Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

VIDEOTELEFON {jegyzet Kisemmizett biztosítottak A gyulavári Háti Imre úgy érzi, hogy az Állami Biztosító kisemmizte. Az történt, hogy tavaly októberben vágóra elad­ta kiselejtezett anyakocáját. A jószágot még aznap levágták a gyulai vágóhídon, melyet a ha­tósági állatorvos a kettéhasítás után — betegség miatt — el­kobozott. Az állatforgalmi ér­tesítette erről a termelőt, s fel­szólította, hogy a sertés vétel­árát fizesse vissza! Mivel Háti Imre 1975-re állatbiztosítást kö­tött, felkereste a biztosítót, hogy kártérítési igényét bejelentse. A biztosító azzal hárította el a kárigényt, hogy a sertést Háti eladta, ezzel a kár nem nála keletkezett, hanem az állatfor­galminál. A biztosító csak kény­szervágás esetén téríti meg a termelőnél adódó veszteséget, de az ő esetében nem kényszer- vágásról van szó — magyaráz­ták. A helyzet tehát bonyolult. Bonyolult már csak azért is, mert amit az egyik vállalat szavatossági jogkörénél fogva megtehet, azt a másik intéz­mény nem veszi figyelembe. Fel lehetne fogni az egészet úgy is, hogy a két fél között — Háti esetében — nem jött lét­re az üzlet. A rejtett belső be­tegség feltárása folytán a nor­mál vágás kényszerré,vált. Te­hát a keletkezett kár megtérí­tése — a nem biztosító szak­emberek szerint — a legtermé­szetesebb. Az ÁB mégis elzár­kózik, de rsak a kistermelők elől. Vágóhídi feljegyzések szerint évente 20—25 Békés megyei kis­termelő egy-egy állatát koboz­ták el vágás közben. A veszte­ség tehát nem nagy a mintegy 400 ezer háztáji sertést alapul véve. Ez így igaz, de a hatiim- réket egyenként mégiscsak nagy veszteség érí. ök azért bizto­sítanak, hogy ennek elejét ve­hessék. A kistermelők biztonságának növelésére — melyért napjaink­ban nagy erőfeszítéseket tesz az ország — érdemes lenne megvizsgálni az ÁB kockázat­vállalásának kiterjesztését, hogv az állatbiztosítást kötők ne érezzék a hajban magukat kisemmizettnek! Dapsi Károly A Posta Kísérleti Intézetben most ismerkednek egy japán gyártmányú technikai érdekes, séggel, a videotelefonnal. A be­rendezés segítségével úgy lehet telefonálni, hogy a beszélők kis képernyőn egymás arcát is lát. hatják. A tervek szerint a jövő évben a posta Budapesten fel­szereli az első állomását, hogy az érdeklődök megismerkedhesse­nek a technikai újdonsággal. (MTI Fotó — Bara István — KS) Öt év alatt új létesítményekkel gazdagodott Szarvas Nyolcmillió forint lakossági hozzájárulás — Kilencsjiáznál több lakás az új ötéves tervben Aki régen — mondjuk tíz éve — nem járt Szarvason, az aligha ismer rá á városra. Hacsak az Árpád étterem patinás épületé­ről — amely most felújított for­májában szebb, mint valaha — és a központban emelkedő kato­likus templomról nem. Egyéb­ként végig a főutcán új épületek magasodnak, impozáns, modern fizietek sorakoznak, nem szólva a közintézményekről, például a városi tanács szép, fadombor- művei díszített épületéről. És máris a helyszínen va­gyunk. A tanácsülésen, ahol a napokban a fejlődés további lé­péseit vitatták meg a városatyák: a tanácstagok. És nemcsak ők, hanem mindazok a vezetők, akiknek szívügye Szarvas továb­bi fejlődése: az országgyűlési