Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-19 / 67. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Világ proletárjai, 1976. MÁRCIUS 19., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM | MA AMIRE ÉRDEMES ODAFIGYELNI (5. oldal) JÓ BORNAK IS KELL CÉGÉR (5. oldal) GYŐZELMET VÁRUNK AZ ELÖRÉTÖL (6. oldal) Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, „Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetőbe és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg u február 19-én elhunyt Kovács Pál országgyűlési képviselőről, Békéscsaba nyugalmazott tanácselnökéről, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnökéről. Kovács Pál — mondotta — már az 1920-as évektől fiatal ácssegédként bekapcsolódott a munkásmozgalomba, és hosszú évekig a szak- szervezetben tevékenykedett. A felszabadulás után az elsők között lett a pá't tagja. 1957-töh Békéscsaba tanácsának elnökev ként a város politikai és társadalmi életének tevékeny részvevője volt. A tisztelet és bizalom megnyilvánulása, hogy e tisztségből történt nyugdíjba vonulása után Békéscsaba választópolgárai — négy cikluson át — országgyűlési képviselőjükké választották. Személyében a munkásosztály hű fia távozott el. Kovács Pál emlékének — amelyet az országgyűlés jegyzőkönyvében megörökítettek — a képviselők néma felállással adóztak. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi — 1975 decemberében tartott — ülésszak óta alkotott, törvényerejű rendeletéiről, majd Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Czi- nege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a honvédelemről szóló törvényjavaslatot, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter pedig az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés elnökének javaslatára a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: O A honvédelemről szóló törvényjavaslatot, O az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslatot. O Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter beszámolóját a tárca felkészüléséről az V. ötéves terv és az 1976. évi terv végrehajtására, különös tekintettel a gépiparnak és a közúti járműfejlesztési program végrehajtásának helyzetére. Ezután megkezdődött az első napirendi téma tárgyalása. Czi- nege Lajos vezérezredes honvédelmi miniszter emelkedett szólásra. Népünk áldozatvállalása árán korszerű haderőnk van Czinege Lajos expozéja A törvénytervezet szerves része annak a jogalkotási tevékenységnek — kezdte beszédét a miniszter —, melyet társadalmi fejlődésünk folyamatában végzünk. Jelenleg hatályos honvédelmi törvényünk, az I960, évi IV. számú törvény — annak idején — megfelelően szabályozta az ország fegyveres védelmével kapcsolatos alapvető feladatokat. Az elmúlt tpbb mint másfél évtized alatt — összhangban a társadalmunkban végbement általános fejlődéssel —, a honvédelem területén is lényeges változások történtek. — Dolgozó népünk érti, helyesli, magáénak vallja a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját, a fejlett szocialista társadalom felépítésének lelkesítő programját, áldozatkészen dolgozik annak valóraváltásán. Mindazzal, amelyet dolgozó népünk a szocialista társadalmi rend építésében, az anyagi és szellemi javak gyarapításában, a tudomány, a kultúra fejlesztésében elért, a haza védelmét is szolgaija, erősíti. Szocialista államunk, társadalmunk állandóan szilárduló és egyre szélesedő alapján kialakult a honvédelem korszerű szervezeti, vezetési rendszere, létrejöttek hatékony működési formái és módszerei. — Hazánkban az elmúlt évtizedekben alapvető — pozitív — változás ment végbe. A honvédelem valóban egyre inkább az egész nép ügye: a haza védelméért érzett felelősség mélyen gyökerezik a társadalom minden rétegében. A hon védelme nemzeti üggyé, az egész nép feladatává, mindennapi munkájának részévé vált. Ifjúságunkra az jellemző, hogy becsülettel, az áldozat tudatos vállalásával teljesíti sor- !. katonai szolgálatát, s tesz eleget j kötelezettségének a hadseregben és a határőrségnél. A polgári védelemről szólva szintén kimagasló eredményekről j tudunk beszámolni — folytattá a miniszter —. A különböző szak- szolgálatokban — túlnyomó többségükben eltérő jellegű napi (munkájuk mellett — több százezren vesznek részt a polgári védelmi feladatok végrehajtásában. Csupán 1975-ben százezren indultak a jubileumi versenyen. Fontos, mondhatnám nélkülözhetetlen szerepe van annak a honvédelmi nevelésnek, oktatásnak, előképzésnek, amelyet fiataljaink a különböző szintű iskolákban, az