Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-07 / 57. szám
Mépfrontgyfilések I március 8—14-ig j Körzetek, városok, községek j és nagyközségek Március 8., hétfő; Üjszalonla, • 16 óra, kultúrház, Dombegyhá- ; za, 18 óra, művelődési ház, Kis. ! dombegyháza, 19 óra, filmszínház, : Magyardombegyház, 19 óra, mű- : velódési ház, Kardos, 18 óra, ta- ■ nácsháza, örménykút, 18 óra, ; kultúrház, Lokösháza, 19 óra, j kultúrház. : Március 9., kedd: Murony, 18 : óra, tsz-klub. • Március 10., szerda: Szarvas. ; 15 óra, HAKI-körzet, Sarkad, 18 5 óra, tanácsháza, Gyulavári, 18 ! óra, tanácsháza. Március 11., csütörtök: Békés- • csaba, 18 óra III. kerület. Czu- ! ezor u. 4., Murony-Pece, 18 óra, { tanyai klub, Pusztaszőlős, 18 óra, « tsz-iroda. j Március H.. vasárnap; Gerla, : 10 óra, tanácsháza. ; Népszerűek a társadalmi ünnepségek Vésztőn Vésztőn, a polgári szertartáso- ■ kát szervező albizottság eredmé- jj nyesen tevékenykedett az elmúlt : évben. Munkájukat nemrég ér- • tékelték és megállapították, hogy ; fennállása — 1960 óta eo- 5 kát tettek azért, hogy kielégítsék : a lakosság igényeit. Ennek kő- | szönhető, hogy évről-évre emel- • kedett a társadalmi rendezvé- ! nyék száma. Az elmúlt, 1975-ös ! év különösen eredményes volt • ebből a szempontból. A nagy- ; községben 101 névadóünnepséget ■ tartottak és a 96 házasságkötés- • bői 95-öt az albizottság rende- : zett. 5 Betakarító gépek csehszlovák— magyar együttműködéssel A BMG törökszentmiklósi gyárában megkezdték a csehszlovák—magyar együttműködéssel készülő szálastakarmány-bcta- karító gépek sorozatgyártását. Az SB—220 felszedő adapterből és a ZT 300 típusú silóadaptcr- ből — amelyekhez az erőgépet a cseh partner készíti — G00—600 darabot igényelnék a csehszlovák gazdaságok. Hazai piacokra 160—160 darabot készítenek. A képen: szállításra készítik elő a csehszlovák partner részére a szálastakarmány-felszedö adaptereket. (MTI Fotó — Bajkor József felv. — KS) Tervek rövid és hosszú távon a szarvasi Dózsa Tsz-ben Az V. ötéves terv a mezőgazdaságban országosan 4,2 százalékos termésnövekedéssel számol. A szarvasi Dózsa Tsz-ben 5 százalékkal szeretnék növelni ebben az évben az árutermelést. Nehéz dolguk lesz, mert tavalyi eredményeikkel a megye legjobb szövetkezetei közé küzdöt- ték fel magukat. Sőt, búzatermésükkel elnyerték Békés megye legjobb gabonatermesztő gazdasága címet! 44 mázsa feletti hozamot értek el, ami Szarvason és környékén évek óta a legkiemelkedőbb eredmény. A hektáronkénti 19 mázsa napraforgóval sem kell szégyenkezniük. Viszonyaik között a 65 mázsa szemes kukorica átlagtermés is figyelmet érdemel. Tejtermelésük magasan felette áll a megyei átlagnak. A tehenenként kifejt tej 3350 liter (1970-ben 1300 liter volt), ami a rossz oldaláról egyértelműen sokat emlegetett magyartarka fajtát dicséri. Kovács Péter, a tsz elnöke elmondta, hogy 1975. kiemelkedő év volt a tsz történetében. A 43 millió forint árbevételből 11,8 millió forint a bruttó jövedelem (a nyereség 6 millió 467 ezer forint). Hogy mennyire megfontolt gazdaságfejlesztő törekvésük azt jól szemlélteti. a bruttó jövedelem minden 100 forintjából 35 forintot fordítanak az 1976. évi tervek és célkitűzések elérésére. Ez a szám kereken 10 forinttal jobb a megyei átlagnál. A tervek megvalósítására elsősorban saját anyagi forrásaikat és szellemi erőiket szeretnék felsorakoztatni. Sok segítséget, szaktanácsot kaptak tavaly a KITE-től, a nádudvari kukorica- és iparinövény-termelő