Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám

Vihar után a tótkomlóst Viharsarok Tsz-ben Egyáltalán nem volt ünnepélyes a tótkomlósi Vihar- sarok Tsz zárszámadó közgyűlé­se. Viharos volt, pedig a köz­gyűlés előtti napokban tartott kisgyűléseken a tagság csaknem egy harmada szólalt lel, érdek­lődött a kialakult helyzet iránt. Az történt, hogy a tsz 2,5 millió forint fejlesztési alaphiánnyal zárta az évet. A szövetkezet tagsága előtt feltárták a fejlesztési alaphiány okait. Nem valószínű, hogy eze­ket a kívülállók és a megye köz­véleménye egyértelműen ismeri. Nem árt tehát tisztázni, szolgál­hat ez másoknak is tanulságul. Hosszas vita után, 1915- ja­nuár 1-vel egyesült a Viharsa­rok és a helybeli Alkotmány Tsz A Viharsarokban 1974-ben az egy hektárra jutó bruttó jö­vedelem 8384 forint volt, az Al­kotmányban pedig 3500 forint. Az egyesülés célja kézenfekvő, a terület, az eszköz, valamint a szakértelem koncentrációjával felzárkóztatni az Alkotmány Tsz tagságát, területét a Viharsarok Tsz élenjáró gazdálkodásához. fi termelés előkészítése jól sikerült A kedvezőtlen nyá­ri időjárás ellenére a búza át­lagtermése a megye déli részén a tótkomlósi Viharsarok Tsz- ben volt a legtöbb: 44 mázsa hektáronként! Az egyesült szö­vetkezet összes árbevétele 1975- ben 203 millió forint, a halmo­zott termelési érték 30 millió fo­rinttel több, mint a két tsz 1974. évi együttes eredménye* folt. a szövetkezet bruttó jövedelme 39 millió 292 ezer forint, 2 millió forinttal több, mint 1974-ben. Ezeket az eredményeket .atva, kérdezheti bárki, hogyan követ­kezett be a fejlesztési alaphi­ány. Az Alkotmány Tsz utolsó zár­számadását — enyhén szólva —, valótlan adatokkal állította osz- sv.e. Erre a PM Bevételi Igazga­tóság revizori vizsgálata muta­tott rá. A tsz 1 millió 24 ezer forinttal növelte bruttó jövedel­mét. Lényegében ígv kerülte el az 1974. évi alaphiányt. A jog­utódot — a Viharsarok Tsz-t ezért 537 ezer 523 forintra bün­tették. Az Építőipari Közös Vál­lalkozás Is, melyet a három tót­komlósi tsz hozott létre, zár­számadásában 2,8 millió forint veszteséget állított be, amely a revízió után további 1.2 millió forinttal növekedett. Ennek két­harmada a Viharsarok Tsz-t, egyharmada pedig a Haladas Tszt-t terhelte. Ugyanakkor az is az igazsághoz tartozik, hogy s Viharsarok Tsz 1974. évi gaz­dálkodása, zárszámadása sem volt hibamentes. Az oszthatóság növelésére takargatták a pénz­ügyi bajokat. Súlyosbította az 1975. évi helyzetet az, hogy a SERKÜV-től és a baromfitelep­től beígért jövedelemvész elma­radt. Az éoítőrészleg hanyagul dolgozott. Így a Vihar­sarok Tsz kereken 2.5 millió fo­rint bevételtől esett el­Utólag kiderült az is, hogy nem volt reális az in' '­re tervezett 28 millió formt mun- kadí.j-előirányzatnak. A szövet­kezet az egyesülés után követte régi rossz szokását: a havi mun­kadíjat 100 százalékban f’zette’ a-/ ajánlott 8<> százalék évközi es 20 százalék évvégi ldegeszdo ré­szesedés helyett. Az egyesülés első évében <• ",P(’»rSétt bértömeg eleresere törekedett, Wv a következő éveken eb­hez mérjék a bértomegfejlesz- tést. v KétsAn,e,en. £7gtv thettefc-,olna fejlesztési ^hiányu­kon. ha a pénzügyi előírásokat év közben következetesen betart­ják, ha az Alkotmány Tsz 1974. évi valótlan