Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-26 / 73. szám

Látogatóban egy ifjúsági szocialista brigádnál A szemetes, poros csabai jár- t' dák után szinte kellemesnek tűnt végigsétálni Újkígyóson a Kossuth utcán. A takaros kis ^lá­zak, a tiszta udvarok, gyalogjá­rók és a gondosan megművelt kertek arról tanúskodnak, hogy | tulajdonosaik szorgalmas, rend- ] szerető emberek. Nyílegyenes* jól gondozott ut­ca vezet az újkigyósi fedéllemez üzemhez is, ahol az egyik szoci­alista brigádot keresem. Sok jót mondanak erről a brigádról a | megyeszékhelyen is, ezért akar-| tam megismerkedni termelő- munkájukkal, egyéni helyzetük­kel, egész tevékenységükkel. Amit megfogadtak — teljesítik — Az ifjúsági szocialista bri- 1 gád 10?.O-ben — zömmel 20—21 éves fiatalokból — alakult — 1 állt rá Sütő Balázs a brigád ve-] zető a beszélgetésre. Aztán aho- i gyan jöttek a, kérdések, s rá a válaszok, úgy elevenedett meg a brigád története. — Kezdetben ! hatan voltunk és most tízen va- I gyünk: nyolc lakatos és két esz- ' tergályos. Brigádunk, jó munká­jának elismeréseként ezüstfoko­zatot kapott. — Csak javítási-karbantartási munkáért? — Nemcsak azzal foglalko­zunk — válaszolja. — Mi tervez­tük és csináltuk meg házilag azt a komplett gépsort, amelyen a fedéllemez készül. Brigádunk — egyik fogadalomként — kive­szi részét á társadalmi munká­ból is. Az egy körzeti óvodának például gépkocsimakettet, a ját­Áutóbuszgyártási kooperáció Bulgáriával A szocialista országok közötti autóbuszgyártási kooperáció je­lentős állomásához érkezett. Ezentúl magyar motorokat és részegységeket is beszerelnek a bolgár autóbuszokba. Részegy­ségekért cserébe a bolgár part­ner többek között járműalkat­részeket, autóemelőket és külön­böző autóbusz-felszerelési cikke­ket szállít hazánkba. Az idén 100 komplett rész­egység-készletet szállít Bulgá­riába a MOGÜRT külkereske­delmi vállalat. A következő években a kooperációs - együtt­működés tovább bővül, s 1980- ban külkereskedelmünk már körülbelül 250 készletet szállít. A kisebb berendezésekből, Jhint például légrugókból, jóval na­gyobb mennyiségben exportál a MOGÜRT. Az idén e kooperá­ciós szállítás értéke kétmillió ru­bel, de az ötödik ötéves terv végére ennek több mint kétsze­resét éri el. szótérre pedig hintákat készítet­tünk. Minden brigádtagra éven­te 25—30 társadalmi munkaóra jut. — Sokat segítettek a fiúk a helyi könnyűszerkezetes ABC- áruház szerelési munkálataiban — teszi hozzá Oláh György szál­lításvezető. Nagyon jó, hogy ezt az ifjúsági brigádot lehet min­denre a leggyorsabban mozgó­sítani. — Meg vannak-e eléfiedve a keresettel ? — Általában igen — válaszol- I ja Sütő Balázs. — Ami az óra­bért illeti, az 13,16 és 15,30 fo­rint között van és ehhez még a 150—200 torint mozgóbér is rá­jön. tzemi KISZ. szervezet kellene — Milyen a KISZ-élet a bri­gádban? — Hát ilyesmiről nem igen beszélhetünk, mivel valamennyi KISZ-tagunk a területi KISZ- szervezethez tartozik. Ott ve­szünk részt a különféle politikai és kulturális rendezvényeken. Brigádunkban hat KISZ-tag és egy párttag van. Most a közeljö­vőben javasoljuk a pártba való felvételét két társunknak. Mind­kettő elvégezte a marxista kö­zépiskolát. Munkájuk és maga­tartásuk is példás. Sütő Balázs ezután arról be­szélt, hogy a területi KISZ-szer­vezet igen nagy létszámú és ők szeretnének itt az üzemben kü­lön KISZ-alapszervezelet létre­hozni. — Ami « KISZ-vállalásokat illeti — veszi at a szót Oláh György —, az egyesülés miatt | még nem dolgoztuk ki a konkrét i I feladatokat az egyes brigádokra | I és tagokra lebontva. — Hallottam, hogy