Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-27 / 74. szám

MA Világ proletárjai egyesüljetek! r- •*; A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA MÍPU/SJUS 1916. MÁRCIUS 27.. SZOMBAT Ára: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM NÉGY NYELTEN, EGY 'AKARATON (3. oldal) ... / CÉL* AZ ÁLLAMPOLGÁROK JOBB ELLÁTÁSA (5. oldal) * * * A NAGYSÁGOS FEJEDELEM Röviddel születése után mér­Büszkén vállaljuk Rákóczi szabadságharcának örökségét Jubileumi megemlékezés II. Rákóczi Ferencről Péntek este az Erkel Színházban — a Rákóczi jubileumot öve­ző országos program központi eseményeként — az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa em­lékünnepséget rendezett II. Rákóczi Ferenc születésének 300. év­fordulója alkalmából. Az eseményen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagjai; dr. Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke, dr. Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagja; a kormány képviseletében Czinege Lajos honvédelmi, dr. Orbán László kulturális és dr. Polinszky Károly oktatási mi­niszter; továbbá a társadalmi szervek, tömegszervezetek és -moz­galmak képviselői, a Rákóczi-emlékbizottság tagjai. A Himnusz elhangzása után Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának és a Rákóczi-emlékbizottságnak az el­nöke mondott megnyitó beszédet. gezéstöl féltették a család bé­csi barátai: a fejedelmi kisded étkére ettől fogva kettős gond­dal ügyelt az özvegy anya, Zrínyi Hona. Alig hétévesen, majdnem agyonsújtotta a le­szakadó sátor a pozsonyi tá­borban, melyet a császárvá­ros alól fejvesztetten menekü­lő török sereg vert föl. Halá­los ítélet elől szökött meg Bécsújhelyről; többször tűztek ki vérdíjat fejére. Mégis, ami­kor csöndesen elhunyt az ön­ként vállalt számkivetésben, a nép sokáig élőnek hitte: puszta neve lázadásokat tudott vezé­relni: Petőfi és Arany pedig egy új század szabadságküz­delmének égi patrónusát látta alakjában. Hamvainak hazaho­zatalakor nemcsak a romanti­kus nacionalista közélet, ha­nem az ország legjobbjainak tisztelgése is elkísérte utolsó útjára. Könyvtárnyit írtak róla, de nem hihetjük, hogy géniusza, történelmi és írói szereplésé­nek lényege világosan állna közvéleményünk előtt. A való­ban romantikus kalandre­gényre emlékeztető sorsfordu­latok jobbára elfedik a vezér­lő fejedelem politikusi és gondolkodó vonásait. Írásai ritkaságok, vagy még kiadásra és új fordításra várnak. Ifjú­korának, a kuruc szabadság- harc élén eltöltött éveinek és bújdosásának hármassága is inkább külön-külön, más-más megítéléssel ismeretes. Pedig ezt az életet és ezt az életmű­vet lényegi, mély egység jel­lemzi. Hősies, céltudatos önfeláldo­zásra nevelték a hazai kör­nyezetéből gyökerestül kisza­kított fejedelemfit jezsuita ta­nárai Csehországban. Csakhogy ez a hősiesség és ez az önfel­áldozás a nemzetközi katoli­cizmus erőfeszítéseit szolgálta volna, ha az ifjú hallgat elhi­vatottságának első, még zava­ros hívására és belép a jezsui­ta szerzetesrendbe. Mint „oszt­rák” főúr is élhetett volna: előkelő származása, rokonsága, műveltsége, vonzó személyisé­ge, ha császárhűséggel párosul, jelentős politikai szerephez is juttathatta volna a török bi­rodalom és a magyar függet­lenség romjain új módon be­rendezkedő Habsburg biroda­lomban. „Nemzetének”, azaz a magyar nemességnek, és „né­pének”, azaz a magyar és nem-magyar jobbágyságnak számtalan megaláztatása és szenvedése, melyet nem a Werbőczy A felnőtt átlagos, jobbágyaira, saját jól felfo­gott érdekében ügyelő birtokos nemesnek, hanem a kora po­litikai elméletein csiszolódott agyú, íróilag kiművelt, minden érzékeny benyomásra megnyí­ló szívű gondolkodónak sze­mével ítélt meg, érzett át. Mindez a megaláztatás és szenvedés arra indította, hogy ne a világ katolikus egyesíté­sén fáradozó életszentséget, ne is a birodalom üdvét kompro­misszumok során át kereső po­litikuspályát válassza; hanem kisebbet a világnál, kisebbet a birodalomnál, s mégis sokkal