egyesüléstől. Az ajánlott tápanyag-gazdálkodási módszert tételesen táblákra bontották. A kenyérgabonát 16 táblán termesztik, s feljegyezték, hggy ezek közül 12 az utóbbi két évben kapott istállótrágyát. A műtrágyaadag' megállapításánál két adatot vettek alapul az ésszerű takarékosság jegyében. A talaj tápanyag tartalmát az úgynevezett NPK- arányt (nitrogén, foszfor, kálium tartalmat) és az adott területen a korábbi évek tapasztalata alapján elérhető legnagyobb termés mennyiségét. A szakemberek ilyen körültekintéssel alakítják ki a műtrágya adagot. Az idén 2155 hektárra átlagosan 238,9 kiló hatóanyaggal számolnak, ami azt jelenti, hogy 222 vagon műtrágyát vásároltak a tervezett terméseredmények elérésére. Már összeállították az öntözési tervet is, melyet egyeztettek saját eszközeik kapacitásával. Most vizsgálják, hogy ezek kihasználása egy, kettő, esetleg három műszakban hogyan szolgálhatja jobban terveik megvalósulását. Hasonlóan jártak el a növénytermesztő traktorosokra váró feladatok meghatározásánál is. Szövetkezeti követelmény az üzemanyaggal való takarékoskodás. Ezért felülvizsgálták a korábban kiadott üzemanyagnormákat, s ahol lehetett szigorították a felhasználását, a traktorosokat pedig érdekeltté tették — literenként 1,5 forinttal — az üzemanyag-megtakarításban. A szállító járművek szabad kapacitásából 2 millió forintnál is nagyobb értékűt ajánlottak fel a szomszédos üzemeknek. S hogyan alakul e tervek va- lóraváltásával a tagság részesedése? A szarvasi Dózsa Tsz-ben az utóbbi három évben a bruttó jövedelem 65 százalékát — tavaly 6 millió 149 ezer forintot — fordítottak tagrészesedésre. Az utóbbi három évben átlagosan 400 ezer forinttal növeltek a mnnkadíjtömeset. Ezt az ütemet szeretnék tartani az idén is. A Dózsa Tsz tagságát és vezetőségét azonban nemcsak a/. 1976. évi feladatok foglalkoztatják. Közép távú tervükben szerepel töboek közt a lucernatermesztés felkarolása. A hektáronkénti 30—35 mázsa szénahozamot 60—70 mázsára szeretnék növelni, egy nagyszabású tehenészeti rekonstrukcióval együtt amely egy 360 férőhelyes tejelő tehenészet kialakítását irányozza elő. A rét- és legelőgazdálkodás erőteljes fellendítését is latolgatják. Kereken 300 hektáron szeretnék megvalósítani a szarvasi ÖKI tapasztalatai alapján a legelölerületek felújítását. Jelenlegi körülményeik között az állattenyésztés évi 9—10 millió forint árbevételt ad. Az új tehenészeti telep termelésbe állításával, a ntj vond ekmar ha-ne velőssel és hizlalással 20 millió forintra szeretnék növelni 1980-ig az állattenyésztésből származó bevételeket. ' Ehhez jön még a háztáji tej, hízottonaiha- és hízottserlá»- értékesítés. A korábbiaktól eltérően több figyelmet fordítanak a háztáji termelésre. Segítik a tehéntartókat takarmánynyal, alomszalmával, a sertéshizlalók tevékenységét pedig a háztáji bizottság az eddigieknél jobban összehangolja. A szarvasi Dózsa Tsz-ben a növénytermesztést a terület viszonylagos mostoha minősége ellenére követendő ütemben fejlesztették és fejlesztik tovább az országos előirányzatnál valamivel nagyobb mértékben. Az állattenyésztésben pedig az évenkénti 1,3 százalékos országos növekedési tervvel szemben 1980- ig a jelenlegi árbevétel megkétszerezését tűzték célul. A munka lendületében élnek, öt évvel ezelőtt még a gyenge tsz-ek kategóriájába tartoztak, most pedig fejlődésük ütemével a megye legjobb szövetkezetei közé igyekeznek. Dupsi Károly Februári krónika MEGYÉNK belpolitikai életének a sok