Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-12 / 36. szám

Ä munkaidő végét nem jelzi csengő Beszélgetés bedolgozókról és bedolgozókkal Hz SZKP kongresszusa - a haladó emberiség ügye Munkásasszony. Ha ezt a szót halljuk, vagy olvassuk, általá­ban az állami és szövetkezeti ipar üzemeiben dolgozó nőkre gondolunk. Azok is, akik a női munkaerő foglalkoztatásról készítenek kimutatást. A bedol­gozókról ritkán esik szó, pedig a népgazdaság számára ugyan­olyan hasznos értéket termel­nek, mint az üzemiek. — Nálunk, a szövetkezet 25 éves fennállása óta mindig volt bedolgozó — magyarázza Ko­vács Pál né, a békéscsabai Csa­ba Szőnyegszövő Háziipari Szö­vetkezet részlégvezetője. — Megyeszerte ma is 350 asszony és leány csomózza, szövi oda­haza a perzsa-, illetve a to­rontáli szőnyeget. Főként nyu­gati exportra termelünk. A határidő tartása és a minőségi munka létkérdés. A bedolgo­zókban még soha nem csalód­tunk. Szépen dolgoznak, ponto­san szállítanak. • Battonyán hat évvel ezelőtt adták át a Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet részlegét. Háziasszonyokból és téesztagok- ból toborozták a szövőnőket Nehéz fizikai munkához szo­kott kezük lassan barátkozott meg a szövéssel, az idegrend­szerük pedig a munkafegyelem­mel. Ma már százan szövik itt a torontáli szőnyeget, s a ke­resetük 1900 forint átlagosan. Bedolgozók természetesen itt is akadnak. Elsőnek a törékeny termetű, rendkívül szorgalmas Schmidt Istvánnét kerestük fel. — Na won megszerettem a szőnyegszövést — mondja. — A termelőszövetkezetben nehéz volt. Nyáron a tűző napon, máskor sárban, hidegben dol­goztunk. A gépek egyébként is kiszorítják lassan a nőket a földmunkákból. A szőnyegszö­vés tiszta, kényelmes és szép munka. Hetenként egyszer át­adom a készterméket, hozom az újabb mintát, az újabb fona­lat. Egy új szőnyeg elkészítése mindig nagy öröm. Olyan *jó elgyönyörködni benne. — Hogy miért nem a kollek­tív műhelyben dolgozom? — kérdez vissza. — Mert nekem így előnyösebb. Beteges va­gyok, nem mindig tudnám vé­gig dolgozni a műszakot. Úgy érzem, ha leülnék pihenni, má­sokat is zavarnék. No, meg odahaza a munka mellett a kisunokám nevelésében is se­gítek. A bedolgozónak a munkaidő kezdetét és végét nem jelzi csengő. Mihez igazodik, milyen elképzelések alapján szervezi saját munkáját? — A szövetkezet az én mun­kámra is számít Nem lehetek hálátlan. Miattam nem szabad az export szállításnak lemarad­ni. Nagyon ideges vagyok, ha picikét is akadozik a fonalellá­tás. Persze elsősorban az én érdekem, hogy mennyit szö­vök. Az átlagkeresetem két­ezer forint körül alakul. Néha több is. No és a prémium is j teljesítmény után jár. Fizetett szabadságot, orvosi ellátást, táp­pénzt kapunk úgy, mint a ben­tiek. Ezért valamit nekünk is nyújtani kell. — Nem mondom, néha jól *snék tovább ágyban maradni, vagy egy kicsit tereferélni. Ha hétközben lemaradok, szombat délután is szövök. De a szállí­tásban pontos akarok maradni. Pintér Erzsébetnek a családi ház tágas verandáját rendezték be műhellyé. A kályha barát­ságos meleget áraszt, a falakat híres művészek színes fotói díszítik, a rádióban halk ze­ne szól. — Én jobban szeretek ide­haza szőni, mint a benti mű­helyben — vélekedik a 22 éves lány. — Nem vagyunk egyfor­mák. fia valaki. cigaretta­I szünetet tart vagy uzsonnázik, akkor a szomszédos szövőszé- I ken is félbemarad a munka. A kézügyességünk sem egyforma. Engem ez is zavart. — Mennyit dolgozik napon­ta? Hogyan ossza be' a saját munkaidejét? — Általában hat órakor ke­lek, hétkor már szövök, vagy csévézem a fonalat. Az anyag minőségétől és a mintától füg­gően vannak könnyebb és ne­hezebb feladatok. Ha elfárad a karom, akkor kimegyek egy kicsit a levegőre, vagy beszél­getek valakivel. Az igazat be­vallva, sokszor hat óra alatt teljesítem a nyolc órára „elő­írt" munkatervet. Nagyon sze­retem amit csinálok, talán ez a legnagyobb hajtóerő. Érzem, hogy nagy felelősség hárul rám, amikor a munkatempót magam diktálom. Ha napköz­ben ügyes-bajos dolgom akad a faluban, akkor később póto­lom. a mulasztást. — A keresetem? 