Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-26 / 73. szám

Miért hiányzik még 700 vagon paradicsom? A megyei paradicsomtermesz­tési tanácskozáson tulajdonkép­pen a nagykamarási Sógvári Tsz szakvezetőinek felszólalása mutatta meá, hogy a paradi- csomternjesztés fokozására a konzervgyári intézkedések nem hatottak kellően. A kamarásiak akkor kapták fel a fejüket, ami­kor a békéscsabai Május 1 Tsz főkertésze a következőket mond­ta: „Nálunk ltM) hektár paradi­csomot 100 tsz-tag gondoz, egé­szen a termés leszedéséig.” Ez a szövetkezet a konzervgyár egyik legjobb paradicsomter- mesztő gazdasága. Ebben a tsz- ben technikai berendezésekkel és üzemszervezéssel könnyítet­ték a szedők munkáját. így na­ponta egy-egy ember 18—20 má­zsa paradicsomot is szed, Nagy­kamaráson pedig csak két-há- rom mázsát Ez bizony nem sok. A nagykamarási paradicsom ter­meszt és visszaesésének tehát ilyen háttere is van. A tsz-tagok nem vállaljak a napi két-három mázsa paradicsom szedését, mert ebben a munkában nem keresnek. Békéscsabán viszont szedés idején szinte versenge­nek a tsz„tagok azért, hogy me­hessenek a kertészetbe paradi­csomot szedni. A csabai helyzet nyitja egy­szerű. Az ültetvényben utakat alakítanak ki úgy, hogy a le­szedett paradicsomot jobbra. balra csak 15 méterre kell vin­nie a dolgozónak. A szállító lá­dák. konténerek ott vannak az Ideiglenes utakon. Egy-két helv kivételével saj­nos nem ilyen szervezett a pa­radicsom betakarítása. Miért? Azért, mert annak, akinek fel kellene figyelnie az üzemekben kialakult jó munkaszervezésre, és ennek népszerűsítését kellene megszerveznie, nem tartja fel­adatának. A Békés megyei Egészségne­velési Csoport rendezésében Bé­késcsabán, a BARNEVÁL nődol­gozói részére hangzott el elő­adás. Erdélyi Gáspár: Törődjünk többet egészségünkkel, előzzük meg a betegségeket címmel adott tájékoztatót, melyhez Keressük a magyarázatát an­nak, hogy miért hiányzik még 700 vagon paradicsom a 3 ezer vagonos évi feldolgozási kapaci­táshoz? Talán ezért is. A terme­lés jól bevált módszereit bemu­tatni. népszerűsíteni kellene, ez. zel mintegy megkedveltein! a tsz-ekkel, hogy tulajdonképpen miért is érdemes termeszteni ezt a növényt, nem pedig a ha­tóságot várni: írja elő, hogy kiknek legyen kötelessége a gyárat*paradicsommal ellátni! A békéscsabai Május 1 Tsz- ben a zöldségtermesztő ágazat­nak sajátos belső mechanizmusa van. Ezt a megszerezhető legna­gyobb jövedelem mozgatja. Ná­lunk 1975-ben a paradicsom ki­lónként 25 fillér ágazati nyere­séget hozott. A hektáronkénti 350 mázsa átlagtermésre vetít­ve. ez 8 750 forint! Máshol nem ennyi, hanem kevesebb, helyen­ként bizonv jóvá I kevesebb, mert az átlagtermés üzemenként nagyon változó. Arról a területről, melyet a gyár 1976-ra leszerződött, a ter­vezettnél több paradicsomot le­hetne betakarítani, ha az ága­zatvezetők ismernék a békés, csabai Május 1 Tsz módszerét. Nincs még késő ennek tudatosí­tására. A csabaiak szívesen fo­gadják az érdeklődőket, megoszt­ják tapasztalataikat, csak irá­nyítsa valaki őket hozzájuk. Ennyit igazán megtehetnének paradicsom termeltetési tervük teljesítésére a konzervgyáriak. Egy-egy jól sikerült tapasztalat- csere többet ér, mint az ügyben tehető összes hatósági intézke­dés. Próbálják meg! szemléltetőfilmet is vetítettek. Az üzemből 50-en vettek részt, s azt kérték, hogy a jövőben is szervezzenek az üezmben ha­sonló egészségügyi előadást. Szeretnének állandó kapcsolatot is megteremteni a MENCS- csel. Bemutató j a színházban I ■ A Békés megyei Jókai San- j ház ma, március 28-án mutatja : be Skvarkin — Aldobolyi, Nagy ; — Romhányi „Az idegen gyér- ! mek” című zenés bohózatát S Franciaországban is játszották i már a szovjet író müvét, mely * jókedvűen, hitelesen mutatja be J a szovjet emberek életét. Az elő- j adás szerepeiéi; Székely Tamás, ! Dénes Piroska, Zsolnai Júlia- J Boross Mária, Máhr Ágnes, ; Gvurcsek Sándor, Pintér Gyula, ■ ifj. Tatár Endre, Forgács Gábor : és Sipka László lesznek. Rende- * zó, vendégként Metzner János, a ! győri Kisfaludy Színház tagja. ; Úttörővendégek j a honismereti szakkörben « Füzesgyarmaton a művelődési ; otthonban kedves találkozóra S gyűltek össze a honismereti. ! helytörténeti szakkör tagjai és az j úttörők. Eljött a találkozóra He- ; gyesi János költő is, aki leg- ! újabb verseiből olvasott fel rész- 3 leteket. A bensőséges összejövetelen ; sok mindenről volt szó. Megbe- } szélték a honismereti szakkör és S az úttörőmozgalom közös teen- : dóit. szó volt a májusban meg- • rendezendő sárréti napokról és ! több mozgalmi feladatról. Tartósítóipari nap 76 rendezvény kezdődött a kertészeti egyetemen Tartósítóipari nap rendez- dezvénvsorozat kezdődött csütör­tökön a kertészeti egyetem szer­vezésében, ahol a konzerv-, a hűtő-, a feldolgozó- és a dohány­ipar, valamint a borászat szak­emberei és az egyetem oktatói, diákjai cserélik ki elképzelései­ket, tapasztalataikat az elmélet és a gyakorlat kérdéseiről. A rendezvénysorozatot dr. Di- mény Imre, az egyetem rektora nyitotta meg, majd Kovács Sán­dor mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes mondott beszédet. (MTI) Dupsi Károly / Egészségügyi előadás nőknek Gondosabb előkészítésy szervezettebb munka — Csaknem kétmillió forint nyereség Eredményes évet zárt a szarvasi költségvetési üzem A szarvasi Városi Tanács Költségvetési Üzeme 1975-ben az előirányzott 21 millió 790 ezer helyett — gondosabb elő­készítéssel és szervezettebb munkával — 24 millió 619 ezer forintra teljesítette termelési tervét, amely 13 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. A legeredményesebben az építési íjészleg zárta az évet, hiszen a telPwelóse értékben meghaladta a 18 millió forintot. Elkezdték az úttörő és a Tessedik ház, illetve a KISZ vízi telep kivite­lezését. Megépítettek három­ezer méter új járdát, kilenc­ezer négyzetmétert pedig fel­újítottak. Korszerűsítették — többek között — a Somogyi, a Munkás utca útburkolatát. Húsz utcában összesen csaknem hat kilométer hosszan építettek víz­£} BÉKÉS 1976« MÁRCIUS 28. vezetéket, ahol jelentős voit a lakosság társadalmi tevékeny­sége is. A köztisztasági részleg 4,5, a kertészeti pedig több mint egy­millió forint értékű munkát tel­jesített. A Szabadság, a Vajda Péter és a Dózsa György úton fásítottak, díszcserjét ültettek. Rendbehozták az Frzsébet-lige- tet, különböző zöldnövényekét, virágokat telepítettek. Egy év alatt a városban hatezer négy­zetméterrel nőtt a parkosított terület. Az üzem nyeresége csaknem kétmillió forint volt. Ebből a fejlesztési alapra 1,4 millió fo­rintot fizettek be, amelyből jár­müveket, gépeket, berendezése­két vásárolnak. Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Gyula 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező 2 géplakatos szakmunkást, 4 hiitőgépészt és génkocsikísérőket vesz fel. Jelentkezés: a niunkaügyi osztályon. Irodaépület Befejeződött az ú] ötszintes irodaépület homlokzati erkély, sorának külső burkolása Békés­csabán a Kinizsi utcában. Ebben az éoületben helyezik majd el az Állami Biztosító Békés me­gyei Igazgatóságát, a MEK-kö«- pontot. és a PM Bevételi Főigaz­gatóságának megyei kirendelt­ségét. A földszinten üzletsort nyitnak majd. (Fotó: Demény) Három megye szakmunkástanulóinak vetélkedője A gyulai 613-as Ipari Szak­munkásképző Intézet rendezésé­ben három megye szakmunkás- képző intézet csapatainak vetél­kedője zajlott le március 20-án a városi művelődési központban. A kiskunfélegyházi, szegedi, * orosházi, békéscsabai és gyulai szakmunkástanulók a KISZ IX. kongresszusának tiszteletére ren­dezett ..Forradalmi elődeink” • vetélkedőn mérték össze tudá­sukat. A vetélkedő előtt minden csa­patnak tablót, magnós riportot és írásos tanulmányt kellett ösz- szeállítani, amelyet a zsűri el­bírált és az így szerzett pont­számokat a délutáni szellemi vetélkedőn lehetett tovább gya­rapítani. A vetélkedőt Kollárik János, a gyulai szakmunkásképző in­tézet igazgatóhelyettese nyitot­ta meg. A zsűri elnöke Frank Iván, a KISZ KB képviselője, Török Károly a városi pártbi­zottság osztályvezetője volt. A játékot Horváth Mihály újság­író vezette, fiatalos dinamiká­val, hozzáértéssel. A fiatalok a verseny folyamán elismerésre méltó módon sokoldalúan bizo­nyították, hogy ismerik dolgozó népünk legjobbjainak életét, munkásságát, küzdelmét a ha­ladásért, a felemelkedésért, a szocializmusért. A szoros versenyben a szege­di intézet fiataljai bizonyultak a legjobbaknak. Ók váltak érde­messé arra, hogy az ország leg­jobbjai között szerepeljenek. — ................. '"■■■ '■ .......... B izonyítvány emberségből: Egy kitűnő és sok-sok elégtelen Ketten vertek egy fiút. C'sene- vész testalkatú volt, hát bírtak vele. Az egyik ütéstől elvesztette az eszméletét, a földre zuhant. Könyörtelenül ütötték tovább, Egy ruhagyári munkás nő vetett véget a brutalitásnak: A kis­termetű asszonyka közéjük pat­tant, majd megállított egy éppen arra jövő taxit. Bevitette a kór­házba a véresre vert fiút, érte­sítette a rendőrséget. Amit tett, abban nincs semmi rendkívüli, Áflampolgári kötelességét telje­sítette. Igen ám, de az eset Békéscsa­bán történt. Mégpedig nem egy eldugott utcában, hanem a város szívében, a Tanácsköztársaság útján, szemben az épülő áruház­zal, nappali világosságit árasrtó neonfény alatt. A verekedést vagy harmincon, negyvenen nézték végig. Többségük a szín­házból jött. Éppen akkor fejező­dött be az előadás. És íme egy újabb látványosság. Valóságos krimi. S mindez a szemük előtt, még fizetni sem kellett érte. Ügy nézték végig a vérekedést. ahogy a színházban szokás az élőadást. Átéléssel, drukkal, de anélkül, hogy beleavatkoznának a szí­nész indulataiba. Csak én-nen a kényelmes székek hiányoztak. A zsöllyék, a páholyok. Hiszen, ami a színpadon történik, az egy kü­lön, zárt világ. Nem a nézők ügye, hanem a színészé, ti rendezőé, az íróé. Illetlenség felkiáltani a színpadra, közbe­avatkozni a játékba. Ami ott történik, az a szórakozást szol­gálja. A tanulságot sem kéri senki számon. De az élet nem színház. S ép­pen ezért nem lehetünk közöm­bös szemlélői annak, ami kö­röttünk történik. Ha kritikáról van szó, nem is vagyunk azok. Hányszor lehet hallani egy-egy utcai garázdaság vagy verekedés végső akkordjaként, hát hol van a rendőrség? S akik ezt kérdik, azok gyakran nem mások, mint a szemtanúk. A saját kötelessé­gük felett pedig elsikkadnák. A mi társadalmunkban az egymá ­sért érzett felelősség kell hogy összekösse áz embereket, nem pedig a tétlen szemlélődés. És ez a felelősség nem más. mint állampolgári kötelesség. A mun- kásasszony kitünően vizsgázott. És a többiek? Némaságukkal, közömbösségükkel Ők is vizs­gáztak. l%zónyitványuk ember- Spnhol, plAn+élo-m t (Seréd!)

Next

/
Thumbnails
Contents