Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

Befejezte munkáját az országgyűlés

tfolytatás az 1. oldalról)

rici ben végleg megszüntetjük.) így autóiparunk belső szerkezete jelentősen átalakult, és az érintett munkaerőt a korábbinál sokkal hatékonyabban tudjuk foglalkoztatni. Mindez természetesen szervezeti változásokat és egyéb központi intézkedéseket is szükségessé tett.

A tárca kutató-fejlesztő kapacitását és pénzügyi eszközeit elsősorban a kiemelt területekre összpontosítja — folytatta a miniszter — központi műszaki fejlesztési alapunk 50 százalékát az országosan és tárcaszinten kiemelt feladatokra fordítjuk, 25 százalékát pedig több külföldi szellemi termék átvételére és üzemi bevezetésük meggyorsítására irányozzuk elő.

Nagy gondot fordítunk ■ technológia korszerűsítésére, különösen a kistermelékenysé- gű, kézi technológiák, elsősorban a szerelés és az anyagmozgatás gépesítésére. Itt ugyanis rendkívül nagyok a tartalékok. A gépiparban a munkáslétszám 23 százalékát az alig gépesített szerelés, 12 százalékát pedig az anyagmozgatás köti le. A technológia korszerűsítésének gyors és olcsó módja a kiegészítő automatizálás. Ennek lehetőségét felmérve megállapítottuk, hogy a gépiparban mintegy 10 ezerre tehető az olyan gépek száma, amelyek hatékonysága az

V. ötéves tervidőszakban kiegészítő automatizálással lényegesen növelhető.

A hatékonyabb gazdálkodásnak, a termékszerkezet átalakításának fontos feltétele a gazdaságtalanul előállított termékek gyártásának korlátozása, illetve megszüntetése — ameny- nyiben a gazdaságosság feltételei nem biztosíthatók. Felméréseink szerint a gépiparban a gyártás fokozatos leállítása, illetve visszafejlesztése következtében az érintett gyártmányok termelése mintegy 16 milliárd forinttal csökken. Ezeknek az intézkedéseknek az előkészítése és végrehajtása rendkívül nagv figyelmet, körültekintést kíván minden szervtől. Gondoskodni kell arról, hogy még átmenetileg se legyenek ellátási zavarok.

....................................................

A gazdasági, politikai és társadalmi szervelvnek ugyanis a lakosság zavartalan ellátásával is törődniük kell. Ismeretes, hogy a IV. ötéves terv időszakában az elért fejlődés ellenére néhány termékből, mint például fürdőkádból, automata mosógépből, villamos szerelési cikkekből és forróvíztárolókból a hazai gyártás nem tudta az igényeket kielégíteni. Most a meghozott intézkedésekkel, a termelőkapacitások bővítésével, licencek és gyártási eljárások megvásárlásával mód lesz arra, hogy forróvíztárolóból, villamos szerelési cikkekből már az V. ötéves tervidőszak első éveiben kielégithessük az igényeket.

A kiemelt feladatok közé tartozik a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás dinamikus fejlesztése/ A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet tervezett fejlesztéséhez több mint 34 milliárd forint értékű gépet és berendezést a hazai gépgyártásnak kell biztosítania. emellett még teljesítenie kell a szocialista exportkötelezettségeket és fokoznia kell a tőkés exportot is. E feladatok hatékony és eredményes megvalósítására a kormány a MEZŐGÉP Tröszt feletti felügyeleti hatáskört a Kohó- és Gépipari Minisztériumra ruházta.

A felügyelet átvételével lehetővé válik a termelési párhuzamosságok felszámolása, a kapacitások jobb kihasználása, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítása, valamint a nem- ' zetközi szakosodással és kooperációval a konvertálható árualapok bővítése. Az egyenletes és biztonságos termelés érdé- | kében fontos feladatunknak tartjuk az előgyártmáryok — így az acélöntvények és a kovácsolt darabok —, általában az alkatrészgyártás fejlesztésének meggyorsítását.

