Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-18 / 66. szám

Mérem 21-től 28-Í9 Munkás- művelődési napok az Orosházi Üveggyárban Az Orosházi Üveggyárban március 21-től 28-ig munkás­művelődési napokat rendeznek. Ennek keretében tartják meg egyebek közt az Üj kor hajna­lán című vetélkedő döntőjét, melyen 10 brigád vesz részt. Érdekesnek ígérkezik a hobbi­kiállítás. Ezen a gyár amatőr- művészeinek a festményeit, rajzait, szobrait, fotóit, kézi­munkáit láthatják majd az ér­deklődők. Bemutatnak érem- és bélyeggyűjteményeket is. A Könyvről — könyvért című rá­diós műsort a gyári klubból közvetítik. Az Orosházi Béke moziban az Árvácska és a Tűz meghódí­tása című filmet mindenki megnézheti. Gondoskodnak a dolgozók egyetmekéinek a szó­rakoztatásáról is. akiknek az 1001 délelőtt című mesefilmet a gyári klubban vetítik le. Lesz még Ki mit tud és vers­mondó vetélkedő, az ifjúságnak táncestet rendeznek, 26-án pe­dig a gyár vezetői köszöntik a 18 éveseket. Március 28-án az orosházi Petőfi Művelődési Központban színvonalas műsorral zárulnak majd a munkásművelődési na­pok. Űj típusú vasúti fénysorompó Okány és Vésztő között A MÁV Szegedi Igazgatósá­ga területén, Okány és Vésztő állomások közötti vasútvonal és a 4222 sz. jelű út kereszteződé­sében 1976. március 10-tól, keddtől új típusú, vonatsze­mélyzet áital ellenőrzött ön­működő fénysorompó kezdt meg kísérleti üzemelését, A MÁV az új fénysorompó a közút—vasút kereszteződések ben való biztonságosabb áthala dásra kísérletezte ki. Tervezésé nél arra törekedtek, hogy közút mellett lévő fénysorom pó jelzéséről a vonatszemélyze megbízható tájékoztatást kap jón. E célból a vasúti pálya jobb oldalán mindkét irányban egy-egy „különleges fény útát­járójelzőt” helyeztek el. Az új fénysorompó működé­sének lényege, "hogy az útátjá­róhoz közeledő vonat a fény­sorompóberendezést működtető szigetelt sínre „gördülve vezérli a közút mellett lévő fénysorom­pót, vagyis azon két felváltva villogó vörös fényt jelentet meg. Ezzel egyidőben a vágány mellé helyezett különleges fény útátjárójelzőn két villogó fehér fény jelzi a vonatszemélyzét- nek: az útátjáró a KRESZ elő­írásainak megfelelően fedezve van. A különleges fény útátiárójel- zők és a közút mellett elhelye­zett fénysorompók között szer­kezeti függőség van. Ez bizto­sítja azt is, hogy a fénysorom­pó bármilyen üzemzavara ese­tén a vonat személyzete azon­nal intézkedni tudjon. A MÁV az új fénysorompót, a kísérleti időszak lejárta után a mellékvonalakon kívánja al­kalmazni. Tehát olyan vasútvo­nalakon. ahol legfeljebb 60 km/ó sebességgel közlekednek a vonatok és a vasútat forgal­mas, autóbuszokkal járt -italt keresztezik. A tervek szerint Békés megyében is építenek több ilyen típusú fénysorom­pót. f­Az új mellékvonali fénvso- ! romoó nagv előnye az ts, hogy építési költsége mintegy fele a hagyományos fénysorompó­nak. Gellert Jólsei A mezőberényi nők válogathatnak Félreértés ne essék, nem a szó olyan értelmében, hogy kihez menjen férjhez — bár ez sem újság ma már —hanem a mun­kalehetőségek olyanok, hogy sok közül válogathatnak. Ez örvendetes, bizonyítja, hegy Mezőberényben már régen nem gond az elhelyezkedés. Sőt! Egyes vezetőknek sokszor főhet a fejük, honnan vegyenek em­bert, hogy ne kelljen a gépeket leállítani. Nemrégen felmérés készült arról, milyen a munka- j erőhelyzet a nagyközségben, • abban található egy példa: ha j így megy tovább, akkor a Pa­muttextilművek helyi gyárában, népszerű nevén a PATEX-ben 1976 első negyedében 20 géppel kell korlátozni a termelést Az­óta persze változott a helyzet, de a gondok fennállnak, hasonló a helyzet a MEZOGÉP-nél is. Nagy a fluktuáció és nem is az elvándorlásban mutatkozik ez — j bár sokan járnak a megyeszék- [ helyre is dolgozni —, hanem a j nagyközségen belül. Nagy a kü- ! lönbség egves üzemek között a munkafeltételeket illetően, de a j kereset is változó. Csoda-e ha... j a három műszakos üzembe nem szívesen mennek? Nézzük a vándorlást kicsit a számok tükrében: a PATEX-ből 1975-ben 60 férfi és 45 nő lépett ki. ugyanakkor 49 férfi és 52 nő vállalt