Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-12 / 36. szám

Szülők akadémiája Bucsán PoIltiVoi szótár Politikai hatalom A politikai hatalom a politikai gyakorlat kulcsfontosságú moz­zanata. mivel a politikailag szer­vezett társadalomra vonatkozó döntések kézbentartását jelenti. Magának a politikai tevékeny­ségnek is — ahogy mondani szó. kás •— legfőbb jellemzője a ha­talom megtartása vagy megszer­zésére és befolyásolására való törekvés. A hatalom forrása a politikai­lag mozgósított gazdagság és tu­dás. Már a reformkorban úgy fogalmazták ezt meg, hogy a gaz­dagság egyszerre szülői és ikrei a hatalomnak, azaz anyagi és szellemi javak nélkül nincs ha­talom, ugyanakkor a hatalom pozíciójából magának a hatalom­nak a forrásai nagymértékben növelhetők. A gazdagság és a tu. dás azonban önmagukban és köz­vetlenül soha nem jelentenek politikai hatalmat, mert az anya­gi és szellemi javak fölött való rendelkezés csak politizáeió út­ján, vagyis politikai célok általi szervezettségben ..értékesülve'’ íelenik meg politikai hatalom­ként. A politikai hatalom, tehát mini a rendszer vagy szervezet mé­retű döntések kézbentartása, mindig társadalmi osztályok vagy rétegek érdekeit képviselő politikai közösségekben testesül meg és a közöttük kialakult vi­szonyban adott. Az állampolgárok által legin­kább a hatalom működésben.i összetevői érzékelhetők. Egyik ilyen összetevő az erőszak vagy annak nem használt, csak fenye­gető lehetősége. Másik összetevő a hatalom kezében összpontosu­ló anyagi és szellemi értékek sa­játos, a politika céljaitól függő újraelosztása — képletesen szól­va: a jutalmazás és a büntetés. A működő hatalom harmadik összetevője pedig a presztízs, amely a politikai döntések vég­rehajtása szempontjából önma­gában is egyetértési, engedel- mességi esélyt jelent. A hatal­mat tehát nemcsak félni, azzal számolni, hanem tisztelni is le­het. A hatalom oldaláról nézve pedig mindhárom, egymással összefüggő, funkcionális összete­vőt ki kell építeni, és természe­tesen az a legszilárdabb hatalmi helyzet, amelyik legkevésbé az erőszakra és leginkább a presz­tízs alapján történő elfogadott­ságra támaszkodhat. A politikai hatalom megítélé­sénél persze nemcsak az a fon­tos, hogy „mi a hatalom?”, ha­nem leginkább annak megvilá­gítása, hogy „kié a hatalom''” Azaz a mindennapi politizálás­ban mindig központi jelentőségű annak eldöntése, hogy kiknek a kezében van a hatalom, és hogy kiknek az érdekében gyakorol­ják ezt a hatalmat? A hatalmon ievők ideológiai szintű nyilatko­zatai ugyanis nem mindig ren­delkeznek a valóság fedezetével. Végezetül megemlítendő a po­litikai hatalom két fő irányult­sága : a monopolisztikus és a hegemonisztikus hatalmi törek. vés. A monopolisztikus hatalom döntési kizárólagosságra törek­szik. e'sorvasztva minden raita kívüli, befolyásoló hatalmi té­nyezőt, mint amilyen például a fasiszta hatalom. A hegemonisz­tikus hatalmi fölállás pedig ez­zel szemben döntő hatalmi fö­lényt és autonóm együttműkö­dést jelent a szövetséges politi­kai erők vonatkozáséban, de nem a szövetségesek kizárását az ér­dekek képviseletéből és a hata­lom gyakorlásából. Ezt a hatal­mi hegemóniát fejezi ki hazánk alaptörvénye is, amely alkotmá­nyos megfogalmazásban >gv szólt: „A Magyar Népköztársa­ságban a társadalom vezető osz­tálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tö­mörült