— Számottevőek a tartalékaink a korszerű technika hatékonyabb kihasználásában is: a gépiparban a műszakszám alig éri el az 1,2-et, ugyanakkor a nullára leírt gépek és berendezések értéke mintegy 22 százalék. Fontos feladat tehát a korIMIIIIHIMHminfflMIIIMMMIIMIIMHII ••

szerepe a képzésben, mert jellegzetes és sokoldalú cselekvési helyzetet biztosítanak az élet és különösen a honvédelmi felkészültségben szükséges mozgások elsajátítására és alkalmazására. Sporttalálkozók révén is kerülhetnek kapcsolatba sokszor a fiatalok a néphadsereg különböző alakulataival. Ezek a találkozók alkalmat nyújtanak a • katonai élettel való előzetes megismerkedésre is. Éppen ezért a testnevelésnek és sporttevékenységnek olyan alapokat kell biztosítani, melyekre fel lehet építeni a honvédelmi munkához szükséges speciális fizikai képességet.

Az elmúlt időszakokban sok és jogos vád érte a fiatalokat azért, hogy nem rendelkeznek megfejelő fizikai állóképességgel, edzettséggel. A javulás ellenére még sok tennivalónk van, meg kell értetnünk magunkkal is és másokkal is. hoev a jó fizikai erő elősegíti munkánkat, tanulásunkat és védelmet nyújt a mai kor néhány divatos betegségével szemben is.

Szocialista társadalmunk vívmánya a megnövekedett szabad idő. melvnek helves és hasznos kihasználását még erőtelieséb- ben kell propagálni. Az eddigieknél jobban, még szélesebb tér. sadalmi összefogással kell biztosítani a sportolás és testedzési feltételeket és lehetőségeket, valamennyi korosztály számára, mert e tevékenységnek is van sajátos honvédelmi vonása.

A honvédelmi előképzés! rendszerünknek biztosítani kell

azt, hogy a bevonuló sportkötelesek megfelelő katonai előképzettséggel rendelkezzenek. Előképzettségüket olyan szintre kell emelni, hogy a sorkötelesek katonai szolgálatuk megkezdéséig általánosságban és az egyes szakágakban is megfelelő ismereteket szerezzenek. A megfelelő ismereti szint megkönnyíti beilleszkedésüket katonai körülmények közé, a céltudatos szakági előképzés biztosítja a megfelelő és kellő számú szakember-ellátottságot fegyveres erőinknél.

Az új honvédelmi törvény hatálybalépése után megnő a Magyar Honvédelmi Szövetség sze. repe és felelőssége, mert honvédelmi oktatásban részvételi kötelezettséggel fognak tartózni azok a fiatalok, akik még nem voltak katonák. Munkájuk nehéz és felelősségteljes is. Az ott dolgozóktól függ az, hogy hogyan tudják megszerettetni az adott szakágakat, hogyan biztosítják a magas szakmai követelmények elérését. Gondjuk, hogy hiányos az ellátottság szemléltető, valamint anyagi és technikai eszközökben egyaránt.

Megfelelő szemléltető eszközök hiányában a korszerű oktatás elképzelhetetlen. A gyakorlati honvédelmi oktatásnak sok helyen, de főleg az általános iskolákban és középiskolákban problémája az is, hogy a pedagógus pálya el. nőiesedik és a honvédelmi előképzés bizonyos egyoldalúsághoz vezet. '

Szólnunk kell azokról a pozitív kapcsolatokról is. melyek a katonák ég a polgári lakosság, isszerűtlen gépek nagyobb mértékű selejtezése és az így felszabaduló munkaerő átcsoportosítása — a műszakszám növelésével — a korszerű, nagyhatékonyságú gépekre. Terveink szerint vállalatainknak a műszakszámot 1,2- ről 1,8-re kell emelniük a íjagy termelékenységű gépeknél és be- rendezéseknél. A rendelkezésre álló munkaidő kihasználásában, a teljesítménybérben dolgozók arányának növelésében szintén jelentős tartalékaink vannak. A normában dolgozók aránya 1970- ben 41,8 százalék volt; azóta ez az arány 39,7 százalékra csökkent.

