Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám

Äg AGROBER iparosodó mezőgazdaságunkért A IV. ötéves tervben 1,5 milliárd forint értékű beruházás valósult meg — íij feladatkör: munka- és üzemszervezés — Ingyenes segítség a tervkészítéshez A IV. ötéves tervben me­gyénkben a megvalósult mező- gazdasági és élelmiszeripari beruházások csaknem három­negyed részét a Békés megyei AGROBER szervezte. A terv­időszakban alapvető leiadatuk­nak tekintették a hústermelést és tejtermelési program meg­valósítását, s ebből jelentős fel­adatot vállaltak. Tavaly, a korábbi évekhez ké­pest fokozottabb tervezési és le­bonyolítási igények jelentkeztek megyénk élelmiszergazdaságá­ban és mezőgazdaságában. A nagyarányú munkákat jól jellemzi, hogy az elmúlt év első negyedévre az AGROBER kapacitásának mintegy 80 szá­zalékát lekötötték a beruházók. Így év végére összesen 1,6 mil­liard forint értékű különféle be­ruházás lebonyolításával foglal­koztak, s ebből 380 millió forint értékű létesítményt üzembe he­lyeztek. A nagyüzemi sertés- ágazat gyorsütemű fejlesztéséhez, az iparszerű termesztési rend­szerekhez kapcsolódó szárítók és tárolók építéséhez, a szavasmar - ha-ágazat intenzív fejlesztésé­hez nyújtották segítséget. E lé­tesítmények megvalósításához 15,7 millió forint tervezési díj­nak megfelelő kiviteli tervet ké­szítettek. Két új tevékenységgel is bő­vült a vállalat munkája: az el­múlt években rátértek az üzem- es ágazatíejlesztési tervek ké­szítésére. Ezenkívül jelentős volt a megvalósult meliorációs munka. A föld termőképességé­nek növelése és megóvásé, a táblásítás, a vízgazdálkodás megtervezése és kivitelezése a nagyobb termésátlagok elérését segíti. Megyénkben tavaly már 40 ezer hektár termőterület me­liorációját tervezték és irányí­tották. Az eltelt öt évben az AGRO­BER közreműködésével több új mezőgazdasági és élelmiszeripa­ri létesítménnyel gazdagodott megyénk. A sertésprogram meg­valósítására 18 szakosított ser­téstelep épült, mely evente 100 ezer hízott sertés kibocsátására alkalmas. Terményszárítót 41 közös gazdaság épített, s így a megyénkben termett szemester­mény 70 százalékát a termelőszö­vetkezetekben szárítják. A leg­utóbbi két év kiemelkedő fel­adatát pedig a szarvasmarha­program megvalósítása jelentet­te: tíz új szakosított szarvasmar­hatelep épült, s a IV. ötéves tervben mintegy 1,5 milliárd forint értékű mezőgazdasági és élelmiszergazdasági beruházás valósult meg megyénkben az AGROBER közreműködésével. Az AGROBER V. ötéves tervi fő feladatai között szerepel a mezőgazdasági üzemek fejleszté­si célkitűzéseinek, beruházásai­nak jó előkészítése, gyors meg­valósítása a párt XI. kongresz- szusán elfogadott határozatok szellemében. Továbbra is ki­emelt feladatként tartják szá­mon a szarvasmarha-program sikeres megvalósítását, a juh­tenyésztéssel kapcsolatos fel­adatok megoldását, a tároló ka­pacitás növelését, valamint a ka. rábbi évek belvízkárait figye­lembe véve a meliorációs mun­kák gyorsítását. A gazdaságpoli­tikai célkitűzések között szere­pel a termelőszövetkezetek meglévő berendezései rekonst­rukciójának, korszerűsítésének segítése. Az idei első fél év során az AGROBER térítés nélkül hatha­tós segítséget kíván nyújtani