parasztsággal szövetség­ben. az értelmiséggel és a társa­dalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja”. —í— Bronzkori település feltárása Száz évvel ezelőtt kezdték meg Tószegen, az Alföld ősi telepü­lésén az ország legjelentősebb bronzkori településének régé­szeti feltárását. Azóta kisebb- nagyobb ásatásokat folytattak a Tiszához közel fekvő területen. Értékes bronz-korra utaló ke- rámiáKat találtak nagy számban, s sikerült megállapítani a bronz­kori kultúra egymásra épülő te­lepüléseinek hiteles alaprajzát, jellegzetes szerkezetét. A legelső hazai bronzkori te­lepülés feltárásának centenáriu­ma alkalmából a régészek java­solják az említett település vé­detté nyilvánítását. Feldmann Józseftől, az oros- j házi Petőfi Művelődési Központ igazgatójától hallottam a szoci­alista brigádvezetők klubja lét­rejöttének előzményeiről: „Ügy kezdődött, hogy meg- hívattuk magunkat a brigádok gyűléseire, és ott propagáltuk rendezvényeinket, olvasnivalót, filmeket ajánlottunk. Ez bevált. Azután arra a gondolatra jutot­tunk, hogy a brigádvezttőkel kell rendszeresen összehívni a kultúrházba és ők majd to­vábbadják a hallottakat Ebből lett öt évvel ezelőtt a szocialis­ta brigádvezetők klubja.” Mit nyújt tulajdonképpen ez a klub tagjainak, általuk a szo­cialista brigádmozgalomnak, mennyiben viszi előbbre a munkásművelődés ügyet? Erről beszélgettünk Zimborán Gábor- néval, Bíró Dáviddal és Hegyi Ferenccel, az orosházi művelő­dési központ egyik irodájában azon a szombaton, amikor a klub ötéves évfordulójáról emlékeztek meg az intézményben. Zimbo- ránné a Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalat orosházi gyárá­ban a Kafka Margit Szocialista Brigád vezetője, Bíró Dávid, az üveggyári Darvas József Szoci­alista Brigád élén áll, Hegyi Fe­rencet pedig az orosházi Béke Tsz Petőfi Szocialista Brigádja választotta meg vezetőjéül. — Miután brigádvezető lettem, sokszor éreztem a hiányát vala­miféle segítségnek — kezdi He­gyi Ferenc. — Nem tudtuk pél­dául, hogyan is vezessük a nap­lót, milyen legyen az értékelés, minősítés. Persze, hogy kaptam az alkalmon, amikor a kultúr- háztól megérkezett a meghívó, amiben a brigádvezetőket hívták össze az alakulás előtti beszél­getésre. — Valahogy így voltunk ezzel mi is — veszi át a szót ZimboT uts]i r treat ránné. — Elsősorban kulturális vállalásaink teljesítésében, a ta­nulásban, művelődésben segít nekünk nagyon sokat a klubon keresztül a művelődési központ. De hallunk, tanulunk itt persze sok más egyebet is, a politikai, gazdasági témákról előadásokat, Hét előadásból álló TIT-soro- zatot indított a bucsai általános iskola a szülői munkaközösség aktívái számára, azzal a céllal, hogy segítse a szülőket eligazod­ni azokban a nevelési és család­jogi problémákban, melyek nap­jaink érdeklődésének középpont­jában állnak. Az első előadásra február 9-én került sor a központi iskolában, melyen a családi élet hatásait vizsgálták. Az előadás után vezetőkkel beszélgetünk és tér-' mészetesen egymás közt is sokj minden szóba kerül. — Én például nagyon sok hasznát vettem azoknak a beszá­molóknak, amelyekben „Mi így l csináljuk” címmel egy-egy ösz- szejövetelen beszámol két-három brigádvezető a saját gyakorlatá­ról, módszereiről — vélekedik Bíró Dávid. — Így vettük át mi is azt a gyakorlatot, hogy