Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-07 / 57. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Ady Endre szeghalmi kapcsolatai Nilnek, hálás szeretettel és a szeretetért hálásan” Jövőre lesz száz esztendeje, hogy a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja Érdmindszenten megszületett. A szocialista munkás- mozgalommal mélyen rokonszenvező egyéniség több szállal kapcsolódott Békés megyéhez, a megyebeli személyekhez. Tudomásunk van arról, hogy mint barát és fegyvertárs támogatta Áchim L. András törekvéseit, nagyon szoros kapcsolatban állt Rozsnyay Kálmánnal és feleségével, Dapdiszkrét megbánással, egyébként pedig szeretettel, Ady.” Rozsnyay Kálmán nem tartozott Ady , környezetéhez. Nem volt kocsmázó, éjszakázó és ivó cimborája a köztudomásúah éjszakai életet élő írónak. Másrészt az Ady környezetében, sütkérező társaságot nem sokra becsülte, kerülte őket. Ugyanez vonatkozik Rozs- nyayné Dapsy Gizellára (írói nevén Nil) is. Ö szintén csak azokat az alkalmaDapsy Gizella a tízes évek végén sy Gizellával. Sinka István révén arról is értesültünk, hogy a Vésztőn élő Pápai László tanitóékat is meglátogatta, aki valamikor Érdmindszenten gyermekkori játszótársa volt. Úgy gondoljuk, hogy nem lesz érdektelen, ha már ebben az évben szót ejtünk Ady Endre és a Rozsnyay házaspár kapcsolatáról és ha nem is részleteiben mutatjuk be e barátságot, de annak egynéhány érdekes momentuma fölött fellebbentjük a fátylat. Rozsnyay Kálmán írja, hogy még londoni tartózkodása idején figyelt föl egy novella alatt az akkor még ismeretlen névre. Aztán idők múltával a fővárosban találkoztak, amikor Ady már a Budapesti Naplónál dolgozott. Ez 1907-ben történt, és hajnalba nyúló beszélgetés során váltak barátokká. Egy év múlva ismét hosszabb eszmecserére került sor kettejük között. Ez az év a „duk-duk-affér” nevezetes ideje. Sokan, soha meg nem tudták magyarázni, érteni, hogy miért született meg Adv Endrének ez a keserű írása. Rozsnyay sem tudta megfejteni, csak sokkal később kapott rá magyarázatot, de eit a titkok hét necsétje alatt kellett megőriznie. Bizonyíték erre A Holn-n c. e'ső kötet n’ón. lása: „Rozsnyavnak, a duk- duk-ügy részleteit beszél, getrr foi-’-’s. de egyelőre kát kereste, ahol Adyval. a költővel találkozhatott. Képes volt Szeghalomról Kolozsvárra is elutazni, csakhogy láthassa, hallhassa őt egy irodalmi esten. Ady 1906-ban találkozott először Nil verseivel, s kritikájában nem valami hízelgőén nyilatkozott azokról. Nil első verseskötete nem nyerte rr;eg Ady tetszését, és általában a költőnők verseiben hiányolta az őszinteséget és a realizmust Nem ismerjük Dapsy Gizella reagálását e bírálatra, de az bizonyos, hogy Adynak nagy tisztelője és rajongója volt haláláig. Tudjuk, hogv amikor Nil Budapesten találkozott „gyámfiaival”, akiket a pályakezdés időszakában támogatott, a fő beszédtéma a költészet és Ady volt. Pontosan nem ismerjük találkozásaik sorát és számát, de egy-két fennmaradt levélrészlet levelezőlap és Nil-vers bizonyítja, hogy kölcsönösen tisztelték egymást. Kapcsolatuk 1910-ben differenciáltabb lett. amikor Nil feleségül ment Rozsnyay Kálmánhoz. A nagyváradi holnaposok, majd az erdélyi irodalmi orgánumok felé orientálódó Nil lélekben is közeledett Ady szelleméhez, írói hitvallásához. Majd később, amikor forradalmi magatartása miatt 1926-ban Szeghalomról Nógrádverőcére költöznek, közelebbi kaoF. Varga Mária Portré Sass Ervin: Egyetlen szárnyasa pássa felhők'fölé repít az öröm ahol kék tengerben aranykorong a Nap s a száz toronynyi mélyben irigyen nyújtózik utánad az elszakithatatlanság Fi'dadelfi Mihály: Elégikus • asszony-himnusz Patas égen csak vágyunk feszült... Kínok szögeztek, s fonnyadt tavaszok űztek k eresni nem-volt-örömünket... Titkok h 'n8tek sejtelemszárnyakon... S a kárp,u széthasadt! S szülni fo 9unk már szabad flakat... Homlokunk az értetem kapuja, s a béke tér. nPloma a szivünk.