— Tapasztalataink szerint igen sok helyen, csökkentek a teljesítménykövetelmények és lazultak a normák. Ezeket nemcsak a teljesítményszázalékok növekedése, hanem a magas állásidők is bizonyítják. Éppen ezért fontos feladat a normák és a teljesítménykövetelmények felülvizsgálata és folyamatos „karbantartása”. Ezenkívül legalább 50 százalékra kell növelni a teljesítménykövetelmények alapján dolgozók arányát. ,

Az elmúlt években nem alakult megfelelően a vállalatok belső foglalkoztatási struktúrája sem. Számos vállalatnál a munkáslétszám stagnálása, illetve csökkenése mellett Jelentős mértékben növekedett az alkalmazotti, különösen az adminisztratív létszám.

A felvételi zárlat mellett célul tűztük ki az adminisztratív munka racionalizálásával a munkás-alkalmazotti létszámarány 2 százalékos javulását — már

1976-ban. A vállalatoknál túl szervezettség is tapasztalható, ennek következtében indokolatlanul és jelentősen nőtt a vezetők száma. Sok esetben csoport- vágy osztályszinten elvégezhető feladatokat főosztályi szervezetben látnak el; egyes vállalatoknál és intézményeknél nem ritka a 3—4 beosztottal dolgozó főosztály sem. Ezek a példák mind azt igazolják, hogy jelentős tartalékunk az eredményes munkaerő-gazdálkodás. Ha következetesen végre hajtjuk amit elhatároztunk, akkor észrevehetően enyhül majd a létszámhiány.

kólák, üzemek intézmények kö- : zött kialakult. Jellemző a kap- ; csolptok kialakítására, hogy a ■ fegyveres erők a Magyar Nép- ! hadsereg, a határőrség hivatásos : állománya is szívügyének tekinti : a kapcsolatok fejlesztését, elme- ■ lyítését. Részt vesznek úttörő ; avatásokon, honvédelmi napokat ■ szerveznek, melyekhez a szemé- • lyi, az anyagi és technikai félté- j teleket is biztosítják.

Személyes tapasztalatom az is, ; hogy az ilyen jellegű tevékeny- ! ség elmélyíti az elvtársi barátsá- 5 got, egymás munkájának mégis- : mérésé pedig elősegíti a kölcsö- ; nős megbecsülést.

örülünk annak a kialakult; gyakorlatnak is. hogy a munka- j hely figyelemmel kísérheti a sor- S katonai szolgálatát teljesítő dől- ! gozóit, hiszen a fegyveres erőinél ! folyó szocialista versenymozga- ! lomban elért eredményeikről tó- ■ iékoztatást adnak és így a meg- : felelő üzemi elismerés sem ma- S rad el. E kapcsolatok elmélyítő- : sét és a honvédelmi nevelést is j elősegítik azok a formák, me ive. : két főleg a fiatalokkal alakítót- ; tak ki.

Megyénkben kialakult kapcso- ■ lat a határőrség és az iskoláit • között figyelemre méltó. Céltuda- ; tos tevékenységük alapján már » 25 úttörő határőr szakasz műkő- ; dik és tevékenykedik irányító- j sukkal. Ugyanísv segítik fegyve. 5 rés erőink az Ifjú Gárda alegy- • ségeket is. Részt vesznek kikén- 5 zésükben politikai nevelésükben jj melyek befolvásolják a fiatalé- 1 kát személyiségük kialakításé-; ban.

