Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-27 / 74. szám
Felavatták a hévízi Thermal Szállót Hévízen felavatták a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat 385 ágyas Thermal Szállóját (MTI Fotó — KS) Tanácskozik a megyei továbbképzési bizottság A Békés megyei Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Továbbképzési Bizottság március 31-en 9 órai kezdettel megbeszélést tart Kétegyházán, a Mezőgazdasági Szakmunkás- képző és Munkástovábbképző Intézetben. A napirendi pontok között szerepelnek az üzemi középtávú továbbképzési tervek alapján jelentkező megyei feladatok, amelyről Antal József osztályvezető-helyettes tájékoztatja a hallgatókat. Ezekután a munkástovábbképzések tartalmi színvonalának emeléséről Pólfi György igazgató tart beszámolót. önmagában nem képe« feledtetni, ezért tartott a nemesség távolmaradásától, váraikba sárkó- zásátóL Már bezárta maga mögött az arisztokraták világában, békés családi körben eltöltendő élethez vezető út kapuit, s 1703 tavaszán vállalta a kockázatot, Magyarország legnagyobb birtokosa, az erdélyi fejedelem sarja, a római birodalom hercege a paratszság élére állt, hogy felszabadítsa hazáját a Habsburg iga alól. „Erősített a szándék, hogy megérdemeljem a nép bizalmát és szeretetét” — írja Rákóczi visszaemlékezve a zászló- bontás heteire. Útban a magyar határ felé, hallja a hírt Károlyi Sándor szatmári főispán sikeréről a türelmetlen tiszaháti pa- raszthad felett. „Még visszafordulhattam volna, és volt is rá nagy okom” — tekint vissza Károlyi Dolliénál aratort győzelmére, de folytatta a megkezdett utat. és amikor találkozik a Kárpátokban a fogadására sietett könnyes szemű jobbágyokkal, a hozzájuk intézett rövid beszédben ígéretet tett a fegyvert fogott jobbágyság szabad emberré tételére. Nein ő tehet arról, hogy az ígéret törvénybe foglalása húzódik a sárospataki országgyűlésig. Rákóczi ezekben a hetekben válik a magyar történelem időfeletti alakjává, aki képes átlépni korlátáit és a nemzeti függetlenség ügyét ösz- szekapcsolta a társadalmi haladás szolgálatával. A Rákóczi-szabadságharc 1703 júliuséra eléri első sikereit. Északkelet-Magyarország felszabadítása után a kurucok — Esze Tamással az élükön — kierőszakolják a tiszai átkelést a vásá- rosnaményi révnél és ezzel a mozgalom átterjed a Tiszántúlra, illetve Erdélv nyugati övezetébe, A császári véderő elhelyezkedése ekkor a következő képet mutatta Délkelet-Magyar- országon: Erdély Hahsburgrendszerű közigazgatási központjában, Szebenben állomásozik a főparancsnok, Rabutin tábornok. a mi vidékünkön .meghatározó császári egységek Szat- máron, Váradon állomásoznak, ezek oldalvédje az aradi, a gyulai stb. határközpont. A kurucok tiszai átkelése után kuruc felkelés tört ki Várad környékén, Bihardiószegen. A felkelés lokalizálására a gyulai, az aradi és a belényesi határőrök kaptak parancsot, akik a Berettyónál nagy kárt tettek a felkelőkben. A bihari felkelők Rákóczihoz fordultak segítségért. mire a tiszaháti kuruc egységekből Bercsénvi Miklós vitt erősítést, aki áttörte magát a Debrecen vidéki császári egységeken és felmentette a szorongatott bihari felkelőket. Bercsényi ellentámadása azzal a haszonnal is járt, hogy Sarkad és Szalonta vára a kurucokhoz csatlakozott, továbbá a Fekete- Körös mentén lezajlott ütközetben aratott győzelem eredményeképpen eléri a kuruc-befo- ]vás az Erdélyi-érchegység vidékét.. Elmondható tehát, hogy a szűkebben vett Rákóczi-birtok övezetén túl, mélyen az ellenség hátában a bihari rész és a Körös-vidék népe csatlakozik elsőnek a szabadságküzdelemhez. 