képviselő: dr. Kovács Gábor, a megyei tanácstag — Szarvas szü­lötte — Körösfalvi Pál, az MSZMP városi bizottságának el­ső titkára: Vrbovszky György és még néhányan a különböző szer­vektől. intézményektől. A fő téma az újabb ötéves terv, a költségvetés és fejlesztés. Mi­előtt azonban erről tanácskoztak volna, Juhász Sándor, a Városi tanács elnökhelyettese — az írá­sos előterjesztés mellé szóbeli ki­egészítést adva — egy kicsit visszapillantott az elmúlt öt évre is. Szarvas különösen a várossá nyilvánítás óta — egyébként most érkezik nevezetes évfordu­lóhoz, az idén ünnepli tízéves jubileumát — különösen sokat fejlődött. Mondhatnánk úgy is, dinamikusan, főleg az utóbbi há­rom évben. Útlörőház, diákotthon, orvosi rendelő Csak nagy vonalakban vázolta azokat a létesítményeket, me­lyekkel az elmúlt néhány évben gazdagodott a város. E néhány mondatból mégis sokat megtud­tunk. A IV. ötéves tervben 206 mil­lió forint volt a költségvetési terv. Ezt 224 mülióra teljesítet­ték. A túlteljesítés többletbevé­teli forrásból származott. A fej­lesztési alap 80—90 millió forint volt, és csaknem kétszerese lett, mivel ebben a koordinált üzemi hozzájárulás is benne van. Ez fő­leg az óvoda építésében realizá­lódott. Az új vásártéri lakótele­pen ugyanis óvodát építettek el­sősorban az üzemek, vállalatok anyagi hozzájárulásából.»De a la­kosság sem maradt tétlen. An­nak idején többször hírt kaptunk arról, hogy milyen nagyarányú megmozdulás volt a Hazafias Népfront kezdeményezésére a fá- sítási-városszépítési akció, amikor diák és felnőtt szinte egy emberként dolgozott. Ez több mint 8 millió forintnyi társadal­mi munkát jelentett. A tervezett érték 5,8 millió forint volt... És nézzük tovább a fejlődést: az öt év alatt összesen 928 lakás épült fel, egy óvoda, amelyben 150 gyermek kapott helyet, egy bölcsőde 40 gyermeknek és 100 diáknak otthon. Készül, és az idén adják át az úttörőházat, a Tavasz a gépműhelyben — Ne tőlem kérdezze, nem én vagyok a műszaki vezető. Én leg­feljebb annyit mondhatok, hogy megint nagy munka vár a gépe­inkre. Most fejeztük be 800 hek­táron az őszi búza fejtrágyázását. Ez is nagyon nehezen ment a fa­gyok miatt. Ha már öt órát tud­tunk dolgozni egy nap. az már különös kegynek számított ettől a márciustól. Most «leg jönnek a vetések: cukorrépa, szója, ku­korica — összesen 1300 hektáron. Ügy tudom, a szerelők már befe­jezték a felkészítést és minden ugrásra kész. De jöjjön, elkísé­rem a műszaki vezetőhöz. Petényi Szilárd, a hunyai Hu­nyadi Tsz növénytermesztési ágazatvezetője nagy léptekkel vezet a gépműhely felé. Nem mintha sietős volna a dblga, a kátyúkat, sártócsákat kerülgeti, lépdeli át. A fagy visszavonta már vert seregeit, eltűnt a hó. s nem portyáz szilaj lován a fa­gyos lehelletű szél sem. Kifosz­tott, elgyötört még a vidék, amerre a tél kegyetlen katonái jártak. Kopár minden, csupaszak a fák, a fű sem zsendül még. Itt a gépműhely környékén fel-fel- dübörgő gépiek, kapáló lovak, jö­vő-menő emberek (némelyik kis kabátban, sapka nélkül) — va­lamennyien mintha a tavasz jöt­tét sürgetnék. — Vetni kéne már. Még akkor is így van, ha ezek a kései fa­gyok kedveztek is a szerelőknek annyiban, hogy nem