Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-07 / 57. szám

Moszkva Mint ismeretes, az SZKP XXV, kongresszusa Alekszej Koszigin kormányfő vezetésével a párt PB tagjai, a tervbizottság veze­tői és több ágazati miniszter részvételével fK> tagú különbi­zottságot alakított azzal a fel­adattal, hogy a legmagasabb pártfórum harmadik napirendi pontjának vitájában elhangzót^, illetve írásban beterjesztett ja­vaslatokat értékelje és döntsön arról, milyen kiegészítések és módosítások kerüljenek be a ti- zedik szovjet ötéves terv lő irá­nyairól szóló előterjesztésbe. A pártkongresszus a különbi­zottság jelentése alapján „A Szovjetunió népgazdasága 1976— 1980. évi fejlesztésének fő irá­nyai” címmel, dokumentumot fogadott el. A dokumentum hangsúlyozza; Az SZKP XXIV. kongresszu­sának határozatait megvalósítva, a szovjet nép új, hatalmas lé­pést tett előre a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának meg­teremtése, a nép életszínvonalá­nak emelése, az ország biztonsá­gának szavatolása útján. Jelentős mértékben növeke­dett az ország gazdasági ereje, emelkedett a társadalmi terme­lés hatékonysága, még szilárdab­bá vált a szovjet társadalom esz­mei-politikai egysége. Nagy sikereket értünk el a külpolitikában, a párt XXIV. kongresszusán kidolgozott béke­program megvalósításában. Meg­szilárdultak a Szovjetunió nem­zetközi pozíciói. Erősödött az együttműködés a testvéri szocia­lista országokkal. Nőtt a szocia­lizmus hatása a nemzetközi ese­mények alakulására. Tovább folytatódott a nemzetközi eny­hülés folyamata. Teljesítettük a IX. ötéves terv legfontosabb szociális-gazdasági feladatait. A Szovjetunió nép­gazdasága nagy ütemben, töret­lenül fejlődött. A nemzeti jöve­delem a IX. ötéves terv során 28 százalékkal emelkedett, a növe­kedés volumene abszolút érték­ben 76 milliárd rubel volt. A nemzeti jövedelem növekedésé­nek mintegy négyötöde a mun­katermelékenység növekedésé­nek köszönhető. A termelési ál­lóalap másfélszeresére nőtt, ér­téke 1975 végére meghaladta a 800 milliárd rubelt. A munka termelékenysége az iparban 34 százalékkal, a mezőgazdaságban 22 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés volumené a IX. ötéves tervben 43 százalék­kal nőtt. A közszükségleti cik­kek termelése 37 százalékkal emelkedett. Következetesen megvalósult a mezőgazdaság hosszú iávú fej­lesztési programja. Az ötéves terv során ebben az ágazatban a beruházások értéke 131 milli­árd rubel volt. A rendkívül kedvezőtlen idő­járási viszonyok ellenére a me­zőgazdaság bruttó termelése az elmúlt ötéves tervéhez viszo­nyítva 13 százalékkal növeke­dett. Évi átlagban a gabonater­melés 181.5 millió tonna, a hús­termelés 14 millió tonna, a tej­termelés 87,4 millió tonna volt. A gvapottermés évi átlagban 7,7 millió tonnát tett ki. Mint a dokumentumból kitű­nik, a beruházások összvolumene az elmúlt ötéves tervben több miVit ötszázmilliárd rubel volt. Csupán az iparban mintegy két­ezer nagyvállalatot helyeztek üzembe. Magasabb szintre emelkedett a szovjet tudomány, fokozódtak az új technika alkalmazásának méretei, öt év során 16 500 új gép-, berendezés-, készülék- és műszerfajta gyártása kezdődött meg. Közvetlenül népjóléti célokra — beleértve a lakásépítést és a szociális-kulturális beruházáso­kat — a nemzeti jövedelem négyötödét fordították. A lakosság egy főre jutó reál- jövedelme 24 százalékkal nőtt. A munkások és alkalmazottak fi­zetése átlag 20 százalékkal, a kolhozparasztok, jövedelme 25 százalékkal lett magasabb. Több mint 75 millió dolgozó jövedelmét emelték. A lakosság részére a társadalmi fogvasztási alanókból történt kifizetések és juttatások összege 1,4-szeresére Hz SZKP kongresszusának dokumentuma nőtt. A nyugdíjak, segeiyek és ösztöndíjak emelésével körülbe­lül 40 millió ember jutott na­gyobb jövedelemhez. A munka utáni jövedelmek és a társadal­mi fogyasztási alapokból törté­nő kitizetések növekedése köz­ben az állami kiskeresdelmi árak szilárdak, változatlanok marad­tak. A belkereskedelmi forga­lom volumene 36 százalékkal, a lakossági szolgáltatásoké 1,6- szeresére emelkedett. Összesen 544 millió négyzetméter területű lakást építettek fel. Az elmúlt ötéves tervben 56 millió ember lakásviszonyai javultak. Alapjában véve befejeződött az. Ifjúság általános középfokú képzésére való áttérés. Nagy figyelmet szenteltek a lakosság kulturális színvonala növelésének, a munka- és pihe­nési viszonyok javításának. Elmélyült a szocialista orszá­gokkal, mindenekelőtt a KGST- tagországokkal való együttmű­ködés. Következetesen megvaló­sulnak a szocialista gazdasági in­tegráció komplex programia ál­tal előirányzott intézkedések. Sokoldalúbbakká váltak a kap­csolatok a fejlődő országokkal. Bővültek a gazdasági kapcsola­tok az iparilag fejlett tőkés ál­lamokkal. A IX. ötéves terv alapvető feladatainak sikeres teljesítésé­vel egyidőben bizonyos gazda­sági mutatókkal és egyes ter­mékfajták gyártásával kapcso­latos tervfeladatokat nem telje­sítették maradéktalanul. A dokumentum a továbbiak­ban a. többi között rámutat; A ötéves terv újabb fontos szakasz a kommunizmus anyagi, műszaki bázisának megteremté­sében, a társadalmi viszonyok tökéletesítésében és az új ember kialakításában, a szocialista élet­forma fejlesztésében. A X. ötéves terv fő feladata a kommunista ipárt irányvona­lának következetes megvalósítá­sa a nép élete anyagi és kultu­rális szívonalának emelésére, a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése és haté­konyságának növelése, a tudo­mányos-műszaki haladás meg­gyorsítása, a munka termelé­kenységének növelése, a munka minőségének a népgazdaság minden láncszemében való lehe­tő legnagyobb mértékű javítása alapján. A terv az ötéves időszakra előirányozza nemzeti jö­vedelemnek a kilencedik ötéves tervhez viszonyított 24—28 szá­zalékos növelését, a lakosság egy főre eső reáljövedelmének 20— 22 százalékkal történő emelé­sét. A munka termelékenységének növeléséből származik majd a nemzeti jövedelem emelkedésé­nek 85—90 százaléka, az ipari termelés növekedésének mintegy 90 százaléka. Az ipar alapvető feladata a népgazdaság és a lakosság szük­ségleteinek teljesebb kielégítése jó minőségű termékekkel, a ter­melés műszaki felújításának és intenzifikálásának biztosítása minden ágazatban. Ennek érdekében az ipari ter­melést az ötéves időszakban 35— 39 százalékkal kell növelni, ezen belül a termelési eszközök gyár­tását 38—42 százalékkal és * a fogyasztási cikkek előállítását 30—32 százalékkal Az iparban a munka - termelékenységet 30— 34 ° o-Hal kell emelni. 