— Intézkedéseink között fontos helyet foglal el az energiatakarékosság, az energiaracionalizálási program végrehajtása. Az elmúlt évben a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok 391 millió forint megtakarítást értek el. A megtakarítás 41 százaléka szervezési intézkedések, 38 százaléka pedig a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom eredményeként valósult meg. Az idén és a következő években a nagy energiaigényű technológiákra energiafelhasználási normákat dolgoztatunk ki és vezettetünk be. Számításaink szerint a tervezett intézkedésekkel évente átlagosan 2.5 százalékos fajlagos energia költségmegtakarítás érhető el. Folyamatosan feladatunk az anyagtakarékosság is. Ma mór megállapítható, hogy az elmúlt esztendő intézkedései megközelítően 1,9 milliárd forint értékű anyagmegtakarítást eredményezlek. — Sokatmondó tény, hogy ez a megtakarítás szinte valamennyi vállalatnál szorosan kapcsolódott a konstrukciók és a technológiák módosításához, a hulladékanyagok hasznosításához, a tőkés import csökkentéséhez. Ez már szemléleti változást is jelez, hiszen a takarékosság és a gyártmány- és gyártásfejlesz- tés már nem különül el egvmás- tól. Most, a vállalati V. ötéves tervek készítésének időszakában és a végrehajtás menetében a feladatok ilyen megközelítésére van szükség. Jórészt ezen múlik annak a jogos népgazdasági követelménynek a te'ies’tése is, hogy gvorsuliorí a készletek forgási sebessége. Ez ugvanis az utóbbi években kedvezőtlenül alakult.

A növekvő követelménveknek megfelelő igénnvel vizsgáltuk és elemeztük káderállomáoyunk helyzetét, összetételét, ezen belül külön a nagyvállalatok felső vezetését. Ű5v látjuk, hogy a tárca területén ma az. utánpótlás biztosítása a személyzeti munka legfontosabb feladata. Ennek középpontjában a megfelelő kiválasztás, a nevelés és a továbbképzés áll. A minisztériumi vezetés árira kötél ezte a vál - lalatokat és intézeteket, hogs’- V. ötéves terveikkel összhangban mindenütt dolgozzák ki saját képzési és továbbképzési terveiket. Ezeknek a terveknek a minisztériumi irányelveken túlmenően tükrözniük kell a helyi sajátosságokat, összhangban az

adott vállalat, intézmény jövőjével, perspektivikus céljaival.

A vállalatok vezetőinek nagy többsége ^ tisztában van azzal, hogy az üzemi demoKrácia ki- szélesítése, színvonalának javítása nem öncél, hanem mindennapi munkájának leghatékonyabb segítő eszköze. Ebben különösen nagy segítséget nyújthat az egyre erősödő szocialista brigádmozgalom, amellyel a dolgozók széles köre vonható be a vezetés feladatainak megoldásába, s ugyanakkor elősegíti a szocialista ember formálását is.

A határozottabb irányítás és az öntevékenyebb vállalati vezetés — ezek a ma és a közeljövő legfontosabb rendező elvei, s hasonlóan elengedhetetlen a tömegek támogatása, aktív részvétele a vállalati es a népgazdasági feladatok teljesítésében. Ezekben a kérdésekben ma a minisztériumban és a vállalatoknál egyetértés van és jól átgondolt cselekvési programunk. Meggyőződésem, hogy a kohó- és gépiparban dolgozó kollektívák teljesítik az ágazatra háruló feladatokat — mondotta befejezésül a miniszter.

A kohó- és gépipari miniszter beszámolója után felszólalt Kan- gyalka Antal Csongrád megyei, Weiszböck Rezsőné Győr-Sop- ron megyei, Molnár Endre budapesti, dr, Novák Béla budapesti, Bartha István Hajdú-Bi- har megyei, Varga István budapesti képviselő.

A beszámolóhoz több hozzászóló nern jelentkezett, így az elnök a vitát bezárta, s ismét Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszternek adott szót.

Nemeslaki Tivadar megköszönte a vitában elhangzottakat kiegészítő észrevételekét, a felszólalók általános egyetértését beszámolójával.

Ezután az országgyűlés határozatban egyhangúlag turlomá- sulvette és jóváhagyta Nemeslaki Tivadar miniszteri beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát.

Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelynek pénteki tanácskozásán Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta felváltva elnökölt — befejezte munkáját. (MTI)

1976. MÁRCIUS 2f,