akiket a pá­lyakezdés időszakában tá­mogatott, a fő beszédtéma a költészet és Ady volt. Pontosan nem ismerjük találkozásaik sorát és szá­mát, de egy-két fennmaradt levélrészlet levelezőlap és Nil-vers bizonyítja, hogy kölcsönösen tisztelték egy­mást. Kapcsolatuk 1910-ben differenciáltabb lett. ami­kor Nil feleségül ment Rozsnyay Kálmánhoz. A nagyváradi holnaposok, majd az erdélyi irodalmi orgánumok felé orientálódó Nil lélekben is közeledett Ady szelleméhez, írói hit­vallásához. Majd később, amikor forradalmi magatar­tása miatt 1926-ban Szeg­halomról Nógrádverőcére költöznek, közelebbi kao­F. Varga Mária Portré Sass Ervin: Egyetlen szárnyasa pássa felhők'fölé repít az öröm ahol kék tengerben aranykorong a Nap s a száz toronynyi mélyben irigyen nyújtózik utánad az elszakithatatlanság Fi'dadelfi Mihály: Elégikus • asszony-himnusz Patas égen csak vágyunk feszült... Kínok szögeztek, s fonnyadt tavaszok űztek k eresni nem-volt-örömünket... Titkok h 'n8tek sejtelemszárnyakon... S a kárp,u széthasadt! S szülni fo 9unk már szabad flakat... Homlokunk az értetem kapuja, s a béke tér. nPloma a szivünk.„ Világ! Két ka, ’unk a ^Magokig felér! örzünk, akár * 'zehd csend>ét az esl ” 1965. l, csolatba kerül az Ady csa- l, Iádhoz és Lédához. A romániai magyarság n Bukarestben megjelenő A Hét c. hetilapja 1976. janu- - ár 16-i számában a váradi a Ady Múzeum anyagából egy i Nilnek írt levelezőlapot t közölt Ady aláírásával. Kel- . tezése: 1916. január 9. A a pár soros írás a következő: „Drága jó Nil, köszönöm . hűséges barátságát. Egy hét j múlva megyei.: katonának. . Beteg, szomorú és remény­telen vagyok. Kálmánt üd­vözlöm. Mindkettőjüket üd­vözli a feleségem. Én mara­dok a maga régi szerető poéta testvére, Csúcsa (Ko- lozs m.) Ady” A néhány sor megértésé­hez ismerjük meg az aznap Bölöninek írt (az irodalom- történetből eddig egyetlen ilyen témájú ismert közlés) sorokat is: „...idegesebb, be. tegebb vagyok, mint ami­lyennek a legutolsó találko­záskor láttál... Ügy látszik, mához egy hétre mégis be kell rukkolnom. Hidd el, ez a legkevesebb bánatom, bár Bertuka képessége sze­rint jó, gyöngéd és szerelő, ha bolondos is.” Akkor íródott e két lap, amikor ezt megelőzően 1915. december 20-án a Bánfíi- hunyádon besorozott költő a katonai behívás előtt ál­lott, holott köztudomásúan az előző sorozásokon már alkalmatlannak bizonyult. Nemcsak egyéb belső bajai, hanem csenevész lábszárai miatt is. Végül barátainak közbenjárására felmentést kapott. Ismerjük Rozsnyay írásá­ból, hogy egy névjegykár­tyán Ady az alábbi sorokat intézte hozzájuk: „Köszön­tünk benneteket, de a nyá­ron nem megyünk el a he­gyek közül. Talán későbben Ti jöjjetek! Feleségemmel együtt szeretettel üdvöz. lünk benneteket.” Ehhez Rozsnvay a követ­kezőket fűzte hozzá: „Csú­csa nincs messze hozzánk, és mégsem mentünk el, mindig volt vendége a mi házunknak is, meg talán mégis azt vártuk, hogy ők a fiatal házasok, jöjjenek előbb. Én nem is láttam őt többé. Hacsak sejtem is a hamar véget, hát nem el­gyalogoltam volna a bihari hegyekbe?” Rozsnyaytól ismerjük Nil utolsó találkozásának törté­netét Adyval. „A feleségem röviddel Ady halála előtt járt a pesti otthonukban. Már nagybeteg volt. Nehe­zen búcsúztak. Ady kezet, azazhogy kesztvűt akart csókolni, de a feleségem el­vi ellensége a k^zcsóknak és nem engedte. Hát akkor csókolj meg, édes jó Nil — kérte Ady és így váltak el örökre.” Ehhez még hozzáfűzhetjük azt az epizó4ot is, melyet Verőcén hallottam Rozs- nyayék valahai házigazdá­jának leányától. E találko­zás alkalmával Nil nagy ha­ragra gerjedve tett szemre­hányást Csinszkának, ami- I ért Adytól nem vonja el az I italt s ezzel meggyorsítja a I umtx __i. -__: i - I r omlását S ezt annál is ii kább tehette, mert a köti felesége együtt italozott lé jével. Nilnek ez a látogatás még inkább hozzájárult két asszony közli ellent elmélyüléséhez. Verőcei barátaiktól, c egyéb írásokból is ismer hogy Rozsnyayék lakásába tóbb Ady-fotó volt láthat Amelyik Nil íróasztala álit, mellőle soha sem h: anyzott a virág s a íénykt pen az alábbi sorok voltak „Nilnek, hálás szeretettel < a szeleteiért hálásan.” Ez a dedikált fénykép i Váradon van. És Várado van a híres Ady-téka tar talma is, mely a szeghalrr Simay-kisdedóvó lakrészé nek negyedszázadig legét csesebb kincse volt. Rozs nyay Kálmán Ady és holnaposok relikvia-gyűjte ménye messze földről von zotta az új hangú költésze tisztelőit. A váradi írók kö zül többen is megfordultak nála, hogy megtekinthessél azt a nagy értékű gyűjte­ményt, mely egyedülálh volt az országban. Rozsnya’ nagy szorgalommal és kitar tással szedegette össze a; Adyról, Adynak és Ady ál tál írt sorokat, írásokat Ezéú írásokboi állította ősz- sze az Ady kos£orúja c. kö tetet, mely 1925-í?en Szeg­halmon jelent meg. A ©bij. temén.yt később, ik*42-ber Tabéry Géza taná c'sárí Nagyvárad vezetői megvásá­rolták, egy később feláJb' tandó Ady múzeum számi' ra. Aki ma Váradra utazik és meglátogatja ezt a múze­umot, (mely húsz éve tárta ki kapuit), kegyelettel gon­doljon a nagy költő mellett a Rozsnyay házaspárra is, akik hű sáfárai voltak Ady Endre szellemi és tárgyi hagyatékának. Aztán, amikor Rozsnyayék eltávoztak Szeghalomról egy fiatal tanár — Fülöp Ká­roly — került ide Erdélyből, íz akkor szervezett Péter András Gimnáziumija, ö is \dy-rajongó és -tisztelő rolt. Nemzedékek sorát ne­velte, oktatta Ady szelé­nében. Volt tanítványai ma s hálás szívvel emlegetik nagy hatású irodalomóráit, ihol annak idején tanterven :ívül megszeretette velük Vdy költészetét. Egyik al­kommal a költő öccse, \dy Lajos is részt vett egy lyen irodalomórán, mely­öl nagy élménnyel távo- ott és elismerését és kö- zönetét fejezte ki Fülöp iárolynak. RKklya Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents