Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-28 / 75. szám
MA: EGYÜTT, EGYSÉGESEN (4. oldal) ÉVENTE 11 VAGON SZÁRAZ KENYÉR MEGYÉNKBEN (5. oldal) EGY PÉLDAMUTATÓ ÉPÍTKEZÉS (4. oldal) Kmsresszns Szófiában A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalmi és a gazdasági élet fejlődéséről, a népgazdasági terv teljesítéséről a IV. ötéves terv időszakában A legutóbbi öt esztendő társadalmi és gazdasági építőmunkájában elért eredmények ösz- szegezése. az új feladatok kijelölése, ezek a legfontosabb napirendi pontjai a Bolgár Kommunista Párt ma kezdődő XI. kongresszusának. Bolgár testvérpártunk nagy jelentőségű tanácskozását pártértekezletek, az ország valamennyi dolgozó rétegét átfogó eszmecsere előzte meg, amelynek résztvevői felmérték a X. kongresszus óta megtett utat, felelősséggel foglaltak állást a kongresszusi dokumentumok főbb megállapításait és célkitűzéseit illetően. A különféle szintű tanácskozásokon megnyilvánuló nyílt, alkotó szellemű léglför arról tanúskodik, hogy az ország dolgozó népe személyes ügyének tekinti a fejlett szocialista társadalom építését, az irányelvekben meghatározott feladatok gondos megvalósítását. Nyilvánvaló, hogy az össznépi vitában megmutatkozó magabiztosságot és derűlátást a párt világos, a gyakorlati élet által bizonyított politikája alapozta meg, amely lehetővé tette, hogy Bulgária elmaradott országból fejlett ipari-agrár országgá váljék, továbbá. hogy a párt az országot átalakító nagy munka közepette sem feledkezett meg a dolgozók életkörülményeinek állandó javításáról, a szocialista demokrácia fejlesztéséről. A társadalmi és gazdasági építőmunka eredményei szem- betűnőek, jelentőségük azonban fokozódik, ha összevetjük őket az ország felszabadulásakor uralkodott állapotokkal. A harminckét esztendővel ezelőtti viszonyokra jellemzőül hadd említsük meg, hogy akkor az ország gazdaságának alapját a felaprózott és primitív mezőgazdaság alkotta, amely a nemzeti jövedelem 65 százalékát termelte, a gyengén fejlett ipar pedig mindössze 15 százalékát. Bulgária ma fejlődésének ütemét tekintve Európában az elsők között van, az átalakulást jól érzékelteti, hogy a nemzeti jövedelem 5b százalékát ma már az ipar termeli. A töretlen fejlődés jellemezte a X. kongresszus óta eltelt öt esztendőt is. 1971—1976-ban 46 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, a dolgozók reáljövedelme 32, a fogyasztási alap 48 százalékkal volt nagyobb, mint az előző ötéves szakaszban. Különösen sokat tettek az alacsony fizetésűek és a dolgozó nők körülményeinek köny- nyítésére, tovább javultak a dolgozók lakáskörülményei, emelkedett a kulturális színvonal. Ezek a figyelemre méltó eredmények csakis a szocialista országokkal való sokoldalú együttműködés fenntartásával és bőLázdr Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Sztanko Todorov, a Bolgár Népvítésével születhettek. Amint arra a kongresszusi előkészületek során tartott egyik pártaktíva- értekezleten Todor Zsivkov is rámutatott: a szocialista integráció már eddig is Bulgária harmonikus fejlődésének legfőbb záloga volt és az marad a jövőben is. Az együttműködést érzékelteti egyebek között az is, hogy Bulgária részt vesz a KGST-tagországoknak az energia- és nyersanyagforrások hasznosítására irányuló közös erőfeszítéseiben, így például az orenburgi gázvezeték, a Vinyi- ca és Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték, valamint az uszty-ilimszki cellulózgyár építésében. A BKP XI. kongresszusamin-, den bizonnyal megerősíti és újabb elemekkel gazdagítja majd a párt jól bevált politikai irányvonalát, amelynek fő iránya a testvéri szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való szoros együttműködés, a