Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

A Magyar a Szovjetunió

A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága Kádár János elvtárs előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség jelentését és jóváhagyta tevékenységét.

A Magyar Szocialista Munkáspárt az SZKP XXV. kongresszusát mind a Szovjetunióban folyó kommunista építőmunka, mind a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzetközi helyzet alakulása, a békéért vívott harc szempontjából történelmi jelentőségű eseménynek tekinti. A proletár internacionalizmus szellemétől áthatott kongresszus marxista—leninista elemzését adta a Szovjetunió fejlődésének, meghatározta a szovjet kommunisták, az egész szovjet nép nagyszabású feladatait a kommunizmus építésében, tudományosan értékelte a nemzetközi helyzetet, és programot adott. Az SZKP XXV. kongresszusa a kommunista építőmunka gyakorlati tapasztalatainak elméleti általánosításával alkotó módon továbbfejlesztette korunk élen járó elméletét, a marxizmus—Teninizmust, s ezzel új eszmei fegyverekkel gyarapította a nemzetközi kommu- j nista mozgalmat.

A kongresszus kifejezte a' párt szilárd elvi, politikai, cselekvési egységét, az SZKP vezetésének és tagságának egységét, a párt és a szovjet nép összetör- rottságát, a szovjet ország valamennyi nemzetiségének testvéri összetartozását, közös akaratát a kommunista társadalom programjának megvalósítására. A kongresszus meggyőző módon bizonyította a Szovjetunió társadalmi rendjének szilárdságát, ! ami egyben a szocializmus, a haladás, a béke ügvének biztos I támasza az egész világon.

Az SZKP XXV. kongresszusa a kommunizmus építőinek kongresszusa. A Magyar Szocialista Munkáspárt nagyra értékeli, hogy a szovjet nép — élén a Szovjetunió Kommunista Pártjával, annak lenini Központi Bizottságával, a nemzetközi munkásmozgalom kipróbált harcosával, I.eonyid Iljics Br^zsnyev elvtárssal — megvalósította a XXIV.. kongresszus irányvonalát az élet minden területén. A XXV. kongresszus kidolgozott program a kommunista építőmunka folytatásának reális, rpegalapozott, lelkesítő programja. A X. öléves terv lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió további nagy lépéseket tegyen a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésének. a kommunizmus építésének útján. A párt megkülönböztetett figyelmet fordít a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztésére, a nép életszínvonalának, jólétének további emelésére, a szovjet emberek kulturált életfeltételeinek tökéletesí- tésére. Az SZKP céltudatosan dolgozik a szovjet társadalom továbbfejlesztésén, amely a valódi szabadság, az igazi demokrácia társadalma. A kongresszus fényes bizonyítéka volt annak, hogy a mai szovjet nemzedék, pártja vezetésével, teljes egységben rendületlenül halad előre a Lenin által kijelölt úton. Nincs olyan erő a világon, amely képes volna feltartóztatni a

Szovjetunió, a szocializmus. a kommunizmus előrehaladását.

A magyar kommunisták a

szocialista és a kapitalista társadalmi rendszer versenyében iryndig kiemelkedő fontosságot tulajdonítottak a Szovjetunióban folyó kommunista építőmunkának. A mi harcunkat is segítik a Szovjetunió hatalmas eredményei. tapasztalatai. A mi történelmi utunk 's világosan megmutatta, hogy csak abban az esetben lehetséges’ a szocializmus eredményes építése, ha a forradalmi folyamatot vezető pért egyaránt figyelembe vészi a

Szocialista Munkáspárt állásfoglalása Kommunista Pártja XXV. kongresszosárál

Továbbra is áttekinthetetlen a helyzet Libanonban

gadtatást. amelyben küldöttségünk a Szovjetunióban részesült, s amelyben ismételten kifejeződött a szovjet nép testvéri barátsága a magyar nép iránt. Ügy ítéli meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének részvétele a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusán eredményesen szolgálta az MSZMP és az SZKP egyre erősödő testvéri együttműködését, a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátságát.

