Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-19 / 67. szám
Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) nyíre nagyobb a felelősségérzete. — A sorkatonai szolgálat fokozottabb elismeréseként a közelmúltban felemelték a katonák illetményét. Rendeződött a leszereltek munkabére, amely nem lehet alacsonyabb. mini azoké a dolgozóké, akikkel bevonulásuk előtt azonos munkakörben és munkabérért dolgoztak. A sorkatonai szolgálatot teljesített dolgozókat — a leszerelést követő két éven belül — a lakásépítés vállalati támogatásánál és a továbbtanulásban előnyben kell részesíteni. Az eddigi intézkedésekkel még nem merítettük ki az összes lehetőségeinket. Tisztelt Országgyűlés! — Biztonságunk és belső rendünk kölcsönhatásban áll egymással. A honvédelem, a közrend fenntartása össztársadalmi ügy. amely népünk tudatos, rendszeres és cselekvő támogatásától függ. Elmondhatjuk, hogy állampolgárainkban a szocialista hazafiság erősödésével növekedett a haza védelméért érzett felelősség. Fontos szocialista Vívmányunk, hogy a Magyar Népköztársaság olyan hadsereggel, határőrséggel, munkásőrséggel, rendőrséggel rendelkezik, amelyek egymással és a néppel összeforrva, teljes elkötelezettséggel védelmezik társadal- í mi rendünket, a szocializmus ügyét. E vívmányunkat a továbbiakban is féltő gonddal erősítjük és fejlesztjük. Különösen fontos, hogy a fegyveres erők és testületek tagjaiban mélyüljön a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus eszméje. A korszerű, jó fegyvert a haza- szeretet és az internacionalizmus képes igazán legyőzhetet- lenné tenni. A továbbiakban a Központi Bizottság titkára elmondotta: Évről évre műveltebbek és értékesebb tulajdonságokkal rendelkeznek a fegyveres szolgálatra bevonuló fiatalok. Azok is műveltebbek és felkészültebbek, akik velük foglalkoznak. Az élet minden területén, de a fegyveres erőknél rendeltetésükből, jeliegükből adódóan különösen fontos a vezetők, a parancsnokol; szerepe. — A parancsnokokkal szemben szigorúak a követelmények. Ezek közül is kiemelkedik az elvi szilárdság, a magas fokú igé nyesség önmagukkal és beosztottjaikkal szemben. Kötelességük hogy törekedjenek az ismeretek tökéletesítésére, legyenek szerények, ne riadjanak vissza semmiféle áldozattól a nép szolgálatában é® gondoskodjanak minden helyzetben katonáikról. A kor-' szerű hadseregben a tisztek, akik i között mind több a mérnöki, a felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkező szakember, igényes szellemi munkát végeznek. Mindezek alapján növekedett a tiszai hivatás rangja, megbecsülése. — A fegyveres erőknél nélkülözhetetlen szerepük van a tiszt- helyetteseknek. Mint a tisztek segítőtársai es önálló parancsnokok, közvetlenül foglalkoznak a katonákkal, mint szaktiszthelyettesek irányítják a haditechnikai eszközök és berendezések kiszolgálását; Röviden: felelős munkát végeznek, örvendetes, hogy egyre többen vállalják ezt a fontos és nemes hivatást. — Az országgyűlés fórumán is köszönetét kell mondanunk a parancsnokoknak, a politikai munkásoknak, a tiszteknek és a tiszthelyetteseknek, akik céltudatosan azon dolgoznak, hogy néphadseregünk, fegyveres testüle- teink mind magasabb fokon és egyre tökéletesebben feleljenek meg rendeltetésüknek. Elismerésünket és köszönettinket fejezzük ki mindazoknak, akik a polgári védelemnél, a honvédelmi szövetségben és másutt, szabad Idejükben, munkájuk mellett, ön-1 zet'enül és fáradhatatlanul szolgálják a hazafias nevelést, a honvédelem ügyét. Megköszönjük az ügv iránti odaadást azok-, nak a tanároknak, akik az iskolában fiatal iáinkat, fogé'mfvnvá teszik a szocialista honvédelem iránt. Tisztelt Országgyűlés! — A fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjai becsülettel teljesítik hivatásukat. Dolgozó népünk elvárja, hogy a néphadsereg személyi állománya, a közrend és az államhatár őrei, a munkásőrök a jövőben is legyenek szocialista hazánk tudatos, hűséges védelmezői, szövetségeseink áldozatkész fegyverbarátai, és magas fokú hivatástudattal s felkészültséggel tegyenek eleget megtisztelő feladataiknak. Alapvető kötelességeik teljesítése során a jövőben is vállaljanak részt népgazdasági feladatok megoldásában, az ifjúság nevelésében. — A honvédelemről szóló törvényjavaslat azt a felfogásunkat tükrözi és erősíti, hogy az állampolgároknak alkotmányos joguk tudni, mi történik az állami élet különböző területein, így az egész társadalmat érintő honvédelemben is. Ez így van rendjén, így helyes. A törvényjavaslatot Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsága részéről elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A honvédelmi törvényjavaslat vitájában felszólalt még: Papp János, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke. Boros l Béla budapesti, Jeszenszki Gfá- bor Szabolcs-Szatmár megyei, Mórocz Lajos Fejér megyei, Szászi Gábor Tolha megyei, Angyal János Bács-Kiskun megyei, Németh Ferenc Békés megyei (beszédét rövidítve a holnapi számunkban közöljük), Forgony László1 Borsod megyei képviselők. Czinege Lajos válasza után az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a honvédelemről szóló törvénytervezetet. Ezután az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdték meg a képviselők. és Bortdor József, építésügyi és városfejlesztési miniszter, a napirend előadója kapott szót. A környezetvédelem — felelősség a jövő nemzedékért is Bondor József expozéja Tisztelt Országgyűlés! ■— Az emberi környezet védelméről beterjesztett törvényjavaslat az egész társadalom érdeklődésének középpontjában áll. A társadalmi és tudományos fejlődés a gazdaságban, a technikában olyan szintet ért el, amely az emberi jólét szolgálata mellett helyenként az ember élettevékenységet, sőt, egészségét is veszélyezteti — mondotta többek között a miniszter. A Helsinkiben tartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya külön fejezetben foglalkozik a környezet- védelem tárgykörével, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa is nagy súly- lyal foglalkozott az emberi környezet védelmével. — A törvényjavaslat tükrözi a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozatban a környezetvédelemmel kapcsolatban meghatározott tennivalókat- „Létrehozzuk e környezetvédelem olyan rendszerét, amely nemcsak a károsodásnak állja útját, hanem a fejlődést is biztosítja”. — Olyan időpontban kerül sor a törvényjavaslat előterjesztésére, amikor még van mit védenünk. Néhány, az ipari fejlődés és a városiasodás tekintetében nálunk fejlettebb országban ugyanis akkor kezdtek ,el behatóbban foglalkozni a környezetvédelemmel, amikor egyes f oly ókból a szennyezés hatására már mindenféle élet kipusztult, a leI vegő szennyezése emberéletek százait követelte és speciális környezeti betegségek jelentek meg. Nálunk a hejyzet még nem ennyire aggasztó, de a tendenciák több vonatkozásban kedvezőtlenek. A tények bizonyítják, hogy időszerű a törvény előterjesztése. Ügy vélem, azonban, hogy ez alkalommal — a törvényhez mellékelt írásbeli indokoláson túlmenően — szólnom kell azokról a világnézetünkből fakadó környezetpolitikai megfontolásoktól, amelyeket a törvénytervezet kidolgozásánál figyelembe vettünk: — A környezetszennyőzésben rejlő veszélyek nagyságának megítélésében a vélemények rendkívül eltérők. A kapitalista országokban széles körben ismeretesek olyan nézetek, amelyek számítógépes előjelzések alapján az emberi