Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-14 / 63. szám
Mit mond a háromszög ? Szakemberek, vásárlók az új mérettáblázatról Tíz nap a Szovjetunióban Cd, «»ff Épül a 16 emeletes szövetkezeti ház Fotó.- Palovits Gyuláné hozott a szállodánkba. Ki sem Március 1-től új méretválaszték szerint árusítják a felsőruházati konfekciótermékeket a szaküzletekben, ^ áruházakban. Mi ennek a lényege? Hogyan vélekednek róla a kereskedelmi szakemberek és a vásárlók? Delük és számok A készruhák most megszűnt méretjelölése 30 évig volt érvényben, amely elavulttá, korszerűtlenné vált Kolozsi Gyula, a megyei tanács kereskedelmi osztályának l helyettes vezetője erről így vélekedik: — Valóban így van. Egyrészt igazodni kellett a nemzetközi méretjelölési rendszerhez, másrészt az idők folyamán a különböző korosztályok testalkata lényegesen megváltozott. A fiatalok nyúlánkabbak, - a felnőttek pedig súlyosabbak lettek. — Mit jelentenek a háromszögben elhelyezett betűk és számok? — Ezek a testméret legjellemzőbb adatai: a testmagasságot, a mellkerületet, a lányoknál és a nőknél a csípő-, illetve fiúknál és a férfiaknál a derékbőséget jelzik centiméterben. A férfiaknál négy: N = normáf, T = telt, E = erős, és V = vékony; a nőknél három: normál, telt és vékony típust különböztetünk meg. — Békés megyében évente egvmilliárd 300 millió forint értékű ruházati cikket adnak el, amelyből a felsőruházat részesedése több mint 320 milliót tesz ki. Nem okozott-e gondot az átállás? — A tanfolyamokat előre megszerveztük. Az Univerzál, a Centrum Áruházak, az ÁFÉSZ- ek, a DÉLTEX nagyker. vállalat 220 szakembere kilenc előadás kelletében sajátították el a tudnivalókat. Általában minden szaküzlet felkészülten várta a március 1-i rajtot. Bővült a választék Békéscsabán a Centrum Áruházban az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk Szabó Ferenccel, a konfekció osztály vezetőjével. — Aruházunk a férfiöltönyöket tavaly július 1-től, a többi felsőruházati konfekció- terméket ez év január elsejétől az új szabványok alapján árusítja. A meglevő árukat pedig az új méretezéseknek megfelelően átszámoztuk s így hozi zuk forgalomba. Nagy munkát igényelt, de megérte, hiszen a régi mérettáblázat már tarthatatlan volt. A Május 1. vagy a VOR és a szövetkezetek azonos számozású termékei bizony sokszor eltértek egymástól. — Nem okoz zavart ez a rengeteg szám? — Tényleg soknak tűnik a méret, hiszen a régi 126 helyett most 136 van, de ezzei a választék is bővül. Többen kapnak magukra való öltönyt, kabátot, kosztümöt, mint régebben. Méretben pillanatnyilag 70 százalékban ki tudjuk elégíteni a vevők igényeit. Ismerjük meg méreteinket Tehát ha azt akarjuk, hogy ne kelljen minden felsőruházati holmit utólag szabóhoz vinni, igazítani, ajánlatps megismerni saját méreteinket. Kardos Márta eladó tényekkel erősíti meg mindezt; — Sok vevő nem ismeri a testméreteit, s idegenkednek a méricskél éstől. Nekünk nagy segítséget jelent, ha a régi méretszámot tudják, így a táblázatból kikeressük a megfelelő nagyságú ruhát. Persze, van olyan ember is, aki megmondja": nem akar vásárolni, csupán meg szeretne „mérettetni”. Egyébként minden vevőnek cédulát nyújtunk át, .amelyre ráírjuk az illető magasságát, mellkerületét, derék-, illetve csípőbőségét, és a blokkon is közöljük ugyanezeket az adatokat. Mi a véleménye mindezekről Bacsai Pálnénak, aki férjével Újkígyósról jött a megyeszékhelyre vásárolni ? — Nagyon praktikus dolognak tartom az új mérettábláza- tot, bár egy kicsit csalódtam benne — mondja a fiatalasz- szony. — Pontosan tudom a méreteimet, mégis' az Univerzál szaküzletében felpróbált jersey tavaszi kabát lötyögött rajtam. Itt a Centrumban aztán vettünk egy tavaszi kabátot, ami jónak bizonvult. Talán a méretek beazonosításával lehet a baj. *** Áz új mérettáblázat bevezetésére nagy szükség volt. A gyakorlati megvalósítás, ha döc- cenókkel is, de megindult. Reméljük: a felsőkonfekciót rövidesen követi majd a többi ruházati • termék és a cipők