1973 őszén kuruc kézre kerül Szolnok, Rákóczihoz csatlakozik Károlyi Sándor és megkezdődik az Erdély-széli várak urainak átállása a kurucokhoz. Nagy fordulat ez, útcsinálás Rákócz ügyének, akit Erdélv rendei a következő év nyarán fejedelmükké kiáltják ki. (Folyialjuk) Dr. Virágh Ferenc A céh az állampolgárok jobb ellátása — Beszélgetés Dr. Sarnyai Ferenccel az egészségügyi integrációról — A lapok tavaly szeptemberben adták hírül, hogy a lakosság jobb egészségügyi ellátását célzó új, egészségügyi miniszteri utasítás jelent meg az ilyen jellegű intézmények együttműködésének szabályozásáról, egységes irányítás alá vonásáról. Mi történt azóta, hogyan kívánják foganatosítani megyénkben ezt az utasítást, erről beszélgettünk dr. Sarnyai Ferenc főorvossal, a megyei tanács v. b. egészségügyi osztályának vezetőjével. — Miért vált szükségessé az utasítás, milyen célt szolgál? Megyénkben hogyan látja a jelenlegi helyzetet? — Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény elveinek gyakorlati megvalósítása és az orvostudomány fejlődése időszerűvé teszi, hogy tovább fejlesszük a gyógyító-megelőző ellátás intézményrendszerének szervezetét és működését. A cél ezzel az, hogy az állampolgárok lakóhelyüktől függetlenül egyformán korszerű ellátásban részesüljenek. Megyénkben, egyes területeken — így a nőgyógyászatban, tüdőgyógyászatban már létrejött bizonyos integráció. És van rendelőintézetünk is, amely a kórházzal egységben működik, valamint a városi körzeti orvosi szolgálatok is a rendelőintézet — ahol ilyen van — szervezeti egységében működnek. Ez azonban még nem teljes, a kórház plusz rendélőintézet esetében például ez inkább gazdasági egységet jelent, mint sem szoros egészségügyi együttműködést Nagy a különbség a kórházi és a kórházon kívüli ellátás között is. Emiatt a betegeket gyakran feleslegesen küldözgetik, a vizsgálatok sokszor párhuzamosak, de az is előfordul, hogy a kórház a rendelőintézeti vizsgálatot nem fogadja el, megismételteti. Ez részben abból is adódik, hogy egyes kórházi orvosok nem érzik magukénak — sőt esetleg le is becsülik — a járóbeteg-ellátást. Az utasítás éppen ezért nagyon időszerű. Kimondja ugyanis, hogy a szakrendelés az illetékes kórházi osztály szervezeti egységébe tartozik, annak részlegeként működik. Mit jelent ez? Azt, hogy például a belgyógyászati szakrendelés a kórház belgyógyászati osztályához, a laboratórium a kórházi laboratóriumhoz tartozik. azzal egységben működik. Vagyis , másképpen mondva: a kórházi osztályvezető főorvosok felelősek azért, hogy az általuk vezetett osztály és a szakrendelés is a betegek állapotának megfelelő magas szintű, korszerű ellátást biztosítson. — Hogyan készítik elő a megyében az integrációt? Mikorra várható annak megvalósítása? — Az egységesítés az. állam- igazgatási rendszerhez alkalmazkodik. Megvalósítása nem is mindenütt lehetséges. A községi tanácsok hatásköre például nem csorbulhat, de az meg sem valósítható, hogy a községi orvosi szolgálat a városi kórházhoz tartozzon. Ez csakis városban oldható meg, ott, ahol kórház van. Az alapellátás tehát a községekben változatlan marad. Értem ezalatt a községi körzeti orvosi, védőnői, ápolónői stb. szolgálatot. A szakellátás az, ami a fekvőbeteg-intézményekhez integrálódik. Megyénkben persze van speciális helyzet. Mivel csak' Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, Szeghalmon és Mezőhegyesen van kórház, Békésen és Szarvason nincs. Az utóbbi kettőnél azonban a rendelőintézeteknek lesznek integráns részei. Például a gyomai szülőotthon a szarvasi rendelőintézetnek. Ezenkívül ran egy József Szanatóriumunk, amely eddig is megyei jellegű volt, s ehhez egyes tüdőgyógyászati szakrendelések, gondozók tartoznak' majd. Így Tótkomlós, Sarkad. A városi tanácsi intézmények ilyen jellegű szakterületei természetesen maradnak. Egyébként már részletesen kidolgoztuk a tervet, s javaslatunkat