civilizáció viszonylag mean távoli pusztulását jövendölik, és az egyetlen kivg- zető utat a gazdasági növekedés, valamint a népszapotodás leállításában, vagy radikális korlátozásában látják. Számunkra egyik alternatíva sem fogadható el. Az a véleményünk, hogy a tudományos-technikai forradalom — amely az egyre fokozódó környezetszennyeződés egyik okozójává vált — a szocialista társadalomban képes megteremteni a reális lehetőséget az emberiség számára a környezeti ártalmak leküzdésére anélkül is, hogy ennek fejében le kellene mondanunk a technikai fejlődés nyújtotta előnyökről, életszínvonal-politikánk következetes megvalósításáról. — Másfelől viszont a környezetszennyezést reálisan létező és egyre növekvő veszélynek tekintjük, amelynek leküzdése érdekében összehangolt, tervszerű és nagyon céltudatos tevékenységre, számottevő anyagi eszközök felhasználására és széles körű társadalmi összefogásra van szükség. — Gyakran találkozhatunk | olyan felfogással is, amely szerint a környezetvédelem kizárólag anyagi kérdés: hatékonysága döntően azon múlik, vajon az adott ország a nemzeti jövedelem hány százalékát, tud- ! ja környezetvédelmi célokra I felhasználni. — Hangsúlyozni kell, hogy a környezetvédelem szamunkra : nemcsak anyagi természetű kérdés. A célunk ennél átfogóbb és magasabb rendű: ' emberhez méltó, az ember alkotókészségét kibontakoztató és pihenését, felüdülését lehetővé tevő kór- | nyezetet akarunk biztosítani. j mind a most élő lakosság, mind az utánunk következő generációk számára. Eziránvú eröfe- | sziltseink azonban csak akkor vezetnek eredményre, ha a környezetvédelmi tevékenységet nem tekintjük egyes hatóságok feladatának, hanem a környezetvédelmi érdekek megfelelően érvényre jutnak a városrendezésnél, az erdő- és vízgazdálkodásban, a beruházások megvalósításánál és a legkülönbözőbb gazdasági természetű döntések kialakításánál. A környezetvédelem tekinteteben gyakran ütköznek egymással a különböző, — egyéni, csoport- és társadalmi — érdekek, a társadalom mai és holnapi érdeke. Nem dolgozik jól az a vállalat. amely úgy növeli a termelést, hogy megfontolás nélkül szennyezi a környezetét. — A környezetvédelmi törvény megalkotásától nemcsak azt várjuk, hogy lendületet ad a környezetvédelemmel össze-1 függő jogalkotásnak és jogai-! kalmazásnak, hanem azt is, [ hogy kedvezően : befolyásolja a | gazdasági szervek vezetőinek az | államigazgatási szervek munkatársainak és a lakosság legszélesebb rétegeinek a körnve- zettel kapcsolatos magatartását. — A legutóbbi években hazánkban is volt néhány olyan rendkívüli környezetszennyezés, amely élénk visszhangot keltett a lakosság körében, és amelyeket nagyobb gondossággal el lehetett volna kerülni. Azt szeretnénk, ha a környezetvédelmi törvény nyomán sikerülne az emberi környezet védelmét közüggyé tenni, s amely nem csupán alkalomszerűen egy-egy környezeti katasztrófa, vagy veszélyhelyzet alkalmával kap megfelelő figyelmet. — Ezt a várakozásunkat alátámasztja az a széles körű érdeklődés és közéleti aktivitás, amely a törvénytervezet előkészítő társadalmi vitája során országszerte megnyilvánult. — A környezetvédelem nem egyedül az iparvállalatok és a mezőgazdasági nagyüzemek ügye, hanem valamennyi állampolgáré. Nem csupán azért, mert mindannyiunk közös környezetének megóvásáról van szó, hanem azért is, mert az állampolgár nem pusztán szenvedő alanya a környezet szeny- nyezésének, hanem gyakran maga is környezetszennyező. Elegendő ilyen vonatkozásban a városi zöldterületek rongálására, a hulladékokkal elcsúfított parkerdőkre, a szeméttel bontott utcákra vagy az indokolatlanul túráztatott gépjárművek zajára utalni. Tisztelt Országgyűlés! — A környezetszennyezés