Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-26 / 73. szám
k 330 millió forintos forgalom egy év ólat! Egyesülés utáni számvetés a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ-nél Egy éve annak, hogy a kü- lön-külön is jól működő két szomszédos szövetkezet a gyomai és endrődi ÁFÉSZ közel hatezres, tagsága, egyhangúlag kimondta az egyesülést. Visszatekintve az azóta megtett útra, megállapítható, hogy az egyesült szövetkezet jó eredményekkel zárta az első gazdasági évet. Ezt mutatja az a tény is, hogy a szövetkezet az 1975. évi eredménytervet 20,4 százalékkal teljesítette túl. Az összes áruforgalom és terűi« mit*® kéj»««? Pályaalkalmatossági vizsgálatok Békéscsabán A Bäkes megyei rályaválaen- tórt Tanácsadó Intését ezekben » betekben — szerdai na- ]MkM — már a hetedikes általános iskolások pályaalkalmatosságát vizsgálja. Az osztályfőnökök, a pályaválasztási felelősök, a szülők kérésére műszerek és tesztlapok segítségével pontosan kimutatják: a Jövőre a pályaválasztás előtt átló fiatal képességei szerint milyen pályákra, szakmákra alkalmas. Képünkön Gyapjas József, az orosházi Rákóczi-te- lepi iskola hetedik osztályos tanulója társaival feladatot old meg (Demény Gyula felvétele) Esy vállalkozás tündöklése és bukása — Isrotfk még egy kört? — Nem bánom, ha kiadja az idejük. — Az ki. Tudja mire igyunk most? — Mire? — A vasbete« gerendára. — Miért? — Hogy még legalább annyit kelljen rá várni, mint eddig. — Akkor meddig sörözünk még itt délelőttönként? — Ügy kukorica törésig. — És addig nem. csinálunk semmit? — Dehogynem. Iszunk a többi anyagra is. Hahota, isten-isten, letöröljük a habot a szánk széléről. Fejéhez rágta a pénzt A kocsma, ahol mindez történik Békéscsabán, a Lencsési úton van, az emberek a békési TÖVÁLL dolgozói. Három éve Eredményes volt a Békés megyei családi házak című tervpályázat I megyei tanács segítséget nyűit az építtetőknek Az Építés Tudományi Egyesület megyei szervezete, a Békés megyéi Tanács és a Magyar Építőművészek Szövetsége szegedi csoportjának közös rendezésében március 24-én tartották meg a Békés megyei családi ház című tervpályázat nyilvános ismertetését és vitáját, melyen a pályázók, valamint a tanácsok szakemberei vettek részt Tamai István, az Építőművészek Szövetsége képviseletében elmondta egyebek között, hogy a pályázat elérte a célját. A 15 díjamegfelelnek a korszerű követelményeknek. Fekete Anna megyei tanácsos, csoportvezető főmérnök tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy a megyében 15 év alatt csaknem 27 ezer családi ház épült, amely az összes új lakás 71 százalékát képezi. A többszintes lakásépítés növekedése mellett sem csökken az egy- és kétszintes családiházépítés. Mivel azonban ez nem szervezett építési forma, a megyei tanács a továbbiakban segítséget nyújt majd az építtetőknek. Először is a díjazott terv____« é pítenek itt hat kislakást, és eddig egyet adtak át. De nem is a lassúság a legfőbb baj. A nagyobb: a vállalkozás múlt évi vesztesége 1,7 millió forint volt, a mérleghamisítás összege 2,1 millió forintot tett ki. Az igazgató tanács februári ülésén 8:2 arányban úgy döntött, hogy fel kell számolni a vállalkozást. — Ne keressen engem, én már nem vagyok illetékes — mondja szelíden Szabó Gábor, a vállalkozás igazgatója. — A szanálás megkezdése óta aláírási jogom sincs. — Nem aláírást akarok kérni, inkább azt, mondja el röviden a TÖVÁLL történetét. Erre mégis csak ön a legilletékesebb, hiszen megalakulása óta igazgatója. — Sajnos. Semmi bajom nem volt addig, egyszerű építésvezető voltam. Később igazgatót csináltak belőlem. Most már tíz éve az vagyok. Illetve voltam. Vagy nem is tudom, hogy kell most már mondani. Elbeszéléséből kikerekedik a vállalkozás története. Tíz esztendővel ezelőtt tíz termelőszövetkezet hozta létre 200 ezer forint alaptőkével. Több éven át eredményes volt, 1972-től azonban fokozatosan romlott. Állítólag kevés volt a munka, s a tsz- ek sem a saját maguk által létrehozott vállalkozásra bízták