nemzetközi élet és a gazdasági építőmunka minden területén. Bennünket, magyar kommunistákat, valamennyi dolgozót örömmel tölt el az a tudat, hogy a marxizmus—leninizmus eszméi alapján egyre erősödnek a kapcsolataink, teljes az egyetértés és az egység minden fontos elvi és politikai kérdésben. A pártjaink és népeink közötti internacionalista kapcsolat a magyar és a bolgár nép évszázadokra visszanyúló barátságára épül. Ez a hagyományos barátság akkor vált teljessé, amikor népeink az elnyomók ellen vívott sok évszázados harc után a szocialista forradalom útjára léptek, és most már több mint harminc esztendeje az élet minden területén szorosan együttműködnek, a Varsói Szerződés tagjaként, a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország népeivel együtt harcolnak a közös célokért. A magyar nép soha nem feledi. hogy felszabadításában a szovjet harcosok oldalán részt vettek a bolgár nép legjobb fiai is. Barátságunkat az ő kiontott vérük pecsételte meg, s e barátság az elmúlt több mint három évtized alatt számos kézzelfogható eredményt hozott politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt. A Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusának küszöbén újólag megerősítjük azt az elhatározásunkat és közös törekvésünket, hogy a jövőben is egyesítjük erőinket az élet minden területén a magyar és a bolgár nép, a szocializmus, a béke javára. A magyar kommunisták, országunk valamennyi dolgozója sok sikert kíván a Bolgár Kommunista Pártnak, a testvéri bolgár népnek országépítő szocialista munkájában. köztársaság Minisztertanácsának elnöke április elején hivatalos baráti látogatásra a Magyar Népköztársaságba érkezik. A IV. ötéves tervidőszakban i a termelés a tervezettnél gyor-t sabban emelkedett, a növekedési majdnem teljes egészében a j munka termelékenységének emelkedéséből származott. A foglalkoztatottság teljes körű volt. A beruházások jelentős bővülése révén gyarapodtak a népgazdaság állóeszközei, emelkedett a termelés műszaki színvonala. A termelés szerkezete korszerűsödött. Javult a termékek minősége és választéka. Bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, fokozódott részvételünk a szocialista nemzetközi gazdasági integrációban. A gazdasási fejlődéssel együtt a lakosság életszínvonala rendszeresen és jelentősen emelkedett. A reálbérek és reáljövedelmek a tervezett mértékben növekedtek. A bérnövekedés terv- szerűségét és a bérarányok javítását központi intézkedések is segítették. A munkavégzésből származó jövedelmek folyamaNemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ezen belül: lakosság fogyasztása Felhalmozás Ipari termelés Építőipari termelés Mezőgazdasági termelés, 1971—1975. évek az 1963— 1970. évek százalékában Munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére Lakosság egy főre jutó reáljövedelme Kiskereskcde'mi forgalom volumene Az 1971—1975. években A lakásépítés, 1000 db A szocialista szektor beruházásai. milliárd Ft. Nemzeti jövedelem A IV. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem folyamatosan és viszonylag egyenletesen nőtt, évi átlagban a tervezett 5,5—6 százaléknál nagyobb mértékben, S-2 százalékkal. A növekedés öt-év alatt összesen 35 százalék volt. Az 1971—1975-ben megtermelt nemzeti jövedelem összege — 1968. évi árakon — megközelítette az 1600 milliárd forintot éij mintegy 400 milliárd forinttal több volt az előző öt évinél. öt év alatt a termelő ágazatokban együttvéve a termelékenység több mint 33 százalékkal. (nemzeti jövedelem növekedését megközelítően emelkedett). a termelő állóeszközök állománya 41 százalékkal bővült, az egységnyi termeléshez a korábbinál több állóeszközt vettek tos emelkedése mellett — nagymértékben nőttek — mindenekelőtt a pénzbeni — társadalmi juttatások. A népesedéspolitikai intézkedések és a demográfiai tényezők hatására a népszaporodás meggyorsult. Javultak a lakosság egészségügyi és kulturális körülményei. A lakosság vásárlóereje és az árualapok lényegében összhangban növekedtek. A beruházások a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedtek. A külkereskedelem egyensúlyi helyzete, elsősorban külső tényezők hatására, a tervidőszak második felében a tervezettől eltérően, kedvezőtlenül alakult. A világpiaci árváltozások jelentős veszteséget okoztak a népgazdaságnak. Az állami költségvetés mérsékelte a termelésre és a fogyasztásra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat, az állami költségvetés terhei ezért fokozódtak. A népgazdaság fejlődése a tőkés világ gazdasági válságának kedvezőtlen hatásai ellenére töretlen volt. Az 1975. év Az 1970. év Ye-ban Terv Tény 130—132 135 130—132 129 129—130 128 131 112 132—114 137 141—113 128 115—116 US 116—US 118 125—127 125 140 135 összesen, mennyiségben 400 438 48Ü—500 574 igénybe. A fajlagos anyagi ráfordítás számottevően nem változott. A nemzeti jövedelem növekedésében meghatározó szerepe továbbra is az iparnak volt. Az ipar aránya a nemzeti jövedelemből 1968. évi árakon az 1970. Az ipari termelés szerkezete főleg a központi fejlesztési programok végrehajtása, valaévi 42,6 százalékról 44,9 százalékra nőtt. Az építőipar részesedése 1970-ben 11,9 százalék, 1975-ben 11,7 százalék, a mezőgazdaságé pedig 16,8 százalék, illetve 14.5 százalék volt. 1975-ben a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának volumene 29 százalékkal, ezen belül a fogyasztásé 28 százalékkal, a felhalmozásé 32 százalékkal haladta meg az 1970. évit. A fogyasztás a tervezettet megközelítő ütemben, a felhalmozás az előirányzatnál nagyobb mértékben emelkedett. A belföldi fel- használáson belül a fogyasztás és felhalmozás aránya 1975- ben 75:25 százalék volt. Az előző ötéves időszakhoz képest a felhalmozás kisebb hányada szolgálta a készletállomány növekedését, és nagyobb része növelte az állóeszköz-állományt. A készletfelhalmozás azonban az öt éven belül egyenetlen volt, ami kedvezőtlenül hatott a gazdasági hatékonyságra és az egyensúlyi helyzetre. Ipar Az ipari termelés a tervezett 32—34 százalékkal szemben 37 százalékkal, éves átlagban 6,5 százalékkal nőtt. A munkatermelékenység — egy foglalkoztatottra számítva — több mint 35 százalékkal emelkedett, jóval gyorsabban az előirányzottnál. A termelésnövekedés 97 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből, a tervezett 75—80 százalékkal szemben. A termelés egységére jutó anyagráfordítás csökkent. Mindebben jelentős szerepe volt a termelési szerkezet változásának is. Az ipar állóeszköz-állománya öt év alatt 39 százalékkal bővült. A szocialista iparon belül az állami ipar termelése 36 százalékkal, a szövetkezeti iparé 52 százalékkal nőtt. A budapesti ipar aránya az ipari termelésen belül az 1970. évi 34 százalékról 31 százalékra csökkent, a vidéki iparé 66 százalékról 69 százalékra emelkedett. Az ipari ágazatok többsége a tervezett ütemben növelte termelését. Legnagyobb mértékben a vegyipar és a gépipar teljesítette túl tervét. Számottevően elmaradt az előirányzattól az építőanyagipar. mint a nemzetközi kooDeráció fejlődése révén korszerűsödött. (Folytatás a 2. oldalon) Magyarországra látogat Sztanko Todorov Az IV. ötéves terv fő előirányzatainak teljesítése A szocialista ipar termelésének növekedése 1975-ben 1910-hez képest, Vo Terv Tény Bányászat 7 9 Villamosencrgia-ipar 45 44 Kohászat 24 27 Gépipar 33 47 Építőanyagipar 55 28 Vegyipar 53 65 Könnyű- és egyéb ipar 34 34 Élelmiszeripar 22 25 összesen: 32—34 37