a brigád­ból hárman szándékoznak szö­vetkezeti társulásban családi há­zat építeni. Van-e olyan a brt­? ódban, aki más úton oldja meg zt a tervét? — En önálló, vagyis nem szö­vetkezeti társulásban építek csa­ládi házat — mondja Gazsó An­tal. — Anyagi támogatást és a/, építőanyag fuvarozásához gép­kocsit kaptam az üzemtől. Az elégedettség hangién szól Rákóczi László, a brigád egyik esztergályosa, ö a békéscsabai téglagyárban kezdett dolgozni, de az Ingázás fárasztóan hatott. Amióta a fedélüzem'oen van, több a szabad ideje és magasabb az órabére. Erről ad számot. Beszélgetésünkbe Nánási György, a tmk-műhely vezetője e is bekapcsolódik: Fontos a szakmai továbbképzés — Üzemünk dolgozóinak mint­egy 40 százaléka 30 éven aluli. Nagyrészükre mindig lehet szá­mítani, de azért egyesek még többet is tudnának vállalni. — Mi az, amiben többet vár­nak a fiataloktól? » — Elsősorban a munka szín­vonalának emelésében várunk többet. Azaz jobb minőségi munkát. Ezért szorgalmazzuk a szakmai továbbképzést. Dolgo­zik nálunk olyan brigád, amely önképző formában szakmai ta­nácskozásokat tart. Ezt a kezde­ményezést lehetne szélesíteni. Régóta szeretnénk indítani egy hegesztőlanfolyamot is.' Ily mó­don lehetővé válna, hogy példá­ul betanított munkások' szak­munkás-bizonyítványt kapjanak. — A szakmai ismeretek fej­lesztését segíti — mondja Sütő Balázs — az újítómozgalom is. Brigádunk első helyezést ért el ebben a versenyben. Korszerű­sítettük az egyik üzemrészben a homokíelhordást. Egy brigádta­gunk pedig az egyéni verseny II. helyezettje lett. A termelékenység növelését, a minőség javítását elősegíthetné a műszaki feltételek intenzívebb fejlesztése is. Bánfi Béla eszter­gályos érről szól, s a műhely korszerűsítését tartja fontosnak: — Marógépet vagy vésőgépet kellene beszerezni. De még en­nél is égetőbben szükségünk len­ne egy 300-as köszörűre. Ha az ember a fúrókat ezeken a kis köveken „csutakolja”, könnyen letörik az élük. Mennyibe kerül egy köszö­rűgép? — kérdezem. — Ügy nyolcezer forintba. — Szóvá tették ezt például a termelési értekezleten ? — Igen, de... A pénz megvan — mondja a tmk-műhely vezetője —, csu­pán arról van szó, hogy nem eb- ,ből, hanem a másik zsebből kel­lenne kivenni. Még ezen folyik a vita... *­A beszélgetés után megnéztük az üzemét. Láttunk gépesített homokszórást és láttunk olyat is, amelyet még sajnos kézzel csi­nálnak. Gyönyörködtünk a kor­szerűen berendezett, szép, tiszta ebédlőben, a higiéniai követel­ményeknek minden szempontból megfelelő fürdő-, öltözőhelyisé­gekben, de bosszús látványt nyújtott az a tengernyi sár, amely az üzem egész területéi borítja. Hiába nem megy min­den egyszerre. Sokat kell még költeni az üzem korszerűsítésé­re, utak építésére és területren­dezésre. Az a fő, hogy a legfon­tosabb szociális létesítmények — önerőből! — elkészültek, s ame­lyekre joggal lehetnek büszkék az üzfím dolgozói. Reméljük, a többi tervük is mihamarabb va­lóra válik. Bukovinszky István Évenként gyulai nap? Az együttműködés lehetőségei Gyula város tanácselnöke megbeszélésre hívta össze a városban tevékenykedő jelentő­sebb vállalatok, üzemek, szö­vetkezetek, intézmények veze­tőit. Az értekezlet célja az volt, hogy elvi állásfoglalás szüles­sen a tanács és a vállalatok kö­zötti együttműködésről. Hogy meghányják-vessék miként le­hetne az egyéni és vállalati anyagi és szellemi erőket úgy koncentrálni, hogy annak ered­ménye a város fejlesztésében tükröződjék. Hogy a segíteni akarás ké'szsége megtalálható minden gyulai vállalatnál,' az abból is kiderül, hogy vala­mennyi