építkezéseiket, hanem házi brigádjaikra. Ez azért is történhetett, mert a TÖVÁLL inkább házépítést vállalt, egészen furcsa módon. Munkaidőben mindenki magántervezett, s osztosz- kodtak a pénzen. Egészen addig, míg egyszer valaki nem hitte el, hogy csak ennyit kaptak érte — ej, ej ez a bizalmatlanság! — és az igazgató fejéhez vágta a pénzt. Botcsinálta főmérnök Beszélgettünk már vagy egy órája, amikor váratlan kéréssel állt elő nek, hogy számolják fel a vállalkozást és csatolják azt a helyi építőipari szövetkezethez. A tsz-ek azonban, nem érezve magukénak a saját maguk által létrehozott vállalkozást, nem fogadták el a javaslatot. Tavaly kaptak csak a fejükhöz, amikor kétmillió forintot kértek tőlük azzal az indoklással, hogy az alapokat akarják feltölteni, valójában pedig az adóhátralék kifizetésére fordították a pénzt. Milyen okok játszottak közre abban, hogy idáig jutott a vállalkozás? A városi pártbizottságon a következőképp fogalmazták ezt meg: a munkák meghaladták a felkészültséget, a feladatok pedig a vezetők képességeit. Egyik tanulságként visszacsengenek az igazgató szavai: „Semmi bajom nem volt addig, egyszerű építésvezető voltam, később igazgatót csináltak belőlem.” Eszembe jut a példa az atlétával: attól, hogy nem tud 230 centit ugrani, csak 220-at, még lehet valaki atléta, sőt többet ér 220-on, mint 230-on, ha ott leveri a lécet! Folytatva az okokat, felelősség terheli a termelőszövetkezeteket is, mert helytelenül értelmezték a demokratizmust, akkor mondtak igent, amikor nemet kellett volna és fordítva. Ha hallgatnak a figyelmeztetésre, jó másfél évvel ezelőtt rendeződött volna a vállalkozás sorsa és ők sem fizettek volna kétmilliót. Drága örökség Mondhatnánk tehát, hogy a termelőszövetkezetek megfizettek felelőtlenségükért. Csakhogy itt többről van szó. Arról az örökségről, amit a TÖVÁLL hagyott. Az említett 1,7 millió forintos veszteség mellett, mintegy 8 millió forint értékű befejezetlen munkát, és ami a legdöntőbb. 150 embert. Mi lesz velük. melési érték, 329,7 millió forint volt, ami az előző évihez képest 12,7 százalékkal magasabb. A kiskereskedelmi üzemág forgalma 256,2 millió forintos, s ez 14,6 százalékos felfutást mutat. Ezen belül» a végyesipar- cikk-forgalom emelkedett legnagyobb mértékben. A tagság és a lakosság megelégedésére az év folyamán 'tovább javult az egyes alapvető élelmiszerek terítése. Tőkehúsból 13,7 százalékkal, húskészítményekből 14.3 százalékkal, tejből, tejtermékekből 8,3 százalékkal, zöldséges gyümölcsárukból pedig 46 százalékkal nőtt a forgalom a megelőző időszakhoz viszonyítva. Jelentősen javult a kistermelői gazdaságokat ellátó tevékenység is: 1975-ben táp- és takarmányfélékből közel 500 vagonnal értékesített a szövetkezet 16 millió forint értékben. A szövetkezet a lakosság ellátására a központi kereten kívül 1345 hízott sertést vágott le. \ A vendéglátóipari üzemág forgalma 47,9 millió forint volt, 10,9 százalékkal több, mint 1974-ben. Igen kedvező jelenség az is, hogy az italforgalmon belül dinamikusan nőtt az üdítő italok aránya. Nem megnyugtató viszont, hogy míg az italforgalom 13 százalékkal, addig az ételforgalom csupán 4 százalékkal emelkedett. Az ÁFÉSZ az elmúlt évet 12 millió 646 ezer forint nyereséggel zárta. Ez az ezt megelőző külön-külön gazdálkodás összeredményét figyelembe véve 41,6 százalékos emelkedést jelent A nyereségnövekedés elsődleges forrása főleg a hatékonyabb gazdálkodás, a költségek csökkentése volt. Ennek tudható be, hogy az egyesült szövetkezet már a működése első évében húsz napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést fizethetett dolgozóinak, vásárlási és értékesítési visszatérítés címén pedig minden bejegyzett 1000 forint után öt forintot utalványozhat tagjainak. Sztanyik Károly Jobb munka — jobb élet Békés megyei vendégek a televízió stúdiójában, Ma este 18.25 órakor kezdődik a televízió Látókör című műsora, melynek vendégei ezúttal Békés megyéből érkeztek. A vitában azokról az összefüggések-
