Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról) megszilárdulása, feladatainak kikristályosodása *z elmúlt másfél - évtizedben történt meg.

— Engedjék meg, hogy a Magyar Néphadsereg fejlődéséről, helyzetéről részletesebben szóljak. Néphadseregünk — a népünk által hozott nem kevés áldozat árán — korszerű haderővé vált; harci képessége növekedett; harckészültségének színvonala emelkedett. Méginkább kibontakozott szocialista jellege, szövetségi rendszerünk keretében teljesítettük és teljesítjük vállalt kc.te leze ttségei n két. Haderőnket modern technikával szereltük fel. tökéletesítettük szervezeteit.

— Hivatásos állományunk megfelelő felkészültséggel rendelkezik. hozzáértően végzi munkáját. Tiszti állományunk mintegy 50 százaléka rendelkezik lelsőfokú (katonai főiskola, egyetem, akadémia) végzettséggel; 70 százalékának közép- és felsőfokú politikai végzettsége van. A tiszthelyettesi állomány 55 százaléka beosztásának megfelelő iskolai képzésben részesült. Természetesen munkánk nem hibátlan. Még magasabb színvonalra kell emelni a hadsereg alaprendeltetésével közvetlenül összefüggő területeken

— a felkészítés — kiképzés, a harckészültség érdekében — végzendő munkánkat. Ennek meglepően- emelnünk kell szervező munkánk, gazdálkodásunk színvonalát; még tovább kell javítani a katonákkal való foglalkozást, a róluk való gondoskodást és bánásmódot; tovább szilárdítani a rendet és a

< fegyelmet.

— Az elmúlt évtizedben végbement fejlődés rávilágított arra, hogv jelenlegi honvédelmi törvényünk nincs összhangban megnövekedett lehetőségeinkkel és a mai követelményekkel.

Ezért számos kiegészítő rendszabályt kellett hozni, amelyek azonban nem tudták megszüntetni a honvédelmi törvény hiányosságait, nem pótolhatták az átfogó szabályozást.

A honvédelem átfogó, újbóli szabályozását szükségessé teszi, hogv egy esetleges agresszió esetén a fegyveres küzdelmet a hadsereg vívja, de a háborút — szoros szövetségi rendszerben — a nemzet; ez az egész társadalom legteljesebb erőkifejtését igényli.

A törvénv előkészítése során fokozott figyelmet fordítunk az eddig nem rendezett kérdések szabályozására.

— Új vonása a javaslatnak

— mondotta —. hogy szabályozza a honvédelem iránvítási rendszerét; a legfelsőbb állam- hatalmi szervtől a fővárosi, illetve megyei szervekig meghatározza a honvédelemmel kapcsolatos irányítási feladatokat. Az alkotmány rendelkezéseivel összhangban rögzíti az országgyűlésnek és az Elnöki Tanácsnak az ország védelmével ösz- szefüggő jogkörét. Külön említést érdemel az a rendelkezés, amelv a rendkívüli hatáskörrel felruházott honvédelmi tanács létrehozásáról és feladatairól szól. Az alkotmány szerint az Elnöki Tanács rendkívüli viszonyok esetén honvédelmi tanácsot hozhat létre. Jogállásának és feladatai meghatározásának törvénvi szabályzása — a felkészülés érdekében — azonban már most indokolt.

A haza védelmének társadalmi ügyként való felfogásából és gyakorlatából kiindulva jelenlegi javaslatunk törvényi szinten kívánia rendezni a társadalmi szervezetek honvédelemmel ösz- szefüggő tevékenységét. Várható, ho«y a törvényjavaslatnak az állampolgárok közvetlen kötelezettségeire és jogaira vonatkozó rendelkezései kerülnek maid a közvélemény érdeklődésének középpontjába. Több új rendelkezést tartalmaz a javaslat ebben a vonatozásban is.

Az államneie,írókat érintővál. tatások közül hangsúlyozottan a 1

katonai szolgálattal kapcsolatos

szabályokról kívánok szólni. Az érvényes törvény a sorkatonai szolgálat maximalis időtartamát 36 hónapban rögzíti, a tényleges gyakorlat szerint azonban az 24 hónap. A fegyveres erők reális szükséglete nem indokolja a 36 hónapos katonai szolgálati idő fenntartását. A 24 hónapos szolgálat a fegyveres erők igényeit, a kiképzési és harckészültségi követelményeket kielégíti, nem kívánunk rajta változtatni. A javaslat ezt törvényesíti. A végrehajtási rendelet a felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak sorkatonai szolgálatát — az említett maximumon belül — 18 hónapban tervezi megállapítani.

