Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

Ma tanulók, holnap szakmunkások

Iparitanuló-képzéa az Orosházi Üreggyárban

Háromezer-négyszáz embernek ad munkát a megye egyik legnagyobb ipari létesítménye, az Orosházi Üveggyár. Jól gépesített itt minden, a korszerű berendezések, automata gépsorok három műszakban keverik, formázzák, szállítják az üveget. A magasfokú gépesítettség ónmagában azonban még kevés. Ahhoz, hogy a hűtőszalag végén kifogástalan minőségű üveg jelenjen meg, hogy a selejt a lehető legkevesebb legyen, jól képzett szakmunkásokra van szükség — pontosabban lenne szükség. A gyárban ugyanis hozzávetőleg 1500 szakmunkást ■tudnának foglalkoztatni — és a jelenlegi létszám 8—900 fő. Szakmunkások helyett tehát betanított munkások töltenek be olyan munkaköröket, ahol a magasabb szakképzettség kényszerű hiánya esetleg a termelékenység, a minőség rovására megy.

Érthető és természetes tehát, hogy a gyárban megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szakmunkáshiány csökkentésére, az utánpótlás folyamatos nevelésére. Mint a gyár személyzeti és oktatási főosztályán Hajdú István szakoktatási előadó elmondta, kétféle úton- módon igyekeznek szakmunkásokat nyerni. Egyrészt felnőtt- képzéssel: a betanított munkásoknak lehetőséget, számos kedvezménvt ad a gyár. ha vállalkoznak a tanulásra. Másrészt — s ezt a témár elemezzük most részletesebben — az ir>ari tanuló-képzéssel. A gyár eélia, hogy minél több fiatalt tudion felvenni tanulónak — és természeteden a szakmunkás- vizsga letétele után megtartani. Mindezért tekintélyes összegeket fordítanak a korszerű gyakorlati oktatás feltételeinek megteremtésére, a színvonalas kénzésre, a gvár. illetve a szakmák iránti érdeklődés felkeltésére.

Hat tanműhelye van a gyárnak, s ezekben összesen 109 fiatal sa- játíHa el a szakma gyakorlati fogásait. Közülük negyvenkilenc a harmadéves, szakmunkásvizsga előtt álló tanuló. Az eddigi tapasztalatok szerint a fiatalok egyharmada a vizsga után is a gyárban marad. Nem kis gondot jelent, hogy kevés « az üveggvártóautomata-gépész, ;

ezért öt harmadéves tanulóval ;

■

— egyelőre csak ennyien je- j lentkeztek — társadalmi tanul- 3 mányi ösztöndíjszerződést kötött • a gvár. A fiatalok ebben vál- • lalták, hogy a szakmunkásvizs- • ga után részt vesznek az autó- j metagénész-képzésen.

A jelenlegi 100—110 fős ta-; n ülői étszámot a következő idő- ; szakban fokozatosan kétszázra 3 növelik. A tanműhelyek bőví- 3 tése már tavaly megkezdődött, 3 és az an vagi lehetőségekhez ké- I pest felújítják, korszerűbbre j cserélik a műszaki berendezése- ■ két is. A műhelyek mellé csak- • nem egymillió forintos költség- ; gél öltözőt, fürdőt is kialakíta- ■ nak. A harmadévesek helyisé- ; gei már elkészültek, és két hó- | napon belül birtokukba vehetik a jj szociális helyiségeket a többiek ; Is. Igen jó a gyár és a 612. sz. jj Ipari Szakmunkásképző Intézet 3 között a kapcsolat, az együtt- 3 működés. Az iskola jól képzett » szakoktatói — a lakatos szak- • mában Szitás Sándor, Kérész- ; tes Béla és Kárpáti János, a jj villanyszerelő szakmában Gogh ; György és Sárkány István, az 5 esztergályos szakmában pedig : Dénes Béla, a gyakorlati isme- 3 retek átadásán túl részt vállal« a társadalmi munkákból, szak- 3

mai versenyekre készíti fel a fiatalokat. Az üveggyár által épített óvodában az első és másodéves villanyszerelő tanulók két szakoktató irányításával, több mint negyvenezer forint értékű társadalmi munkát végeztek.

Tervszerű, és nem esupán a beiskolázás előtti időszakban, hanem egész évben tart az az orientáló, szervező tevékenység, mellyel felhívják a fiatalok figyelmét az érdekelt szakmákra. Jól sikerült például tavaly a „Mesterségünk címere” rádiós pályaválasztási vetélkedő, melynek témája az üveggyártás, az automatggépész-szakma, bázisa pedig az üveggyár volt. Ennek mérhető eredménye, hogy 21 nyolcadik osztályos jelentkezett a vetélkedőt megelőző gyárlátogatások élményei, benyomásai alapián tanulónak. A rádiós rendezvény adta az ötletet, hogy hasonló vetélkedőt szervezzenek az orosházi úttörőcsapatoknál — ezeket' a közelmúltban tartották meg.