egységes mérets^ámozása. Seres Sándor Szovjef emberek Az oroszországi föderáció külügyminisztere F. J. Tyitov úgy fogalmazott, hogy a X. ötéves terv a minőség és hatékonyság növelésének terve lesz es ez volt az azóta megtartott XXV. pártkongresszus belpolitikára, a szovjet gazdasági épi- tőmunka továbbfejlesztésére vonatkozó fő mondanivalója. A szovjet emberek óriási eredmények megalkotói és mégis, az elmaradott népek iránti segíteni akarás, a szolidaritás, az internacionalista kötelezettségvállalás tudatából, rendkívül szerényen élnek. Egységesen vállalják azokat a terheket, melyeket Afrika, Ázsia, Latin- Amerika országainak segítségére kell fordítaniuk, hogy ellensúlyozzák az imperialisták korlátlan gazdasági behatolását ezekbe az alig felszabadult országokba. Ez a kommunista öntudatból fakadó példás magatartás nagy tiszteletet vált ki a szovjet emberek iránt szerte a világon és ennek adtak hangot a lestvérpúrtok vezetőinek felszólalásai a XXV. kongresz- szus alkalmával. Az ásványi kincsekben, nemesfémekben, drágakövekben, energiahordozókban mérhetetlenül gazdag Szovjetunió, amelynek ipara és mezőgazdasága élenjáró a világon, a fentiek figyelmen kívül hagyásával a világ legmagasabb életszínvonalát tudná biztosítani a szovjet népnek. Ezt tudni kell. — Mi nem öltözködünk úgy, olyan divatosan mint ti — mondják a szovjet emberek —, mert akkor kevesebbet tudnánk adni az ENSZ szerveinek az elmaradott országok segítésére. Buszunk vezetőjével, Jegoro- vics Alekszander Gorcskovval beszélgettem erről, tolmács segítségével. — Nézd — mondta. — Én ilyen cipőben járok. Nem szép, de elnyűhetetlen. Már három éve talpalni sem kell. A tied szebb, divatosabb. Ha jön magyar cipő vagy kötöttáru hozzánk, láthatod a hosszú sorokat az üzletek előtt... Ezeket a divatosabb, választékosabb cikkek iránti igényeink kielégítését megoldja majd a X. ötéves terv. Addig meg küldjétek minél több cipőt, kötöttárut hozzánk, mi olajat, vasat, meg ami kell, ' adunk érte ... Ügy mondta mindezeket, mint egy miniszter. Valóban láttunk hosszú sorokat az üzletek előtt. De micsoda üzletek előtt? Voltunk olyanokban, hogy el lehetett bennük tévedni (sokan el is tévedtek) és a gombostűtől a satupadig mindent meg lehetett találni benne. És láttuk azt is, hogy miben van óriási választék és olcsóság áruházaikban. A műszaki cikkek, a tartós fogyasztási cikkek, háztartási gépek stb. szinte fillérekO be kerülnek. Ezekben a világ- ranglista élén áll a Szovjetunió, sok más mellett. Átszámítva például 900 forintba kerül egy villanyvarrógép; 2200 forintba egy minitele vízió: 600 forintba egy nálunk 1500 forintos fényképezőgép; 150 forintba egy gőzfújó villany vasaló; 60 forintba egy satupad, és sorolhatnánk tovább. Az élelmiszer- cikkek ára körülbelül annyi mint nálunk. A szesz és más élvezeti cikk drágább. Tíz nap alatt nem láttunk részeg embert a Szovjetunióban. Kocsmák nincsenek, sem Moszkvában, sem Leningrádban. Palackozott italokat a boltban lehet kapni. Életkörülményeikhez tartozik, hogy a lakbér a hasznos helyiségek után négyzetméterenként 12 kopejka. Tehát egy 52 négyzetméternyi kétszobás, konyhás összkomfortos lakás bére havi 62 forint 50 fillér. A tévé, rádió után nem kell semmit sem fizetni. A telefon havi díja egységesen 2,5 rubel. A villamosjegy 3 kopek, az autóbusz 4, a metró 5. A taxi kilométerenként 10 kopek, a benzin literje oktánszám szerint 5—11 kopek. Az átlagkereset 146 rubel és 1980-ig 170-re tervezik. Csoportjaink üzemlátogatásokon vettek részt. Többek között voltunk egy 16 emeletes szövetkezeti ház építkezésén és csak csodálkoztunk a látottakon, hallottakon. A környéken semmiféle anyagtárolás nem volt. Ahogy érkeztek az előregyártott panelek, a daruk úgy emelték be azokat a helyükre. Negyvenhetén dolgoztak itt; és 4—5 szobás lakásokat, összkomfortost, két fürdőszobásat, két erkélyest építettek. E toronyházat 8 hónap alatt adják át teljesen kész állapotban a lakóknak. A négyszobás lakás ára 11 ezer rubel, melynek 40 