A törvényjavaslat ezenkívül lehetőséget ad a honvédelmi miniszternek — egyéb ókból is 24 hónapnál rövidebb szolgálati idő megállapítására. Erre különösen indokolt, egyedi esetekben, jóreszt szociális okokbol kerülhet sor.

— Változást hoz a javaslat a tartalékos katonai szolgálattal kapcsolatban is. Egyrészt lehetővé vált a hadkötelezettség ogész tartama alatt teljesíthető tartalékos “ katonai szolgálat együttes időtartamának 25 százalékos csökkentése; , másrészt a tartalékosok igénybevételének rendszerét az élet követelményeihez igazítva, rugalmasabbá és differenciáltabbá kellett tenni. A javaslat szerint az eddigi háromévenkénti behívás helyett csak ötévenként vehetők igénybe a tartalékosok hosz- szabb időtartamú továbbképzés céljára, ugyanakkor néhány napos gyakorlatra, ellenőrzésre gyakrabban is behívhatok. Ez a rendszer — amellett, hogy elsősorban a fegyveres erők érdekeihez igazodik — az érintett hadkötelesek, illetve a népgazdaság számára is 'előnyös.

A férfiak hadkötelezettségének felső korhatára jelenleg — a tiszteket leszámítva — a betöltött 50. év. Ezt a javaslat 55 évre emeli, amit — a^átlagos életkor közismert növmedése mellett — elsősorban az tesz indokolttá, hogy a hadseregben szélesedett a modern fegyvereket kiszolgáló személyzet köre, ahol nem annyira a fizikai igénybevétel, mint inkább a szakmai tapasztalat dominál.

— Ismeretes, hogy azok a hadkötelesek, akik sorkatonai szolgálatot nem, vagy nem a jogszabály által meghatározott időtartamban teljesítenek, ez idő szerint 36, illetőleg 24 hónapon keresztül honvédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni. A javaslat e kötelezettséget — amelyet eddig alacsonyabb szintű jogszabály írt elő — törvényi szintre ajánl ia emelni; a fizetési kötelezettség időtartama pedig — a sorkatonai szolgálat törvénvben javasolt időtartamával összhangban — a végrehajtás rendeletben 2A illetve 16 hónapban kerül megállapításra.

— Fontos, mondhatni politikai kérdés, hogy a honvédelmi kötelezettségüket teljesítő állampolgárok, családjának szociális ellátásáról, támogatásáról a közösség messzemenően gondoskodik. A törvényjavaslat amellett, hogy megerősíti a honvédelmi kötelezettséget teljesítők és hoz zátartozóik eddigi jogosultságát, kedvezményeit, alapot teremt érdekvédelmük szélesítéséhez élet- körülményeik további javításához.

Beszédét így fejezte be a miniszter:

— Köszönetét mondunk mindazoknak, akik az üzemekben, gazdaságokban, intézményekben,

iskolákban, az if júsági szövetségben és más fömegszervezetek- ben; az MHSZ-ben. a polgári védelemnél, a Vöröskeresztnél, a társadalom különböző területein honvédelmünk erősítésén fáradoznak,

— Kérem a tisztelt országgyűlést. hogy a Minisztertanács nevében beterjesztett honvédelmi

törvényjavaslatot vitassa meg és

fogadja el.

Pullai Árpád:

II fegyveres erök,és a fegyveres testületek tagjai becsülettel teljesítik hivatásukat

A vitában felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Az alábbiakban kivonatosan közöljük beszédét:

Tisztelt Országgyűlés!

— Amikor a honvédelemről szóló törvényt a fejlődés igényeinek megfelelően újraalkotjuk. célját változatlanul abban jelöljük meg, hogy szavatolja hazánk biztonságát, népünk békéjét.