a mezőgazdasági üzemeknek az V. ötéves terv készítéséhez. Fel­méri a közös gazdaságok lehe­tőségeit, s javaslatot ad a beru­házások optimális megvalósítá­sához. A vállalat szakemberei­nek elképzelései között szerepel az üzemelési tanácsadás fokozá­sa, ami abból áll, hogy egy-egy átadott beruházást nem hagynak magára az üzemelési gondokkal. A gazdaságokkal közösen hatá­rozzák meg, hogyan lehet jól, rendeltetésszerűen, maximális kihasználtsággal üzemeltetni a létesítményeket. A már meglévő szerződések alapján az idén a tejhasznosí­tású tehenészeti telepeket bőví­tik. így többek között a szeg­halmi Sárréti Tsz-ben, a kon­doros! Egyesült Tsz-ben és a szarvasi Dózsa Tsz-ben össze­sen mintegy 2 000—2 500 tehén­férőhely megvalósítását terve­zik. A juhtenyésztés több éves programjaként az idén 3 ezer anyajuh elhelyezésére terveznek épületeket megyénk különböző szövetkezeteinek. Az eddigi meg­bízások szerint Békés megyében az idén 2 500 vagonnyi tárolótér j tervezésével és megvalósításával foglalkoznak. A melioráció ebben az eszten­dőben ismét a kiem'elt feladatok között szerepel. Battonya, Bé­kés, Körösladány és Nagyszé­nás térségében már 10 ezer hek­táron folynak a munkálatok, a tervezők pedig további 23 ezer hektár termőterület rendezési tervén dolgoznak. A tejfeldolgozás lehetőségei­nek növelésére bővítik a nagy- bánhegyesi. a sárréti tejüzemet, s így együttesen mintegy 50 ezer liter tejjel többet dolgozhat fel majd a két üzem. Az V. ötéves tervben pedig Békéscsabán ké­szül egy, napi 35 ezer liter tej feldolgozására alkalmas tejüzem, melynek kivitelezése előrelátha­tólag még ez évben megkezdő­dik. A nagyszénási Október 6 Tsz saját erőforrásból 13 millió fo rintos költséggel valósít meg egy agrokémiai telepet, amely a tárolási és hatóanyagveszteség csökkentésével két-három év alatt megtérül. A Békés megyei AGROBER az idén mintegy másfél milliárd fo­rint értékű beruházás előkészí­tésével, tervezésével foglalkozik, melyből az elképzelések szerint 1976-ban 400 millió forint érté­kű létesítmény elkészül. Szekeres András Füzefnormák az általános és középiskolákban Az 1'976—77-es tanévre va­ló felkészülés egyik mozzana­taként az Oktatási Minisztéri­um a Művelődésügyi Közlöny 4. számában közreadta a tanév kezdéséhez szükséges, az álta­lános iskolák első osztályától a középiskolák negyedik osz­tályáig egy-egy tanulóra meg­állapított füzetnormákat. A kereskedelem ennek alapján hozza majd forgalomba a cso­magokat. Az időben megjelent intéz­kedés segítséget nyújt ahhoz, hogy az új tanév előtt — és az azt követő években — a ke­reskedelem a korábbinál zök­kenőmentesebben szervezhes­se meg a füzetellátást. Az ipar a füzetnormák és a miniszté­rium által megadott banulólét­szám alapján gondoskodik az évi füzetszükségletről. A jövőben a tanulókat a normáltól eltérő füzetek vá­sárlására ne,m szabad kötelez­ni, ugyanakkor a boltok az előírtak szerinti füzetegység­csomagokat árusítják. Az in­tézkedés tehát védi a szülőket a felesleges kiadásoktól. A pedagógusok tájékoztatják a tanulókat a füzetnormákról, egyúttal felhívják a figyelmet a füzetek takarékos használa­tára is. A készletek helyes elosztása érdekében a jövőben az isko­lák és a körzetükhöz