a bri­gádgyűléseket, ha csak lehet, a gyár klubjában tartjuk és nem a műhelyben. Aztán meg itt van a brigádnapló. Először azt hit­tük, az a fő, ha szép, dekoratív. Aztán rájöttünk, hogy a tartalom a lényeg. Őszintén szólva, a kö­telező programoktól húzódozik a tagság, de egyébként, ha nincs rá komoly ojr, senki sem szo­kott hiányozni egy-egy közös megmozdulásról. Igaz, először csak a Hofi-esten volt teljes a Zimborán (iáborné létszám, de most már a Munká- csy-kiállításon is mindenki ott volt, Rajki László szobrait pedig kétszer is megnéztük. — Igazán jó bevált a „Mi így csináljuk” című beszámoló-soro. zat — tér vissza az előző témá­hoz Zimboránné. — Azt hiszem, mindannyian hallunk a többiek­től valami újat, nálunk is hasz­nosíthatók Így ismertük meg például közelebbről a brigád névadója, Kafka Margit életék munkásságát, ami külön téma volt az egyik brigádgyűlésün­kön. Azután van még valami, amiről eddig nemigen esett szó: itt a klubban rendszeresen és úgymond első kézből informáló­dunk a város, sőt a megye ese­ményeiről, életéről. A hallotta­kat természetesen továbbadjuk a brigádnak, illetve kérdéseikre pontos választ tudunk adni. — Ez pedig nagyon fontos — toldja meg Hegyi Ferenc, amit Zimboránné mondott. — Itt van például a vasúti felüljáró, ami Orosházán örökzöld téma. Miért nincs, mikor lesz, és így tovább. Barta elvtárs, a tanácselnök­helyettes többek között erről is beszélt, amikor várospolitikai kérdésekről faggattuk. így aztán már választ tudunk adni a min­ket kérdezőknek. Van azután jó élénk vita alakult ki a mintegy félszáz jelenlevő között. A sorozat további hat előadá­sában az ember és a közösség viszonyáról, a babonák és a tu­domány világáról, a nők család­jogi helyzetéről, az alkohol és a dohányzás ártalmairól, a gyer­meknevelés problémáiról, vala­mint a serdülőkori szexualitás­ról esik majd szó helyi és járási előadók közreműködésével akik között pedagógusok, és a, helyi körzeti orvos is megtalMható. Sz. A. Bíró Dávid néhány olyan előadás — leg­utóbb például a munkásosztály kialakulásáról, történelmi szere­péről hallottunk — amitől, tö­mören szólva, mi leszünk oko­sabbak. Végül két vélemény arról, mi­lyen a kapcsolat a tagok között, és egyáltalán miről tud beszél­getni például egy gyári és egy tsz-belí kis közösség vezetője egymással? — Kéthetenként jövünk össze, és nem nagyon szoktunk hiá­nyozni, sőt, ha erre járunk, más­kor is be-benézünk — Zimborán- néé újra a szó. — Az sem utolsó szempont, hogy itt hozzászokunk tulajdonképpen a nyilvánosság előtti szerepléshez, a beszédhez. Egymás között fesaélyezetleneo- bül tudjuk elmondani a gondo­latainkat. bátrabban szólalunk meg. A klubélethez tartoznak a látogatások is. Sokfelé járunk, tapasztalatainkkal segítjük a megyében a többi hasonló klub megalakulását, illetve működé­sét. És hogy milyen a kapcsolat egymás között? Az így, itt ki­alakult személyes ismeretségek nagyon sokat jelentenek. Ha va­lami segítség kell, nyugodtan hívhatom valamelyik tagtársa­mat vagy a kultúrházat. Szeret­nénk egyébként úgy is tovább- bővíteni ezt az együttműködést, hogy egyik brigád ellátogat a másik munkahelyére és viszont. Tervezzük például, hogy kime­gyünk a' Béke Tsz-be és az Üj Élet Tsz tésztaüzemébe. — Mindszekután, gondolom felesleges bizonygatni, hogy sok mindenről tudunk egymással