Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-07 / 57. szám
VMág proletárjai. 1976. MÁRCIUS 7., VASÁRNAP ARA: 1, 2« FORINT XXXI. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM MA; PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A MARXIZMUS- LKNIN IZMUS ESTI EGYETEM ÁLTALÁNOS, SZAKOSÍTÓ TAGOZATAIRA ÉS TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMAIRA (4. oldal) SZERETJÜK ÉS KÖSZÖNTJÜK ŐKET (8. oldal) Virág helyett Megkezdődik bőin a nyerstégla-gyártás Az idén 250 millió tégla készül a Békés megyei Tégla* és Cserépipari Vállalat gyáraiban Ilyenkor minden esztendőben Okét köszönt] ük, a nőket, március 8-án ünnepeljük a nőnapot. Van ebben valami jelképes, szép és felemelő: tavasz és ünnep, az első tavaszi napok első ünnepnapjai. Méltó hozzájuk, az asszonyokhoz, édesanyákhoz, hitvesekhez és lányokhoz. Azt mondta a minap egy asz- szony, sóhajtva, kissé felhős arccal: nőnap, sajnos, csak egyszer van egy évben! Valóban, hivatalosan csupán egyszer, március 8-án ünnepük ezt szerte a világon, az idén 66-odszor. Ma. gyarországon három évtizeddel ezelőtt foglaltuk törvénybe a nők jogait, a női egyenjogúságot. De a nők, függetlenül a nőnaptól, állandóan jelen vannak mindennapi életünkben, hétköznapjaink társai, s nemcsak ünnepeken emlékezünk rájuk. Gyakran humorizálunk, talán kissé gúnyosan is ejtjük ki ilyenkor: női egyenjogúság! Sok minden történt ezen a téren az utóbbi esztendőkben; a nők szerepet vállaltak a közéletben, szellemi életünk irányításában, szavazati joguk van, egyenjogúak valóban minden téren. Én mégis inkább arról beszélnék ma, s arra emlékeztetném az olvasókat, amiben mi, férfiak nem vagyunk velük mégsem egyenlőek. Mert, valljuk be, otthon az „egyenjogú” nő, aki hazamegy a hivatalból vagy más munkahelyről, nyomban nekilát takarítani, főzni, mosni. Ellátja a családot is, s ezt a család el is várja tőle. Mert „ez így van rendjén”. Valóban így van rendjén? Ez a kérdés ne legyen csupán nőnapi kérdés. A nők többségének két műszakja van. Az az első, a gyár, a hivatal, az egyenjogúságból eredő, de a másik, az már családi vonatkozású, plusz munka, ami csakis érettünk van. így mondtam: érettünk. Férfiakért. A családért. Hogy életünket szebbé, könnyebbé tegye. Hogy hétköznapi dolgokra fordítsam: hogy megkapjuk időben az ebédét, a tiszta fehérneműt, hogy mindig rendben legyen a lakásunk. Hogy legyen, aki gondoskodik a gyermekekről, s átvegye tőlünk nemcsak a bevásárlást és az ehhez hasonló mindennapi feladatokat, de a gondokat is. Igen, a gondoltat. Mert azokat is megosztják velünk, s bizony, ha őszinték akarunk len. ni, ezekből a gondokból rájuk több jut. Mert mindenütt, nemcsak nálunk, az egész világon ők viselik a gondok nehezét. Ük, az asszonyok, a nők nemcsak az íróasztalok mellett állnak helyt, hanem az üzemek gépei, szövőszékek mögött teljesítik feladatukat és kint, a mezőkön is, a határban, amelynek tavaszi pirkadásáf kihasználva, asszonyok és lányok hada kezdte meg máris a veteményezést. „Női dolgok” — írják gyakran egy-egy vicckép fölé. Humorizálunk: női dolgok! Ám ezek a női dolgok, ha mosolygunk is rajtuk, a mi dolgaink is. A férfiaké. Emberi dolgok... A férfi dolga, hogy jobban megbecsüljük őket, ■ és ez nemcsak a nők egyenjogúságának követelménye, hanem a saját becsületünké is. i. s. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat hagyományos téglagyáraiban befejeződött a téli nagyjavítás és — ha az időjárás engedi — március 8-án megkezdődik a nyerstégla-gyártás. A korai indulás azért szükséges, mert igen nagy a tégla iránti kereslet, s a tavalyról maradt nyers téglát még ebben a hónapban kiégetik. A vállalat az idén 250 millió tégla gyártását tervezi, ami a tavalyinál több. Megnehezíti azonban a terv teljesítését, hogy a szegedi IÍ-es számú téglagyárban anyaghiány miatt nem folytatják a munkát, ami 5 millió tégla kiesését jelenti. A békéscsabai I-es számú gyárban a 70 / éves, elhasználódott 2-es kemencében végleg meg kellett szüntetni a termelést, s ez 15 millió tégla csökkenésével jár. A kiesést a vállalat többi gyárainak kell pótolniuk, amihez a feltételek megvannak. Főleg a korszerűsített üzemekben — a mezőberényi I-es és II-es, a békéscsabai II-es, valamint a szentesi III-as számú téglagyárakban lehet növelni a termelést. A szentesi III-as számú gyárban ugyan jelentős fejlesztést hajtanak végre amit azonban úgy szerveznek meg, hogy közben a munka folytatódjék és az idén 32 millió téglát lehessen előállítani. A fejlesztés, az automatizálás 1977 közepén fejeződik be, s ez lesz a vállalat legkorszerűbb téglagyára, ahol évente majd 55 millió téglát készítenek. A békéscsabai cserépgyárban az idén kezdik meg a festett cserép gyártását. A megrendeléstől függően, egyelőre néhány millió készül belőle. A békéscsabai II-es és a szegedi I-es számú gyárban összesen 29 ezer köbméter középfalazó blokkot készítenek; a tavalyinál többet. Az elmúlt évben kezdték meg a szentesi