az Egészségügyi Minisztériummal egyeztettük. Elfogadásáról majd a megyei tanácsülés dönt. A miniszteri utasítás úgy szól, hogy megfelelő ütemezésben, a feltételek előzetes biztosításával, a célszerűség és gazdaságosság szempontjainak legmesszebb menő figyelembevételével az új ötéves terv első éveiben célszerű megvalósítani. Mi ehhez tartjuk magunkat. — Milyen eredmények várhatók az integráció megvalósításától? — Mindenekelőtt az, hogy a gyógyító-megelőző ellátás elvei egységes szempontok, egységes szakmai irányítás alapján valósulhatnak meg. Megszűnik a szakrendeléseken és a szolgálatokban dolgozók szakmai elszigetelődése, a kórháztól való elszakadása, ezáltal az orvosok szakmai ismeretei folyamatos növekedésének objektív lehetősége biztosított lesz. A szakorvosok például felváltva dolgoznak majd a korházi osztályon és szakrendelésen. Ennek olyan hatása várható, hogy javul a járóbeteg-ellátás színvonala. Megszervezhetők a korszerű gyógyító-megelőző eljárásban ma már nélkülözhetetlen közösen végzett szakmai munka — konzílium — feltételei. Az eddig szétaprózott — intézményenkénti külön-külön gazdálkodás — anyagi lehetőségek koncentrálása a hatékonyabb felhasználást teszi lehetővé. Ugyanígy jobb lehet az eszköz- és a műszergazdálkodás. Felszámolhatók lesznek a feleslegesen végzett párhuzamos vizsgálatok, s ez természetesen kihat majd a munkaerő-gazdálkodásra is. Ennek következtében lehetőség nyílik a munka- szervezés és -vezetés színvonalának javítására. Végül mindez együttvéve pozitívan befolyásolhatja a betegekkel való bánásmódot és az etikai helyzetet. Az integráció jótékony hatása a betegellátásra bizonyára nem egyik napról a másikra lesz érezhető, hosszú évek folyamata ez. De bízunk abban, hogy a beszélgetésünk elején elmondott cél az idők folyamán maradéktalanul megvalósul. Kasnyik Judit Hég mindig az őr utcáról Békéscsabán, az ör utca kötöttárugyári szakaszán lakók jogos panaszairól már több ízben szóltunk. Most újabb érthetetlen és szabálytalan esettel szükséges foglalkozni, amit nehezen tudnak elviselni az Or utcaiak. Két dologról van szó. Az egyik, hogy a gyár hatalmas szénkupacai mellett már „tengernyivé” áradt a pirosló, penetráns szagú lé, ami asm az esőtől ered, hanem a gyár, vagy az utca csatornáinak elégtelenségéből. Igaz, a föld alatti vezetéket hónapok óta már felbontották, nyilván javilani akarták, de a KÖJÁL is megvizsgálhatná, mennyire egészségtelen. a környezetre milyen káros hatású a gyár festődéjéből hetek óta csordogáló lé. (Nyilván onnan származik, mert színes.) Tömegét természetesen növelte az eső, és hullámai már-niár a járdán is átcsapnak. Az Ör utcának ez a szakasza egyébként is a városnak egyik szégyenfoltja már évek óta. Most még azzal is tetőződött a sok panasz, hogy a Szabolcs utcát korszerűsítek letelepedtek a lakók által épített gyermekjátszótérre, oda vonultak fel, és a lakóháztól körülbelül 10-12 méterre ásták ki pöcegödrükct is. Az épület sarkán lakók felháborodva mondják, hogy nem merik kinyitni ablakaikat, mert a szellőztetés a gödör szagát hozza be lakásaikba. Miért nem a már lebontott dohánybeváltó területére vonultak fel?! Akkor ugyanis távolabb lehettek volna a házaktól. Ügy véltük, teljes mértékben jogos az ör utcaiak panasza, és sürgősen várják is a városi tanácstól a megnyugtató intézkedéseket. (a —ö) R ÜlWSBSi 1916. MÁRCIUS 21, A .COOPTOURIST Szövetkezeti Utazási Iroda társasutazást indít Bulgária — Törökország [Isztambul] útvonalon repülővel 1976. szeptember 16-tól 23-ig (8 nap) 5 nap a bolgár tengerparton (Burgas) 3 nap Isztambul MÉM ÉRINTI A NYUGATI VALUTAKERETET. Részvételi díj: 5 800,— Ft plusz útlevél. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Petőfi u. 3. Telefon: 11-208,
