Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-05 / 55. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1976. MÁRCIUS 5., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM Rész és egész Hz SZKP kongresszusa csütörtökön zárt ülésen folytatta munkáját Moszkva A Kreml Kongresszusi Palotájában csütörtökön folytatta mun­káját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa. A kongresszus zárt ülésén a soron lévő napirendi pontban a párt központi szerveinek megválasztása szerepelt. Kádár János nyilatkozata a szovjet televízióban Ismeretesek a népgazdaság középtávú és éves tervének fel; adatai, tehát... Tehát, nehogy úgy folytassuk, engedve a szok­ványos gondolatmenetnek, hogy mindenki tudja a dolgát. Ez ugyanis, sajnos, nem lenne igaz. A fő irányok, az átfogó teendők pontos megjelölése korántsem ad útbaigazítást arra, mi és ho­gyan történik majd a gyár, a vállalat kerítésén belül. Megle­het, az olvasó már sejti nagyon köznapi igazságot hordozó mon­dandónkat. Azt, hogy rész és egész összekovácsolása most a legfontosabb. Ezekben a hetekben-hónapok- ban végső formájukat kapják meg a vállalati középtávú prog­ramok, s az idei teendőknek egyhatodát már végre is kellett hajtani, hiszen két hónap 1976- ból mögöttünk áll. Mégsem ír­hatjuk le nyugodt lelkiismeret­tel — mivel a tapasztalatok mást mutatnák —, hogy a ter­melőhelyeken tiszta a látóha­tár, a kisebb és nagyobb köw zösségek részt vettek a jövő ter­veinek kialakításában, s így is­merik is azokat. Tudják, hogy a népgazdaság... de nem tud­ják, hogy az ő gyáruk, gyáregy­ségük, üzemük, műhelyük . .. tudják, hogy a külkereskedelem mérlege, de nem tudják, hogy a náluk készült termékek ... — a legtöbb helyen ma ez jellem­zi a légkört. Azaz a bizonytalan­ság, a találgatás. Amit nem osz­lathat el, nem szüntethet meg az országos teendők puszta igen­lése, ismételgetése. Világosságot az gyújt, a fejekben, tettekre az ösztönöz, ha a munkahely a maga saját jövőjének útját ala­posan megtervezte, s képes azt úgy a közösség elé! tárni, hogy abból mindenki megértse: a kol­lektíván belül elfoglalt szerep­köre mekkora feladatot ró rá, s milyen holnapot, kenyeret ád. A nagy, országos perspektí­vák fénye erős, sugarai élessé teszik a legfontosabb vonalakat, ám nehogy azt higgyük, mindent megvilágítanak. Ki tagadná, hogy a népgazdaság ötödik öt­éves tervéről elfogadott törvény fejezeteinek és paragrafusainak. — szövegük bármennyire tárgy­szerű is —, sokfajta mondandó­ja van mindenkinek. Beruházá­sokról és termelésnövekedésről, a szelektivitás fontosságáról és a reáljövedelmek emelkedéséről, az egészségügyi ellátás javításá­ról, s a lakásépítésről. Csak­hogy az ember — természeté­nél fogva — a nagy dolgok hal­latán legtöbbször, fogódzkodó­ként, kisebbeket keres. Olyano­kat, amelyekben — mintha tü­körbe pillantana — fölfedezheti a reá vonatkozót, a neki szán­tat. a csak általa megtehetőt. Lehet, mindenütt akad né­hány ember, akikre okkal, jog­gal rámondhatják: nem érdekli őket semmi sem. Ám a túlnyo­mó többség valóban zárt fülle', csukott szemmel fogadná a sa­ját jövőjét felvázoló ismerete­ket? Rosszul ismerik a dolgát, munkáját tevő embert — még azt is, aki ebben puszta ke­nyérkeresetet, kötelességet lát — ott és azok, akik utasítások­ra, parancsokra hagyatkozva vezetnek. Valóban érdektelen bármely közösségnek, hogy új termék gyártására rendezkedő nek be, s ehhez új gé­pek, szerszámok, munkafogá­sok, azaz új ismertek kel­lenek, tehát tanfolyamra járnak majd? Valóban mellékesnek éreznék akár egy brigád, akár egy egész gyáregység dolgozói, hogy az eddig tesséklássék mód­ra összehozott exportszállítmá­nyokat mind nehezebb eladni, azaz váltani, újjal előrukkolni, elkerülhetetlen ? A cselekvéstől visszariadok menedéke a hitetlenkedés. Akik sajnálják a fáradságot arra, hogy meghallgassák mások vé­leményét, akik a dolgozó em­berben egy „fő” munkaerőt, s nem többet látnak, azok buzgón bizonygatják: az országos célok ismertek, a többit majd meg­tudják a beosztottak akkor, ami­kor itt lesz az ideje. S mikor lesz itt? Akkor, amikor a vevő, a kooperációs partner szerződés- bontással fenyeget, amikor túl­órázni kell, s túladni a termé­keken csak bűvészmutatványok­kal sikerül? Perspektívát fölraj- zolni annyi, mint végiggondolni lehetőségeinket és kötelezettsé­geinket, összevetni céljainkat és eszközeinket. Amit országosan megtettek az erre hivatott tes­tületek a népgazdaság öt esz­tendei, s egy évre terjedő prog­ramjának kiformálásával, azt megteszik a munkahelyek is. Csakhogy az országos tervek a legszélesebb nyilvánosságot kap­ták, nincs szükség semmiféle ta­lálgatásra; így van ez vállalati körben is? Ideje leszámolni azzal a sok kárt okozó tévhittel, hogy em­bert és munkát, munkavállalót és