A magyar közvélemény a kongresszus napjaiban élénk érdeklődéssel fordult a szovjet főváros felé. A megkülönböztetett figyelem jele volt, hogy a napilapokat lényegesen nagyobb példányszámban vásárolták, és milliók nézték, hallgatták a televízió és a rádió beszámolóit. Á dolgozók nemcsak figyelmükkel, hanem tetteikkel is kifejezték, mily nagy jelentőséget tulajdonítanak a szovjet kommunisták legfelsőbb szintű tanácskozásának. Ennek bizonysága, hogy a Csepel Vas- és Fémművekben és más üzemekben értékes munkafelajánlásokat tettek, ünnepi műszakokat tartottak és teljesítettek a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának tiszteletére. Számos gyár és intézmény dolgozói testvéri üdvözletüket küldték és jókívánságaikat fejezték ki a kongresszushoz és az ott jelen levő magyar delegációkhoz küldött távirataikban. Mindez ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar nép saját ügyének is tekinti a szovjet testvérpártnak, a szovjet népnek a kommunista társadalom felépítéséért tett erőfeszítéseit.

A Szovjetunió kommunista Pártjának XXV. kongresszusa a forradalmi fejlődés. az épitö- munka gazdag tapasztalatait nyújtotta valamennyi kommunista pártnak, köztük a Magyar Szocialista Munkáspártnak is. Pártunk elvégzi az SZKP XXV. , kongresszusa tapasztalatának 1 elemzését, meggyőződésünk, hogy

megvalósulnak mindazok a közös eszméken alapuló célok, amelyeket az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kongresszusának határozatai egyaránt megfogalmaznak. Együttműködésünkét erősítve, egységben és szoros szövetségben a jövőben is együtt haladunk a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a nagy szovjet néppel közös történelmi utunkon.

Pártunk, a szocializmust építő magyar nép forrón üdvözli az SZKP XXV. kongresszusának történelmi határozatait, teljes erejével támogatja a Szovjetunió békepolítikáját, és azt kívánja, hogy a szovjet nép a nagy áldozatokkal kivívott, megérdemelt békében élhessen, és eredményesen folytassa az emberiség új hajnalát jelző kommunista társadalom építését.

Budapest, 1976. március 12.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága _________________________>--------B

ejrut

Libanonban továbbra is áttekinthetetlen a helyzet.

A Reuter tudósítása szerint a rádió szombaton reggel közvetítette Aziz Ahdab tábornok, „ideiglenes katonai kormányzó’’ 9. számú közleményét. E szerint Frangié köztársasági elnököt „lemondottalak tekintik, mert nem volt hajlandó kedvezően válaszolni a reformmozgalom felhívására, semmibevette a nép kívánságait és a legmagasabb nemzeti érdeket”. A közlemény egyidejűleg hozzáteszi, hogy ,.a reformmozgalmat támogató tömegek az új elnök megválasztása érdekében a parlament összehívására számítanak”.

Az AFP francia hírügynökség ismertette azt az üzenetet, amelyet a Radio-Liban útján Hanna Szaid tábornok, a libanoni hadsereg főparancsnoka pénteken a késő esti órákban intézett a hadsereghez. Felszólított minden egyes katonát, legyen szolidáris bajtársaival.

Törvényerőre emelkedtek a lengyel — nyugatnémet megállapodások

Varsó

A lengyel—nyugatnémet kapcsolatok normalizálása fontos szakaszának betetőzéseként értékeli a PAP lengyej hírügynökség a két ország közti megállapodásoknak a Bundesrat által történt ratifikálását. A CDU CSU | ellenzéknek, amely makacsul el- i lenezte a ratifikálást, végül meg j kellett változtatnia állásfoglalá- ! sát. és kénvtelen volt tudomásul j venni az NSZK bel- és külpolitikai helyzetének realitásait — mutat rá a PAP. A lengyel—nyu- | gatnémet megállapodások ratifi- [ kálása kétségtelenül a béke és ! az enyhülés biztosítására törek- 'I

...........................................I....................

v

ő következetes lengyel külpolitika, továbbá a ' nyugatnémet kormánykoalíció — személy szerint Schmidt és Genscher — sikere.

Bonn

Oldalakat töltenek meg a szombati nyugatnémet lapokban a Bundesrat előző napi ratifikációs vitájáról és szavazásról szóló jelentések.