tartozó papírboltok vezetői kölcsönö­sen tájékoztatják egymást a várható igényekről. (MTI) Beruházás nélkül nyolcmillió tolás Új telephely — 22 millió forintos forgalom — Évzárás a Békéscsabai Baromfitenyésztő Szakcsoportban Jól megerődött a Békéscsabai Baromfitenyésztő Szakcsoport az utóbbi években. Ma már 134 tagja van, köztük pedagógusok, banktisztviselők, ktsz-tagok, tsz- tagok, az állami ipar dolgozói és kereskedők. Az ő jó munkájuk­nak köszönhető, hogy tavaly már hatmillió 132 ezer tojást értékesítetek, annyit, mint az indulás évében a 25 millió fo­rint beruházásból létrehozott békéscsabai Lenin Tsz baromfi­telepe. A házkörüli tojástermelésre alkalmas épületeket alakították át saját erőforrásaikból, s mun­kaidő után kedvtelésből 1976- ban tovább fokozzák a terme­lést. Ebben az esztendőben már 8 millió tojást értékesítenek, sa tavalyi 22 millió forintos forga­lom helyett 26 millió forint ér­tékű tojás, táp és naposcsibe értékesítésére számolnak. 'Űj te­lephelyet alakítottak ki Békés­csabán, a Szarvasi út 5. szám alatt. Itt helyezték el a hat da­rab keltetőgépet, melyekbe he­tenként 20 ezer tenyésztojást raknak. A kelési százalék 87,5, magasan felette áll az országos átlagnak. Bakos Mihály, a szakcsoport elnöke elmondta, hogy a békés­csabai kistermelők látják el áru- tojással a körösladányi Magyar —Vietnami Barátság Tsz tészta­üzemét. Ide 5 millió 380 ezer to­jást szállítanak az idén. A szol­noki MÉK is vásárlójuk 1 mil­lió 300 ezer tojásra. Naposcsi­bét szállítanak a sarkadi ÁFÉSZ-nek és a békéscsabai ÁFÉSZ-nek. Ettől az évtől kezd­ve húshibrid naposcsibét is kel­tetnek. A közös vállalkozás tiszta nye­resége 1975-ben 217 ezer forint, melyből 73 ezer forintot tagré­szesedésre fordítottak, 68 ezer forintot pedig a csabai új telep­hely fejlesztésére irányoztak elő. Az űj telephely-kialakítást kü­lönben a tagság célrészjegy vá­sárlásával is segítette. „Zúgjon a dalunk...' A MÁSODIK TENORIST A A fénykép a Petőfi énekkar­ról legalább 20 évvel ezelőtt ké­szült. Voska Béla, ott, a felső sorban áll, sötét ruhában, ki­gombolt ingben, kicsit büszkén. — Vannak pedig régebbiek is, de látja hiába rámoltam ki a szekrényt, nem találom. Le­het, hogy bennégett a kultúr- házban annak idején, a tűzvész­kor. Én is odaadtam a képeket egy kiállításhoz. Reszelővágó, hentes, suszter A kultúrházban beszéltük rr.eg a találkozót az egyik legrégebbi orosházi dalossal, Voska Béla bácsival. Együtt ballagunk ha­zafelé a tengerszéles Thököly utcán, a hét szám alá. Ott la­kik. Béla bácsi után ugyancsak szedheti a lábát, aki lépést akar tartani vele. Irigylésre méltó a frissesége. Hetvennyolc éves. — Mikor is kezdett énekelni? Huszonkettőben vagy huszonhá­romban, ahogy hazajöttem hat­évi katonáskodásból. Az állomás melletti tejcsarnok mellett, a Varga-féle vendéglőben gyűltek össze az építőmunkások szak- szervezetének tagjai. Itt szeret­tem meg az éneklést. Leginkább a polgári körben léptünk fel ak­koriban. Volt köztünk reszelő­vágó, hentes, suszter, ács, kő­műves. Mindenléle szakma kép­viselve volt. Aztán egyszer csak betiltotta a rendőrség az ének­kart. Egy darabig hallgattunk... Aztán átmentem a városi dal­egyletbe, ez ügy 1928 táján le­hetett. Középen