Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-27 / 74. szám
Miről írnak a magyar nyelvű szovjet lapok? Fáklya A Fáklya április 4-én megjelenő számában a Felszabadulás 31. évfordulója alkalmából P. Plajatcsenko - tartalékos ezredes „Emlékezetes fotóim a háborúról” címmel számol be azokról a napokról, amikor a Szovjet Hadsereg már körülzárta Budapestet és a város megóvása érdekében parlamentereket küldött az ellenséghez. Jurij Gagarin 15. évfordulójáról,! 1961. április 12-ről több írással emlékezik meg a lap. Mihail Davidov „Prometheus! tett”, Valentyina Gagarina, az űrhajós özvegye — „108 perc és az egész élet” című visszaemlékezésein kívül a Szovjet Tudományos Akadémia 250. éves fennállása alkalmából rendezett, az űrhajózás eredményeit bemutató kiállításról is olvashatunk. A. Szmirnov „A tizedik ötéves terv — a népjólét növekedése” című cikke folytatja az SZKP XXV. kongresszusához kapcsolódó időszerű témák sorát. K. Akopjan „Gandzaszár kincsei” című riportja az örmény SZSZK-ban folyó nyíltszíni molibdénbányászattal ismerteti meg az olvasókat. Szép színes fotók illusztrálják az ..Amiről az üveg mesél” című cikket, amelyben Viktor Trufanov, egy moszkvai tudományos intézet munkatársa számol be művészi kedvteléséről, az üvegfúvásról. A Fáklya riportere felkereste azokat a leningrádi tervezőket, akik a KGST-program keretében a Népstadion szomszédságában építendő sportpalota terveit készítik. A tizenkétezer férőhelyes modern létesítmény tervezett átadási ideje 1979—80. A sportpalota „ikertestvérei” már megtalálhatók Leningrádban, Berlinben és Brnóban. „A természetnek megvan a maga törvénye" című, színes képekkel illusztrált írás a környezetvédelem problémáinak jogi szabályozásáról vet fel időszerű gondolatokat A 16 éves Ligyija Gorbikkal, a szovjet tornász-utánpótlás egyik legtehetségesebb ígéretével ismerkedhetünk meg a lap sportrovatában. A Fáklya következő számát orosz nyelvlecke — a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának programja — filmismertetés és a rejtvénypályázat soros fordulója egészíti ki. Szovjet- Irodalom A harmadik szám „csemegéje” Csingiz Ajtmatov legújabb regénye: a Korai dar- vak. A kiváió kirgiz író nagyszerűen ábrázolja egy parányi kaukázusi falucska háború alatti életét — néhány kamasz fiúcska alakján, konfliktusain, örömein, gondjain keresztül. Másik érdekes és izgalmasan megírt regény Valentyin Rasz- putyin Élj és emlékezz! című regénye, amelynek első részét szintén e számunkban tesszük közzé. A nemzetközi nőnap alkalmából szovjet költőnők verseit közli a Szovjet Irodalom márciusi száma Rab Zsuzsa, Kartal Zsuzsa, Grigássy Éva, Bede Anna, Károlyi Amy. Mezey Katalin és Hajnal Anna fordításában. A Két nyelven rovatban a nemrégiben elhunyt Olga Bergholz verseit olvashatják az olvasók Weöres Sándor, Rab Zsuzsa fordításában. Szintén e rovatunkban található O. Bergholz érdekes elbeszélése Balázs József fordításában. Az ismert költő és írónő munkásságára emlékszik e számban Nyikolaj Tyihonov, Mihail Dugyin és Elbert János. A Szovjet Kultúra Napjai jelentőségéről Molnár Ferenc írt. Pozsgay Imre a kulturális napok színházi eseményeiről, Szabó B. István a szovjet filmekről, Pogány Ö. Gábor a szovjet képzőművészetről. Kovács Dénes pedig a szovjet kulturális napok zenei eseményeiről tudósítja az olvasókat. Érdekes beszélgetést folytattak a lap hasábjain Jaan Kross észt író és Julij Szmelkov