kiemelkedő februári események közül első helyre kívánkozik a megyei tanács ülése. A február 26-an megtartott testületi ülés megvitatta és elfogadta a megye tanácsi ötéves tervét, amely több mint nyolc- milliárd forinttal számol. Ez az összeg megfelelő pénzügyi alapot nyújt ahhoz, hogy a megye csaknem fél millió lakosságának kommunális, egészségügyi, kulturális ellátottsága tovább növekedjék. Annak ellenére, hogy néhány megyei tanácstag felszólalásában pénzelosztási aránytalanságot emlegetett, gondokról beszélt, összességében teret nyert az a helyes szemlélet, hogy a terv készítői felelősséget éreznek nemcsak a megyeközpont, hanem valamennyi település fejlesztéséért. Mérlegeljük csak, valóban hogyan enyhülhetnek a települések gondjai? A terv indoklása kimondja: a tanácsi források alapján kialakított fejlesztési programok bővülnek a pénzmaradványok és a koordinált beruházásokhoz átadásra kerülő pénzösszegekkel. Továbbá, ami még ennél is fontosabb és biztosabb: az elfogadott terv mind 1976. évre, mind a tervciklus egészére lehetővé teszi a főbb célok megvalósítását — különösen akkor, ha a helyi kezdeményezéseket a tanácsok jól hasznosítják. Sokszor elmondtuk és leírtuk, hogy nemcsak teljesítettük, hanem tűi is teljesítettük negyedik ötéves tervünket. Ebben nagy szereoe volt a helyi kezdeményezéseknek a tanácsi és nemtanácsi gazdálkodó szerveknek, a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködésnek. Különösen a lakás, a gyermekintézmények, valamint a kommunális intézményeknél a koordinációs tevékenységnek. Sok ilyen esetet említhetnénk, példaként álljon itt a mezőberé- nvi Nagyközségi Tanács, amely több mint kétmillió forintos megállapodást kötött a helvi gazdálkodó szervekkel a település fejlesztése érdekében. Az együttműködés ilyen iránya megfelel a központi, a megye és az adott település érdekeinek. Amikor a kölcsönös érdekek felismerésére ösztönöz a terv megvalósulása, a testület állásfoglalása hangsúlyozza: az együttműködés szélesítését úgy tegyék a helyi tanácsók, hogy ne csökkenjen az ebben résztvevő vállalatok, szövetkezetek, intézmények önállósága. Mondhatni tehát, hogy most sikerült olyan dinamikus, középtávú tervet készíteni, melynek teljesítése megköveteli a helyi termelés fejlesztését, a hatékonyság növelését, ezzel megcélozva a jobb együttműködés szükségességét is. így új módon jelentkezik a lakosság helyi és a munkahelyi kapcsolat kölcsönhatása. Ugyanis amennyiben gondok jelentkez. nek a lakóterületen: rossz az áruellátás, közlekedés, kevés a lakás, a bölcsőde, óvoda, mindez kihat a munkahelyi légkörre. Ugyanez fordítva is igaz; hanem jó az üzemi légkör, az visszaveti a társadalmi tevékenységet is Végsősoron hátráltatja a tanács é.s az üzem stb. együttműködését. NEM VÁLASZTHATÓ el az ötéves terv munkálataitól a következő: február 15-e óta tart a helyi népfrontbizottságek ujjá- választása. Ez az esemény mindenütt felélénkítette a politikai munkát. A falu, valamint a körzeti, tanyai népfrontgyűlések méginlcább ráterelték a figyelmet, hogy milyen tevékenységgel járulhat hozzá a lakosság megyénk ötéves tervének sikereihez. A választási gyűlések, igazi munkamegbeszélések; arról esik szó, hogyan tudnák gyorsítani, szépíteni, építeni saját településüket. Előre haladásuknak jelölték meg az összefogást, a társadalmi munkát. UGYANCSAK megyénk dinamikus fejlődését pédázza az az átgondolt előrelátó ipartelepítés, ami Battonyán kezdődött. A megyei párt- és tanácsvezetés Button