százalékát kell előre befizetni. Az építő- brigád havi átlagkeresete 280 rubel/ (15.30 forint egy rubel, nálunk beváltva.) Érthető, hogy a IX. ötéves terv ideje alatt hogyan épült 56 millió lakás a Szovjetunióban. Az emberekről. Az útot) hazafelé béke- és barátságvonatunk sok utasával beszélgettem: ki mit látott, s mi a véleménye a látottakról. Hadd írjam ide néhányukét és bocsánatot kérek azoktól, akik már nem fértek útinaplómban: i — Vári Irin, FüzeSgyarmat- ról: — Csodálatos élmény volt mindvégig az út. Sokat hallottam már apámtól, meg a szövetkezetben otthon a Szovjetunióról, de amit láttam, az mindennél többet mond. Ilyen kedves, aranyos, segítőkész emberek talán sehol máshol nincsenek. Eltévedtem Moszkvában, mikor a metróból feljöttünk. Valaki látta tanácstalanságomat, taxit hívott és elengedte fizetni a taxit. — Kovács Imre, ugyancsak Füzesgyarmatról: — Én is eltévedtem. Odamentem a -rendőrhöz, de csak mutogatni tudtam a szállodai cédulát. A rendőr autót hívott, rendőrségi autót, s a bennetilők cigarettával is kínáltak és mondták „No, nyicsevo” és elhoztak a szállodába. — Kovács Ferenc ugyanebből a csoportból: — A Tretyakov Képtárban télikabátunkat a ruhatárba tettük. Az enyémnek nem volt akasztója. A néni mosolygósán csóválta a fejét, és a pult alá tette a kabátomat. Kijövet a számomat a néni kézbevéve a fogasok közé ment, de én szóltam: nem ott van a kabát, hanem a pult alatt. Megint csak mosolygott, s a fogasról levéve átnyújtotta a kabátomat. Fölvarrta rá az akasztót. Palovits Gyuláné:— Ismerőseim, akikkel eszperantóul levelezek 630 km-t repültek, hogy találkozhassunk. Két napig tartózkodtak emiatt Leningrádban... — Nagy József, Újkígyósról: — Nem kellett szólni sem, hogy megértsenek. A bárátok szó nélkül is megértik egymást. A GUM-ban (áruház, de 14 kilométert lehet gyalogolni benne) valaki karonfogott és elvezetett oda, ahol az általam mutogatott árukat meg lehetett vásárolni. Mondta, járt már nálunk Budapesten és a megyénkben is, szép emlékei vannak rólunk. — Tóth Jánosné, Lökösházá- ról: — Növénytermesztő vagyok a tsz-ben. Először voltam távol hazánktól. Felejthetetlen, amit láttam. — Azok a hatalmas épületeket, az a mesébe illő gazdagság, amit any- nyira óvnak. És az a tisztaság mindenütt! Szemét, még cigarettacsikk sincs az utcákon. És azok a kedves és nagyon egyszerű, és derűs emberek ... — Balogh Sándomé, Dobozról: — Hárman voltunk fejkendős asszonyok. Én is a tsz- ből jöttem jutalomként. El sem tudtam képzelni, amit most a magam szemével láttam. De ami a legjobban tetszett, hogy nincs különbség igazgató és munkás, vezető és beosztott között. Sem ruházatban, sem viselkedésben. Több jó, mint amit én itt láttam, nem is kell egy embernek. — Berták Imre, Gyuláról: — A szovjet ember fegyelmezettsége, rendszeretete az a végtelenül magabiztos nyugalom, és ugyanakkor dinamika mindenben akár a sorbanállásról, az utcai, a közúti közlekedésről beszélek, akár a munkájukról, azt hiszem egyik fő forrása eredményeiknek. Emberi nagyságuk csodálatra méltó és olyan szívük van, amelybe mindenki belefér... Végül álljon itt idézet abból, amit mindannyiunk nevében dr. Vágd József mondott a külügyminisztériumban : — Itt-tartózkodásunk alatt megnéztük Moszkva, Leningrád nevezetességeit. A látottak nyomán megelevenedett előttünk a szovjet nép hősi harcának történelme. Megismerkedtünk szovjet emberekkel, akiknek arcáról rendíthetetlen bizalom sugárzik a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet kormány iránt. Nagy élmény számunkra az az óriási fejlődés melyet a Szovjetunió a kommunizmus építésében már eddig elért. Látogatásunk tovább erősítette bennüqk a Szovjetunió iránti bizalmat, igaz baráti szeretetet. Fokozta hálánkat azért a gigászi áldozatokat követelő harcért, amelynek nyomán a fasizmus leverésével szabad lett hazánk is. Szívből kívánjuk, hogy a szovjet nép pártjának vezetésével további sikereket érjen el a XXV. kongresszus által meghatározott úton. Varga Dezső (Vége)
