Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-27 / 74. szám

Ä minisztertanács tárgyalta fl pályakezdőkért M ásfélszázezer fiatal bú­csúzik az alma mater­től az idén. Szakmun­kásként, friss érettségi bizo­nyítvánnyal vagy más közép­fokú képesítéssel, egyetemi, főiskolai diplomával. Mi taga­dás, ezt az idei startot a meg­szokottnál jóval nagyobb fi­gyelem és izgalom előzi meg. Persze, nem elsősorban az is­kolától veendő búcsú miatt .Az érdeklődés most a foly­tatás, az elhelyezkedés lehe­tőségeit teszi a vizsgálódás tárgyasztalára: hova mehet, mit csinálhat a gyerek? Túl az évente megszokott egyete­mi - felvételi napokon ezúttal nem kisebb a szorongás azért, hogy lesz-e megfelelő munka­hely? És ha lesz, beléphet-e a pályakezdő? Milyen intézke­dések várhatók azért, hogy a fiatalemberek azt folytassák a gyakorlatban, amiért tanultak — hosszabb-rövidebb ideig, s amiért ők, családjuk es a társadalom nem kis anyagi és más természetű erőfeszítést hozott? A kérdés teljesen jogos. Ezt a Minisztertanács legutób- mi, március 25. ülésén meg­fogalmazottak is aláhúzzák. A kormány előtt alapos jelen­tést ismertettek, amely a pá­lyakezdők elhelyezkedési le­hetőségeit vizsgálta meg az adminisztratív létszámzárlat szemszögéből, felsorolván azo­kat az intézkedéseket is, ame­lyek feltétlenül szükségesek a megoldáshoz. Legelőbb — s talán ez mondja a legtöbbet is —, ér­demes megemlíteni, hogy a kormány társadalmi-politikai kérdésként kezelte, kezeli az ügyet. Nevezetesen azt, hogy a létszámzárlat megsértése nélkül a lehető legjobban old­ják meg az érintettek ezt a feladatot, egyeztessék össze a népgazdaság és az egyének — a végzősök — érdekeit. En­nek érdekében alaposan fel­mérték — számszerint meg­határozták —, hogy kiknek az elhelyezéséhez kell külön in­tézkedés. Kiderült például, hogy az 55 ezer új szakmun­kás, továbbá a 19 ezer külön­féle szakközépiskolás, felsőfo­kú végzettségű pályakezdő (ipari, mezőgazdasági, közle­kedési, építőipari, egészség- ügyi, pedagógiai és jogi kép­zettségűek) elhelyezkedésének nincs akadálya, ám a közgaz­dasági jellegű végzettséggel rendelkezők munkábaállítá- sához megfelelő lépéseket kell tenni. A létszámzárlat elsősorban azokat érinti, akik alkalma­zottként kívánnak majd dol­gozni és a pénzügyi, számvi­teli, vendéglátóipari, külke­reskedelmi főiskolán, illetve a Közgazdaságtudományi Egyetemen végeznek. Meg­nyugtató azonban, hogy ép­pen érdekükben úgy foglalt állást a kormány: a felsőfokú szakképesítetteknek munkába- állítását végzettségüknek meg­felelően kell biztosítani, első­sorban a munkaerőhiányos te­rületeken. Rendezőelvek is vannak erre: az illetékes in­tézményeknek pályázati fel­hívásokat szükséges meghir­detni, a zárlattal érintett te-, rületeken a pótlásra elsősor­ban a pályakezdőket kell fi­gyelembe venni. A még idő­beni született döntés minden bizonnyal rengeteg aggodal­mat oszlat el. Jogosan. Felte­hetően elcsendesedik az a vi­ta is, amely a létszámstop kihirdetése óta tart leendő al­kalmazottak és alkalmazók köréből. És ezzel kis is pipálhatjuk mindezt elintézendőink listájá­ról? Aligha. A mostani elhatá­rozás nélkül nehéz lenne meg­oldást találni az új szakem­berek elhelyezésére. Ám az sem vitatható, hogy e fontos döntés olyan kereteket hatá­roz meg, amelyeket a gyakor­latban kell tartalommal kitöl­teni, olyan akaratot testesít meg, amit csak jó végrehaj­tással lehet teljesíteni! Pél­dául a késedelem nélküli, szabatosan kiírt pályázatok­kal, egyes munkakörökben érdemi, gyors — tehát bürok­ráciamentes —, engedélyezé­si eljárással, amellyel el kell bírálni: felvehető-e alkalma­zottként a pályakezdő vagy sem. Nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik esetleg „nem fértek be” az intézke­dés valamelyik sorába, hiszen az életet még a legkörültekin­tőbb fogalmazás sem foghat­ja át Dehát: róluk is szól a határozat. Szellemével, ami­kor kimondja — érdemes még egyszer idézni —, a pályakez­dők elhelyezése társadalmi, politikai kérdés. N em kétséges, mindez tetemes