Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-18 / 66. szám

Társadalmi összefogással épül az új művelődési ház és könyvtár Tótkomlóson Jóváhagyták az V. ötéves tervet A KISZ feladatai az V. ötéves népgazdasági terv teljesítésében A KISZ KB titkárának nyilatkozata ta brigádmozgalomban, az újító- mozgalomban és a „Dolgozz hi­bátlanul'’ munkarendszerben. — A KISZ IX. kongresszusára való felkészüléssel összhangban a forradalmi |ifjúsági napok if­júságpolitikai fórumait, rendez­vényeit is felhasználjuk a gaz­dasági építőmunka és a rendsze­resen, folyamatosan szervezett munkaverseny feladatainak is­mertetésére. Szövetségünk leg­fontosabb feladatait az 1976. évi népgazdasági feladatok teljesíté­sében a KISZ KB 1976—77. évi akcióprogramja foglalja össze. Kiemelkedő országos jelentőségű akcióink sorába tartoznak az áp­rilis 24—25-re hirdetett országos kongresszusi kommunista mű­szakok, s az „Alkotó Ifjúság”- nak a kongresszus tiszteletére rendezett első országos kiállítá­sa, védnökségeink továbbfoly­tatása és az ifjúsági munkaver- senyformák ismételt meghirde­tése. A KISZ Központi Bizottsága kongresiszusi levelében a többi között hangsúlyozza: az V. öt­éves tervidőszakban a társadal­mi termelés hatékonyságának erőteljes növeléséből, a társada­lom előtt álló gazdasági felada­tok megvalósításából az ifjúság szövetségnek a korábbinál is na­gyobb részt kell vállalnia. Gaz­dasági céljaink megvalósításában miként tudnak a legeredménye­sebben közreműködni a KISZ- szerveaetek, az ifjúkommunis­ták? — erről adott nyilatkozatot az MTI munkatársának Pásztói Gabriella, a KÉSZ Központi Bi­zottságának titkára. — Kerülni a hangzatos válla­lásokat, a formális elemeket és mindenekelőtt védnökségi, mun- kaverseny-mozgalmainkban, tár­sadalmi munkaakcióinkban bi­zonyítani, hogy az állampolgári kötelességnél többet vállalunk az ötéves terv teljesítésében — eb­ben foglalható össze legfőbb tö­rekvésünk, amelynek át kell hatnia egész munkánkat — mon­dotta bevezetőben Pásztor Gab­riella. — A KISZ-tagoktól, a fiata­loktól azt várjuk, hogy a mun­kaköri feladatok fegyelmezett el­végzésén túl továbbra is vegye­nek részt a szocialista munka­versenyben. Az ifjúsági szövet­ség VIII. kongresszusa óta 160 ezerrel nőtt a szocialista bri­gádmozgalomban részt vevő fia­talok száma. Fontos szerepet töl­tött be eddig is a termelésben a mintegy, 25 ezer ifjúsági brigád. Jelenleg körülbelül 400 ezer fia­tal tagja van a szocialista bri­gádoknak, 50 százalékuk KISZ- tag. Javasoljuk, hogy a KISZ- szervezetek vállaljanak felada­tokat a vállalatok, szövetkezetek, gyáregységek között a Miniszter- tanács és a SZOT vöröszászlaja, a „Kiváló Vállalat”, a „Kiváló Szövetkezet” címért folyó ver­senyekben, valamint a szocialis­— Alapszervezeteinkben ezek­ben a napokban készülnek, illet­ve készültek el az egyéni válla­lások, a közösségek vállalásai az adott terület gazdasági felada­tainak segítésére, amelyek tel­jesítése valamennyi KISZ-tag kötelessége. A KISZ átfogó, az V ötéves terv végrehajtásában vállalt teendőit pedig a KISZ IX. kongresszusa hirdeti meg. A program végső kialakításához nyújt segítséget az alapszerveze­tekben, szervezeteinkben a kongresszusi levélből kialakított