többet és nagyobbat: magára vegye e nemzet és e nép sor­sának intézését, vállalja Ma­gyarországot. Egy megvalósítandó országot Ugyanis az ősei példájára hi­vatkozó fejedelem, amikor szo­ciális követelésekért harcoló parasztok és rendi érdekéikért ellenálló nemesek, az üldözé­sekért elégtételt kívánó kálvi­nisták és a megszerzettről le­mondani nem hajlandó katoli­kusok élén harcba indult, va­lami olyat akart, amit sem részérdekekért harcoló elődei nem akarhattak, s ezernyi cso­portérdektől szétszabdalt har­cosai sem igen. A magyar ál­lam függetlenségét. S majdan e független államnak a cso­portérdekeken — hite szerint — fölülkerekedett békés fejlő­dését. Szellemi őse volt a családban anyai nagybátyja, Zrínyi Miklós, aki Mátyás ál­lamát akarta föltámasztani. Azok az eleinte kedvezőnek látszó külpolitikai körülmé­nyek, amelyeket mindig igye­kezett kiterjedt diplomáciával ügyének szolgálatába állítani, az idő múlásával egyre bal- jósabbakra fordultak: egye­dül Franciaországnak lett vol­na érdeke a fölemelkedő ten­geri hatalmak — Anglia és Hollandia — diplomáciájában nagyra értékelt, az európai egyensúlyt biztosító osztrák nagyhatalom ellenében létre­hozandó magyar függetlenség Franciaország azonban az ek­kor folyó spanyol örökösödési háborúban döntő vereséget szenvedett: a szabadságharc második felében, az éppen fel- emelkedő nagypéteri Oroszor­szág pedig még nem volt elég erős ahhoz, hogy a kelet-euró­pai egyensúlyt saját tetszése szerint rendezze át. A harc el­húzódásával a belső osztály­kompromisszum is lehetetlen - íié vált, az ország erői végzete­sen kimerültek. A bujdosó fejedelem, amíg tehette, folytatni akarta küz­delmét. Fontosabb azonban ek­kori diplomáciai erőfeszítései­nél az a hallatlan erkölcsi komolysággal vállalt írói mun­ka, amellyel személyét és vál­lalkozását a kor társ Európa és az utókor magyarsága számá­ra hatékony jelképpé formálta. Akár Istenhez forduló vallomá­sának gyónásával, akár a köz­véleményt tájékoztató emlék­iratával, akár elvontnak lát­szó teológiai, vagy politikai el­mélkedéseivel egyetlen célja volt: a rendelkezésére álló eszközökkel igazolni ügyét, a magyar szabadságot és függet­lenséget. Korán jött, hiszen a feudá­lis társadalom egymással szembenálló osztályait olyan célra akarta felhasználni, nem­zeti abszolút monarchia te­remtésére, amelyet polgárság nélkül nem lehetett végrehaj­tani. De küzdelme, majd pél­dája beleépült a magyar polgá­ri nemzetállam • megteremté­sébe. Annak a gyötrelmekkel teli több évszázados folyamat­nak, amely Európa dinaszti­kus birodalmakba szervezett keleti felében is megszülte a modern nemzeteket, egyik leg­nagyobb szabású történelmi alakja volt II. Rákóczi Ferenc, aki most háromszáz éve szü­letett egy kié Zemplén megyei faluban. Szörényi László Kállai Gyula beszéde — Születése 300. évfordulóján II. Rákóczi Ferencre emléke­zünk — mondta többek között Kállai Gyula. — Neve és alakja történelmünk olyan korszakát jelképezi, amelynek a nemzeti függetlenség és szabadság, a társadalmi haladás és felemel­kedés kivívása volt a harcba hí­vó zászlaja. Bár családjának mindkét ága, szüleinek rokonsá­ga Magyarország korabeli törté­nelmében fontos szerepet ját­szott, Rákóczi maga is gyötrel­mekkel teli fejlődés árán emel­kedett a XVIII. század elejének megalkuvás nélküli szabadság­hősévé. Korán megismerte a fő­urak igazi életét, a jezsuita ne­velés módszereit, az elnyomó hatalom kegyetlenségeit, a job­bágyság keserves sorsát, sőt, a börtön adta élményeket is. Ezek az ellentmondó benyomások előbb a menekülés kényszerét keltették fel benne. De Rákóczi nem menekülhetett sem'hazája, sem népe. sem önmaga és törté­nelmi küldetése, családjának ha­gyományai elől. A fölkelt job­bágyság hívására tízezreket szó­lított fegyverbe az önálló állam megteremtésére, a fennálló tár­sadalmi rendszer korszerűsítésé- , re. . I — A szocialista Magyarorszag büszkén vállalja a Rákóczi sza­badságharc örökségét — mond­A Belügyminisztérium