Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

KÖRÖSTÁJ

KULTURÁLIS MELLÉKLET

Békéscsabai találkozás Kobayashi Ken-Ichiróval

Koszta Rozália

Csellós

INDUL A FIATALOK KÖNYVTÁRA SOROZAT

V

asárnap délután 5 óra. A hirtelen jött kései havazás után jól esik az embernek, ha egy fűtött, nyugodt helyre talál. Ami a nyugalmat illeti,’ a békéscsabai Jókai Színház színpada most egyáltalán nem valami békés táj, hiszen a sürgölődő díszletezök és a világosítók ezekben a percekben készítik elő a helyszínt az esti hangversenyre. Az öltözőkben és a folyosókon a zenészek, a Budapesti MÁV Szimfonikus zenekar tagjai ismerkednek a környezettel. A külvilág nyüzsgéséről mit se tudva, ott van a színpadon Kobayashi Ken- Tchiro, a hangverseny dirigense Körmendi Klára zongoraművésznővel.

Tokióban most késő éjszaka van, de a próbán mégse álmos a hangulat, hiszen a távol-keleti országból jött művész lassan két év óta „magyar időszámítás” szerint él. Amikor 1074-ben Budapesten megnyerte a nemzetközi karmesterversenyt, akkor nemcsak nálunk lett egy csapásra népszerű, lia- nem rövidesen berobbant az európai zenei életbe is.

— Japánban egy olyan kisvárosban születtem, ahol körülbelül annyi ember él, mint Békéscsabán — mondja a próba szünetében Kobayashi. — Tokióban először zeneszerzői, később karmesteri szakot végeztem a konzervatóriumon és Magyarországról csak annyit tudtam, hogy Bartók és Kodály is magyar volt. Sose gondoltam volna, hogy ez a távoli ország lesz az én második szülőföldem. Nem udvariasságból mondom mindezt, hiszen zenei újjászületésem itt történt magyar földön. Azóta bárhová utaztam a világban, mindig igazi honvággyal gondoltam Kodály Zoltán hazájára. Magyarországi szereplésemnek még Japánban is érezhető visszhangja van, mert egyre többször hívnak különböző tokiói zenekarokhoz vezényelni. Legutóbb Olaszországban dirigáltarh Verdi: Lujza Miller című operáját. Látom, hogy a békéscsabai színház is éppen most játssza Schiller: Ármány és szerelem című remekművét. Sajnos, nem tudom megnézni az előadást, mert holnap Egerben lesz vendégszereplésem, a hét közepén pedig Párizsba utazom.

Egyáltalán nem látszik világlinak ez a csendes, rendkívül szerény fiatalember. Ám a nyelvi akadályokon túl is nagyon nehéz közeljutni hozzá. Mintha egy finom, láthatatlan burokkal védené magát az ismeretlen emberektől. Csak akkor tárul ki a szíve, amikor a zenekai* elé lép, amikor a muzsika nyelvén közölheti érzéseit. Olyankor megszűnik minden korlát, összezsugorodnak a távolságok, s az áradó dallamok egybeolvadnak a közönség szívdobbanásával — hirdetve a művészet diadalát.

A koncert után percekig zúg a taps, a művész átszellemült arccal köszöni meg az elismerést. Aztán az energikus karmesterből ismét egy törékeny, kis ember lesz.

— A zene nyelvén sokkal könnyebb volt a beszélgetés — mondja kedves mosollyal Kobayashi. — Nagyszerű dolog érezni a közönség szeretetét és nagyon sajnálom, hogy ilyen gyorsan el kell utaznom Békéscsabáról. Általában csak két rohanó pillanat közt van arra idő, hogy az ember találkozzon magyar barátaival, de ezek a találkozások bennem mélyen élnek. Májusban ismét lesz koncertem Békéscsabán, talán akkor majd sikerül egy-két szabadnapot is eltöltenem itt. Ha időm engedi, szeretek kirándulni és sportolni. Többek közt nagyon kedvelem a ping-pongot és az úszást. Remélem májusban, a hangverseny előtt sikerül megszerveznünk egy asztalitenisz-csatát is — mondja búcsúzóul Kobayashi Ken-Ichiro.

Amikor elköszönünk egymástól, néma hó borítja a békéscsabai éjszakát. A művész fázósan siet szállására, s talán arra gondol. hogy szülőhazájában, a felkelő nap országában már reggel van. És ott is várják a tavaszt, a közelgő cseresznyevirágzást.

Andódy Tibor

A Móra Kiadó Kozmosz szerkesztősége elindította a Fiatalok Könyvtára sorozatot: két éven át összesen 24 kötetben adja közre azokat az irodalmi remekműveket, amelyek hozzásegítik a fiatalokat a társadalmi fejlődés folyamatainak, forradalmi változásainak jobb megismeréséhez, megértéséhez. A sorozat klasszikusok műveivel és nagy sikerű kortárs irodalmi alkotásokkal mutatja be a társadalmi fejlődés sorsfordulóit, kiemelkedő szakaszait, a rabszolgatartó társadalomtól napjainkig.