felelősséget ró a hivatalokra, vál­lalatokra. És plusz ügyintézé­si munkát. Hiszen nem kisebb dologról van szó, mint az utánpótlásról. Matkó István NAGY TEUESTTMENYU. importált centrifuga. Ára csak 7150 Ft OTP- hitei csak a KERAVILL-nál kaphatói [KERAVILL vidékre is szállít a Keravill áruház V.KOMUttl Lajos U.2 »faiul! mesénk közlekedési helyzete Ülésezett a megyei KBT testületé A Békés megyei Közlekedés- biztonsági Tanács testületé' tegnap, március 26-án, Békés­csabán tartotta ülését. Az első napirendi pontban dr. Sajti Imre, rendőr alezre­des, a megyei főkapitány- helyettes, a KBT megyei elnö­ke tájékoztatta a résztvevőket a társadalmi szervezet tavalyi tevékenységéről. Az elmúlt év legnagyobb feladatát az új KRESZ-nek a közlekedőkkel való megismertetése jelentette. A megye gépjárművezetői en­gedéllyel rendelkező lakosságá­nak a fele vizsgázott az új közlekedési szabályokból. A KBT megyei és területi szer­vei továbbra is fontos felada­tuknak tekintik a közlekedési morál és a közlekedési szemlé­let megváltoztatását, a kultu­rált, előzékeny magatartás ki­alakítását. Az új KRESZ csak akkor válthaja be a hozzáfű­zött reményeket, ha a közleke­désben résztvevők nemcsak megismerik, hanem meg is tartják és az ellenőrzéstől füg­getlenül a gyakorlatban alkal­mazzák is. Az idei térvekről szólva a KBT megyei elnöke elmondta, hogy a társadalmi szervezet tovább kívánja fokozni a meg­előző, felvilágosító tevékenysé­gét a lakosság minden rétege között, a felnőttek és a gyere­kek körében egyaránt. Ezután a szakbizottságok munkájáról és az idei feladatokról adott áttekintést a KBT megyei el­nöke. A múlt évi baleseti statiszti­kából kitűnik, hogy javult me*- gyénk közlekedésbiztonsági helyzete. A gépjárműforgalom jelentős növekedése mellett a személyi sérülések és balese­tek száma 1975-ben a korábbi évhez képest 11 százalékkal csökkent Ez a csökkenés az országos 2 százalékos átlaghoz viszonyítva igen figyelemre méltó. Tavaly megyénk közút­jain 774 baleset történt, s eb­ből 557 személyi sérüléssel járt. Békés megye közútjain 38­an vesztették életüket, s mint­egy 5 millió forint értékű anyagi kár keletkezett És egy szomorú statisztikai adat: a szigorú ellenőrzések ellenére tavaly 105 százalékkal emelke­dett az ittas vezetők száma. Balta János rendőr főhad­nagy, ügyvezető elnök ismer­tette a legidőszerűbb feladato­kat, majd Mát hé András és Pintér László, a KPM megyei igazgatóságának osztályvezetői a megyei közúti és hídépítési rekonstrukcióról és a forgalom- technikai tevékenységről szóltak. A beszámolóhoz és az idei terv­hez hatan fűztek kiegészítést. Befejezésül a tavaly is meg­hirdetett „Vezess hibátlanul” versenyben a legjobb gazdasá­gi egységeknek — a medgyes- egyházi BÖRTEX Szövetkezet­nek, a battonyai Petőfi Tíz­nek és a Volán S. sz. Válla­lat gyulát főnökségének — dr. Sajti Imre átnyújtotta az em­lékplakettet. Sz. A. Falugyűlés Eleken Négy nyelven, egy akaraton Hétfőn reggel sűrű sorokban érkeztek az emberek az eleki művelődési házba. — Jó estét adjonisten! — Bűne sear a. — Dobre vecser. — Guten abend. A négy nemzetiségű Eleken a Hazafias Népfront nagyközsé­gi bizottsága rendezte meg ek­kor beszámoló és küldöttválasz- tó falugyűlését. Jól felöltözve — hideg volt a nagyteremben — ültek az emberek, az asz- szonyok a széksorokban, ami­kor az elnöklő Petrucza Tiva­dar üdvözölte az elnökségben he­lyet foglaló Arany Tóth Lajost, az MSZMP gyulai járási bi­zottságának első titkárét, Gál Józsefnét, a HNF megyei bi­zottságának munkatársát és a résztvevőket. Jól működnek a munkabizottságok Nagy tapsot kaptak azok a KISZ-fiatalok, akik a négy nemzetiség nyelvén köszöntötték a megjelenteket, és kívántak részükre hasznos munkát. Ezt követően Szelezsán János, a HNF községi bizottságának tit­kára adott áttekintést a nép- frontmozgalomról és a bizott­ságnak az elmúlt négy évben végzett munkájáról. Elismerés­sel szólt a különböző munka- bizottságokról, amelyek tevé­kenyen részt vettek a kö2ség gazdasági, művelődéspolitikai