a felszabadulást követően ugrásszerűen meggyorsult ipari fejlő, dés és városiasodás, illetve a tudományos-technikai forradalom kibontakozása során vált igazi veszélyforrássá, amelynek elhárítása különféle jogszabályi ren. delkezések megalkotását Is szükségessé tette. A környezetvédelem egyes részterületein — bár nem azonos időpontban és hatékonysággal — olyan szervezeti, szervezési és jogalkotási intézkedésekre került sor, amelyek hatására már bizonyos eredményekről is számot adhatunk: — Az emberi környezet összefüggő rendszert alkot, amelyneK egyaránt vannak természetes és mesterséges elemei. A törvény- javaslat abban nyújt minőségileg újat korábbi környezetvédelmi jogszabályainkhoz képest, hogv nem egy-egy környezeti tárgyat óv, hanem az emberi kör. nyezetet a maga komplexitásában helyezi jogi védelem alá. A törvény és a végrehajtása érdekében megjelenő minisztertanácsi határozat nyomán felül kell vizsgálni és a törvénnyel összhangban — a technikai fejlődés szintjét es várható irányát figyelembe véve — korszerűsíteni kell meglévő környezetvédelmi jogszabályainkat. — Az V. ötéves terv az első olyan középtávú tervünk, amelyben jelentőségének megfelelően helyet kapott a környezetvédelem. Természetesen nem csuoán a „környezetvédelmi alap” létre, hozására biztosított 500 millió fo. rintról van szó, hanem arról a lényegesen nagyobb összegről is, amelyet az egyes ágazatok környezetvédelmi előirányzatai jelentenek. — Földrajzi helyzetünknél I fogva közvetlenül érdekeltek va. gyünk a nemzetközi környezetvé- I delmi együttműködésben. Mind I a környező államokkal, mind más országokkal hatékony kétoldalú együttműködés kialakításá. ra törekedtünk, amit környezetvédelmi vonatkozású nemzetközi szerződések és együttműködési megállaDodások egész sora jelez. A következő években ilyen jellegű nemzetközi kapcsolataink továbbfejlesztésére van szükség. — A környezetvédelmi nevelés, az ismeretterjesztés és az állam, polgárok széles körű bevonása a környezetvédelmi feladatok ellátásába — egyik alapvető feltétele a törvény végrehajtásának és ez által az eredményes környezet- védelmi munkának. Tisztelt Országgyűlés! — Hazánkban a fejlett szocialista társadalom építésén dolgozunk. Dinamikusan fejlődik az ipar, a mezőgazdaság magas színvonalon gazdálkodó nagyüzemekkel rendelkezik. A lakosság életszínvonala állandóan emelkedik, szociális, egészségügyi ellátása állandóan javul. Nagy eredményeket értünk el a kulturális, szellemi színvonal emelése terén. — Ezek az intézkedések nemcsak a jelenleg.' élő nemzedék számára teremtenek szebb, kulturáltabb életet, hanem szilárd alapját jelentik további fejlődésének is. A mi feladatunk és felelősségünk; hogy a fejlődéssel járó ártalmak se a mai ember, se a jövő nemzedék számára ne okozzanak a környezetet, az ernber alkotóképességét és életét veszélyeztető károkat. — Ennek a felelősségnek tudatában terjeszti a kormány az országgyűlés elé elfogadás végett az emberi környezet védelméről szóló törvénytervezetét — mondotta a miniszter, s hangsúlyozta: — A bonyolult és szerteágazó környezetvédelmi tevékenység csak akkor lehet eredményes, ha az egész társadalom együttműködik annak végrehajtásában, a meghatározott célok megvalósításában. Ehhez a tevékenységhez jó alapot nyújt az előterjesztett törvényjavaslat. Bondor József végezetül a Minisztertanács nevében kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. A miniszter után Gyarmati János, az építési és közlekedési bizottság elnöke szólalt fel, majd befejeződött a csütörtöki ülés. A képviselők pénteken — a napirendnek megfelelően — az emberi környezet védelméről előterjesztett törvényjavaslat vitájával folytatják munkájukat. (MTI) /