be­szélni, sok-sok közös témánk van, függetlenül attól, hogy mi a szakmánk, hol a munkahe­lyünk — fejezi be a választ Bíró Dávid. Igaza van. És talán nem is az a leglényegesebb, hogy miről tudnak beszélni — a téma oly­annyira változó —, hanem az. hogy közös a céljuk és egy nyel. ven beszélnek. Tóth Ibolya Az új ötéves terv a hadseregben Hogyan tükröződnek az új ötéves terv célkitűzései a had­seregben? Mely területeken és miként járulhat hozzá a nép­hadsereg az országos célkitű­zések megvalósitásához ? Ter­mészetesen mindenekelőtt úgy, hogy teljesíti alaprendeltetését: szoros fegyverbarátságban a Varsói Szerződés testvéri had­seregeivel, oltalmazza a zavar­talan szocialista építő munká­hoz szükséges békét, biztonsá­got. A tervfeladatok más vonat­kozásban is tükröződnek a néphadseregben, Amint arra Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter az új esztendő alkalmából a hadse­reg magas beosztású parancs­nokai előtt elmondott beszé­dében rámutatott, az új ötéves tervidőszakban a néphadsereg­ben minden szinten hatékonyab­bá kell tenni a meglevő erők, eszközök felhasználását, növel­ni kell a mindennapos munká­ban kifejtett erőfeszítések eredményességéi.. Az új terv­időszakban folytatódik néphad­seregünk minőségi fejlesztése, növekszik harci képessége, szi­lárdul harckészültsége. Az 1976- os év konkrét feladatai a had­seregben az eddigiekhez ké­pest összetettebbek. A honvé­delmi miniszter hangsúlyozta a belső tartalékok feltárásának és hasznosításának szükségességét, és azokat a tényleges lehetősé­geket, amelyekben a hadsereg vezetése messzemenően tá­maszkodik a parancsnokok, a politikai szervek egyetértésére, cselekvő támogatására, kezde­ményezésére. Miközben töretlenül folyta­tódik a csapategységek, törzsek felkészítése szolgálati feladataik megoldására, néphadseregünk részt vesz a népgazdaság ha­gyományos megsegítésében, a szocialista építő munkában. A honvédelmi miniszter arra is rámutatott, hogy az új terv­időszakban a parancsnokoknak és a törzseknek egyszerre még több feladatot kell még maga­sabb szinten tervezni, szervezni, végrehajtását irányítani, kéz­ben tartani. Mindezt ügy, hogy össztevékenységük eredménye­ként még magasabb fokra emel­kedjék a magyar néphadsereg­ben a rend, a fegyelem, a szer­vezettség, s a hadsereg egész munkáját áthassa a párt XI. kongresszusának, a Központi Bizottság múlt év novemberi ülésének szelleme; hadseregünk minden területén maradéktala­nul érvényesüljön pártunk poli­tikája. (KT) Romén nyelv' előadás Méhkeréken A MENCS megyénkben nem­csak szlovák, hanem román nyelvű egészségvédelmi előadá­sokat is szervez. Február 9-én Méhkeréken Ivános Illés tanár A szív és vérnyomás címmel tartott előadást, melyet filmve­títés követett. Ezenkívül külön­böző tájékoztatókat is adtak át a résztvevőknek röplap formá­jában. A méhkerékiek nagy érdeklődéssel hallgatták az elő­adást, s összesen 85-en vettek részt. Kérték a Megyei Egész­ségvédelmi Csoportot, hogy még a tél folyamán több hasonló tá­jékoztatást adjon román nyel­ven. Méhkeréken kívül a megye más községeiben is szervez a MENCS román nyelvű előadást, február 22-én Battonyán. majd az ezt követő napokban Kétegv- házán, Eleken, és Pusztaottla- kán. 4 békés r 1976. FEBRUÁR 12. „Ml ÍGY CSINÁLJUK­Hárman a szocialista brigádvezetők klubjáról

Next

/
Thumbnails
Contents