vállalatot — kevés ki­vételtől eltekintve — az első számú vezetők képviselték. Dr. Takács Lőrinc tanácsel­nök bevezetőjében néhány gondolatot említett meg, ame­lyekben vázolta, hogy a tanács milyen munkákhoz, fejleszté­sekhez igényelne leginkább se­gítséget. Első helyen említette meg a legszorítóbb gondot, a bölcsődei, óvodai és iskolai he­lyek számának a növelését. Kü­lön foglalkozott és mondott kö­szönetét azoknak a vállalatok­nak, amelyek az elmúlt ötéves terv időszakában különösen di­cséretes módon vették ki ré­szüket az együttműködésből. A Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság több mint 17, a fa- és fémbútoripari szövetkezet csak­nem 4, a vízművek 1,2, a hús­ipar 1, a szabók szövetkezete pedig félmillió forinttal járult hozzá Gyula gazdagodásához. Mindezek az eredmények is tükröződnek a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak legutóbbi állásfoglalásában, amikor megállapította, hogy a társadalmi munka szervezésé­nek, az együttműködés lehető­ségeinek jelentőségét mindjob­ban felismerik a tanácsok. A társadalmi munka értéke me­gyénkben 78 millió 600 ezer fo­rint "volt az elmúlt esztendőben, ami csaknem 27 millió forint­tal több az előző esztendőkhöz képest. A társadalmi munka értékelése során Gyula az elő­kelő másOdik helyet szerezte meg a városok közötti verseny­ben és ennek elismeréseként a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága 540 ezer forint juta­lomban részesítette. Az előadó ismertette a részt­vevőkkel az ötödik 5 éves terv legfontosabb adatait, a fejlesz­tési terveket. Bár az értekezlet célja csak 'a lehetőségek fel­mérése volt, örvendetes, hogy valamennyi résztvevő hozzászólt az elhangzottakhoz és segítsé­gétől biztosította a tanácsot! A segítés mikéntjéről konkrét ja­vaslatok nem hangzottak el, hi­szen az új közgazdasági sza­bályzók inkább a társadalmi munkát, a kommunista szomba­tok szervezését részesítik előny­ben. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság képviselője továb­bi olyan segítséget ajánlott fel, amely főleg a városkép kialakí­tását segíti elő. A vízművek, a KISZ-bizottság, az ÁFÉSZ ve­zetője is kifejezte reményét, hogy a jövőben is az elmúlt évihez hasonlóan tudnak lehe­tőséget találni az eredményes együttműködéshez. Szabó Fe- ^ rencné. a szabók szövetkezeté­nek párttitkára nemcsak érde­kes, hanem hasznos és megszív­lelendő javaslatot tett. Szerinte helyes lenne, ha évenként . és rendszeresen egy napon, vagy vasárnapon a városban lévő üzemek, intézmények dolgozói által végzett társadalmi munka ellenértékét a város gazdagítá­sához ajánlanák fel. Hasonlóan támogatásáról biztosította a vá­rosi tanácsot a fa- és fémbú­toripari szövetkezet, a húsipari vállalat, a BUBIV, a harisnya- gyár és a két termelőszövetke­zet. Az értekezleten szót kért dr. Marsi Qyula, a párt városi bi­zottságának első titkára, aki az együttműködést főleg közműve­lődés és közoktatás terén kérte a jelenlevőktől. Dr. Takács Lő­rinc összefoglalójában hangsú­lyozta, hogy a város közös gondjainak megoldásából min­dönkinek egyformán ki kell venni részét. — B. O. — Fiatal vasutasok kitüntetése A forradalmi ifjúsági napok alkalmából u MÁV Szegedi Igazgatósága területén dolgozó fiatalok közül kiemelkedő szak­mai és mozgalmi munkájuk el­ismeréséül többeket, kitüntettek. A békéscsabai Vontatási Fő­nökség dolgozója Dékány Zsigmond mozdonyvezető „Ve­zérigazgatói Dicséret” kitün­tetésben részesült, Jova Ve- m róni ka békéscsabai pénztáros és Szajkó Attila vésztői moz­donyvezető „Igazgatói Dicsé- ret”-et kapott.

Next

/
Thumbnails
Contents