úttörőmozgalomban, a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, majd a Magyar Honvédelmi Szövetségben kapnak. A. Magyar Honvédelmi Szövetség például — az önként jelentkezők közül — évente több mint 10 ezer gépjárművezetőt, 1200 könnyűbúvárt, 65 ezer rá- diótávírászt. több mint 3 ezer általános híradót képez. Megszerzett ismereteik nagv része a 1 polgári életben is jól hasznosítható. — A honvédelem erejét, képességét nagymértékben meghatározza az állam anyagi-műszaki ! potenciálja, illetve az. hogy — szükség esetén — milyen szer- I vezetten és mennyi idő alatt tud- ‘ ja azt a honvédelem közvetlen szolgálatába állítani. Ezután néhány konkrét számmal, illetve ténnyel érzékeltette, hogy miként változott meg pz elmúlt másfél évtized alatt szocialista államunk anyagi-műszaki J potenciálja. i — Az elmúlt , másfél évtized nagy változásokat hozott a fegyveres erők és testületek életében is — folytatta ezután. — Dolgozó népünk áldozatos munkával megteremtette és rendelkezésünkre bocsátotta mindazt, ami a haza fegyveres védelmének — a kor követelményei szerint — ellátásához szükséges. A lehetőségek hatékony felhasználásával fegyveres erőink és tes- tületeink jelentős fejlődésen mentek át Racionális átcsoportosítások történtek a fegyveres erőkön és testületeken belül: kialakultak és megszilárdultak szervezeti kereteik. Fegyveres erőink és téstületeink — a néphadsereg. a határőrség, a munkásőrség, a rendőrség, a rendészeti és polgári védelmi szervek — szoros együttműködésben védik szocialista társadalmi rendünket; oltalmazzák hazánk békéjét, szent határai^; őrzik állampolgáraink vagyon- és köz- biztonságát. a közrendet. Tisztelettel szólok külön is a míjpkás- őrségről, amelynek szervezeti (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepségek, koszorúzások megyeszerte a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából Március 21-én, vasárnap lesz 57 éve, hogy a munkásosztály hazánkban első ízben átvette a hatalmat, először jött létre proletárdiktatúra : kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Történelmünk e jelentős eseményé- ről ezekben a napokban megyeszerte megemlékeznek. Békéscsabán március 20-án, szombaton délelőtt 11 órakor lesz ünnepség, amelyen az 1919-es veteránok, a párt-, áz állami, a társadalmi és a tömegszervezetek képviselői megkoszorúzzák az 1919-esek emlékművét. Ünnepi beszédet dr. Fekete Mihály alezredes, városi rendőrkapitánv mond. Magyar—NDK barátsági nap Orosházán Csütörtökön, március 18-ár) a Hazafias Népfront megyei és orosházi városi bizottságai magyar—NDK barátsági napot rendeztek Orosházán. Ez alkalommal megyénkbe érkezett Diter Henze, a Német Demokratikus Köztársaság Kultúr- és Tájékoztatási Centrumának budapesti igazgatója. A vendéget délelőtt a HNF megyei bizottságán fogadták. ........................ D élután az igazgató Orosházára utazott, ahol az MSZMP városi bizottsága székházának tanácskozótermében párt-, állami, társadalmi és tömegsz^r vezeti aktivistáknak tartott előadást a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusának előkészületeiről. Este pedig részt vett és felszólalt a magyar—NDK barátsági gyűlésen. Öten kapták meg az idén a Czabán-emlékérmet Kilencedszer tüntették ki megyénk legkiválóbb pedagógusait a megyei tanács által alapított Czabán-emlékéremmel. Az ünnepséget Nagyszénáson, a művelődési házban rendezték meg tegnap délelőtt 11 órakor. A megjelenteket — közöttük Nagy Jánost, a megyei tanács elnök- helyettesét és Gácsér Józsefet, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét Dirnák Béla, a helyi általános iskola igazgatója üdvözölte. Dr. Mizó Mihály, a pedagógusok szakszervezete megyei bizottságának elnöke méltatta ezután a forradalmár Czabán Sámuel érdemeit, példáját, rpajd köszöntötte az emlékérem idei kitüntetettjeit: Deák Ferencet, a megyei tanács művelődésügyi osztályának osztályvezető-helyettesét, Gellai Beiénél, a Déva ványai 1. sz. Általános Iskola kisegítő osztályának vezetőjét, Janecskó Jánost, a Gyulai 1. sz. Általános Iskola igazgatóhelyettesét, Kovács Ferencnél, a Békéscsabai 5—6. sz. Általános Iskola alsótagozati tanítóját és Sóti Frigyesnét, a kö- tegyáni általános iskola alsótagozati tanítóját. Az emlékérmeket Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese adta át, majd a kitüntetettek nevében Deák Ferenc mondott köszönetét. Az ünnepségen közreműködtek a nagyszénási általános iskola irodalmi színpadának szavalói és az iskola énekkara is. Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese átadja a Czrv- bán-emlékérmei Deák Ferencnek (Fotó: Dem híj) /