kellett el­kapkodni a gépek felkészítését — mond ja Borgulya Márton, a szö­vetkezet műszaki vezetője, majd így folytatja: — Nem volt könnyű dolgunk. Ahhoz képest, hogy a hunyai Hun3radi Tsz még 3 ezer hektá­ros, sincs elég jól felszerelt. Van huszonhét traktorunk, négy ga­bonakombájnunk, öt a cukorré­pa-termesztés gépeinek száma, azután a különböző talajművelő, növényvédő és betakarító mun. kagépek. Inkább a pótkocsikkal vagyunk lemaradva, pedig ma már a szállítás nagyon fontos része a mezőgazdaság munkái­nak. — Szilárdtól hallottam, hogy befejezték a nagyjavítást. — Tévedés, már csak azért is mert nálunk jó néhány éve nincs nagyjavítás. Folyamatos karbantartással, állandó mű­szaki ellenőrzéssel tartjuk mun­kában gépeinket. Fennakadás nemigen van. Mi úgy alakítottuk ki. hogy a gépek üzemeltetését és karbantartását kettéválasztot­tuk. Ezt úgy kell érteni, hogy a traktorosok nem szerelnek, a szerelők meg nem aratnak. Ez az alapja az állandó szerviznek, ugyanakkor az új, nagyteljesít­ményű gépek még a szerelőktől is szakosodást követelnek. Ezek után arra számítok, hogy üresen találjuk a műhelyt. Amikor meg belépünk „álló” he­lyet is alig találunk magunknak a szétszedett pótkocsik, traktorok és munkagépek között. Kérdőn nézek a műszaki vezetőre. Mo­solyog. — Ne tévessze meg a kép. A pótkocsikat műszaki vizsgára kéi szítjük. Ez az MTZ meg generál­szervizen van. — Ennek a répavető gépnek pedig azért kellett nekiesnem, mert nem érkezett meg az új amit rendeltünk — egyenesedik föl a félig már összerakott mun­kagép mellől Hunya Imre gép­lakatos, aki Sóczó Endre gépsze- relővel együtt nemrég fejezett J?e egy 160 órás „műtétet” az előbb említett MTZ-n. — Ahány gép annyi új fel­adat. És mindent meg kell ta­nulni. Én most megyek esv hét­re Nádudvarra a Rába-Steiger ­rel ismerkedni, Szujó Dénes teg. nap jött meg a John Deere tan­folyamról. Ügy látszik ez már csak így mehet nálunk mező- gazdasági gépszerelőknél — álla­pítja meg búcsúzóul Hunya Im­re. akinek azután Pintér Antal gépjárművillamosság-szerelö is. igazat ad. Egy speciális csavar­húzót köszörülget éppen. — Én is elvégeztem a vílla- mosipari technikumot is. Mu­száj volt. Jönnek ezek a nagy gépek. Az egyikben légkondicio­náló. a másikban elektromos számlálóműszerek. mindenféle generátorok, ezekhez már jóval többet kell tudni,* mint egy égő kicseréléséhez. Kiszely Lajos gépszerelő is bó­logat. Elgondolkodva áll az egyik oldalára fordított pótkocsi mellett. — Szóval minden megújul. Még a természet is így tavasz- szal. Csak a mi pótkocsijaink maradnak a régiek. Ez is van már vagy 12 éves, pedig hogy milyen strapának vannak kitéve, arról csak ők tudnának regélni. Túlterhelés, gépirakodás, fordu­ló forduló után — nyövi az a járművet kérem. Pótkocsis vontatók sora tűnik fel a bekötő úton. Kiszely Lajos szavainak bizonyítására? Tö­mött szalmabálák súlya alatt földszagot préselnek ki a felpu­hult talajból. A kovácsok — Tímár János meg Farkas Ferenc — a műhely ajtajából figyelik a szénakazlak ..vonulását”. Az udvaron hűlőfélben van már a délben készült nehéz-simitó. Ko­csi elé fogott ló vár patkoké­ra. — Eső jön Kondoros felől — szólal meg Tímár János az eget