kritikus a kisregény lényegéről. A Művészet rovatban kiemelkedik Szem jón Csertok írása, amely a szovjet—amerikai koprodukcióban készült filmről ad hírt. Brigádbál Telekgerendáson A telekgerendási szocialista brigádklub táncestet rendezett, ahol a csorvási citerazenekar és a község zenekara húzta a talpalávalót. Nemrégiben Bonus István, orosházi költőt is vendégül látták a klubtagok, s a közös, jó munka érdekében szeretnének a jövőben minél változatosabb programokat tervezni. A művelődési ház TESZI nevű irodalmi színpada újabb sikerrel dicsekedhet. Mezőtú ron a falusi irodalmi színpa dók országos fesztiválján ezüst fokozatú minősítést nyertek, Nvekraszov műveiből összeállított műsoruk színvonalas előadásáért. Néptáncoktatói alapképzések A Megyei Művelődési Központban március 28-án 9 órától a gyermek- és felnőtt oktatói tanfolyamok foglalkozását tartják. Mindkét csoportban gyakorlati foglalkozás keretében táncokat tanulnak a hallgatók, Pintér János és Gyalogú László néptáncoktatók vezetésével. Ekkor beszélik meg a kalocsai tapasztalatcsere kirándulás részleteit, kérik minden résztvevő megjelenését. KISZ-küldöttgyűlés a Volánnál A Volán 8. sz. Vállalat KTSZ- szervezete fontos állomásához érkezett, az ifjúsági klubban 56 küldött részvételével a napokban megtartották a vezetőségválasztó küldöttértekezletet. Ez alkalommal, a KISZ VIII. lcongresz- szusa határozatainak megfelelően, Orosz Viktória titkár számolt be a Volán 8. sz. Vállalat KISZ-bizottsága nevében az elmúlt időszakban, az előző küldöttértekezlet óta végzett munkáról. A tanácskozáson részt vett Duna Mihály, a városi K1SZ- bizottság titkára, valamint a vállalati üzemi négyszög tagjai: Vándor Pál vállalati igazgató, Povázsai Gyula, a vállalat pártvezetőségi titkára, Bácskai László, a vszt-titkára. A KISZ-bizottság titkárának tartalmas és mindenre kitérő beszámolóját követően a küldött- gyűlés négy pontból álló, a jövő feladatait megszabó határozati javaslatot fogadott el és ismertették a kongresszusi dokumentumok vitáinak összegezését. Majd hozzászólások következtek. Mindannyian megállapították: a beszámoló hűen tükrözte a vállalat KISZ-életét, számot adott eredményeiről, de nem kendőzte el a hiányosságokat sem. Egyszóval benne volt mindaz a vélemény, javaslat, amelyeket már korábban, az alapszervezeti taggyűléseken elmondtak a fiatalok. A küldöttek egyetértettek a beszámolóval és elfogadták a határozati javáslattal és a kongresszusi dokumentumok vitáinak összegezésével együtt. Ezt követően került sor a választásra. Majd a 11 főből álló új KISZ-bizottság zárt ülésen ismételten Orosz Viktóriát választotta meg titkárnak. Az értekezlet Huszár János, Orosz Viktória, Petrovszki Pál és Varga József KISZ-aktívákat delegálta küldöttnek a felsőbb szerv küldöttértekezletére. Kedves színfoltja volt a találkozónak Basa Ferenc polbeat énekes, valamint a KISZ Irodalmi Színpad műsora. (Balázs) épernyő Arany János 1851-ben írta meg Családi kör című versét. Közel 13 évtized telt el azóta, s ezalatt sarkából fordult ki az a családi idill, mely talán csak akkor is, a költő képzeletében volt meg, olyan laboratóriumi tisztaságban, ahogyan ezt leírta. Ma — az USA után — az „előkelő” második helyre küzdöttük fel magunkat a válási statisztikában —, igaz, hogy az ország lé- lekszámához viszonyítva hazánkban kötik a legtöbb házasságot a világon. Sajnos azonban, hogy nemcsak a nemlétező