mérlegeredményét nem fogadják el, hanem a fel­tárt hiány utólagos rendezését kérik. Valószínű, hogy a száné, lási eljárás tapasztalatai az egyesült tsz-ben sok hasznos, év közi intézkedéshez vezettek volna. A szövetkezet vezetőit azonban az a határozott szán­dék vezette, hogy a múltat ne bolygassák, ne törjék meg a két gazdaság tagságának kialakuló­ban lévő együttműködését. A vezetőség bízott a közös munka eredményességében, s abban, hogy az átmeneti pénzügyi gon­dokat a terven felüli hozamokat ígérő határral és a beígért bevé­telekkel meg tudja oldani. De nem tudta. Végül is a 2,5 millió forintos fejlesztési alaphiányt az idén saját erejéből rendezte. Felhasználta erre a 7,3 millió forint amortizációs alap egy ré­szét, tehát nem kért a rendezés­hez állami támogatást, szanálási hitelt fi terv sikeres megvaló­sításáért a tsz vezetősége feb­ruár 26-ón egységes cselekvési programot dolgozott ki, s ha­gyott jóvá. Ennek alapgondolata a szövetkezetben úgy kell irányí­tani a munkát, hogy az V. öt­éves terv első évére jutó felada­tok a népgazdaság szükségletei­nek fokozottabb kielégítését, a belső tartalékok feltárását, a termelékenység és a hatékony­ság növelését, a tsz demokrácia tovább szélesedését szolgálják. Egy sor tennivaló és egy sor határidő. Az 1976. évi tervet március 15-ig jóváhagyásra köz­gyűlés elé kell terjeszteni. Már­cius 25-ig tisztázzák a munka­brigádok feladatait, intézkedé­seket tesznek az adminisztratív létszám és a függetlenített ve­zetők számának ésszerű érvénye­sítésére, a norma karbantartás­ra, a 21—22 millió forint mun­kadíj felhasználásának megter­vezésére, a szocialista brigád­mozgalom fejlesztésére. A február 17-én tartott köz­gyűlés óta alig két hét telt el. A vezetőség és a tagság azóta többször is áttekintette a szövet­kezet helyzetét, amely összessé­gében nem tragikus. A sok-sok objektív körülmény ellenére, melyet 11 millió forint bevétel- csökkenés kisért, a tényleges ki­esés mégiscsak 2,5 millió forint. Sokat kigazdálkodtak a H mil­lió forintból, de ezzel a 2,5 mil­lió forinttal már nem bírtak. Hogv ez az év mit hoz a tótkomlósi Viharsarok Tsz-nek, az tulajdonképpen ezekben a hetekben dől el. A tsz vezetősé­ge és tagsága többségében opti­mista. Erre jogosítja őket az a jó közhangulat, amely a határo­zatok megfogalmazása - közben kialakult. Itt most már a tettek követ­keznek. Dupsi Károly Új telefonvonal A telefonhibák gyorsabb be­mérése és elhárítása érdekében a Szegedi Postaigazgatóság dol­gozói új méröáramkört szerelnek Orosháza és ■ Mezőkovácsháza között. Reméljük, hogy a vonal elkészültével csökkennek a tele­fon okozta bosszúságaink ezen a környéken. (Fotó: Demény) Fiatalok a vöröskeresztes mozgalomban A fiatalok egészséges élet­módra való nevelésében, a he­lyes egészségügyi szokások, élet­mód kialakításában nagy sze­repe van az ifjúsági vöröske­resztes mozgalomnak. Az oros­házi ifjúsági vöröskeresztes cso­portok — miként a városi Vö­röskereszt-vezetőség megállapí­totta — hatékonyan tevékeny­kedtek 1974-—75-ben, amely nem kismértékben a csoportokat irá­nyító vöröskeresztes tanárelnö- kö.k érdeme. Minden iskolában megtartották, mégpedig szakor­vosok a „Családi életre nevelés” témakörébe tartozó előadást, il­letve előadásokat. Az ifjúság