munkahelyet csupán a pénz, a bér, a jövedelem köt össze. Szo­ciológiai és üzempszicholó­giai vizsgálatok sora tanú­sítja — azt, amit józan ésszel .sem nehéz fölismerni — a kötő­dés ezernyi más szálának je­lentőségét. E szálak legfonto- sabbja az, mely a tudati ténye­zők elemeit fonja át. Ezek a tudati tényezők Bem automati­kusan jönnek létre, hanem kiala­kíthatók. fejleszthetők! Akkor, ha tényegesen, s nem formáli­san érvényesül a munkahelyi demokrácia, ha az emberek egy­szerre értik és érzik, hogv köz­reműködésük, szavakkal és tet­tekkel fontos, igénye a közösség­nek. E felfogást, e magatartást nem elvárni, hanem elősegíteni kell. Rész és egész összeková­csolásával, országos és helyi feladatok értő módon történő, folyamatos összekapcsolásával. Azzal, ami egyszerre politikai és gazdasági teendő, ami alapja — mert feltétele — a tudatos, te­hát sikeres termelési, termelői tevékenységnek. M, O. Moszkva A szovjet televízió csütörtö­kön a „Kongresszusi napló’" cí­mű műsorban közölte Kádár Já­nosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, az SZKP XXV. kongresszusán résztvevő magyar pártküldött­ség vezetőjének nyilatkozatát. Kádár János méltatta az SZKP egységét, annak összeforrottsá- gít a szovjet néppel. Nagy el­Moszkva A szovjet művészet legkivá­lóbb képviselőinek közreműkö­désével csütörtökön díszelőadást rendeztek a Kreml Kongresszusi Palotájában az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére. A díszelőadáson megjelent Leonyid Brezsnyev, Nyikolai Pcdgornij, Alekszej Koszigin és több más szovjet vezető. Ott vol­tak a külföldi kommunista és munkáspártoknak, a nemzeti- demokratikus és szocialista pár­toknak alz SZKP XXV. kong­resszusán részt vevő küldöttei is. A nagyszínház énekkara és ze­nekara által előadott ünnepi pro­lógus után bemutatták az el­múlt ötéves tervidőszakról ké­szített művészi dokumentumfil­ismeréssel szólt a kongresszus internacionalista szelleméről és kiemelkedő nemzetközi jelen­tőségéről. Rámutatott annak fontosságára, hogy a XXV. kongresszus állásfoglalásai, ha­tározatai cselekvési programot adnak a szovjet kommunisták­nak, a Szovjetunió népeinek, s egyben lelkesítik a szocializmus és a béke ügyéért küzdő embe­reket az egész világon. met, amely felvonultatta a szov­jet ember legkiválóbb jellemvo­násait megtestesítő kommunis­ták egész sorát. A műsor további számait elő­adó művészeti együttesek és a szólisták az összes szovjet köz­társaságot képviselték. Fellépett Igor Mojszejev és Na- gyezsda Nagyezsgyina táncegyüt­tese, Ljudmila Zikina énekesnő. Natalja Bcsszmertnova és Vla­gyimir Vasziljev, a Bolsoj két balettszólistája. Ezután következtek a külföl­dön is népszerű szovjet népi énekkarok és táncegyüttesek. A műsor befejezéseként elhangzott Georgij Szviridov „Óda Lenin­hez” című műve, amelynek szö­vegét Robert Rozsgyesztvenszkij írta. Baráti találkozó Moszkva Csütörtökön Moszkvában ta­lálkozót tartottak szocialista or­szágok kommunista és munkás­pártjainak az SZKP XXV. kong­resszusán részt vevő küldöttség- vezetői Leonyid Brezsnyevvel, az iS2!KP KB főtitkárával, vala­mint az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjaival és póttag­jaival, illetve a Központi Bi­zottság titkáraival. A találkozón részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára, Gustav Husák, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitká­ra, Sztane Dolanc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága elnöksége Vég­rehajtó Bizottságának titkára, Fidel Castro, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol. Népi Forradalmi Part Központi Bizottságának első titkára, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz-ponti Bizottságá­nak első titkára, Nicolae Ceav- sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára és Le Duan, a Vi­etnami Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottságának eiső titká­ra. A találkozó szívélyes, baráti légkörben zajlott le. (MTI) A magyar delegáció látogatásai Moszkva A Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusán részt vevő magyar pártkiildötíség, élén Kádár Jánossal, , az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kárával, csütörtök délután a moszkvai magyar nagykövetsé­gen találkozott a magyar koló­nia képviselőivel és a Szovjet­unióban működő pártszervezet vezetőivel. Kádár János köz­vetlen hangulatú beszélgetésen tájékoztatást adott időszerű po­litikai kérdésekről. *** Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára — Vlagyimir Pavlovnak a Szovjet­unió magyarországi nagyköveté­nek társaságában — csütörtö­kön Moszkvában meglátogatta azt a kiállítást, amely a szovjet főváros fejlődését mutatja be. Kcp a kon;res»zusi teremből... Díszelőadás a Kongresszusi Palotában

Next

/
Thumbnails
Contents