vélemény. Az egész tagság ja­vaslataival, észrevételeivel ki­egészülve majd a kongresszus ál­lásfoglalásával egységben ad cselekvési programot az egész magyar ifjúságnak pártunk gaz­daságpolitikája, az V. ötéves terv feladatainak sikeres meg­valósításához — zárta nyilatko­zatát a KISZ Központi Bizott­ságának titkára. (MTI) Intézkedések a túlórázás csökkentésére az élelmiszeriparban Követendő kezdeményezés Ezerrel nő a hízottsertés-termelés a dévaványai Aranykalász Tsz-ben Az ÉDOSZ felmérte az élel­miszeriparban a túlórák alaku­lását: Megállapították, hogy — noha az idényjelleg miatt a népgazdasági átlagot meghaladó túlóráztatás végeredményben in­dokolt — a túlóráztatás mértéke mégsem elfogadható. Az élelmiszeriparban 1975-ben 12 millió órát dolgoztak túl­munkában, s bár ez az előző évinél 400 ezerrel kevesebb, mégis arra vall, hogy a gyárak­ban csak részben használják ki az üzemszervezési lehetőségeket, illetve nem követelik meg a ko­rábbi határozatok végrehajtását. Megállapították, hogy az indo­kolatlan magas túlórák elrende­lőivei szemben felelősségre vo­nást szinte sehol sem alkalmaz­nak, holott nem egy üzemben a dolgozók egy része egy év alatt 15-16 havi munkaidőt teljesített. Nehezíti a helyzetet, hogy az igazolatlanul távollevők csak­nem 20 ezer munkanappal rövi­dítették meg a munkaidőt és ezt sok helyen csak túlórázással le­hetett pótolni. • A szakszervezet elnökségének határozata szerint az V. ötéves terv időszakában az üzemekben csökkenteni kell a túlórázást. Ennek érdekében arra van szük­ség többek között, hogy követke­zetesen felelősségre vonják azo­kat, akik a kollektív szerződés­ben megállapított mértéken fe­lüli túlórázásra adnak utasítást, illetve engedélyt. A szakszerve­zet kezdeményezése nyomán is vizsgálják az üzemekben, hogy,a túlórák 30 százalékát igénybe vevő anyagmozgatási művelete­ket miképpen lehetne az eddigi­nél gyorsat* ütemben gépesí­teni. (MTI) Tótkomlóson a nagyközségi tanács ülésén a tanácstagokon kívül mintegy 25 meghívott vendég hallgatta érdeklődéssel a beszámolót. -Ott voltak a párt- és társadalmi szervek he­lyi képviselői, a termelőszövet­kezetek, ipari szövetkezetek és egyéb gazdasági egységek vezetői. A IV. ötéves terv eredményeiről és az V. ötéves terv programjáról tárgyaltak. Mindenkit aprólékosan érde­kelt: hogyan fejlődik tovább a gyógyfürdőjéről híres, magyar és szlovák nemzetiség lakta nagyközség. A beszámoló nem volt isme­retlen a jelenlévők előtt, hiszen rendkívüli gondossággal készítet­ték el a nagyközségi tanács ve­zetői. Külön társadalmi bizottsá­gok munkálták ki az V. ötéves terv javaslatait, amit a községi A háztáji gazdaságokban rej­lő termelési lehetőség feltárásá­ra figyelemre méltó a dévavá­nyai Aranykalász Tsz vezetősé­gének kezdeményezése. Nagy József tsz-elnök elmondta, hogy januárban megerősítették a tsz háztáji bizottságát és olyan megbízatással látták el, hogy a szövetkezet ezer tagjával be­széljék meg a hústermelés nö­velésének fontosságát. Papp Al­bert háztáji agronómus, Föld­vári József, Csatári Lajos, Csil­lag Albert és Séllei Júlia, mint bizottsági tagok arra vállalkoz­tak, hogy munkaidő után lelá­togassák a tsz-családokat, s így közvetlen agitációval vonják be őket