egészségügyi nevelése érdekében dr. Bodnár András, dr. Felek Csanád, dr. Visky Mátyás és dr. Kovács István sokat tesz, szá­mos előadást tartottak. Minden iskolában megrendelték az el­sősegélynyújtó háziversenyt — a felkészítésben szintén orvosok és egészségügyi dolgozók segí­tettek. A fogorvosok a fogászati hónap keretében tartottak elő­adásokat a betegségek megelő­zéséről, a helyes fogápolásról. Minden intézmény megfelelt a „Tiszta iskola” címért indított verseny követelményeinek. 5 tÍPVJSAG é 1976. MÁRCIUS 1. A Röntgen és Kórháztechnikai Vállalat orosházi kirendeltsége, Orosháza, I. István király u. 106. felvesz: — HEGESZTŐ, MECHANIKAI MŰSZERÉSZ, 1 LEKTRO- MÜSZERESZ, ESZTERGÁLYOS SZAKMUNKÁSOKAT, VALAMINT FERIT SEGÉDMUNKÁSOKAT Bérezés megegyezés alapján Minden szombat szabad. Ä tanyasi népfrontcsoport maradjon«.. Esti beszélgetés prir0lßttffll8fflpä IU61IBU CSOKASI TANYÁK! Istenhá­ta mögött, Békés—Csongrád me­gye határán találjuk. 1955 janu­árjában közigazgatásilag Békés- sámsonhoz csatolták a makói határból, 2500 hold földdel. Hat éve bezárta kapuit az iskola, el­néptelenedett számos tanya. Ahol emberek élnek, petróleum-, lámpa pislákoló fénye szűrődik ki a pici ablakokon. Hasonló a világítás a Hazafias Népfront ol­vasókörében is. Ide igyekszünk egy kis esti beszélgetésre. A fe­neketlen sárban a sámsoni ta­nácselnök zetorral érkezik, egyik tanyásgazda egy lovas kordévai, mások gyalog botor­kálnak zseblámpa-világítás mel­lett. — Minden összejövetelnél ke­vesebben vagyunk — állapítja meg szomorkásán Lauder József tanácselnök. — Sokan beköltöz­tek városba, faluba, marad a ta­nya ebekharmlncadjára,.. — Azon ne is csodálkozzunk — veszi át a szót Verők Imre.— Én itt születtem, nevelkedtem. Nagyon szeretem az állatokat, márpedig a jószágnevelés ta­nyán az igazi. Három tehenet tartok, sertéseket hizlalok, sok a baromfi is. De a gyerekeim még a tehén kötelét sem hajlandók megfogni, ők szabad idejük jó részét a faluban levő házunk­ban töltik. Én is „megnyerge- lem” időnként a motort és be­ruccanok hozzájuk tv-t nézni, tereferélni. VERŐK IMRE FIA mezőgép­szerelő szakmunkás, a lánya porcelánfestő lesz. A feleség az ízig vérig tanyasi asszony. A férj véleménye szerint még a tehenek is több tejet adnak, ha az asszony feji. — Más már a tanyasi élet, mint azelőtt volt — magyarázza Balogh Bálint. — Szeretem a ta­nya csendjét, nyugalmát, de ki­ürültek a közelemben levő ta­nyák. Régen sok barátunk volt. Elmondtuk egymásnak örömein­ket, bánatainkat. Most inkább magunkkal törődünk. Az egyedülálló tanyákat körül fújja a/szél. Etetni azonban té­len is ötkor kelnek. Mire végez­nek a reggeli munkával, elvi­szik a tejet a csarnokba, jól esik a búboskemence padkáján me­legedni. Jó lenne ilyenkor a szomszéddal beszélgetni. Nem elég a táskarádió, a tranziszto­ros tv, a késve érkezett újság. A BESZÉLGETÉSBŐL kiderül, hogy a hatvanas évek elején a sámsoniak alakítottak itt ter­melőszövetkezetet. Később azon­ban a makói Úttörő Tsz-hez csatlakoztak, néhányan marad­tak csak a sámsoni Előrében. — Nem egyformák a feltéte­lek Makón és Sámsonban — ÁFOR TTI. számú gépkocsijavító üzeme Nagyszénás felvesz közlekedési mérnököt, autó-, motorszerelőket; autóvillanyszerelőket. Mérnök részére lakást biztosítunk. Jelentkezés: írásban vagy személye­sen a fenti címen. mondja Balogh Bahnt. — Sn ;az Előrében voltam. 