1980-ban el kell érni 1340—1380 milliárd ki­lowattóra villamos energia elő­állítását. Az erőművekben 67— 70 millió kilowatt kapacitást kell üzembehelyezni, ezen belül az atomerőművekben 13—15 millió kilowattot. 1980-ban a kőolajtermelésnek, beleértve a gázkondenzátumot, el kell érnie a 620—640 mil'ió tonnát, a gáz­termelésnek a 400—435 milliárd köbmétert, a széntermelésnek a 790—810 millió tonnát. A Szovjetunióban a terv sze­rint 1980-ban 160—170 millió tonna acélt állítanak elő, a ve­gyi- és a petrolkémiai ipar ter­melése 60—öö százalékkal nö­vekszik, a műtrágyatermelés el­éri a 143 millió tonnát, a vegyi­szálak és fonalak termelése az 1451)—1500 ezer tonnát. A könnyűipar termelése a ki- lenccuik öteves tervhez képest 26—28 százalékkal növekszik majd, 1960-ban a szövetgyártás eléri a 12,5—13,1 milliárd négy­zetmétert, a kulturális-jóléti es háztartási rendeltetésű aruk ter­melése 1,6-szeresére emelkedik. A mezőgazdaság fő feladata az, hogy „biztosítsa a mezőgaz­dasági termelés további növeke­dését és nagyiokú stabilitását, a földművelés és állattenyésztés hatékonyságának lehető legna­gyobb emelését a lakosság élel- miszerszükségleteinek és az ipar nyersanyag-igényeinek teljesebb kielégítése, a mezőgazdasági ter­mények szükséges állami tarta­lékainak létrehozása érdekében. A mezőgazdasági termelés évi átlagos volumene az előző ötéves terv megfelelő időszakához ké­pest, 14—17 százalékkal emelke­dik. A kolhozokban és szovho- zokban a munka termelékeny­sége 27—30 százalékkal növek­szik. Gabonából évi átlagban 215— 220 millió tonnát takarítanak be. 1980-ban biztosítva lesz leg­kevesebb 9 millió tonna nyers gyapot termesztése. E gazdasági ágazat céljaira 171,7 milliárd rubelt fordítanak. Folytatódik műszaki korszerűsí­tése, az új technika bevezetése, a termelés ipari módszerei és a haladó technológia bevezetése alapján. A dokumentum ezt követően felvázolja a szociális fejlesztés és az életszínvonal emelés átfo­gó programját. Megállapítja: A gazdasági fejlődés és a tár­sadalmi termelés hatékonyságá­nak növelése alapján biztosítják a nép növekvő anyagi és szelle­mi szükségleteinek teljesebb ki­elégítését, a szocialista életforma következetes fejlesztését, a szov­jet társadalom szociális struktú­rájának további tökéletesítését. E célok érdekében javítják a szociális és munkakörülménye­ket, fokozódik a munka alkotói jellege, emelik a lakosság jöve­delmét, növelik a fogyasztás színvonalát és tökéletesítik struktúráját, előirányozzák a la­kosság közszükségleti cikkekben mutatkozó keresleténél»teljesebb kielégítését. Nagy méretekben folytatódik a lakásépítés. Eme­lik a dolgozók általános művelt­ségi, kulturális és műszaki szín­vonalát. Tovább fejlesztik a szo­cialista demokráciát. Szorosan összekapcsoljak az anyagi és erkölcsi ösztönzőket. Tizenhat—tizennyolc százalék­kal emelik a munkások és al­kalmazottak bérét, amely az öt­éves terv végére eléri a havi átlag 170 rubelt. A kolhozpa- rasztoknak a közös gazdaságból származó jövedelme átlagosan 24 _27 százalékkal növekszik. A k edvezmények és iuttatások ösz- szege 2?