egy vödör — Miért énekeltek? — Itt találta meg a fiatalság a helyét. A dalegyletben. Alig vártuk a keddet és a pénteket, a próbák napját. Persze nem­csak énekeltünk. Összejöttünk, beszélgettünk a pipázóban. _ — A pipázó az egy külön he­lyiség volt, azért hívtuk úgy Az orosházi tésztaüzeme ■Űj Élet Mgtsz. ww m női dolyozékat vesz fel. Érdeklődni: a tsz "központ­jában tévő tésztaüzem veze­tőjénél. mert csak itt lehetett dohá­nyozni, az énektéremben soha. Középen állt egy vödör, abba dobtuk a csikkeket. Hogy miről beszélgettünk? Mindenféléről. A munkáról, a mozgalomról. Amikor megnősültem, gyakran elkísért a feleségem is, hisz ne is mondjam, az összejövetelek­nek családias hangulata lett. — Leginkább mozgalmi dalo­kat és népdalokat énekeltünk. Rövid időre csend telepszik közénk a szobában. Csak a fű- részporkályha dohog halkan, ta­lán kicsit vigyázva, ne zavarja Béla bácsit az emlékezésben. Közösen kutatjuk az emléke­ket. — Egy dal még eszembe jut, lehet, hogy nem pontosan mon­dom. ne haragudjon meg érle. „Zúgjon dalunk, miként a fer- geteg, / A vén világot ostromol­ja meg, Legyen ez a dal erőnk hirdetője / A munka népe győz­ve tör előre.” Béla bácsi a második tenoris­ta volt az énekkarban mindig. Azután is, hogy a felszabadulást követően egyesült a két oroshá- ki énekkar, a Petőli és a dal­egylet. A Petőfi nevet viselte tovább a vegyeskar. — A háború után először Csabán léptünk fel. , Háború után? A Dunántúlon |nég dö­rögtek az ágyúk. Negyvennégy karácsonya előtt, a jó isten tud­ja pontosan már, melyik hónap­ban. A szovjet hadsereg tiszte­letére adtunk ünnepi műsort a Csaba Szállóban. Kisvasűton mentünk be, éjjel azzal is jöt­tünk vissza. 1 Béla bácsi danogál Béla bácsi az asztalos mester­séget tanulta ki az apjától, aki asztalos és címfestő volt. Egész életében a fűrész meg a gyalu maradt a szerszáma, — A Drukker Simon és fial koporsógyáros cégnél kezdtem. Nagy volt a munkanélküliség, nem lehetett válogatni, valami­ből élni kellett. Ne beszéljünk róla, de nagyon sok koporsót megcsináltam. — Negyvenöt után a megyei vendéglátó vállalatnál dolgoz­tam. innen is, mentem nyugdíj­ba hatvankettőben, úgy hiszem tisztességben. — Azóta? Mostanában a kór­házban éjjeliőrködöm. Amíg bí­rom, megyek. Ott éjjelenként danogálok, ahogy körbesétálok a kerítés mellett. Halkan per­sze, hogy ne zavarjam a bete­geket. — Mit tud a régi dalostársak­ról? — Kevesen vagyunk már. Vö­rös Jóskát nemrég temetluk. Kunos Ferivel, meg Dénes Fer- kóval találkozom még néha-né­ha a nyugdíja-sklubban. Elszí­vunk egy kéményest, szóval Munkást, egy-két órát kártyáz- gatunk. Hívott a Balcsi (Szoko- lai Bálint karnagy — a szerk.) a Madrigálba. Jól esett, de hát csak öreg vagyok én már oda. No nem mondom, öt éve a fegy­veres erők klubjának énekkará­ban még ott voltam a pódiu­mon, de most már mégiscsak 78 vagyok. Bekapcsolom a rádi­ót, abból hallgatom ^ dalokat. A népdalcsokrot, azt nagyon sze­retem. Még eev kérdés motoszkál. Elég banálisnak hat, lehet. Mi. volt az egyik legrégebbi oros­házi dalos nagy élménye? — Az fiam, hogy ott leheltem mindig és énekelhettem. Negy­venöt esztendőn keresztül. Fábián István 4 mis mem 1976. MÁRCIUS 4,

Next

/
Thumbnails
Contents