munkájában. Különösen nagy érdeklődést váltott ki a nemzetközi béke és barátság munkabizottság tevé­kenységének elemzése. Hangsú­lyozta; mivel több nemzetiségű község Elek, ez már alapvetően meghatározta a nemzetiségi népfrontpolitikai munkát, amelynek jó híre már messze túlnőtte a nagyközség határait. A bizottság mindig is megkü­lönböztetett ügyeimet tordított arra, hogy ébren tartsa és to­vább erősítse a népek közötti barátság gondolatát. Ennek je­gyében évente többször rendez­nek baráti találkozókat a nagy- követségek képviselőivel, és széles körben ismertetik, nép­szerűsítik a testvéri szocialista népek életét. Az elmúlt évek során tovább bővült a község kulturális kapcsolata, egyrészt a megyében működő nemzeti­ségi folklór csoportokkal, vala­mint a szomszédos Román Szo­cialista Köztársaság kuitúr- egvütteseivel. A község lakói meleg szeretettel fogadták az aradi színház művészeit, a ze­neiskola szimfonikus zenekarát, a művelődési központ tánc- együttesét, az aradi képzőmű­vészkor kiállítását, a Román Szocialista Köztársaság harminc éves fejlődését bemutató rep­rezentatív kiállítást. Hasonlóan nagy sikert aratott Eleken, ven­dégszereplése alkalmával, a te­mesvári és nagyszebeni nép­táncegyüttes. Meleg szeretettel fogadták a község lakói az oda­látogató szovjet turistacsopor­tokat ugyanúgy, mint az el­múlt év decemberében a 40 ta­gú szovjet kolhozküldöttséget. Sikeres vendégszereplések Egészségesen fejlődik a helyi nemzetiségi munka, amit az is bizonyít, hogy a művelődési házban tevékenykedő nemzeti­ségi „Röpülj páva”-körben 120- an tevékenykednek, és nem­csak a községi és országos ren­dezvényeken szerepelnek nagy sikerrel, hanem elismerést vív­tak ki magyar, román, német és szlovák folklór műsoraikkal Jugoszláviában és a Román Szocialista Köztársaságban is. Részletesen taglalta bészéde további részében, hogy milyen feladatok várnak az újonnan megválasztásra kerülő nép­frontbizottságra. Befejezésül kérte, hogy az elkövetkezendő években, úgy munkálkodjunk, hogy mozgalmunk hirdesse a munka becsületét, szocialista hazánk igaz szeretetét. A beszámoló után Csanélosi László megyei tanácstag átte­kintést adott az ötödik ötéves terv nagyközségi fő célkitűzé­seiről. Elek, mint alsóíokú te­lepülés meghatározott fejlesz­tési lehetőségekkel rendelkezik Ez azt is jelenti, hogy iparte­lepítésre nem számíthatnak, anyagiakban sem dúskálhatnak, de azért, ahogy mondani szo­kás, „csöppen is, csurran is” sok mindenre a fejlesztésre szánt alapból. Fejlesztési lehetőségek Az ötéves terv során több mint 4 millió forintból gazdál­kodhatnak. Az aránylag nem nagy összegből mégis lelkesítő tervek megvalósítását tűzték ki célul. Már ebben az évben, többek között, korszerűsítik a villanyhálózatot, megkezdik egy 32 lakásos OTP-társasház, és befejezik az egészségház építé­sét. Megkezdik a művelődési ház korszerűsítését, a könyvtár bővítését, egy tájház létesíté­sét. Rövidesen megkezdik a napközikonyha szennyvízelve­zetését, és egy új tűzoltó- szertár építését. A tervekben szerepel egy gyümölcs-zöldség üzlet létrehozása és a lakosság segítségével tovább kívánják folytatni a község fásítását, parkosítását a „Tiszta virágos Elekért” mozgalomban. Az ismertetés után — miután megválasztották az 51 tagú bi­zottságot — Perei András, az MSZMP nagyközségi bizottságá­nak titkára tett javaslatot a 11 tagú elnökség és tisztségviselők, valamint a megyei küldöttek megválasztására, amit a falu­gyűlés egyhangúan elfogadott. Elnöknek Papp Károlynét, tit­kárnak dr. Szelezsán Jánost vá­lasztották. A nagyközséget a megyei küldöttértekezleten Arany Tóth Lajos, Perei And­rás, dr. Szelezsán János és Varga Irén képviselik. A választás után a „Röpülj páva”-kör adott nagysikerű műsort. Béla Ottó Városi Költségvetési Üzem Kertészete Orosháza (Kerektó) FELVÉTELRE KERES: — Növényvédő' szakmunkást, — Dísznövénytermesztő szakmunkást, — Nyugdíjas dolgozót — parkgondozónak, részfoglalkozásban is. Jelentkezés »' kertészeti telepen, Kerektón.

Next

/
Thumbnails
Contents