idill varázsával lettünk szegényebbek a rohanó évtizedek múlásával, hanem alaposan megtépá- zottnak látszik az az egész életre szóló szövetség, melynek alapvető funkciója a villanásszerűen tovatűnő egyéni életek újjáteremtése, annak a bonyolult mechanizmusnak a táplálása, melyet életnek nevezünk, s mely élet — életek — a családi kötelékeken belül fogannak, rügyeznek, pattannak bimbóvá, hogy kifejlett viráguk termést hozzon, embert érleljen, nyugodt harmóniában. És egyszer csak jön a kíméletlen vihar, mely rángatni, cibálni kezdi az ezer szállal • összefonódott kötelékeket, mindaddig, míg a szeretet, a féltés helyébe, az utálat, a gyűlölet, a közömbösség lép. Legfeljebb elválunk — mondjuk ilyenkor a világ legtermészetesebb hangján, mintha nem is magunk akartuk volna egykor létrehozni mindazt, melytől minden áron szabadulni akarunk. A március 23-án bemutatott Köznapi legenda, mely Sós György munkája, és magyar— nyugatnémet koprodukcióban került a képernyőre — nem Vállalatok, magánszemélyek figyelmébe! A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat Békés megyei kirendeltsége (Békéscsaba, Irányi u. 13. Telefon: 12-353) Kibővített árukészlettel áll vásárlói rendelkezésére. FOGLALKOZIK: fém- és faipari szerszámgépek, stabil motorok, szivattyúk, villanymotorok, műszerek, egyéb berendezések eladásával és vásárlásával. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca és a Körös-vidék A parasztság élére állt, hogy felszabadítsa a hazát — Kevés olyan nagy alakja van múltunknak, aki meghallva a kor szavát, a nemzeti törekvések szimbólumává vált. II. Rákóczi Ferenc közéjük tartozik. Neve. emléke elevenen él századok óta a népművészet ágaiban, egész életműve része haladó hagyományainknak. A bécsi centralizációtól üldözött XVII. századi magyar arisztokrata családok > egyikének sarja 1676. március 27-én született a Zemplén megyei Borsiban. Ritka a kategóriájában. 12 éves korában éli át Munkács várában, anyja, Zrínyi Ilona oldalán a császári csapatok ostromát. A vár feladása után a császár Bécsbe viteti nővérével, Júliával együtt. Ősei a Habs- burg-ellenesség példaképei, éppen ezért veteti kézbe az udvar a zsenge magyar arisztokratát. Kollonich Lipót érsek gyámságára bízzák, közben elszakítják anyjától. A jezsuiták gimnáziumában végez, majd a prágai egyetemen tanul. Nővére osztrák gróf felesége lett Bécsben, s így ő is társaságbelivé válhatott a főúri körben. Előtte a bécsi arisztokraták élete, ha semmi olyat nem tesz, amivel az udvar figyelmét magára vonhatja. De máris ellenzésre talált, amikor sógora hatása alatt egy, a francia császár udvarával kapcsolatban álló német herceg lányát akarja feleségül venni. Nagykorúsítja a császár és engedélyezi magyarországi birtokain teendő látogatását, eközben, 1694-ben, ősi jogán beiktatják Sáros megye főispáni székébe.' de idejét Bécsben töltötte. A császári szempontok figyelembevétele nélkül mégis olyan hercegi családba nősül, akik rokoni kapcsolatban álltak Ausztria ellenségeivel, XIV. Lajossal, ezért szobafogságra ítélik. Közbenjárásokra azonban megengedi az udvar, hogy feleségével Magyarországra jöhessen. Itt megismerkedett a lakosság sokrétű keserűségével, barátságot kötött a kelet-magyarországi nemesekkel, elsősorban Vay Ádámmal és Bercsényi Miklóssal. Közben levelezést kezdett a francia császárral, akitől segítségnyújtást remélt a maga harcához, amelyet most még a nép erejére támaszkodás nélkül gondolt megvívni. A levél a császári udvar kezébe került. 