„ Világ! Két ka, ’unk a ^Magokig felér! örzünk, akár * 'zehd csend>ét az esl ” 1965. l, csolatba kerül az Ady csa- l, Iádhoz és Lédához. A romániai magyarság n Bukarestben megjelenő A Hét c. hetilapja 1976. janu- - ár 16-i számában a váradi a Ady Múzeum anyagából egy i Nilnek írt levelezőlapot t közölt Ady aláírásával. Kel- . tezése: 1916. január 9. A a pár soros írás a következő: „Drága jó Nil, köszönöm . hűséges barátságát. Egy hét j múlva megyei.: katonának. . Beteg, szomorú és reménytelen vagyok. Kálmánt üdvözlöm. Mindkettőjüket üdvözli a feleségem. Én maradok a maga régi szerető poéta testvére, Csúcsa (Ko- lozs m.) Ady” A néhány sor megértéséhez ismerjük meg az aznap Bölöninek írt (az irodalom- történetből eddig egyetlen ilyen témájú ismert közlés) sorokat is: „...idegesebb, be. tegebb vagyok, mint amilyennek a legutolsó találkozáskor láttál... Ügy látszik, mához egy hétre mégis be kell rukkolnom. Hidd el, ez a legkevesebb bánatom, bár Bertuka képessége szerint jó, gyöngéd és szerelő, ha bolondos is.” Akkor íródott e két lap, amikor ezt megelőzően 1915. december 20-án a Bánfíi- hunyádon besorozott költő a katonai behívás előtt állott, holott köztudomásúan az előző sorozásokon már alkalmatlannak bizonyult. Nemcsak egyéb belső bajai, hanem csenevész lábszárai miatt is. Végül barátainak közbenjárására felmentést kapott. Ismerjük Rozsnyay írásából, hogy egy névjegykártyán Ady az alábbi sorokat intézte hozzájuk: „Köszöntünk benneteket, de a nyáron nem megyünk el a hegyek közül. Talán későbben Ti jöjjetek! Feleségemmel együtt szeretettel üdvöz. lünk benneteket.” Ehhez Rozsnvay a következőket fűzte hozzá: „Csúcsa nincs messze hozzánk, és mégsem mentünk el, mindig volt vendége a mi házunknak is, meg talán mégis azt vártuk, hogy ők a fiatal házasok, jöjjenek előbb. Én nem is láttam őt többé. Hacsak sejtem is a hamar véget, hát nem elgyalogoltam volna a bihari hegyekbe?” Rozsnyaytól ismerjük Nil utolsó találkozásának történetét Adyval. „A feleségem röviddel Ady halála előtt járt a pesti otthonukban. Már nagybeteg volt. Nehezen búcsúztak. Ady kezet, azazhogy kesztvűt akart csókolni, de a feleségem elvi ellensége a k^zcsóknak és nem engedte. Hát akkor csókolj meg, édes jó Nil — kérte Ady és így váltak el örökre.” Ehhez még hozzáfűzhetjük azt az epizó4ot is, melyet Verőcén hallottam Rozs- nyayék valahai házigazdájának leányától. E találkozás alkalmával Nil nagy haragra gerjedve tett szemrehányást Csinszkának, ami- I ért Adytól nem vonja el az I italt s ezzel meggyorsítja a I umtx __i. -__: i - I r omlását S ezt annál is ii kább tehette, mert a köti felesége együtt italozott lé jével. Nilnek ez a látogatás még inkább hozzájárult két asszony közli ellent elmélyüléséhez. Verőcei barátaiktól, c egyéb írásokból is ismer hogy Rozsnyayék lakásába tóbb Ady-fotó volt láthat Amelyik Nil íróasztala álit, mellőle soha sem h: anyzott a virág s a íénykt pen az alábbi sorok voltak „Nilnek, hálás szeretettel < a szeleteiért hálásan.” Ez a dedikált fénykép i Váradon van. És Várado van a híres Ady-téka tar talma is, mely a szeghalrr Simay-kisdedóvó lakrészé nek negyedszázadig legét csesebb kincse volt. Rozs nyay Kálmán Ady és holnaposok relikvia-gyűjte ménye messze földről von zotta az új hangú költésze tisztelőit. A váradi írók kö zül többen is megfordultak nála, hogy megtekinthessél azt a nagy értékű gyűjteményt, mely egyedülálh volt az országban. Rozsnya’ nagy szorgalommal és kitar tással szedegette össze a; Adyról, Adynak és Ady ál tál írt sorokat, írásokat Ezéú írásokboi állította ősz- sze az Ady kos£orúja c. kö tetet, mely 1925-í?en Szeghalmon jelent meg. A ©bij. temén.yt később, ik*42-ber Tabéry Géza taná c'sárí Nagyvárad vezetői megvásárolták, egy később feláJb' tandó Ady múzeum számi' ra. Aki ma Váradra utazik és meglátogatja ezt a múzeumot, (mely húsz éve tárta ki kapuit), kegyelettel gondoljon a nagy költő mellett a Rozsnyay házaspárra is, akik hű sáfárai voltak Ady Endre szellemi és tárgyi hagyatékának. Aztán, amikor Rozsnyayék eltávoztak Szeghalomról egy fiatal tanár — Fülöp Károly — került ide Erdélyből, íz akkor szervezett Péter András Gimnáziumija, ö is \dy-rajongó és -tisztelő rolt. Nemzedékek sorát nevelte, oktatta Ady szelénében. Volt tanítványai ma s hálás szívvel emlegetik nagy hatású irodalomóráit, ihol annak idején tanterven :ívül megszeretette velük Vdy költészetét. Egyik alkommal a költő öccse, \dy Lajos is részt vett egy lyen irodalomórán, melyöl nagy élménnyel távo- ott és elismerését és kö- zönetét fejezte ki Fülöp iárolynak. RKklya Jenő