termelési lehetőségeik ki­használására. A háztáji bizottság tagjai nem mentek üres kézzel a csa­ládlátogatásra. A szövetkezet alapszabályában előírt jogokat és kötelességeket vitték maguk­kal, azokat tudatosították. Eb­ben ugyanis ez áll; a szövetkezet csak akkor támogatja tagjait a pártbizottság megvitatott és jó­váhagyott,’ majd nyolc részfalu­gyűlésen ismertették a választó- polgárokkal. A tanácsi vezetők sem emlé­keznek arra, hogy a mostanihoz hasonló nagy érdeklődést váltott volna ki egy-egy tervprogiram. A részfalugyűléseken ezerszáznál többen jelentek meg, A kérdé­sek özönére adtak megfontolt vá­laszt a tanács vezetői. Hozzá­szólásaikkal, javaslataikkal so­kat segítettek a lakosok abban, hogy végleges formába öntött tervjavaslat kerülhetett a ta­nácsülés elé, amit egyhangúlag elfogadtak. E nagyszerű terv végrehajtásából ki-ki a saját erejéhez méltóan kiveszi részét. Miről is szólt a nagy érdek­lődésre számot tartó beszámoló? Egyebek között arról, hogy di­namikusan fejlődött a község a IV. ötéves terv idején. Többek háztáji gazdálkodásban, az áru­termelés növeléséből, ha a nők 110, a férfiak pedig évente 150 munkanapot ledolgoznak a kö­zösben. Az Ai-anykalász Tsz-ben a 6 ezer négyzetméter háztáji terület megszerzésének ez az alapfeltétele. Ugyanakkor meg­beszélték azt is, hogy a háztáji kukoricát iparszerűen termesz­tik tehát annak, aki a háztáji földet kukoricával hasznosítja, nem kell kapálnia, törnie és szá­rat vágnia, mert a gép ezt a munkát elvégzi. Egy-egy háztáji területről 22 mázsa szemes ter­mést ad a szövetkezet. A beszélgetések során azt is összeírták, hogy milyen állato­kat tartanak a háztájiban. Erre azért volt szükség, hogy a szö­vetkezet saját szükségletén felül szálas takarmánnyal, csalamádé- val, takarmányrépával akkora területet hasznosítson, amennyi­vel a jószágtartók takarmány­vásárlási igényét ki tudja elégí­teni. A tsz-tagok háztáji gazdasá­gában 100 tehén, 133 növendék­marha, 413 koca és 2760 süldőt számoltak meg. A süldőkből 1200-ra hizlalási szerződést kö­töttek. Áprilisban és májusban 800 sertés hizlalási szerződését írják alá. Ezzel az Aranykalász Tsz összesen 4700 hízott sertés­sel számol, melyből 3500-at az államnak szállít. Ez ezerrel több, mint 1975-ben, 1200 ser­tést pedig levág és a község tő­kehúsigényét kielégíti. A szövetkezet vezetősége ab­ban is állást foglalt, hogy a kö­zös munkából rendszeresen részt vállaló tsz-tag keresetének 50 százalékáig jegyezhet árpát, zöld lucernalisztet, takarmány- búzát és kukoricát. A keverék­takarmányok összeállításához a háztáji agronómus szaktanácsot ad és azt is megmondja, melyik koncentrátumból mennyit kell a takarmányba keverni állatfa­jonként és a termelési célnak megfelelően. A dévaványai Aranykalász Tsz vezetősége arra törekszik, hogy a háztáji gazdaságokkal egyeztesse, integrálja a terme­lést. Megszervezi a kocakihelye­zési akciót, a sertéshizlalást, a szarvasmarhatartást, a marha­hizlalást és az értékesítést. Gon­doskodik az állomány takar­mányellátásáról, vagyis kiszol­gálja a háztáji üzemágat. E munkát elsősorban a társadal­mi érdek figyelembevételével szorgalmazza úgy, hogy az előbbrelépést a szövetkezet erő­sítésével köti össze. Dupsi Károly között