Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-27 / 74. szám

Szarvasi tartalékosok oktatásának záró foglalkozása

„Még sohasem éreztem, hogy nem tudnék jobbat”

Bródy János a békéscsabai Tízek klubjában

A korábbi évekhez hasonlóan, az idén is Mezőtúron tartja meg az MHSZ szarvasi járási-városi vezetősége a tartalékosok őszszel kezdődött oktatásának zárófoglalkozását. Az előző években azonban 10—12 alkalommal hívták össze a tartalékosokat, s ez mind a munkahelyeken, mind a résztvevőknek, mind a szervezőknek nagy gondot okozott. Ezért az MHSZ szarvasi vezetősége és a tartalékos utóképzési bizottság új módszert dolgozott ki. A hatékonyabb utóképzés érdekében az elméleti foglalkozáFővárosunk a XIX. század közepén óriási fejlődésnek indult, s az 1870-es évek elejére Európa 16. városává lép elő a 42. helyről. Különösen Pest, Buda és Óbuda egyesítése után az urbanizáció kedvezően hat a városi forgalom gyors ütemű növekedésére, fejlődésére. A tömegközlekedési eszközök forgalma 1869-től 1880-ig kétszeresére, 1880-tól a századforduló utolsó éveiben pedig több mint háromszorosára nő.

Az első tömegközlekedési eszközök, az omnibuszok 1832-ben jelentek meg Pest utcáin, Budán viszont csak az 1860-as évektől közlekednek a társaskocsik. Fővárosunk tömegközlekedésének életében az 1866- os esztendő fordulópontot jelent: a 82 kilométernyi hálózaton a lóvasút megindulása forradalmasítja a város közlekedését. Az- első gépi erővel működtetett közlekedési eszközt, a budai gőzsiklót 1870- ben, négy évvel később pedig a gőzerejű fogaskereket adják át a forgalomnak. 1887. november 28-án új közlekedési eszköz jelenik meg Budapesten, a keskeny nyomtávú villamos- vasút.

A századforduló utolsó évtizedére a városrendezés is napirendre kerül a fővárosban. A nyugati nagyvárosok példájára többen szorgalmazzak a sugárutak létrehozását és a rohamosan növekvő tömegközlekedés gondjának megoldását. Végül is 1893. február 22-én a fővárosi közgyűlésen a polgár- mester javaslatára elvetik az omnibusz fejlesztésének progi- ramját, ugyanis új tervet nyújtanak be, mely szerint „semmilyen omnibusz ( vállalat nem tudja elérni azt a tisztaságot, sebességet, kényelmet, amit a villamos”. Ám az akkori belügyminiszter 1893. július 26-i 1 leiratában kimondja: a vasút eszméjét mindenkorra el kell vetni. Ezzel az elutasító határozattal' végződne a közúti vasút ügye, h9 nem születik egy merésznek tűnő ötlet.

A villamosvasút építésére engedélyt kérő közlekedési részvénytársaságok számítanak az elutasítására, ezért újabb műszaki megoldást is keresnek. Balázs Mór, a Budapesti Vilsokat az említett 10—12 alkalom helyett két napra összevonva tartották, s csak erre az időre kérték ki munkahelyükről a

résztvevőket. Ez a módszer jól bevált, s most a zárófoglalkozást is újszerűén rendezik: a korábbi bárom egy-egy napos foglalkozást egyetlen napra vonják össze. Március 27-én, ma tartják a szarvasi tartalékos állomány részére az oktatás tereptani részét, az éleslövészetet és a technikai bemutatóval egybekötött versenyszerű beszámolót is.

múzeumának sok nézője van

lamos Vasút Vállalat vezérigazgatójának ötlete alapján a földalatti vasút építésének lehetőségét vizsgálják.

Végül is 1894. január 22-én Balázs Mór benyújtja a Si- mens és Halske bécsi építési cég által készített földalatti terveit, mit különféle üzleti feltételekkel, hosszas vita után elfogad a tanács. Még ebben az évben Wünch Róbert budapesti építési vállalkozóval megkötik a szerződést Európa második földalatti vasútjának építésére. A szerződést követően néhány héttel később, vagyis augusztus 7-én hozzálátnak a Sugár úton — ma Népköztársaság útja — 3,7 kilométer

hosszú, 12 állomásos földalatti építéséhez. Ám több igen komoly követelményt szabnak a földalattinak. Ami a legjelentősebb: a millenniumi ünnepségre át kell adni, a Sugár úton a sétakocsikázókat ne za-. varja a zaj és díszes lejárókat építsenek. Ami a kívánalmakat illeti, valamennyit teljesítik. Az akkori kezdetleges műszaki technikával rekord időt jelentő nem egészen 19 hónapot vesz igénybe az építés. A hangszigetelést olajba áztatott fenyőfa kockákkal oldják meg, a díszes lejárókat is elkészítik.

Az építés két irányba folyik, a keresztutcákba, átjáró fahi- dakat ácsolnak. A földmunkát, alapbetonozást nyitott munkaárokban készítik. Augusztus 25- én megcsinálják a zsaluzatot, szeptember 1-én pedig két betonkeverő géppel és kézi betonkeverő csoportokkal megkezdik az oldalfalak építését. A földalatti építéséhez mintegy 50 ezer köbméter betont használnak fel, ehhez megközelítően 60 ezer köbméter dunakavicsra és 100 ezer mázsa cementre van szükség. £ roppant mennyiségű építőanyagot állati erővel vont fogatokkal és kézi erővel szállítják. Az építkezés csúcsidejében 1500-an dolgoznak, erről tanúskodnak a gondosan vezetett építési naplók. E szerint például 1894. október 17-én — a megmaradt építési napló szerint — három pallér, hét elő- munkás, kilenc őr, 98 segédmunkás, 487 napszámos, 26 női

Légy jó kicsit hozzám, O, mondd! Utcán, Mindig Veled.

A négy sláger címére még így, egymás mellé sorakoztatva is csak a legöregebb tinédzserek emlékeznek már. Valamennyinek a szövegét Bródy János írta. Ezt a négy dalt mintegy négyszáz követte azóta, a legfrisebbek az a tizenkettő, amely a Fonográf együttes legújabb, Mi újság

napszámos, 330 kétfogatú teherszállító és 81 egyfogatú teherszállító dolgozik az építkezésen. (Napjainkban negyed annyi munkaerővel, nyolcszorta gyorsabb ütemben, nagyobb műszaki követelmények mellett épül a mai metró.)

Az építési munkákkal párhuzamosan megkezdik a felszerelési munkákat, 1895. novemberétől a lejárócsarnokok építését. A következő év április 11- én megtartják a műtanrendőri bejárást, vagyis a műszaki átadást — eredménytelenül. Az apróbb hiányosságok megszüntetése után adhatják át az utazóközönségnek.

Az ünnepélyes átadásra 1896. május 8_án kerül sor 1. Ferenc József császár jelenlétében, aki hozzájárulását adja, hogy róla nevezzék el az első földalattit. A 20 kocsiból álló járműpark egyik kocsijával egyedül végigutazik a szakaszon, majd az új járművet azonnal a múzeumba szállítják. Az utazás után a császár elismeréssel szól az új földalattiról, dicséri a Seeger Béla kőfaragó mester által készített megállók burkolatait.

Az új tömegközlekedési eszköz már az átadás évében igen népszerű lesz, amit bizonyít az is, hogy nem egészen hét hónap alatt 3 millió 148 ezer utast szállít a forgalomban maradt 19 kocsi.

A merevzsámolyú kocsik egyszerre 60 utast szállítanak. 1931- és 32-ben modernizálják, korszerűsítik a szerelvényeket.

Budapest felszabadulásának idején a Közlekedési Múzeum dolgozói egyéb közlekedési emlékek mellett megmentik a földalatti kocsijait is. A főváros felszabadulása után, a helyreállítást követően 1945-ben a múzeumból ismét forgalomba kerül a császár kocsija, mely 1963-ig, egy tragikus balesetig közlekedik, míg a többi kocsit 1973-ban vonják ki a forgalomból.

Egyébként meglepő biztonsági berendezésekkel közlekednek 1,7 percenként Európa első földalattijának kocsijai.

A Budapesti Közlekedési Vállalat 1968-ban veszi át a földalattit. Két évvel később pedig a műszaki rekonstrukció során megszüntetik a felszíni szakaszt. A városligeti tó alatt — a Széchenyi fürdőnél új állomást létesítve — a Mexikói úti végállomásig hosszabbítják az alagutat. A Ganz gyár pedig új 190 személy szállítására alkalmas kocsikat szerkeszt, s így most már óránként 1,7 perces követés mellett egy irányban 6600 ember utazhat.

Európa egyetlen földalatti múzeumában a régiségek mellett az érdeklődők megismerkedhetnek a mai modem földalatti építésével, szemmel követhetik az építkezési munkát. A múlt év október 28-án a Deák téren átadott földalatti múzeumot mintegy 70 ezer látogató kereste fel.

(Szekeres)

Wagner úr című nagylemezén szerepelnek.

Bródy János Békéscsabán is nagyon népszerű, sokan voltak kíváncsiak a Tízek klubjában véleményére. így aztán — előnyére — nem amolyan „szereted-e a mákostésztát?” jellegű kérdés-felelet játékká alakult a klubest, hanem tartalmas eszmecserévé. Már-már azt mondhatnók, Bródy előadást tartott a sokat csépelt hazai könnyűzene világáról. Ez a műfaj intézményes támogatás nélkül fejlődött ki a 60- as évek elején, s az első perctől kezdve volt egyfajta értéke. A beatműfaj művelői szüntelenül keresték az utat a jobb irányba. Eközben sok jó és hamis ösvényt bejártak és az évek során — akárcsak a hazai könnyűzene

— felnőtté lettek. Ahogy sza- S porodtak az együttesek, mind- : inkább kialakultak a különfé- s le irányzatot követő zeneka- • rok. Az Illés együttes egyike : volt azoknak, amely megtalál- : va saját hangvételét, leginkább ■ következetes tudott maradni. !

A műfaj művelőinek dicsé- j rete, felfutását szinte kizáró- • lag a közönségnek köszönhette, jj A mindenkori kezdők szinte ■ önmagukra voltak és vannak ■ utalva. Munka közben szükség ! lenne rá, de nincs aki meg- : mondja az amatőröknek: ; „rossz amit csináltok”, vagy: ■ „ez klassz volt, folytassátok”. : A zenekritikusok, ritka kivé- : tellel, rangon alulinak érzik, ; hogy foglalkozzanak ezzel a ! könnyűzenével. Pedig a beat :

— bárhogy nézzük is — az if- »

júsági kultúra része, s függet- • lenül attól, hogy értékelik, S

vagy sem, jelen van, számot- ; tevő réteget érint. (Ahogy Vi- ; tányi Iván is írja egyik tanul- • mányóban: „A ... beat hosz- : szú ideig leginkább jellemez- ; te az egész ifjúság kulturális ! viselkedését.”) j

Egy kicsit jellemző példa- ;

ként említette Bródy, hogy 41 ! táncdalszövegére színvonala : miatt az egyik kiadó igent ; mondott volna, műfaja miatt ; azonban mégsem vállalkozott • kiadására.

Szó esett arról is, vajon ■

örökifjú-e a beat? A kérdés • régen eldőlt: igen. Egy függ- :

vénye van csupán, az illető ■ bizonyos idő elteltével tud-e ■ jobbat, színvonalasabbat. Bró- j dy azt vallja: még sohasem j érezte, hogy nem tudna jobbat ■ alkotni. •

Bródy elég kitűnő zenész és * szövegíró ahhoz, hogy voksát a > műfaj mellett bátran letehes- j se. Véleménye — bár terme- : szetesen szubjektív és ezt vál- • lalja is — sok tekintetben ál- • talánosítható. Okosan, meg- jj győzőén érvelő harmincéves. ; Ezért volt egyebek közt sze- ■ rencsés választás vendégül jj hívni a Tízekbe, azokhoz, akik : a koncerteken szemben, lent a • nézőtéren ülnek. Hiszen a ■ szereplő (színész, író, zenész) jj és a néző amúgy is ritkán be- : szélgetőpartnerek.

(fábián) :

Komplett, színes fürdőszoba-berendezés,

15Xl5-öa fehér, 10Xl0-es színes padlóburkoló lap NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓ

a kondorosi ÁFÉSZ vas-műszaki boltjában

0 BÉKismm,sir;

1976. MÁRCIUS 27.

Nyolcvanéves a millenniumi földalatti

Európa első földalatti

i

MAI MŰSOR

C Televízió

BUDAPEST. L műsor: ».OS Osztályfőnöki óra. 7—8. o. 8.25 Tv-torna. 8.30 Kuckó. 9.00 Látókör. 9.45 A fla- mandok titka. IV. 10.40 Művészeti magazin. 13.23 A palacsintás király- Mesejáték. X. 14.20 Begyünk barátok! 15.00 Hírek. 15.05 Pergő képek. 10.05 .Reklám. 18.15 Felejthetetlen, április. 16.45 öt tusa. . 17.05 Panorama. 17.30 Reklám. 17.40 Magyar- ország—Argentína labdarúgó-mérkőzés. A szünetben; Cicavízió. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 Tv-toma. 20.06 Shakespeare: Othello. Tragédia két részben. 2250 Tv-hiradó — 2.

BUKAREST: 12.4s Népszerű koncert 13.30 Rajzfilm. 15.30 Kulturálisul uvészeti kaleidoszkóp. 15.50 visz- szatekintés az innsbrucki téli olimpiai játékokra. 17.05 A tv klubja.

,A riportműsor. 18.25 A legkisebbeknek. 1850 Tv-hiradó 19 00 Tv- enclklopédia. 19.50 A Kojak c. íoly- »•» A vasárnap sport- ja. 21.10 Variete-miieor.

A Komán Televízió Seerkesatö- sége a mueorváltozuuaa’ jósát fenntartja.