Az 1976—77-es tanévre már jóval több fiatalt szeretne beiskolázni a gyár, mint eddig. Tizenhárom szakmában összesen 100 tanulót kívánnak szerződtetni. A legtöbb jelentkezőt, 25-öt várnak géplakatos, 15-öt villanyszerelő, 14-et esztergályos, 10-et hegesztő tanulónak. Felvesznek ezeken kívül még autószerelőnek, csőhálózat- és berendezésszerelőnek, köszörűsnek, marósnak, vésnöknek, elektronikai, gépjármű-villamossági műszerésznek, mechanikai, valamint irányítástechnikai műszerésznek fiatalokat. Elektroműszerész és irányítástechnikai műszerész szakmunkás tanulónak gimnáziumi érettségivel lehet jelentkezni. Azok a középiskolások, akik ezt a továbbtanulási lehetőséget választják, már februártól tanulmányi ösztöndíjat kaphatnak a gyártól.

Mindent egybevetve: az

üveggyár jó példával szolgál a tervszerű .szakmunkás-utánpótlásra, és a képzés mellett arról sem feledkeznek meg, hogy b fiatalok megszeressék, magukénak érezzék a gyárat.

Tóth Ibolya

PROTENVITA

76

Nemzetközi

környezetvédelmi kiállítás április 6—10.

Minisztériumok, országos főhatóságok, társadalmi szervezetek aktív részvételével rendezik meg ezt a nemzetközi kiállítást a Budapesti Nemzetközi Vásár- központban. Az a cél, hogy az érdeklődés ' reflektorfényébe helyezzék a környezetvédelem ügyét, bemutassák az eddig elért eredményeket és azokat az újabb, modem technikai berendezéseket, műszereket, gépeket, amélyek meggyorsítják a védekezés, a megelőzés fejlesztését.

A nemzetközi Seregszemle

központi magjaként mintegy 700 négyzetméternyi területen rendezik be Magyarország környezet- védelmi dokumentációs bemutatóját, amelynek 5 részlegében: levegőtisztaság-védelmi, vízminőség-védelmi; élővilág-védelmi, talajvédelmi és hulladéktalanitási szekcióban adnak széles körű áttekintést az emberi környezet védelmében eddig megtett útról és az V. ötéves tervben megjelölt legfontosabb célokról.

A központi dokumentációs magot veszik körül a hazai és a külföldi vállalatok bemutatói. Angliából. Ausztriából, Dániából, Finnországból, a Német Szövetségi Köztársaságból és Svájcból 26 cég, s Magyarországról több mint 10 nagyvállalat, kutatóintézet és ipartelep állítja ki azokat az új konstrukciójú gépeket, berendezéseket, felszereléseket, anyagokat. amelyeknek felhasználásával légszennyezés- és hulladék- mentes gyártási eljárásokat, hulladék-feldolgozó és -megsemmisítő technológiákat, vízszabálvozási és erdősáv-telepítési módszereket újfajta víz-, levegő- és szennyvíztisztító módszereket lehet kialakítani, A Finn Kereskedelmi Kamara*és Anglia kollektív kiállítóként vesz részt ezen a je- ; lentős nemzetközi találkozón.

Gazdag kiegészítő program te. szi változatossá a nemzetközi seregszemlét. Többek között április 8-án rendezik meg a finn szakmai napot, ánrilis 9-én Pedig a magyar szakmai nap előadássorozatát, s április 6-án bonyolítják le a környezetvédelmi filmnapot, majd másnap, április

7-én mutatják be a kis filmfesztivál díjnyertes alkotásait.

Szabad szombat az iskolában?

Oktatási intézményeink

eléggé nyitottak ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyhatnák a társadalmi szükségszerűségeket, és ez így ]ó. Persze csak addig, amíg a társadalmi elvárások reálisan épülnek azokra a lehetőségekre, melyekkel ma iskoláink — nagy általánosságban — rendelkeznek. Elő sem vettem volna az iskolai szabad szombatok körül dúló csatározások csontig lerágott témáját, ha nem erezném és tudnám azt, hogy sok olyan lényeges kérdésről szó esik ezekben a vitákban, melyeknek megkerülése, számbavétele nélkül nem lehet felelősségteljesen állása foglalni. Igaz, hogy a szülök döntő többsége kéthetenkénti szabad szombatos munkabeosztással dolgozik. Igaz, hogy kísérleti jelleggel működnek általános és középiskolák is szabad szombatos rendszerrel, de azt már erősen kétlem, hogy e vita, e kísérletsorozat végére máról holnapra pontot lehet tenni — sőt!, kell tenni —, ahogy' ezt a tv egyik riportja bizonyítani igyekezett. Nem a döntés felelőssége hiányzik, nem időhúzásról van szó, nem végnélküli vitakedv burjánzik cselekvés helyett, hanem okos, reális mérlegelés előz meg egy nagy felelősséggel járó döntést.. Mert, miről is van szó lényegében?

Először is arról, hogy 12 munkanap programját keil 11 napba sűríteni, ami azt jelenti, hogy az óraszámok elosztásában nehezen lehet elkerülni a napi 6 órát. Tudományos mérésekkel igazolt, hoev az iskolában folyó szellemi munka a 3. órában éri el a maximumát, s ettől kezdve rohamosan csökken a tanulók és a tanárok teljesítőképessége, olyannyira, hogy a hatodik óra már csak „félgőzzel” telik el. Nem véletlen, hogy órarendkészítéskor pedagógusaink a „fajsúlyosabb” tárgyakat igyekeznek az első négy órába elhelyezni, s az ötödik, hatodik órára, már csak készségtárgyakat „telepítenek”, lehetőségeikhez kénest Mert minden osztályban eleve

Alapozzák a MÁV új nevelőotthonát

■nem sikerülhet ez a törekvés, hiszen ehhez az kellene, hogy a készségtárgyakat tanító pedagógusoknak, csak1 ötödik és hatodik órájuk legyen-. (Ezt a kötelező óraszámok sem biztosítják, s a pálya munkaerőgondjai sem teszik lehetővé.) Ez tehát a legdöntőbb érvem, mely a szabad szombatok ellen szói, azt is belekalkulálva, hogy emberileg a pedagógusnak sem jönne rosszul egy szabadnap, mint, ahogy azt sem vitatom, hogy a szülők ragaszkodhatnak ehhez a megoldáshoz, mert akkor van együtt a_ család, lehet nagyobb lélegzetű programokat szervezni, jól ki lehet használni ezeket a lehetőségeket a nevelésben mutatkozó csorbák köszörülésére, a családi kötelékek érzelmi szálakkal való erősítésére.

Csakhogy! A kísérleti szabad szombatos iskoláknál már számokkal mérhetően jelentkezik egy olyan tendencia, hogy a szabad szombatot követő hétfők nem sokat nyomnak a mérlegnek abban a serpenyőjében, ahol a felkészülést, a tudást mérjük, mert itt voltunk, oda mentünk, s a tanulás az bizony maradt. Azt a pedagógus is tudja, hogy a hét vége munkastílusa lazább, mint a hét közbülső napjaié, ezért nem ad évek óta írásbeli házi feladatot hétfőre. De, ha az írásbeliség mínusza mellé, még a szóbeliség mínuszát is hozzáírom, akkor végeredményként azt kapom, hogy a kéthetenkénti szabad szombatok bevezetésével népi egy munkanap esik ki, hanem — hatékonyságát tekintve — kettő. Joggal teszem fel akkor már a kérdést: eleget tudunk-e majd tenni azoknak a megnövekedett feladatoknak, melyeket a párt- határozat joggal szabott meg az iskolák számára, s melyek az

1978-ban kezdődő új tantervvel 1980-ig bevezetésre kerülnek? Jósolni a pedagógiában nem szabad, s nem is lenne helyes. Helyesebb inkább a tényekkel szembenézni, melyek közül még egyet megemlítenék. A kísérleti jelleggel működő szabad szombatos iskolák kollégiumai közül már néhányban a kollégistáknak nincs szabad szombat, nem utazhatnak haza szüleikhez, mert tanulmányi eredményük számottevően romlott. Akkor miért a 11 napon keresztül vállalt feszített ütem? Nincs így is elég sok — korához képest — ideges, ingerlékeny gyermek? Pszichológusok, orvosok a megmondhatói, hogy több van, mint ami indokolt lenne, mint amit az akcelerációval, felgyorsult élettempónkkal magyarázni lehet. Az is igaz, hogy ezt a tényt nem lehet csak az iskola „nyakába varrni”, okai komplexebbek, mélyebbre nyúlnak. -Egy azonban bizonyosnak látszik: ilyen óraszámok mellett, ezzel a munkaerővel (hatezer üres állás, elég magas számú képesítés nélküli nevelő, gyes-en levők helyettesítési gondjai, magas tújóraszám), ilyen tanévbeósztás mellett elsietett lenne az egyértelmű és mindenkire érvényes szabad szombatos rendszer bevezetése.

Jobb minden körülményt mérlegre tenni és a tények ismeretében dönteni, mint elhamarkodottan rendeletet fogalmazni, amit aztán módosítani, esetleg visszavonni kell.

Szilárd Ádám

Befejezéshez közeledik az alapozás es meg a héten elkezdik az muvaz szerkezet, szer .vesét Békéscsabán az üj 120 személyes MÄV leánynevelő Intézet építkezésén. A csaknem 25 millió forintos beruházást a Békés megyei Állami építőipari Vállalat építi Az elkészült univáz pillércsonkok beállítását Gubi« Katalin művezető ellenőrzi. (Fotó: Demcny)

5 BÉKCS HfCms1976. MÁRCIUS 20.