korszerűsítették és bőví­tették az úthálózatot, a járdát, a vízhálózatot. Felépült a Bástya Áruház, átadtak rendeltetésének 27 OTP-lakást, felépült mintegy 200 családi ház. Bővült a termál­fürdő, megépült a szennyvízcsa­torna-rendszer. Hattantermes új iskolát avattak, két tantermei építettek az óvodásgyermekek­nek. A tervidőszakban a lakos­ság csaknem négymillió forint társadalmi munkával és anyagi­akkal támogatta a község építé­sét, szépítését. Az ötödik ötéves terv megva­lósítására még nagyobb gonddal készül a község. Legnagyobb vál­lalkozásuk az új művelődési ház és könyvtár építése lesz. Az új közművelődési központ építését hamarosan megkezdik. A rész­falugyűléseken, valamint a ta­nácstagi beszámolókon a lakosok elmondták: szívesen hozzájárul­nak anyagiakkal és társadalmi munkával is az új közművelő­dési központ felépítéséhez. Tótkomlóson régi hagyomá­nyai vannak a táncnak, zené­nek, a kórusmozgalomnak. Vég­re otthonra találnak az együt­tesek, a szakkörök, hiszen eb­ben a községben egyebek kö­zött Röpülj Páva-kör, nemzeti­ségi táncegyüttes, citerazene- kar, úttörőzenekar, nemzeti­ségi művészeti csoport tevé­kenykedik. Az ország különbö­ző tájain szerepelnek nagy si­kerrel. Végre megfelelő körül­mények között tanulhatnak, társaloghatnak, szórakozhatnak Tótkomlós fiatal és idősebb la­kói. Az új közművelődési házban egyebek között színházterem, 13 szakköri helyiség, klub, 30 ezer kötetes könyvtár, olvasószoba és egyéb helyiség nyer elhelye­zést. Ezért szavaztak a válasz­tópolgárok oly nagy örömmel az új művelődési ház és könyv­tár építésére. Természetesen tovább kor­szerűsítik az úthálózatot, javít­ják a régi járdákat, bővítik a közvilágítást. Nagy gondot for­dítanak a kereskedelmi hálózat fejlesztésére. A termelőszövet­kezetekben a nagyarányú gépe­sítés és a kedvező nyugdíjkor­határ miatt 25 százalék mun­káslétszám csökkenésével szá­molnak az V. ötéves terv ide­jén. Minden közös gazdaság és kisipari szövetkezet arra törek­szik, hogy javítsa a dolgozók élet- és munkakörülményeit. Erről is szólták a részfalugyú- léseken, valamint a tanácsülé­sen. A vegyesipari szövetkezet­nél gépi, a háziipamál pedig épület és gépi beruházásokat valósítanak meg. A termelő- szövetkezetben 10—12 ezer négyzetméterrel növelik a fólia alatti primőrzöldség-termelést. A növénytermelésben és az ál­lattenyésztésben egyaránt az iparszerű termelés fejlesztésére, a technikai fegyelem további szilárdítására törekszenek Szó volt a háztáji gazdaságok szerepéről, a hús-, tojás- és zöldségprogram eddiginél na­gyobb támogatásáról. Az okta­tási és egészségügyi intézmé­nyek fejlesztése, korszerűsítése ugyancsak központi téma Tót­komlóson. A Hazafias Népfront és a ta­nács rendezte részfalugyűlése­ken, a tanácstagi beszámolókon s végül a tanácsülésen arról lettek tanúbizonyságot Tótkom­lós lakói, hogy magukénak vall­ják a dinamikus fejlődést ígé­rő V. ötéves tervet, s annak végrehajtását is a maguk fele­lősségének érzik. A. R. Márkajegyes lúdtojósok Naponta 1300 lúdtojást szednek össze a muronyi Lenin Tsz törzstenyészetében. A tenyésztojást Képíró Imréné és Buzi Sándorné fertőtleníti, osztályozza és márkajcggyel látja el. (Fotó: Márton) !

Next

/
Thumbnails
Contents