A 24 kötet kiválogatásánál az a cél vezette a szerkesztőséget, hogy e művek segítségével az olvasni szerető, tájékozódni vágyó fiatalok — elsősorban pályakezdő ifjúmunkások és szakmunkástanulók — úevneveze*t alapművekhez juthassanak, ezekkel egészíthessék ki, vagy éppen alapozhassák meg házi könyvtárukat. Áz ízléses kivitelű, sorozatjel- ző emblémával ellátott könyveket a több millió forintos állami támogatás eredményeként, 11—*>4 forintos áron vásárolhatják meg a fiatalok,

A sorozat Howard Fast: „Spartacus” című művével

indult meg; ezt követi Darvas Józsei: „A törökverő”, Romain Rolland: „Colas Breugnon”, Victor Hugo: „Kilencvenhárom”, Honoré de Balzac: „Goriot apó” című regénye. „Föltámadott a tenger

__” címmel

é

rtékes válogatás jelenik meg az 1848—49-es magyar forradalom és szabadság- harc irodalmából. Még az idén napvilágot lát Émile Zola: „Germinal”, Heinrich Mann: „Az alattvaló”, Makszim Gorkij: „Az

anya”, Valentyin- Katajev: „Távolban egy fehér vitorla”, Jack London: „A vaspata”, valamint Hidas Antal : „Márton és barátai” című regénye.

A Móra Kiadó Kozmosz szerkesztősége már eddig is több alkalommal bizonyította, hogy értő válogatásokkal, sorozatokkal, következetes kiadói terv megvalósításával szolgálja az ifjúság irodalmi igényeinek kielégítését. Ez az új sorozat bizonyára nagv érdeklődést vált majd ki, melyre mindenképpen érdemesnek tűnik. Ugyanakkor jó, hasznos ügvet szolgál a nagymértékű állami t.émo»atás is, mely a Fiatalok Könyvtára sorozatot a fiatalok szémárn te- szi aláaiaafővé. ki Szen ez az elsődleges céllá.

tSzeverényi Sándor lels’étele)

Vajnai László.*

Volt nekem is...

Álmomban az éjjel volt nekem. is édesanyám és volt igazán apám is.

Kicsi gyerekkezemben

ott szorongott

egy csokor virág is.

De az álom reggelre szerte-foszlott

és ősz hajam ellenére j .

feltört bennem I

kimondhatatlan B

bánat. I

Én nem köszönthetem 3

csak álmaimban I

rég haloü Anyámat. ®

Az Amerikai Dél hű tükre

A Dél és világa izgalmas téma. Több könyvet ismerünk róla. Most csak a két végletet említve Olvasóink emlékezetébe idézzük Du Bois profé,'-szór Fekete láng című trilógiáját, illetve a másik pólusról a mi egykori középosztályunk körében oly népszerű Mitchell regényt, az Elfújta a szélt.

A valós kép teljességét azonban az 19ö0-es irodalmi Nobel-díj nyertesétől, William Faulknertől, a Dél fiától kaptuk meg. kinek az 1974-es téli könyvvásáron megjelent ifjúkori műve, a Sartoris Göncz Árpád fordításában a vásár egyik főslágere lett.

Faulknert nem kell a magyar olvasóknak bemutatni. Utat nyitottak számára már eddig megjelent könyvei. Ismerjük például a Medvéjét. Olvastuk a Megszületik augusztusban, című regényt, a Vadpáimákat, a Sírgya- lázókat. Most örömmel fogadtuk a Sartorist is, amely ismét meggyőzhet minden olvasót Faulkner atmoszférateremtő erejéről. Igen; ez nagy erőssége és ezért nem nevezhető a Hosszú forró nyár című, Ben Quick-et mennyberepítő tv-filmsorozat sem kimondottan Faulkner elleni merényletnek. Tudjuk, hogy ez a sorozat nem egy meghatározott Faulkner-mű filmváltozata, hanem Faulknertől kölcsönzött motívumokra épült. Érezhető volt a film nézése közben a forró, fojtott déli légkör és találkozhattunk a szertelen, megszállottságig makacs férfiakkal, a déli temperamentum hordozóival — ez tagadhatatlan érdem. Más kérdés azonban, s ezt ne feledjük, hogy az ítélkező Faulkner teljesen hiányzott a képernyőről. Így joggal maradt hiányérzetünk, mert Faulkner két arccal fordul olvasói felé. Egyik romantikus, a másik realista. A romantikus Faulkner egyfajta. nosztalgiával tekint a nagy fehér udvarházak által szimbolizált régi, ültetvényes Délre; a végleg letűnt múltra. A realista felmutatja ugyanennek a kornak nyilvánvaló bűneit, sőt felvázolja a mai napig _ „hagyományosan” reakciós Dél mellett Észak igazi társadalmi térképét is. Mondhatnék: viszonylag rokonítható ez az írói magatartás a balzaci realizmussal, kinél Engels megállapítása szerint úgy diadalmaskodott a realizmus, hogy a legitimista Balzac tárta fel az arisztokratizmus minden elítélendő vonását. így festi meg Faulkner is a Dél hanyatlását, de már nem egy Istenek alkonya hangulatában, számos színt használ, bonyolult összetételű képeket villant fel, de ezek összességéből kitűnik; ő, az amerikai Dél született gyermeke is látja: Amerika fénykora a Függetlenségi Nyilatkozat kibocsátásának időszaka volt. Látja azt is. hogy Észak nem győzhetett volna a zászlai alatt harcoló négerek nélkül és mégis a mozgósító, szép jelszavak csak a harcok idején voltak érvényben. Azóta már két világháború múlt el. A néger katonák mindig arra a to- borzó szólamra harcoltak, hogy „most vagy soha” elnyerik polgárjogukat; s a valóságban a száz év előtti Dél szelleme máig töretlen.