—30 százalékkal lesz na­gyobb. * "javulnak a dolgozó nők élet- és munkakörülményei. Bővítik a gyermekintézmények és az isko­lák hálózatát: 2,5—2.8 millió hellyel építenek bölcsődéket és óvodákat. Növelik az úttörőtá­borok, a serdütőkorúak és a fia­talok számára pedig a sportléte­sítmények számát. Továbbra is biztosítják az alapvető élelmiszerek és ogvéb árucikkek á'lami kiskereskedel­mi árának stabilitását és a szük­séges feltételek megteremtése, az árukészletek f elh alrnozásénak mértéke szerint csökkentik az egyes termékfaiták árát. A kis- kereskedelmi forgalmat 27—29 sz-ST-Oékkal növel’k. összesen 545—550 millió néev- zetméternyi 1pkó*«rület felépíté­sét irányozzák élő. Biztosítják a lakosság egész­ségvédelmének további javításai a kórházi ágyak száma 1980-ra eléri a mintegy 3,3 milliót. Fejlesztik a népművelési rendszert, hogy az megfeleljen a tudományos-műszaki haladás követelményeinek, a dolgozok kulturális-műszaki és .általános műveltségi színvonala szüntelen emelése feladatainak. Javítják a szakmunkások és szakértők kép­zési színvonalát. Legalább hétmillió tanuló szá­mára építenek új iskolákat, ezen belül mintegy 4,5 millió tanuló számára a falvakban. Fejlesztik az úttörőpaloták és házak, az ifjú technikusok és természetbn. rátok számára a foglalkozási kö­rök, gyermekklubok, sport- és zeneiskolák hálózatát. A dokumentum 9,6 millió fel­ső- és közéofokú képzettséggel rendelkező szakember kiképzé­sét irányozza elő. Emelkedni fog a kulturális- néomüvelési intézmények mun­kájának színvonala. Fejlődik a könyvkiadás, a könyvkereskede­lem. a televízió- és rádióhálózat. Bővülnek a színes televízió és a sztereo-adások, a fiimszínhazhá- lózat és a filmgyártás anyagi bázisa-. Az új ötéves tervben a ktilke- reskedelmi forgalom volumene 30—35 százalékkal növekszik. \ A dokumentum a továbbiak­ban rámutat: Minden eszközzel e^ kell mé­lyíteni és bővíteni a szocialista országokkal megvalósított gaz­dasági és tudománvos-műszaki együttműködést a kölcsönös elő­nyök, valamint az elvtársi köl­csönös segítségnyújtás alapján. Biztosítani kell azoknak az in­tézkedéseknek a végrehajtását, amelyeket a szocialista gazdasá­gi integráció komplex program­ja és a KGST tagállamai sokol­dalú integrációs intézkedéseinek 1976—1980-ra szóló összehangolt terve irányoz elő. Tovább folytatódik a Szovjet­unió és az érdekelt KGST-orszá- gok erőfeszítéseinek egyesítését célzó munka olyan feladatok kö­zös, átfogó megoldására, mintáz alapvető nyersanvagfaiták, tüze­lőanyagok feltárásának és ter­melésének. a gérgyártásnak, va­lamint a közszükségleti cikkek termelésének bővítése. Biztosíta­ni kell a Szovjetunió és a töbhi KGST-ta«állam erőfeszítéseinek még szorosabb koordinálását és egyesítései a tudományos-mű­szaki fejlesztési feladatok meg­oldásában. A dokumentum előirányozza 1 Szovjetunió és a fejlődő, orszá­gok közötti gazdasági és tudo­mányos-műszaki kapcsolatok ki- szélesítését és megszilárdítását, hosszútávú, szilárd és kölcsönö­sen előnyös alapokon, elősegítve ezen országok nemzetgazdaságá­nak fejlődését és gazdasági füg­getlenségük megszilárdítását, tu­dományos-műszaki potenciáljuk növekedését. Az eltérő társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mel­lett élésének elveiből kiindulva és figyelembe véve a kibontako­zó nemzetközi enyhülést, a Szov­jetunió tovább fejleszti kereske­delmét a kölcsönösen előnyös gazdasági, valamint tudományos­műszaki együttműködést hosszú