— A fejlett szocialista társadalom építésének elemi nemzetközi feltétele, a magyar nép és egyben valamennyi nép érdeke, hogy a béke szilárd és tartós legyen. Az emberiség nagy reménységét kifejező békeprogram megvalósítását és folytatását — amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa a közelmúltban hagyott jóvá — a kedvezően megváltozott nemzetközi erőviszonyok tették és teszik lehetővé. Ez a. történelmi jelentőségű program a mi népünké is. az egész szocialista közösségé, az összes békeszerető erőé, s szerte a világban széles körű bizalmat, támogatást élvez.

— Fontos vonása a jelenlegi helyzetnek, hogy a tőkés országok reálpolitikusai is felismerték: a nemzetközi kapcsolatokban nincs más lehetőség, mint a békés egymás mellett élés. Őszintén örülünk, hogy e törekvések eredményeként a nemzetközi életben uralkodóvá vált az enyhülés irányzata. Európában az általános helyzet kedvező. A helsinki értekezlet megállapodásai megszabják a kormányok tennivalóit, meghatározzák egyetemes felelősségüket Európa sorsáért.

— A nemzetközi viszonyok javításának hívei voltunk, vagyunk és maradunk. Ezzel áll összhangban honvédelmi politikánk. Olyan fegyveres erőket és testületeket hoztunk létre, tártunk fenn és feilesztü~k, amelyek ezt a politikát magukénak vallják, s valóra váltását leeiobb tudásukkal segítik. Mindemellett történelmi szükségszerűség. hogy amíg az agresszív katonai tömbök léteznek, az Egyesült Államok és egy sor NATO-ország nagy mértékben növeli katonai ereiét és kiadásait, amíg az enyhülés ellenfelei aktívak, széles fronton szövetkeznek, addig szüntelenül gondoskodjunk a honvédelemről. Ez nagy fontosságú nemzeti ügy.

Tisztelt Képviselőtársak!

— Nem számítunk a nagy országok közé, nincs óriási katonai erőnk, de nem vagyunk gyenge és védtelen nemzet. Hazánk biztonsága akkor szilárd,' ha szilárd a szocialista közösség biztonsága. Néoünk békéiének, szocialista énítőmunká- jának, nemzeti függetlenségünknek védelmezőiét és biztosítékát látjuk abban, hogy hazánk a Varsói Szerződés tagja.

— A Varsói Szerződés az államok új típusú szövetsége, döntő szerepe van a szocialista országok külpolitikájának, békepolitikájának egyeztetésében. Ezáltal nemcsak a résztvevők, hanem a kontinens többi népe érdekeit is szolgálja, korunkban legfőbb tényezője a világ biztonságának.

Honvédelmünk megfelelő színvonalon tartásához az ország vezetése a szükséges feltételeket a gazdaság fejlesztőiével, a

népjólét rendszeres emelésével összhangban tervezi meg és biz- 1 tosítja. Erre a célra a költség- vetés évente nemzeti jövedelmünk 4 százalékát irányozza elő. Ez arányban áll az ország teherbíró-képességével. A Varsói Szerződés keretében megvalósuld katonai együttműködés lehetővé teszi, hogy-anyagi eszközeinket az ország védelmével legközvetlenebbül összefüggő területekre összpontosítsuk. Kijelenthetjük: néphadseregünk minden szükségessel rendelkezik ahhoz, hogy hivatását teljesítse. Népünk tűd ja, hogv ez jelentős anyagi erőket köt le.

— A honvédelem érdekében tett anvagi erőfeszítések szükségességét és eredményességét bizonyítja, hogy Európában 30 éve béke van, nem pusztultak el életek, nem dőltek romba országok, nem semmisültek meg értékek. Ha erre gondolunk, meggyőződéssel mondhat iuk: ez minden erőfeszítést, áldozatot megér.

Tisztelt Országgyűlés!

Hazánk, a szocialista közösség országai, az emberiség lel- küsmeretét képviselő békemozgalom. egységesek és állhatatosak abban a követelésben, hogy a militarista köröket, a fegyverkezésből nagy hasznot húzó tőkés érdekeltségeket meg kell fékezni törekvéseikben.