Valamennyi lap elégedetten üdvözli, hogy végre törvényerőre emelkedtek a legyei—nyugatnémet megállapodások és már csak a ratifikációs okmányok kicserélése hiányzik.

Európa és Magyarország márciusa 1848-ban

szocializmus építésének nemzetközi érvényű, fő törvényszerűségeit és a nemzeti sajátosságokat.

Az SZKP XXV. kongresszusa a béke kongresszusa. A kongresszus a nemzetközi helyzetet a körülmények reális számbavételével elemezte. A Magyar Szocialista Munkáspárt azt tartja, hogy az SZKP XXIV. kongresz- szusa békeprogramjának végrehajtása, • Szovjetunió, a szocialista országok fejlődése, egyeztetett külpolitikája, az összes haladó és békeszerető erőkkel megvalósult mind szorosabb szövetsége utat nyitott a hidegháborútól az enyhülés, a különböző *ársadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése felé. Nagy jelentőségű, hogy az SZKP külpolitikája töretlenül folytatódik: a XXV. kongresszus által megfogalmazott külpolitikai célok a békeprogram folytatását, továbbfejlesztését jelentik. Ez a program joggal találkozik a békeszerető, reálisan gondolkodó emberek egyetértésével, támogatásával. A Szovjetunió ereje, eltökéltsége, az emberiség sorsáért érzett felelőssége, áldozatvállalása a jövőben is szilárd biztosítéka annak, hogy a békéért és a nemzetközi együttműködésért folytatott további harc programja is megvalósul.

Az SZKP XXV. kongresszusa a nemzetközi szolidaritás kongresszusa. A kongresszus a több mint 15 millió szovjet kommunista, az egész szovjet nép -nevében kifejezte szolidaritását a szocializmusért, a haladásért, a demokráciáért, a nemzetek szabadságáért világszerte harcoló erőkkel. Megerősítetté, hogy a szocializmus és a haladás ügye elválaszthatatlan a Szovjetunió fejlődésétől, az SZKP következetes, internacionalista politikájától. A kongresszuson minden eddiginél nagyobb számban vettek részt azok az erők, amelyek napjainkban a szocializmusért, a társadalmi haladásért, a néoek szabadságáért, a nemzeti függetlenségért, a neokolonializmus ellen harcot folytatnak. Ez demonstrálta korunk három fő forradalmi erejének, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalmak harcának szoros kapcsolatát, az antiimperialista egység növekvő erejét a nemzetközi küzdőtéren.

A nemzetközi kommunista mozgalom felfelé ívelő szakaszában, amikor a kommunista pártok önállóan dolgozzák ki politikájukat, az SZKP XXV. kongresszusa hitet tett a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom egysége mellett. Pártunk az SZKP-val és más testvérpártokkal egvütt mindent megtesz az egység erősítésére, s elítéli az egységet aláásó nézeteket, a nemzeti korlátoltságot, a Ihurzsoá nacionalizmust, a szov- .ietellerességet, a szakadár törekvéseket, s mindezek legdur- _ vább megnyilvánulását, a í maoizmust.. Az MSZMP a nem- : zetközi kommunista és munkás- • mozgalom egységét szem előtt ; tartva, mindenkor támogatta és ; támogatja a testvérnártok ta- í nácskozásait, kétoldalú, regioná- ] lis és világtalálkozóit.

A magyar pártküldöttség tag- : jai szovjetunióbeli tartózkodá- : suk során látogatást tettek a 5 Grúz Szovjet Szocialista Köztár- : saságban, a Szovjetunió Tudó- : mányos Akadémiáján, az SZKP : Központi Bizottságának Társa- : dalomtudományi Akadémiáján, í találkoztak a munkások, kolhoz- ! parasztok, értelmiségiek képvi- j selöivel. Ezeken a találkozáso- [ kon ismét bebizonyosodott, mi- ! l.yen mélyek a gyökerei a ma- ! gyár—szovjet barátságnak, mi- ■ lyen szilárd a magyar és a szov- j jet kommunisták, a két nép ■ testvéri kapcsolata. Pártunk ■ nagyra értékeli azt a meleg fo- !