14 évet húz­tam le a közösben. Ott voltam áz első nehéz esztendőkben, ami­kor jóformán a remény éltetett bennünket. 1974-ben azonban felszólítottak, hogy adjam el a lovamat, vagy kitesznek a tsz- ből. Ló nélkül tanyán? Irgal­mas isten, ki látott mar ilyet. A lovat azt nem adtam, inkább önként kiléptem. Azt hiszem, el­hamarkodtam — sóhajtja. — Panaszra kellett volna mennem, de nem kenyerem a gazsulálás. Az asszony akkor várta a má­sodik gyermeket. Ha orvoshoz, vagy bevásárolni kell menni, kérjek fogatot a szövetkezettől? Azt már nem! Keserűen, irigység nélkül mondja: — Verők komám a makói út­törőhöz tartozik. Neki nem szól­tak az egy ló miatt. Fizeti az adót és kész. Ló nélkül ő sem tudná a napi 50—53 liter tejet a csarnokba szállítani. BALOGH BÁLINTOT még egy sérelem érte. 1974-ben még a szövetkezetben szerzett takar­mányból három hízott marhát, 13 hízott sertést, 96 hízott libát, 63 pulykát és jelentős mennyiségű baromfit nevelt. 2300 forint jö­vedelemadót vetettek ki rá. — Én ezt büntetésnek érzem, — mondja. — Pedig de sok éj­szakát álltam végig különböző takarmánykeverék-boltok előtt. Ha Sámsonban nem volt, men­tem Orosházára és Tótkomlósra. Kordéval hordtam a tápot, dol­goztam hajnaltól napestig. — Akkor most már nem is •tartassz állatot? — kérdik asz­talszomszédjai. — Dehogynem — válaszol mosolyogva. — Nem üres a szarvasmarha Istálló, a sertésó!, az asszony meg hozott 300 na­poscsibét szerződéses alapon. A nyárikonyhában tartjuk őket, izékkóróval fűtünk rájuk. A kot- lókat forró vízzel telt uborkás­üvegek helyettesítik. Kiscsengő- ket szereltünk az üvegre, ha idehúzódnak a kiscsibék, meg­szólalnak a csengők. Megszokják, s ha már szabadban lesznek, csengőszóval hívja össze őket az asszony. A TANÁCSELNÖK ismerteti a háztáji adózás jogszabályait. Hangsúlyozza: a tanács a törvé­nyesség őre, ők mindenkor esze­rint járnak el. Ha nem ért egyet valaki az adókivetéssel, azonnal tegye meg az észrevételét. Egyébként a Csokási tanyák gaz­dái igen. sok húst, tejet, tojást értékesítenek, ennek Békéssám- son vezetősége nagyon örül. Szóba kerültek az elhagyott tanyák, a parlagon maradt nad­rágszíj parcellák. Sok makói idős ember annakidején nem lé­pett be párszáz négyszögöl föld­jével a tsz-be. A tulajdonviszo­nyokat most igyekeznek tisztáz­ni. s takarmánvtermelésre bérbe vehetik a beékelődő földeket a tanyás gazdák. Amikor a Hazafias Népfront kénviselője elmondja, hogy a je­lenlevők döntsenek: maradjon-e a népfront tanyasi-csoport, vagy oszlassák fel. mivel csökkent a családok száma, egyhangú a vé­lemény: A NÉPFRONTCSOPORT MA­RADJON. Kell egy fórum, ahol ügyes-ba.ios dolgainkat megbe­szélhetjük, a rendeleteket meg­ismerhetjük. aktuális kérdések­re választ kapunk. Ezután megválasztották a néni rpn tcsoport ti sztségviselöi t. Bár későre jár, nehezen oszlik szét a társaság. Nagyon sole len­ne még a mondani való. de ide­je kászálódni. Zseblámpával vi­lágítanak, amíg a sámsoni, az orosházi és a békéscsabai ven­dégek ki nem érnek a makadám útra. Szinte félelmetes a csend, a szurok fekete sötétség a vá­sárhelyi puszták szélén ' alvó Csékári tanyákon. Ary Róza

Next

/
Thumbnails
Contents