BELGRAD: lő.lö Lftbdarúflée: OFTC

Velez. 17.05 Jugoszláv síelő emlék- verseny. 17.45 Usyesen - &z,eren<íe- sen. 18.4S Van remény a nomádok szamara — humoros adás. 20 00 Feljegyzések. 20.30 Máért enged el . Dgpad egyedül? — amerikai vigjáí-íI".mús<>r: Hét tv-nap. 19.00

Charlie Chaplin fesztivál- A bankban. 20.00 Valami negyedik. Közben; Huszonnégy óra. Utána: Sport- szombat.

(Rádió )

KOSSUTH RADIO: 8.27 Romantikus kórusok. 8.40 Lányok, asszonyok. 9.05 Három Vivaldi-conoerto. 9.35 A Magyar Nyelv Hete. 10.05 Zenei műsor. 10.% Budapesti krétakör. Rádiójáték. 12.20 Zenei anyanyelvűnk« 12.30 Magyarán szólva . . . 12.45 Melódiákoktól. Közb. 13.30 KeUemet- len beszélgetések. 14.05 Népdalok, 14.25 Szerkesztőségi beszélgetés * Falurádióban. 14.55 Üj Zenei Üjság.

13.30 Operettrészletek. 16.00 168 óra.

17.30 Bartók: Concerto. 18.15 Színházi Világnap. 18.40 Közvetítés a iviagyarorszag—Argentína válogatott labdarúgó-mérkőzés H. félidejéről.

19.30 Kuruc dallamok. 19.50 A felsége« fejedelem, n. 20.55 Bach-mű- vek. 21.28 Verbunkosok, régi nóták. 22.15 Közvetítés a varsói nemzetközt kiardcsapat-versenyről, Budapest nemzetközi tornász-bajnokságáról és a felszabadulási birkózóversenyról. 22.50 A beat kedvelőinek. 23.05 Massenet operáiból. 0.10 Melódiakoktél.

PETŐFI RADIO: 2.06 Könnyűzene. 8.20 Bulgáriai beszélgetések, m. 8.33 Operettrészletek. 9.15 Válaszolunk hallgatóinknak. 9.33 Nóták. 10.00 Szombat délelőtt. 12.00 Az 1975. évi drezdai nemzetközi dixieland-fesztivál felvételeiből. 12.33 Zenekari muzsika. 13.05 Nézd. amit én nem látok! 13.31 Puccini: A Nyugat lánya. 14.00 Napraforgó, lö.oo Glazunov: Raymonda. 15.08 József Attila: Kései sirató. 15.25 Orvosi tanácsok. 15.33 Magángyűjtemény. 16.33 ötórai tea. 17.40 Közvetítés a Magyarország— Argentína válogatott labdarúgó-mér kózés I. félidejéről. 18.33" Bordalok operettekből. 19.O1I Krimikedvelőknek, 20.00 Népdalok. 20.3« Slágermúzeum. 21.31 Cornelius: A bagdadi borbély. Kétíelvonásos opera. 23.19 Népdalkörusok. 25.35 Tánczene Olaszországból.

SZOLNOKI STÍÜDIÖ: a 222,38 m-es hullámhosszon: 17.00 Műsorismertetés, hirek. 17.05 Zenezuhatag Szerkesztő: Forró Tamás. A tartalomból: Slágergyűjtők albuméba. — Slágerek 5—10—15 éve. Beathírek. — Mikrofon végén Dinnyés József. — Bemutató program újdonságokból. — Slágermúzeum: Jerry Lee Lewis és a Hungária felvételeiből. — Mondd el álmodat! 18.00—18.30 Hétvégi kaleidoszkóp — az Alföldi krónika heti összefoglalója. Műsorvezető: Trömböczky Péter. A tartalomból: A nap hírei. — A héten történt. — Városi krónika: Karcag. — Ünnepi készülődés: Forradalmi tavasz. — Az új gazdasági szabályzókról. — Sport. — Programajánlat.

C Mozi )

Békési Bástya: A fekete farkasok üvöltése. Békéscsabai Brigád: Zongora a levegőben. Békéscsabai Szabadság: 4-kor: MÜVÉSZMOZI: Távoli mennydörgés. 6- és 3-kor: Ga- wein és a zöld lovag. Békéscsabai Terv: Halhatatlanok. Gyulai Erkel: csak fél 6-kor: Sivatagban, őserdőben I—n. Gyulai Petőfi: Aranyvadászok. Orosházi Partizán: fél 4-, fél G-kor. Folytassa, Cowboy!, fél 8-kor: A rendőrség csak áll és néz.!

C Színház • )

Március 27-én, szombaton este 7 órakor, Békéscsabán:

IDEGEN GYERMEK

Somlay-bérlet

Március 2f7~én, szombaton este 7 órakor, Gyulán:

ÁRMÁNY es SZERELEM