munkát. Az AFÉSZ-től 26 férfi és 32 nő ment el, de 57 férfi és 92 nő jelentkezett mun­kára. Ehhez hozzájárult az új áruház működtetése is. Es a szá­mok azt is megmutatják, hogy a nők szívesebben vállalnak a köz. ségen belül munkát és hűsége­sebbek. Nehezebben mozdulnak ki abból a megszokott légkörből, ahol dolgoznak. A nagyközség határain túlra még kevésbé mennek. Ez érthető. Jobban köti éket a család, a gyerekek, az ott­hon. S ha ehhez hozzátesszük, hogy vannak munkahelyek, amelyeknek vezetői minden fel- | tételt biztosítanak ahhoz, hogy. igazán jól érezzék magukat a ' dolgozók, akkor biztosak lehe­tünk abban, hogy azokban van a legtöbb törzsgárdatag, ame­lyek zöme nő. A legtöbben a PATEX-ban dolgoznak, összesen 700 asszony és lány, de ezek közül 120-an gyesen vannak. így hát sokszor nagy gondot okoz a pótlás is, a három műszak egyáltalán nem vonzó, sok nehézséget jelent, kü­lönösen a fiatalasszonyoknak, kisgyermekes anyáknaK. Ezért aztán sokan elmennek máshová és azért van az, hogy a gépeket le kell állítani. Sokkal jobb a helyzetük a szőnyegszövő háziipari szövetke­zet üzemében, ahol a vezetőség a munkakörülmények javítását tartja fő céljának. Üj műhely épült, szociális létesítményekkel gazdagodott, arról nem is szólva, hogy nagyobb a kereseti lehető­ség és nincs három műszak. Itt nincs létszámhiány. nőbizottság, javaslatait rendsze­rint meg is valósítják- Tavaly egy vizsgálat során éppen az „egyenlő munkáért egyenlő bért’ elvének gyakorlati tapasztalatait gyűjtötték egy csoportba, s az eredmény: a nőbizottság javas­latára 48 nőnek emelték a bérét Olyan „apróságra” is kiterjed a figyelmük, mint a névadás megszervezése. Az anyakönyv­vezetővel kapcsolatot tartanak s ha szövetkezeti dolgozó tart há­zasságot, vagy születik gyerme­ke, a KISZ-szel közösen szerve­zik meg a családi ünnepségeket. Ajándékot a szövetkezet ad. Kismamák műhelye, névadó ünnepségek A nagyközségben mintegy 20— 25 kssebb nagyobb munkahely ' van, ezek közül kilenc olyan, ahol több száz embert íoglalkoz tatnak. Ezek az úgynevezeti „nagyüzemek”. Egyes helyeken a vezetők sokat tesznek azért, hogy a nők munkáját megköny- nvítsék. így a Műszaki és Vas­ipari Szövetkezetben is fejlesz­tették a szociális létesítménye­ket, mosdót, öltözőt építettek, az idén pedig hozzákezdenek egy új étterem és konyha létesítésé­hez. A PATEX-ben és több mun­kahelyen van üzemorvosi, ezen- belül nőgyógyászati szakrendelés is. A vásárlások megkönnyítésé­re az ÁFÉSZ boltokat nyitott az üzemekben, többek között a ,PA- TEX-nél, a Faipari Szövetkezet­ben és tervezik továbbiak létre­hozását is, ahol etve igény van. Van olyan hely is, mint a Mű­szaki ‘Szövetkezet, ahol a kis­mamáknak külön műhelyt léte­sítettek és itt csak egy műszak­ban dolgoznak. Jól működik a Minden óvodás korú gyermeket elhelyeznek Óriás földitől ró A tanács szintén sokat törődik a lakosság — köztük a nők — életkörülményeinek javításával. A járdaépítéstől az ivóvízellátá­son és bolthálózat fejlesztésén át a gyermekintézmények építé eéig. Már évekkel ezelőtt távla tokban gondolkodtak a tanács vezetői. Az óvodaépítést úgy ter­vezték, hogy minden gyermek nek helye legyen. Mezőberény­ben ma nincs olyan óvodás korú gyermek, akit ne tudnának fel- . venni, sőt az elkövetkezendő években a népesedéspolitikai határozat eredményeként várha­tó népszaporulat sem okozhat nagyobb gondot a gyermekek el­helyezésében. Mezőberény ma a megye egyik olyan nagyközsége, ahol a leg­több üzem. munkahely, s ezzel párhuzamosan jnunkalehetőség van. Ezt tovább nem is kíván­ják fejleszteni, hiszen nem len­ne célszerű. Tavaly például a Kontakta gyár akart üzemet ki­telepíteni ide. Nem fogadták, mert nem tudnak munkaerőt biztosítani. A jövőben tehát az a cél, hogy a meglévő körülmé­nyeket tovább javítsák, olyan helyzetet teremtsenek nemcsak i nőknek, hanem minden dolgozó­nak, hogy szívesebben maradja­nak egy helyen, csökkenjen az elvándorlás és gyarapodjon a törzsgárdatagok száma. Kasnyik Judit Bulgária — a számok tükrében Az elmúlt év decemberében Bulgáriában általános nép- számlálást tartottak. A