— A honvédelmi törvény tárgyalása kapcsán nártunk és kormányunk újra kifejezi készségét. hogy támogatta a Szovjetunió nagv jelentőségű kez- deménvezéseit, az Egyesült Államokkal a hadászati támadó- fegyverek korlátozásáról folytatott tárgyalásokat. HelveselHik a nukleáris fegyverkísérletek teljes és végleges eltiltására, az úi típusú tömegnusztító fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésének és előállításának betiltására irányuló javaslatokat. Támogatjuk a leszerelési világ- értekezlet előkészítését és ösz- szehívását. Részt veszünk a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon. Reméljük. hogy a NATO-országok feladták az egyoldalú katonai előnyök szerzésére irányuló politikájukat és ^fogadják az egyenlő biztonság elvét.

— A szocialista országok ösz- sz.ehangolt kezdeményezéseinek céllá: konkrét eredmények elérése. Arra törekszenek, hogv a nemzetközi kapcsolatokból kizárjak az erőszak alkalmazását. az erőszakkal való fenyegetést.

Tisztelt Keptnselöelvtársak!

— A szocialista társadalom építése és védelme szorosan összefügg egymással. A honvédelem a szocialista épitőmun- kának szerves része. Ezért a honvédelmi kötelezettség teljesítése, a fegyveres szolgálat az állampolgár számára olyan, mint a munka, vagyis életének természetes velejárója. Honpolgári kötelesség, melyet az alkotmány előír, a társadalom megbecsül.

— A katonaidő, a katonai szolgálat az ifjú ember életének értékes időszaka, a hazaszeretet, a helytállás iskolája. Mi tagadás,

■fiataljaink, s még a szülök között is, ha kis számban is, de vannak, akik nem így tekintenek a kato- ' nai szolgálat idejére, bár ezeknek a fiataloknak a többsége a katonaélet során maga is rájön arra, hogy nem volt Igaza. Hiszen a katona azért tanul, vesz részt a kiképzésben, vállal és győz le nehézségeket, hogy a szocialista építés előre haladjon, országunk erősödjön, értékekben gazdagodjon. Amikor leszerel, a polgári életbe visszatér, ezt abban a tudatban teheti, hogy helyére mások lépnek, akik vigyázzák békénket, ezért minden ifjú, amikor katonának szólítják, ehhez méltó érzéssel álljon a dolgozó nép hatalmát, hazánkat, eszméinket szimbolizáló csapatzászló alá, s tegyen esküt a Magyar Népköztársaság államhatárának, belső rendjének védelmére. A katonáskodás alóli indokolatlan felmentésnek, az elvtelen, részrehajló kivételezésnek nincs helye.

— A katonai szolgálat formálja a/, embert. A fiatalok élettapasztalatai és politikai ismeretei megalapozottabbá válnak, látókörük szélesedik, jellemük fejlődik, a Dróbatételek, a gyakorlatok fizikailag megedzik őket. Erre a folyamatra jó hatást gyakorol, hogy a sorkatonák 50 százaléka tagja a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek,

— örvendetesnek és ugyanakkor természetesnek tartjuk, hogy a hadseregben — néhány egyedi botlástól eltekintve — a légkör szocialista szellemű, kulturált, emberhez méltó — mondta Pullai Árpád, maid fegyveres erőink jelentős népgazdasági szerepéről beszélt:

A katonák segítenek a termés betakarításában, részt vettek például a Gagarin Hőerőmű, több cementgyár, az Orosházi Síküveggyár, a budapesti metró kelet-nyugati vonala és számos lakótélén építésében, az a’gvői olajmező feltárásában, utak. vasútvonalak korszerűsítésében. Jelenleg is ott vannak I-en in város több úi ipari üzemének és az N—1-es autópályának az építésénél, a Paksi Atomerőmű alapozásánál és más létesítményeknél. Eredményesen, fegyelmezetten dolgoznak, vállvetve a beruházások más építőivel.

A hadsereg szakmát is ad a fiataloknak. A leszerelők között évente mintegy négyezer azoknak a szórna, akik különböző tanfolyamokon bővítették ismereteiket. s így nagvobb képzettséggel. értékesebb emberként térnek vissza munkahelyükre. Az ifjak ezrei a hadseregben, a fegyveres erőknél válnak aktiv közösségi emberré. Az a fiatal, aki tisztességgel leszolgálta katonaideiét, bárhová kerüljön is — munkahelyre vagy egvetemre, főiskolára — az ország dolgairól többet tud, mint előzőleg, s több- (Folytatás a 3. oldalon)