önkén- i tes segítőinek második napi ta- j nácskozásán részt vett Biszku ] Béla, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Korom Mi­hály igazságügyminiszter, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bí­róság elnöke, és dr. Szijjártó Ká­roly legfőbb ügyész, valamint Herczeg Károlv a SZOT titkára. A tanácskozás befejeztével az önkéntes rendőri, illetve az ön­kéntes határőri feladatok ellátá- I ta ezután az előadó. — A felsza­badulás előtti uralkodó osztá­lyok úgynevezett nemzeti ideo­lógiája a függetlenségi törekvé­seknek „osztályok feletti” értel­met próbálkozott adni, s a pol­gári nemzetet megosztó, kibékít­hetetlen osztály ellen téteket szé- pítgette, takargatta. A nép kö­rében azonban elevenen élt a függetlenségi hagyományoknak az az értékes eleme, amely a nemzeti függetlenség ügyét el­választhatatlanul egybekapcsol­ta a társadalmi haladás ügyével. Ezt tette a magyar munkásosz­tály is. Társadalmi haladás ás nemzeti érdek, emberség és ma­gyarság, nemzeti összefogás és megbékélés a más népekkel — ez volt a Rákóczi adta példa, amelyet vállaltak a magyar ja­kobinusok. 1848—49. hősei, a századforduló forradalmi agrár- és munkásmozgalmai, 1918—19. forradalmi küzdelmei, majd a kommunista mozgalom nép­frontpolitikájának vezetői. Rá­kóczi nevét zászlaikra írták a magyar partizánok is, akik egy­szerre küzdöttek hazánk felsza­badításáért, s a felszabaduló ha­za új társadalmi rendjéért, a szocialista Magyarország meg­teremtéséért. Ezután Köpeczi Béla. a Ma­gyar Tudományos Akadémia fő­titkár-helyettese, a Rákóczi- emlékbizottság titkára mondott ünnepi beszédet, majd az ünnepség második részé­ben művészi műsorral tiszteleg­tek Rákóczi emlékének. (MTI) sában több éves kiemelkedő te- I vékenységükért a Magyar Nép- j köztársaság Elnöki Tanácsa a Vörös Csillag Érdemrend kitün­tetést adományozta több önkén­tes rendőri csoportnak. Kiváló Szolgálatért Érdemrendet 7 fő­nek adományozott. A belügyminiszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával 10, a Közbiztonsági Érem arany fokozatával 23, a Közbiztonsági Érpm ezüst foko­zatával 40 főt részesített kitün­N YOLCY ANÉYES A KIS FÖLDALATTI (6. oldal) • « • SZERKESSZEN VELCN*.! (7. oldal) » » • OLVASNIVALÓK HÉTVÉGÉRE (8.—9. oldal) SPORT** SZOMBAT-VASÁRNAPI MŰSOR <10. oldal) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Taná­csa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács a Kovács Pál ha­lálával megüresedett Békés me­gyei 1. számú választókerület­ben 1976. május 23-fa időközi országgyűlési képviselői válasz­tást tűzött ki. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a hazánk felszabadulásé' nak 31. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, tábornokokat nevezett ki, végül bírákat választott meg és men­tett fel. (MTI). Megyeközi KISZ-iskolák igazgatóinak országos tanácskozása Békéscsabán Tegnap, március 26-án Bé­késcsabán a megyeközi KISZ- iskolán tartottak országos ta­nácskozást a megyeközi KISZ- iskolák igazgatói. Megvitatták a 12 KISZ-iskola tavaszi, illet­ve nyár eleji politikai képzésé­nek feladatait és kidolgozták a KISZ Központi Bizottsága po­litikai képzésről szóló határo­zatból adódó feladatokat. En­nek értelmében az ország 12 megyeközi KISZ-iskolájában a következőkben az alapszerve­zeti képzésről átállnak az ifjú­sági szervezetek középvezetői­nek oktatására. Szeptembertől öt turnusban 3600 fiatal közép­vezetőt képez ki évente a 12 is­kola. tetősben. Többen dicséretben és jutalomban részesültek. A kitüntetéseket és a jutalma­kat Benkei András belügymi­niszter adta át. A tanácskozás részvevőinek tiszteletére adott fogadáson Bisz­ku Béla mondott pohárköszön­tőt: átadta a Belügyminisztéri­um önkéntes segítőinek az MSZMP Közoonti Bizottsága üd­vözletét és elismerését fejezte ki a társadalom érdekében végzett eredményes munkájukért. (MTI) Befejeződött a Belügyminisztérium önkéntes segítőinek országos tanácskozása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents