Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-05 / 55. szám

Az SZKP kongresszusának világvisszhangja B«rlin As NX>K ifjúsági szervezetei­ben megkezdődött az SZKP kongresszusa beszámolóinak ta­nulmányozása. Az első vitakört a berlini Funkwerk fiataljai szervezték meg. A csütörtöki Neues Deutsch. land részletes tudósítást közölt a kongresszus szerdai üléséről. A lap tudósítói aláhúzzák, hogy a szovjet nép. lenini pártjának vezetésével teljes energiával és tetterővel folytatja a korrnnu- n izmus építését. Prága A csütörtöki csehszlovák la­pok beszámolnak arról, hogy az SZKP XXV. kongresszusa egy­hangúlag jóváhagyta az új öt­éves népgazdaságfejlesztés! terv fő irányelveit és ehhez fűznek kommentárokat. A Tribune megállapítja: a szovjet nép jólétének tényei meglepik a szocializmus ellen­ségeit. Például az a hatalmas lakásépítési program, amelynek során az elmúlt öt évben 58 mil­lió szovjet állampolgár költöz­hetett új lakásba, úgy valósult meg, hosy a lakbérek 1926 óta nem változtak és 12—15-ször alacsonyabbak, mint az Egve- sült Államokban. A szovjet tár­sadalom feilődésével kiteljesedik az emberek szabadsaga, és ami ebben alapvető, megnő szabad­ságuk az anyagi szférában. Ez igazi szabadság, igazi demokrá­cia, mert az emberek javát szol­gálja. Hanoi A Nhan Dán kongresszusi tu­dósításában, Koszigin beszámo­lója alapján ismertette a IX. ötéves terv kimagasló eredmé­nyeit, aláhúzva, hogy a szovjet népgazdasági potenciál az utób­bi tíz esztendőben csaknem megkétszereződött. New Tork A szovjet hírügynökség az SZKP XXV. kongresszusának amerikai sajtóvisszhangjával foglalkozva, megállapítja: a la­pok a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti enyhülés és az együttműködés elmélyíté­Haderöcsökkenlési Becs Csütörtökön Becsben újabb ülést tartottak a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tár­gyaló delegációk. A Hofburgban rendezett hivatalos ülésén J, W. de Vos Van Steenwyk nagykö­vet. a holland delegáció vezetője elnökölt. Az ülés után rendezett rövid sajtótájékoztatón közölték, a plenáris tanácskozáson dr. Sla- womir Sabrowa nagykövet, a lengyel küldöttség vezetője szó­lalt fel. Kifejtette, hogy a len­gyel delegáció megítélése sze­rint a bécsi tárgyalás fontos sza. kaszához érkezett, miután a szo­cialista országok újabb módosító javaslata megnyithatja az utat a közös érdekű megállapodások félé. A legközelebbi hivatalos ülést március 11-én rendezik. #e politikájának fontosságát hangsúlyozzák. A Washington Post Leonyid Brezsnyev beszé­déből azt a részt emeli ki, amely szerint kedvezőek a szovjet— amerikai kapcsolatok további javításának távlatai. „Á szovjet kommunisták meg­erősítik az enyhülési politika folytatását” .című cikkében a Cleveland Press beszámol arról, hogy az SZKP XXV. kongresz- szusának küldöttei egyhangúlag jóváhagyták a pártnak a követ­kező öt évre szóló programját — a nemzetközi feszültség eny­hítését, s a Szovjetunióban a kommunizmus céljainak megva­lósítását. A Boston Q lobe a beszámoló azon részét idézi, amely szerint a szovjet külpolitika az enyhülés irányvonalának folytatására tö­rekszik, s ezt az ideológiai harc folytatásával kapcsolja ösz- sze. Nyilatkozatok Helsinki Veikko Helte, a finn parla­ment elnöke Helsinkiben a TASZSZ tudósítójával folytatott beszélgetése során hangsúlyozta: feltétlenül egyet kell érteni az­zal az értékeléssel, amelyet az SZKP XXV. kongresszusa adott az európai biztonsági és együtt­működési értekezletről. Különö­sen jólesett értesülni arról, hogy az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára indítványozta a Magyar felszólalás az ENSZ-ben békéért és a nemzetközi együtt­működésért, a népek szabadsá­gáért és függetlenségéért vívott további harc programját. Támo­gatni kell Leonyid Brezsnyev- nek azt a javaslatát, hogy az enyhülési folyamatot ki kell ter­jeszteni Ázsiára és más földré­szekre. Bonn Gunnar Matissen, a békéért és együttműködésért, a fegyverzet­csökkentésért küzdő nyugatné­met bizottság titkára a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkoza­tában rámutatott, hogy a Német Szövetségi Köztársaság állam­polgárai — bármilyen politikai meggyőződést is valljanak —, komoly érdeklődéssel fogadják az SZKP külpolitikai kezdemé­nyezéseit és javaslatait. Matissen különösen jelentő­seknek nevezte a fegyverkezési hajsza megfékezésére irányuló j javaslatokat, amelyeket — sza-1 vai szerint — a realitás, a kőnk- j rét tartalom jellemez. Lisszabon Alvaro Veiga Oliveira. Portu­gália környezetvédelmi és köz­munkaügyi minisztere interjújá­ban megállapította: most, ami­kor a reakciós erők mindent el­követnek, hogy felszámolják Portugáliában a forradalmi fo­lyamatot, megkülönböztetett je­lentőségük van a szovjet nép munkasikereinek, a szovjet ál­lam békeszeretö külpolitikájá­nak. A történelem a lenini út­mutatásokhoz hű SZKP-ra hárí­totta azt az óriási felelősséget, hogy feltárja a világ valameny- nyi népe előtt a haladás úi táv­latait” — mondotta. (TASZSZ) 2 1976, MÁRCIUS 5. A pártkongresszus szóvivőjének tájékoztatója A pártkongresszus harmadik napirendi pontjának vitája — mint ismeretes — szerdán dél­után Koszigin miniszterelnök összefoglalójával befejeződött. Viktor Afanaszjev szóvivő el­mondta/ hogy a tizedik ötéves terv fő irányairól folytatott vi­tában 19 felszólalás hangzott el, jóllehet ennél sokkal többen iratkoztak fel a felszólalók lis­tájára. A vitában összegezték és bevezették a legfontosabb módo­sításokat és kiegészítéseket a ti­zedik ötéves terv fő irányairól szóló dokumentumba. Afanasz­jev be is mutatta az újságírók­nak ezt a „javított kiadást”, amely szerdán került a kong­resszusi küldötték kezébe, s há­romszáz módosítást és kiegészí­tést tartalmaz az eredetileg fel­olvasott Koszigin-elöterjesztés- hez képest. A kiegészítések között szere­pel például az, hogy ebben az ötéves tervben meg kell kezdeni a szibériai-folyók vízének dél felé irányítására vonatkozó tu­dományos kutató- és a mérnöki előkészítő munkát. Ez a téma eredetileg nem szerepelt a kongresszus fő dokumentumai­nak szövegében, a vita folyamán a vízhiányban szenvedő közép­ázsiai szovjet köztársaságok kép­viselői azonban többször is elő­hozták. Ennek eredményeként jött létre ez a kiegészítés. Eb­ben a tárgyban elfogadtak egy másik fontos javaslatot is. Esze­rint 1980-ig újabb 100 kilomé­teres szakasszal meghosszabbít­ják a híres Karakum-csatornát. A tizedik ötéves terv kidolgo­zásának soklépcsős, bonyolult munkája azonban ezzel még nem fejeződött be. A szerdán elfo­gadott határozat szerint a tize­dik szovjet ötéves terv végleges, köztársaságokra, területekre és ágazatokra lebontott szövegét a még feldolgozatlan több ezer módosítási javaslat és megjegy­zés értékelése után a Miniszter- tanács 1976 szeptemberében ter­jeszti jóváhagyásra a legfelsőbb tanács elé. Afanaszjev a fenti dátummal összefüggésben felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a tervtör­vény elfogadásának viszonylag késői időpontja nem okoz fenn­akadást a gazdasági épitömun- kában, hiszen az 1976. évi ter­vet már tavaly decemberben jó­váhagyta a legfelsőbb tanács. A hosszabb távú program elkészí­tése viszont több időt igényel, mivel a tizedik ötéves tervet ösz- sze kell hangolni az ugyancsak mo6t készülő első 15 éves táv­lati népgazdaságfejlesztési terv­vel, amely 1990-ig határozza meg a szovjet gazdaság fejlesz­tésének stratégiáját és irányait. New York Az ENSZ leszerelési világ- konferencia előkészítésével fog­lalkozó különleges bizottság ülésén felszólalt Józan Sándor tanácsos, a magyar állandó ENSZ-képviselet tagja. A felszólaló kifejtette a ma­gyar kormány álláspontját es hangsúlyozta: megértek a felté­telek ahhoz, hogy ne csak a kor­mányok leszereléssel kapcsola­tos véleményét vizsgálják, de hozzá kell fogni a leszerelési vi­lágkonferencia konkrét előkészí­téséhez is. Egy-két nukleáris nagyhatalom vonakodása — mondotta — nem akadályozhat­ja meg az államok túlnyomó többségének óhaját. A magyar kormány szilárd meggyőződése — hangoztatta Jó­zan Sándor tanácsos —, hogy egy jól előkészített világkonfe­rencia új lendületet adna vala­mennyi leszereléssel kapcsolatos probléma megoldásához és elő­segítené az általános és teljes leszerelés ügyét. Az USA provokációi három indokínai ország ellen Hanoi A Nhan Dán pénteki száma „oktalan gyülölködők ’ című szerkesztőségi cikkben ítéli el az amerikai imperialisták és dél­kelet-ázsiai ' szekértolóik megis­métlődő támadásait a három fel­szabadult indokínai ország el­len. Az utóbbi napokban —' írja a lap — figyelemreméltó esemé­nyek foglalkoztatták az indokí­nai félsziget országainak köz­véleményét. Az egyik saigoni templomban fegyveres ellenfor­radalmi gócot tett ártalmatlanná a biztonsági szolgálat. Párizsban thieu-ista emigránsok szítottak hisztériát az egyesülésre készülő haza ellen. Február 25-én ame­rikai bombák hullottak egy bé­kés kambodzsai városra, márci­us 2-án pedig laoszi ellenforra­dalmár csoport próbált zűrza­vart kelteni a Pák Son híd fel- robbantásával. A három ország végleges győ­zelmének kivívása óta már több tény bizonyítja, hogy az ameri­kai imperialisták és lakájaik nem vonták le a történtekből a szükséges tanulságokat, tovább fenyegetik Indokína országainak rendjét és biztonságát. S ennek a dicstelen poli Ilká­nak Indokínában a thaiföldi re­akció a legkészségesebb helyi kiszolgálója. A cikk emlékeztet rá, milyen gyászos szerepet ját­szottak a thaiföldi reakciós kö­rök az indokínai országok ellen viselt háború idején, amikor is az egész országot az imperialis­ták felvonulási területévé, hadi­bázisává tették. Most, az amerikaiak és laká­jaik veresége után napról nap­ra nő a reakciós körök nyugta­lansága, hiszen a három függet­lenné vált indokínai ország sza­bad élete vonzza a thaiföldi né­pet is, amely mind világosabban látja, hogy vezetőinek a függet­lenségről, a térség országaival való békés együttműködésről el­hangzott nyilatkozatai nem egye­bek félrevezető frázisoknál. Az Egyesült Államok katonai egysé­gei, különféle szakértőt tovább­ra is Thaifölden tartózkodnak, s az ország mindinkább az indo­kínai reakciós emigránsok, a fe- nekedő dezertőrök gyűjtőhelyévé válik. A Nhan Dán élesen elítéli ezt az értelmetlen ellenségeskedést és emlékeztet rá. hogy a három független indolfíhai ország szoli­daritása, ereje, különb próbát is kiállt már az oktalan gyűlölkö- dők mostani berzenkedéseinél. Portugália: Támadás jobbról Sajnos semmilyen szimbolikus jelentősége nincs annak, hogy Carvalho, a hajdani Copcon egy­kori parancsnoka előtt megnyílt a börtön kapuja, Osorio őrnagy mögött viszont bezárult, önma­gában ez a lisszaboni hír legfel­jebb azt illusztrálja, hogy Car­valho ellen megdőlt mindenfaj­ta vád, a kereszténydemokrata párt volt főtitkára viszont egye­lőre a rács mögül kényszerül nyomon követni a portugáliai fejleményeket. Alighanem Osorio még így is elégedett a dolgok állásával: Portugáliában ugyanis számotte­vően megerősödött a jobboldal. Osorio őrnagy hazatérése (Spi- nolával együtt elmenekült az egy évvel ezelőtti meghiúsult puccs­kísérlet után!) több okból is fi­gyelemreméltó. 1. most bontako­zik ki az április 25-én tartandó nemzetgyűlési választások kam­pánya; 2. a portugál jobboldal koncentrált támadásba lendült; 3. úgy tűnik, végleg megbomlott az MFA egysége és a forradalmi folyamat hívei a tisztek köré­ben kisebbségbe szorulnak. Másszóval: Osorio elérkezett­nek latta az időt a cselekvésre. Ahhoz pedig, hogy ismét a szín­re lépjen, mindenekelőtt haza kellett térnie. Ez megtörtént, s ezen az sem változtat lényege­sen, hogy formai okokból — az őrnagy ellen még érvényes az elfogatási parancs — átmeneti­leg letartóztatták. Carvalho kiszabadulásának hí­rét sem szükséges túlértékelni. A tábornokot lefokozták, a bizton­sági erőket feloszlatták, s eseté­re a régi mondás nagyon is idő­szerű: „Mit ér a tábornok sereg nélkül?!” Vele szemben a hang­adó Morais da Silva tábornok, a légierő főparancsnoka, aki An­gola elismerése ürügyén indított hecckampányt Antunes külügy­miniszter, de rajta keresztül az egész mai portugál kormányzat ellen. Jó lenne azt hinni, mindez el­szigetelt jelenség. Félő azonban, hogy ezúttal többről van szó. Bekövetkezhet a némelyek ál­tal már régebben kilátásba he­lyezett általános jobboldali tá­madás. Ebben a birálat éle An­tunes őrnagyot és társait éri ugyan, de a tulajdonképpeni célpont a portugál demokratikus átalakulás, s mindaz, ami ezzel összefügg. A szélsőbaloldali akcióba ke­veredett Carvalho szabadlábra helyezése és Osorio színrelépése, majd letartóztatása tehát csupán az összehangolt jobboldali tá­madás forgatókönyve szempont­jából fontos dramaturgiai elem. A cselekményszövés — és csel­szövés? — miatt lényeges, de nem helyettesíti magát a drá­mát

Next

/
Thumbnails
Contents