kémlelve. Tavasz lesz végre Hu. nyán is. K'őváry E. Péter tíz munkahelyes szakorvosi ren­delőt. Tavaly adták át az úttö­rőtábort, a tájházat, s felépült az öregeknek két napközi otthon is. Ami szintén nagyon fontos: a jó ivóvízzel való ellátás, ennek ér­dekében 31,7 kilométer vízveze­ték-hálózatot építettek ki és 20 kilométeres szakaszon villanyhá­lózatot is. Az utóbbit főleg a ta­nyai településeken. S ezek csak a legfontosabbak. Mentőállomás, autóbusz­pályaudvar, KISZ vízi sporttelep az új tervben Ilyen hatalmas eredmények mellett ezután érthető, hogy nem volt könnyű az V. ötéves terv el­készítése. Sok-sok tanácskozás, töprengés előzte meg, hiszen a fejlődés ütemét lassítani nem lett volna célszerű, ugyanakkor a sürgősségi sorrendet megállapí­tani, hogy mi készüljön ei hama­rább, s mi aj ami várhat az öt­éves terv végéig — nem kis mun­ka. És volt olyan is. ami az öt­éves tervbe nem férhet bele, így például az üdülőhely terve. Megvalósításáról ugyan nem mondanak le, de ma még nagyon távoli álomnak tűnik. Vannak azonban sokkal sürge­tőbb. fontosabb tennivalók, néz­zük hát ezeket: A költségvetést az előző öt évi 206 millió forinttal szemben 291 millióban állapították meg. A fejlesztési alap 140 millió 218 ezer forint. Mik valósulnak meg ebből? Itt , is csak a nagyobb dolgok emlí­tésére szorítkozhatunk. A cél el­sősorban továbbra is a lakásépí­tés. Az új ötéves tervben 934 la­kást építenek Szarvason. Ebből 424 OTP-társasház, 88 tanácsi, 72 szövetkezeti és 350 családi ház. Megkezdik egy 225 gyermek el­helyezésére alkalmas óvoda épí­tését. Felépül a négy gépkocsiál­lásos mentőállomás és az új au­tóbusz-pályaudvar átadása is er­re az ötéves tervre esik. A telep­szerű többszintes lakásépítéssel párhuzamosan gondoltak a szennyvízhálózat kiépítésére is, amely a terv egyik főpontja. És elkészül a fiatalok részéről ré­gen óhajtott KISZ vízi sportte­lep is. Mindezt és még számos kisebb- nagyobb elképzelést megvalósíta­ni a lakosság támogatása nélk'1’ nem lehetséges. Így hát ebben az ötéves tervben is számítanak ar­ra a nagyarányú társadalmi munkára, amellyel a város lakói eddig is segítették a fejlődést. Nem véletlen hát, hogy ezen a tanácsülésen jelentette be a Ha­zafias Népfront városi bizottsága az újabb városszépítési akció in­dítását. Akció a városért E szerint a tavasz folyamán a várossá nyilvánítás 10. évfordu­lója alkalmából parkosításra, fá­sításra és a nyílt rendszerű csa­tornák tisztítására megszervezik az akciót. Ezenkívül újra meg­hirdetik az „Egy nap az iskolá­ért, óvodáért” mozgalmat. A terv egyébként élénk érdek­lődést váltott ki a tanácstagok körében. A hozzászólásokból érezhető volt, mennyire maguké­nak tekintik a közös ügyet, a vá­ros fejlődését. Voltak javaslatok, kérdések bőven. Ezek között té­ma volt az óvodai elhelyezés, a szövetkezeti lakásépítés, a kapa­citáshiány. a járdaépítés, a helyi forgalom javítása, szállodahely­zet és ígv tovább. Abban viszont mindenki eeyetértett. hogv a terv jó. reális, megalapozott és telje­síthető. Szarvas tanácstagjai mérték­tartóan terveztek, mégis úgy, hogv a dinamikus fejlődés az új ötéves tervben is biztosított. Kasnyik Judit

Next

/
Thumbnails
Contents