III-as számú téglagyárban a kerámiabeton födémgerenda gyártását, ami családi házak építéséhez használható. Az idén a keresletnek megfelelő mennyiség készül belőle. A vállalat gépgyártó üzemében ugyancsak tavaly kezdték meg olasz megrendelésre a szekrényes adagoló téglagyári berendezés gyártását, amiből az idén tizenkettő' készül. Egy-egy berendezés mintegy 600 ezer forintba kerül. Lengyelországnak 600 ezer vízelvezetésre szolgáló ke- rárr.ia-alagcsövet szállít a vál'a- lat. amelynek az értébe 3 és fél millió forint. Tej — vizsgálaton A békési Egyetértés Tsz háztáji gazdasagaitól Csökmci Katalin tejkezelő veszi át a tejet a szövetkezet tejházában. A felvásárolt tej minőségét a tejkezelő gondos vizsgálattal állapítja meg Fotó: Márton László •• Összehívták az ország-gyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafus (2) bekezdése alapián az országgyűlést 1976. március 18., csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszakon a kormány várhatóan előterjeszti a honvédelem, valamint az emberi környezet védelmének törvényjavaslatát, a kohó- és gépipari miniszter pedig beszámol a tárca felkészüléséről, az V. ötéves terv és az 1976. évi terv végrehajtására, különös tekintettel a gépipar, valamint a közúti járműfejlesztési program végrehajtásának helyzetére. (MTI) Munkásszállásokon élő és bejáró fiatalok helyzetéről tárgyalt a megyei ifjúsági bizottság Pénteken délelőtt tartotta ülését a Békés megyei Tanács Ifjúsági Bizottsága. A testület elsőként két békéscsabai székhelyű, de megyei vonzáskörzetű vállalat — az Állami Építőipari Vállalat és a konzervgyár — munkásszállásokon élő, illetve bejáró fiatal dolgozóinak munka- ék életkörülményeiről, szociális és kulturális helyzetükről készült írásos anyagot vitatta meg. A megyei ÁÉV békéscsabai munkásszállásán 115, a gyulai szálláson 29, az orosházi munkás- szálláson pedig 18 szakmunkástanuló él. A három munkásszállás mindegyikében felnőtt dolgozók is laknak. A legjobb körülményeket az orosházi szállás biztosítja. A csabai szállás bővítése hamarosan befejeződik; az új 150 férőhelyes szárnyépületet az ipari tanulók foglalhatják el. A Békéscsabai Konzervgyár dolgozóinak 42 százaléka 30 éven aluli. A 661 fiatal dolgozó közül 228-an naponta járnak be megyénk 35 helységéből. A bejárás nemcsak a dolgozóknak, hanem az üzemnek is nagy gond; a vállalat intézkedési tervben határozta meg élet- és munkakörülményeiknek, kulturális és szociális helyzetüknek javítását. A pénteki ülés második napirendjeként dr. Takács Lőrinc gyulai és Jansik Tamás szarvasi városi tanácselnök írásos jelentését vitatta meg a testület a fiatalok részvételéről a város állami és társadalmi életében. A megyei ifjúsági bizottság legközelebb májusban ülésezik. Egy év alatt több mint háromszáz hangverseny megyénkben „Az 1975/76-os zenei évadban —, amely még ezekben a hónapokban is tart — 181 felnőtt bérleti, 12 eladott koncertet, valamint 32 sorozatban 128 ifjúsági hangversenyt tartottunk megyénk városaiban, nagyközségeiben — mondotta Halmágyi László, az Országos Filharmónia Békés megyei ki- rendeltségének vezetője azon az éves értékelő és programegyeztető értekezleten, amelyet a minap tartottak meg Békéscsabán. A munkaértekezleten Békés, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas és Szeghalom hangverseny-szervezői, közművelődési vezetői, valamint az Országos Filharmónia központi szervezetének képviselői vettek részt. Az ifjúsági hangversenyekre 9 ezer 600 ifjú zenebarát váltott bérletét. Ez a szám egyezik a két évvel ezelőttivel. Ezen kívül a csabai szakmunkás- tanulóknak külön hangversenyeket rendeznek, amelyen 300—300-an vesznek részt.' Az esti felnőtt bérleti hangversenyek látogatottsága az elmúlt két év alatt nőtt; az 1973/74-es évadban 31 koncerttel kevesebbet, azaz 162-t hallgattak a zeneszeretők. Ezen kívül az elmúlt nyáron Békéscsabán négy, Gyulán két nyári hangverseny volt 4 ezer 200, illetve ezer hallgatóval. Időközben megnyílt az új gyulai művelődési ház, itt sokkal kedvezőbb körülmények között, több mint kétszer annyian járhatnak koncertre mint korábban. A következő, az 1976/77-es évad szervezési feladatai között az első: az új hallgatók társadalmi rétegződés szerinti összetételének javítása. Ebben igen sokat segítenek a szocialista brigádok, bár nem egyszer előfordult, hogy tagjai csak a bérletet vásárolják meg, de a hangversenyekre nem járnak el. Jelenleg megyénkben négy zenekar működik. Az 1975/76-os évadban a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar tíz, a gyulai kamarazenekar hat, az orosházi kamarazenekar tizenegy, a szarvasi pedig egy alkalommal lépett, illetve lép közönség elé. Eddigi koncertjeiket a közönség nagy sikerrel fogadta. Az értekezlet résztvevői az értékelés után művész-zenekar- zenemű kéréseiket tolmácsolták, amelyeket az országos központ egyeztet. A következő zenei évad — felnőtt és ifjúsági hangversenyek — programját májusban teszik közzé.