1701. április 17-én Rákóczit a nagysárosi várban letartóztatták, Bécsújhelybe vitték, abba a szobába, ahonnan anyai nagybátyja — Zrínyi Péter — vérpadra ment. Rákóczinak sikerült Lengyelországba szöknie a halál torkából. Itt a magyar határtól nem messze, Brezan (Brzezany) várában a dél-lengyelországi vajda vendégszereKöznapi legenda szokványos válási röntgenkép. Áment János 28 évi különélés után akar formailag is „megszabadulni” első feleségétől, akitől két gyermeke van ,;bár az egyik csak papíron az övé!), hogy hivatalosan is feleségül vehesse Kántor Borbálát, akivel már húsz íve él együtt s aki i égy gyermekét hozta a világra. Viszonylag hamar kiderül e lázas sietség, e gyors szükség- szerűség lelki mozgatórugója is: egyik oldalról az öregedés, másik oldalról a küszöbön leselkedő halál parancsol lelki kényszert a belső erkölcs, külső formájának realizálására. Megkapóan emberi annak a kiszolgáltatottságnak az ábrázolása, mely az egyszerű embert sújtja a halál kapujában, s hozzátartozóját, aki egész életében „csak” dolgozott, hivatali ügyekben járatlan, még a liftet sem tudja kezelni. Ilyen érzésekkel lépni át Justitia szent küszöbét, s megváltást várni azoktól, akik — legjobb szándékuk ellenére is — csak külső szemlélői, bírái lehetnek annak a bonyodalomtengemek, mely két ember életét vakvágányra vitte. És az már valóban csak a sors csapása lehet, hogy minden hivatalos írás birtokában a végső pecsétet a halál teszi a megnyugvás útjába. Megnyugvást hozva a súlyos betegnek, s további gyötrődést annak, aki marad. Nem lenne jobb talán mégis visszaváltozni egy kicsit Arany korába, nagyobb önbecsülést adva emberségünknek, s több felelősséget tetteinkért, másokért, akikért vagyunk?! Szilárd Ádám tétét élvezte az időközben ugyancsak menekült Bercsényivel együtt. (Ugyanide térnek vissza majd a szabadságharc elbukása után.) Brezan ban számos felső-magyarországi küldöttség felkeresi és kéri, jöjjön be az országba, álljon az elégedetlenek nagy tábora élére. Rákóczi vonakodik, háttámaszt keres. Közismert előtte is az európai nagyhatalom, Franciaország királyának Habsburg-ellenessége. XIV. Lajostól remél anyagi és politikai támogatást, aki azonban csak habozva ad engedélyt a varsói francia követnek arra, hogy egyszeri segélyként pénzt utaljon ki Rákóczinak, a rendszeres járadék folyósítására csak akkor ad utasítást, amikor az ország na- gobbik része már a kurucok ellenőrzése alatt állt. Rákóczit ellenállhatatlanul ragadta magával a spanyol trón betöltése ügyében kitört háború magyarországi következménye. A spanyol királv gyermektelenül halt meg: Habsburg lévén, a bécsi császár az örökös jogán lépett fel, de a spanyol örökséget XIV. Lajos is magának követelte. A kitört háború kezdetén Lipót császár kiadta a parancsot, hogy Magyarországon is folytassanak toborzást új ez- redek felállítására. A magvar jobbágyra várt tehát a feladat, hogv messze távol hazájától vé- rezzen idegen érdekekért. Elhárítva e szerepet, a jobbágyok inkább a maguk ügyében ragadtak fegyvert. A felkelt nép élére hívott Rákóczi dilemmája igen nagy. Az utolsó két évszázad magyar történelméből kiolvasta azt a tanulságot. hogv a népi megmozdulások mindig úrellenesék is voltak egyben. Tudta: a nemes és a iobbágy között olyan mélv a szakadék, hogy ezt a nemzeti sérelmek feletti érdekazonosság