y a nagyközség foglalkoztatási gondjait és a településről való elvándorlást vizsgálat alá vette. Ennek alapján talált megoldást a helybeli foglalkoztatásra. Battonyán 22 millió forint összeggel a MOM új forgácsolóüzemet hoz létre, mely 250 embert foglalkoztat. A beruházás megkezdődött. Február 20-án helyezték el a Magyar Optikai Művek épülő íorgácsolóüzemének alapkövét. Az ünnepi aktuson együtt örült a lakossággal a nagyközség szülötte, Púja Frigyes is, Nép- köztársaságunk külügyminisztere. a 7-es számú országgyűlési választókerület képviselője, SZÁMVETÉST és tervezést végeztek a közös gazdaságok is. A zárszámadások tapasztalatai szerint a műit év viszonylag jó volt. Jutott exportra is megyénk mezőgazdasági termékeiből. A tervezésnél figyelembe vették az új ötéves terv nyújtotta lehetőségeket, de számoltak az új szabályzókkal is. A feladatok nem változtak, továbbra is megoldásra várt a szarvasmarhaprogram megvalósítása. Nagyobb figyelmet fordítanak a tejellátásra. Az állattenyésztés másik kulcskérdése: a sertéstenyésztési kedv fokozása a nagyüzemekben és a háztájiban. A lakosság ellátása, az export bővítése akkora terméktömeget igényel, hogy nemcsak a nagyüzemeknek, de még a kisüzemeknek is növelni kell a termelést. A kedvezmények is tisztázódtak. Például, ha egy tsz-tag árbevétele csak sertéshizlalásból van, akkor adómentesen meghizlalhat akár 100 sertést is. A nem főfoglalkozásúak pedig évi 30-at is eladhatnak, még akkor is, ha nincs földjük. A tsz-ek tehát segítsék őket kocával, palántával, takarmánnyal és legelővel, mindazzal, ami módjukban áll. Ez alól ném zárkózhatnak el a nagyüzemek — erről szóltak a közgyűléseken. GYULA VAROS volt házigazdája a Magyarországi Románok Demokratikus 'Szövetsége országos választmányi ülésének. Ez a rendezvény megelégedést váltott ki a román nemzetiségek körében, hisz ez bizonysága annak, hogy pártunk a nemzetiségiek egyenjogúságát, a nemzeti összefogás egyik igen fontos elemének tartja. HASZNOS szemlélet, a tulajdonosi érzés tudata kezd terei nyerni megyénkben. Hűen tanúsítja ezt a Volánnál tartott munkásgyűlés. A vállalat történetében először a XI. pártkongresz- szus határozata nyomán az üzemi demokráciát erősítve munkás nagygyűlést tartott a vállalát. 1500 dolgozó vett ré§zt rajta. Ezen a gyűlésen adtak számot az elmúlt ötéves terv eredményeiről. Megbeszélték az 1976. évi tervet is, 34 millió utas és 4,5 millió tonna áru elszállításáról kell gondoskodniuk. A munkások saját ügyüknek tartják a tervfeladatot, így is szóltak hozzá. Céljuk, hogy közös erővel teljesítsék ez évi feladatukat. Ezt szép, követendő példaként jegyeztük fel. KRÓNIKÁNK befejezéseként mondjuk el — bár mint világtörténelmi esemény az elsők között is az első az SZKP XXV. kongresszusa. V ilágesemény. mégis hozzátartozik megyénk februári történéséhez. A moszkvai kongresszus óta munkaközi szünetekben, kisebb nagyobb községekben a népfrontgyűléseken beszélik, elemzik a moszkvai eseményeket, a szovjet emberek sikereiről szóló híradásokat. Egyszerű emberek megyénkben is táviratokat fogalmaztak, melyekben kifejezték meggyőződésüket, hogy a kongresszus nemcsak a szovjet néo éiétében, hanem az egész világ haladó’emberisége számára uj korszakot nyit me?. Üj korszakot, mély megerősíti a népek javát szolgáló békeprogramot. Így adódott, amikor a világ nagy dolgairól szólnak az emberek munkásgyűléseken, tanácsüléseken, néofrontfórumokon a megyénk hétköznapjait is értik alatia. Rocskár János