1848 forradalmi hulláma Párizsból kapta az első lökést: 1848. február 23-án a párizsi nép elsöpörte a királyságot, kikiáltotta a köztársaságot és a demokratikus változtatások egész sorát hirdette meg. A forradalom hírére először a délnémet területeken kezdődtek megmozdulások, majd rövidesen kibontakozott a népek tavasza: március 13-án Bécsben, 15-én Pest-Budán, 18-án Berlinben, Milánóban és Velencében tört ki a forradalom.

A várva várt, sokak által csak lehetségesnek tartott, a hatalom által pedig rettegett forradalom azonban eltérő változásokat ígért Európa népeinek. Hiszen Nyugat-Euróna országai a polgári átalakulást már maguk mögött tudhatták, s az ipari forradalom áldásait élvezte a polgárság, amikor. Magyarországon még faekével szántottak a robotoló jobbágyok, s asz- szonyaik maguk szőtték ruháikat. Nvugat-Európában az új forradalom konzervatív, a nagypolgárság és a hajdani feudális osztályok szövetségére alapozott politikai rendszereket sodort el, s bár ennek a változásnak a fontossága, előrevivő szerepe is tagadhatatlan, mégis sokszorosan felülmúlja ezt az 1848-as fordulat kelet-európai jelentősége.A forradalom itt korszakos változást hozott, mert a feudalizmus válsága már évtizedek óta elmélyült, mert a robotmunkára alapozott, fejletlen és fejlődésképtelen agrár- gazdaság csődbe jutott, s mert e csőd még a birtokosokat is arra indította, hogy reformokat szorgalmazzanak.

Nehezítette a kelet-európai kibontakozást, a polgári átalakulást, hogy a feudalizmus bomlása idején nem önálló nemzeti államok éltek e térségben, hanem a középkorból ittmaradt, nagy, soknemzetiségű birodalmak: az orosz cári, az osztrák császári, és a török szultáni birodalom. A polgári átalakulás híveinek tehát az államhatalom meghódításával egyidejűleg napirendre kellett tűzniük az önálló nemzetállam megteremtését is. Minderre azonban — a belső erők fejletlensége miatt — külső segítség nélkül, csak a legmerészebb álmaikban gondolhattak a nemzeti mozgalmak vezetői.

Különös élességgel vetődtek fel ezek a kérdések Közép- Kelet-Európában a tizenkilencedik század közepén. Az itt terpeszkedő Habsburg-biroda- lom a társadalmi és nemzeti ellentétek valóságos gyűjtőmedencéje volt Szlovákok, olaszok, magyarok/ németek, románok éltek egymás mellett, merőben különböző társadalmi és jogi viszonyok között, s érdekeik megvalósítását keresve már évek óta egyik válságból a másikba kergették a birodalmat. amelynek belső rendfenntartására hatalmas hadsereget kellett fenntartani. A kormányzati válságot pénzügyi csőd is tetézte. Vetélkedő udvari-hivatalnoki klikkek tépték ki egymás kezéből a birodalom kor- mányrúdját, s nem meglepő, hogy az első szélfuvallatra meghátráltak a forradalmi követelések elől. Ennek a fuvallatnak, ennek a jelzésnek azonban nem az elnyomással, megfélemlítéssel sújtott Közép-Eu- rópából, hanem kívülről kellett jönnie. Ezért volt óriási jelentősége Párizs forradalmának egész Európa számáfa. Megrendítette az európai politikai egyensúlyt, s a külső bizony-? talanság lehetetlenné tette a feudális hatalmasságok számúra, hogy a belső feszítő erőkön úrrá legyenek.

Magyarországon éppen ez- idotájl ülésezett Pozsonyban a rendi országgyűlés. Kossuth, a liberális ellenzék vezetője — a párizsi forradalom első hírére — már 1848. március lián alkotmányt követelt nemcsak hazája, hanem az egész Habsburg-birodalom számára. A forradalmi mozgalmaknak volt azután döntő szerepük abban — miután Bécsben is, Pesten is a nép vette kezébe a hatalmat —, hogy javaslatait az országgyűlés és a bécsi udvar is elfogadta. Néhány hét leforgása alatt pedig az úgynevezett áprilisi törvényekben