számítógépekkel feldolgo­zott adatok összesítését a na­piokban tették közzé Bulgáriá­ban. Ezek szerint a majdnem NDK-nagyságú Bulgáriában 8 millió 729 ezer ember él, a la­kosságnak szinte pontosan a fele nő. A legelső általános népszám­lálás óta — amelyre az oszmán rabiga lerázása után, 1878-ban került sor — a lakosság meghá­romszorozódott. Lényeges változás 1944 után figyelhető meg, amikoris a szo­cialista iparosítás számottevően módosította a városi és falusi la­kosság megoszlási arányát. Je­lenleg — mutatják a decemberi felmérések — 5 millió 61 ezer fő, azaz a lakosság 58 százaléka él városokban. Száz évvel ez­előtt a bolgároknak mindössze 18,8 százaléka volt városlakó. A •szakemberek szerint ez az urba­nizációs folyamat még a követ­kező években sem csökken. Becs­lések szerint 2000-re Bulgária lakossága meghaladja a tízmilli­ót. A főváros. Szófia után a váro­sok nagyságrendje: Plovdiv, Várna, Rusze és Burgas — hogy a legnagyobbakat említsük. A szocialista társadalom fej­lődésével nagy változások mutat­koznak a népiesség képzettségi és műveltségi szintjében is. 1965- ben — a legutolsó népszámlálás alkalmával — a lakosság 11,4 százaléka rendelkezett szak. és felsőfokú iskolai végzettséggel. Ez az arány a múlt év végén 18,6 százalékra módosult. Ha­sonlóan érdekes változást jelez az összesítés a lakosság lakás- körülményeiben: a lakások alap­területe tíz év alatt 34 százalék­kal növekedett és jelenleg az egy személyre számított átlagos la­kásalapterület, eléri a 13,3 négy­zetmétert. (K. S.) » Hízó- és fogyókúra — egy gyár termékeivel Vbontan, a Mátraaljai Szénbányák külszíni bányaüzemében, három hónappal a határidő előtt munkába állították az ország legnagyobb teljesítményű föld kotró gépét, az NDK-ban gyár­tott marótárcsás, 15 emeletes, 50 méter magas gépóriást, tizem behelyezésé vei befejeződött a csaknem 10 évig tartó leg­nagyobb szénbányászati beruházás. A gépek ebben az évben több mint 40 millió köbméter meddóföldet takarítanak le a szétunezóről. (MTI Fotó — Kozák Albert — KS) Ahogy szaknyelven mondják: teljes vertikumot valósit meg a Szegedi Paprikafeldolgozó Vál­lalat. Nemcsak a vetőmagot ter­melteti meg, hogy jó minőségű fűszert őrölhessen, hanem ezzel a fűszerrel újabban kitűnő készételeket is gyárt. A magyaros-paprikás étrend reprezentánsait sorakoztatja fel, a tyúkpaprikástól a gulyásig, a halpaprikástól a halászléig. Va­lamennyinek kidolgozták tartó­sítási módszerét is. Az első lé­pés természetesen a legjobb re­ceptek kiválasztása volt. Egyi­ket a szegedi éttermek legörege- gebb szakácsaitól, másikat a Ti- : sza-parti halászoktól lesték el. I Az ínyencségek tartósítási ! módjai közül egyik-másik a ta- j lálmány rangjáig is eljutott. • Például a halászlé-kocka. Fel- ! fedezték ugyanis, hogy a fű- j szerpaprika és a makói vörös- ( hagynia meghatározott arányú ! adagolásával olyan baktérium- I ölő hatás érhető el, amely meg- j gátolja a fehérjebomlást. A f kockába1 préselt halászlé ily­• módon — viszonylag magas | víztartalom mellett is — szinte : korlátlan ideig teljes frissesé­• gében eltartható. A különleges j aromát az erre a célra őrölt S csipös-csemege paprika adj*. A tartósított tyúkpaprikás is kitűnő minőségű: mintha nem konzervdobozból, hanem a sza­kács kondérjából „tálalnák”. Az ételek minőségét dicséri, hogy fogyasztóinak népes tá­bora évről évre gyarapszik, sőt — hízik. Erről értesülve a vállalat gasztronómiai szakem­berei új termékkel álltak elő: a „csini-porral", amely segít ab­ban, hogy a súlytöbblettel ren­delkező fogyasztók megszaba­duljanak fölösleges kilóiktól. A porból kávéskanálnyit kell víz­ben feloldani — így kellemes, citromízű ital nyerhető, amely megduzzad a gyomorban, s telt— ség-érzetet kelt, káros mellék­hatások nélkül. Gyártását ha­marosan megkezdik. A kör tehát bezárul, kész a gasztronómiai teljes vertikum: elvetik a paprikamagot, elké­szítik a kiváló fűszert, megfő­zik vele az ínyencek eledeleit, s hogy ettől ne hízzanak, mel­lékelik saját fogyasztó szerei­ket. Dobó Balázs 4 BÉKÉS momszr 1976. MÁRCIUS 15

Next

/
Thumbnails
Contents