Faulkner mindezt látta s a maga egyéni módján ábrázolta is. A stílusa teljesen sajátja; faulkneri. Elődjeit Gide, Dosztojevszkij területein kell keresnünk, de inkább csak az írói alapállás rokon. az előadásmód csak az övé. Kortársai, honfitársai között is egyedül látjuk. Nem élt az irodalmi közéletben. Köztudott, hogy nem ismerte az amerikai írókat, még Steinbecket, Millert sem olvasta, Saroyannak épp. hogy a nevét tudta. Öt Amerikában az amerikaiak érdekelték, akiktől kicsit félt, s akik miatt ilyeneket irt le: „Már közel az a nap, amikor megszűnik nálunk az irodalom”, vagy ezt: „Evésből, meg egy kis whiskyből áll az élet. Másra nem emlékszem.” Alig talál kiutat, s ha igen, azt az egész emberiségre vonatkozó nagy távlatokban véli látni, tehát nagyon-nagyon mesz- sze. Ezért írja róla Taxner Ernő: „A marxista kritikának el kell marasztalnia Faulknert homályos idealizmusáért, nem tagadhatja azonban azt a nagy művészi értéket, ahogyan az USA napjainkban legégetőbb problémáit felveti.”

Az a Faulkner, aki a Sartorist írta, még nem lát ennyit. Még csak 32 éves. Három könyv van már mögötte, de ez az igazi indítás. Hogyan jutott el e művéig? Mit mond az életrajz?

1897-ben született Falkner néven. Ö ad magának később egy „u”-t, s így lesz Faulknerré. Jellegzetes déli családban lát napvilágot. Dédapja jelentős szerepet játszott megyéje politikai, gazdasági életében. A sokszínű családi hagyomány a faulkneri életmű egészére rányomja bényegét, annak ellenére, hogy már ő nem ismerte a gazdagságot. 1902-ben a család Oxfordba költözött. Ez a város lesz műveinek állandó színtere, Jefferson néven. Itt játszódik a Sartoris is.

Ez a könyv 1929-ben jelent meg, 1918-ban játszódik. Itt már Faulkner önálló, öntörvényű alkotó. Előző kötetei fölött Sherwood Anderson, neves amerikai regényíró és novellista bábáskodott. Az első világháború utáni időszak Amerikáját vetíti elénk a regény. A háború tiszta frontjai között könnyen tájékozódó férfiak keresik és alig találják meg helyüket az úgynevezett „fuvolázó békekorban”. Az asszonyok biztosan állnak a lábukon. Fix pontot adnak a szertelen férfiak világában. ök a változatlant, a biztonságot jelentik.

E mű önéletrajzi fogantatású családregény. A szereplőket Faulkner ősei köréből és saját magáról mintázta meg. Saját vallomása szerint: „Á hazai föld talpalatnyi határa méltó arra, hogy írjak róla és nem élhetek elég soká ahhoz, hogv ezt a témát kimerítsem.”

A könyv borítóján ezt olvashatjuk: „A Sartoris-ban együtt van a faulkneri univerzum minden későbbi motívuma, jóformán minden későbbi szereplője is. Az olvasó, ha megismerni kívánja ezt az „Újvilágot” — a huszadik század talán legnagyobb regényírói életművét — a felfedezések valóságos aranybányáját lelheti benne.”

így igaz ez. A könyv méltó nyitány annak a Faul- knemek elindulásához, aki 1962 iűliusában. 65 éves korában bekövetkezett haláláig külön világot éoített alakjaiból önmagának és az emberiségnek és akinek Abody Béla szellemes mondása szerint mégis kevés köze van az irodalomhoz.

„CsuDán” annyi: hogy remekműveket írt. ÍF’u-óoa. 284. oldal.) Szabad Olga