távú alapokon, az iparilag fej­lett tőkés államokkal. Az euró­pai biztonsági és együttműködé­si értekezlet záródokumentumá­ban foglalt tételek megvalósítása érdekében meghozzuk azokat a szükséges intézkedéseket, ame­lyek a gazdaság, a tudomány és technika, a környezetvédelem területén és más területeken va­ló nemzetközi együttműködés kiszélesítésére és elmélyítésére irányulnak. A Szovjetunió, az ország vala­mennyi népének és nemzetisé­gének testvéri és megbonthatat­lan egységében, magabiztosan halad a kommunizmushoz veze­tő úton, rendületlenül követi a kommunista párt által kidolgo­zott irányvonalat. A szovjet tár­sadalom előtt álló úi, ötéves idő­szakot a gazdasági és kulturális építés még hatalmasabb mére­tei jellemzik. A tizedik ötéves terv teljesí­tése jelentős mértékben fokozza az ország gazdasági erejét és biztosítja a néo jólétének to­vábbi emelését. A X. ötéves terv éveiben még teljesebb mér­tékben kidomborodik a fejlett szocializmus fölénye és alkotó­ereje, még szervesebben össze­fonódnak a társadalom, a kol­lektívák és minden egyes em­ber érdekei. Az országunk társadalmi-gaz­dasági fejlődésében elért ered­mények nagy nemzetközi je­lentőségűek. Az új ötéves terv megvalósítása még jobban meg­szilárdítja a Szovjetunió nem­zetközi pozícióit, elősegíti a szo­cializmus világrendszerének to­vábbi erősödését, a békéért és a társadalmi haladásért küzdő ösz- szes erő összeforrottságát — harj- poztatia végül a dokumentum. (TASZSZ) Hazaindult az MSZMP küldöttsége Moszkvából szombaton haza- | utazott a Magyar Szocialista ; Munkáspárt küldöttsége, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP j Központi Bizottsága első titka- rának vezetésével részt vett az SZKP XXV. kongresszusának munkájában. Moszkva kijevi pályaudvarán Jurij Andropov és DmitrijUsz- tvinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, Konsztan- tyin Katusev, az SZKP KB tit­kára és más hivatalos személyi­ségek búcsúztatták a küldöttsé­get. Magyar—szovjet szerződés zöldség-, gyümöicsszállításról A közi magyar—szovjet kormány- . megállapodás alapján az ez évi kontingens kitöltésére a | Hungarofruct és a Szojuzplodo- 1 import képviselői Budapesten í szerződést írtak alá 55 millió ru-| bel értékű friss gyümölcs és1 zöldség idei szállításáról. A szerződés értelmében a Hunga- rofruct ebben az évben 237 ezer tonna almát és tízezer tonna egyéb friss terméket szállít a Szovjetunióba. Újabb rendőri brutalitás Madrid Ismét fegyverét használta pén­teken Vitorlában a spanyol rendőrség, ez alkalommal azon­ban szerencsére csak a levegőbe lőtt. amikor megpróbálta felosz­latni a szerdai sortűz áldozatainak temetése után ki­alakult spontán tüntetést.' A rendőrök kísérlete mindazonál­tal tcttlegességgé fajult: több tüntetőt megvertek. A helyi munkásbizottságok vezetői pénteken sajlóértekezle­ten jelentették be Vitádéban, hogy a sztrájk jövő héten is folytatódik Bilbaóban, Pamplonában és más baszk városokban, valamint Madridban és a Földközi-tenger partján fekvő Tarragona-ban több ezren tartottak pénteken szolidaritási sztrájkot. illetve gyűlést. A rendőri beavatkozá­soknak több sérült áldozata van. A spanyol kormány hivatalos nyilatkozatban próbálta megin­dokolni a rendőri brutalitást.

Next

/
Thumbnails
Contents