2500 forint körül alakul havonta, de a múlt hónapban jóval túlhalad­tam a háromezret. Ha még azt is számolom, hogy a munkába- járással mennyi időt pazarol­Ezekben a napokban már va­lamennyi középfokú tanintéz­ményben értékelték az első fél­évet, ismét lezárult egy idő­szak. A tapasztalatok összegezé­sére és a további feladatok meg­határozására kedden egésznapos tanácskozást tartottak Békéscsa­bán, az iskolacentrumban, me­lyen a megye középfokú isko­láinak igazgatói és a szakfel­ügyelők vettek részt. A munkaértekezlet első részé­ben a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának főelőadói tar­tottak tájékoztatót. Elsőként Né-1 meth Lajos értékelte a gimná­ziumok munkáját. Egyebek kö­zött hangsúlyozta: az első fél-' évet záró tantestületi értekezle­tek egyik központi gondolata a tantestületi egység, az egységes nevelői eljárások és követelmé­nyek igénye volt. Raffai József a szakközépisko­lákban végzett felméréseket is­mertette. Megállapította,. ha kis mértékben is, de javult a tanul­nék, mennyivel több ruhát, ci­pőt szaggatnék, mindenképp én járok jól. A Csaba Szőnyegszövő Házi­ipari Szövetkezet vezetői el­mondották, hogy országszerte csökken a bedolgozók száma. A modern kislakások ugyanis al­kalmatlanok a szövőszékek be­állítására. bérházakban pedig a zajártalom miatt lehetetlen ilyesmire vállalkozni. Pedig a szövetkezetnek nagyon előnyös a bedolgozás. Gondos tanulmá­nyozás után határoztak úgy, hogy aki saját szövőszéken dol­gozik, annak a keresete 30 szá­zalékát adják rezsiköltség cí­men, aki a szövetkezeti széken sző, annak pedig 15 százalékát. Ennek ellenére egyötöde" a re­zsiköltsége a bedolgozóknak a bentiekhez viszonyítva. A szövetkezet vezetősége egyenrangú munkásnak tekinti a bedolgozót, ezért is született meg a javaslat: ők is kapjanak ezentúl hűségjutalmat. A törzs­gárda tagsággal iáró előnyöket ugyanúgy élvezzék, mint a bentiek. Ary Róza | mányi átlag, és javultak az ok- I tatás tárgyi feltételei, Elmondot. i ta, hogy az idén is lesz lehető­ség arra, hogy kellő jelentkezés esetén (legalább 15 fő) a kije­lölt szakirányú főiskolákra je­lentkezők a szóbeli és írásbeli érettségivel egyidőben felvételiz­hessenek is. A szakmunkásképző intézetek oktató-nevelő tevékenységéről Simon Mihály tartott tájékozta­tót. örvendetesnek ítélte meg, hogy csökkent az úgynevezett divatos szakmákra való jelent­kezés. ugyanakkor nőtt az ér­deklődés a nehezen beiskolázha­tó szakmák iránt. A tájékoztatókat követő vitá­ban 11 hozzászólás, javaslat hangzott el, az oktatási-nevelést közvetlenül befolyásoló minden­napi, és az ezekhez kapcsolódó egyéb gondokról. Az elhangzot­takat Szak Bálint, n megyei ta­nács művelődésügyi osztályának iskolai csoportvezetője foglalta össze. F , ebruár 24-én kezdődik Moszkvában a Szovjet­unió Kommunista Párt­jának XXV. kongresszusa. Túl­zás nélkül mondhatni: csakúgy, mint a szovjet kommunisták megelőző kongresszusait, ezt is hallatlanul nagy, osztatlan ér­deklődéssel várja a nemzetközi közvélemény. A közvélemény — ez termé­szetesen olyan fogalom, amely nehezen határolható körül pon­tosan. Ebbe 'á kategóriába sok­szor beleszámítják azokat a té­nyezőket is, amelyek a tömege­ket inkább manipulálni kíván­ják, mintsem véleményüket — nem is az érdekeiket — tükröz­ni, azokat a nyugati lapokat és tv-, rádióállomásokat, amelyek a maguk módján „készülnek" a szovjet kommunisták kongresz- szusára. Ezekre nem odafigyelni hiba lenne, de legalább ekkora baklövés volna túlbecsülni lehe­tőségeiket. Végtére is 1975 nem 1950, és az akkor is hamis dalla­mok némileg újabb hangszere­lésben is nagyon divatjamúltan csengenek. Ma elmondhatjuk, hogy a nemzetközi közvélemé­nyen belül mind nagyobb súlyt jelentenek a haladó szervezetek és csoportok. Ök a tőkés Euró­pában is, az Egyesült Államok­ban is és azokban az országok­ban is, amelyeket a „harmadik világba” sorolnak, azzal a vára­kozással tekintenek Moszkvára, hogy a Kongresszusi Palotában kezdődő nagy tanácskozás saját életükre, sorsukra, az ő holnap­jukra is hat. T úlzott megáPapítás? Nem hisszük, hogy az lenne. Ha igaz — és a történe­lem tanúsítja —, hogy a kom­munista mozgalom korunk leg­nagyobb történelemformáló ere­je, akkor igaz az is, hogy a tör­ténelem alakításában a Lenin alapította párt különösen gazdag tapasztalatokra tett szert. Hadd hivatkozzunk csak három dá­tumra: 1917-re, araikor ez apart győzelemre vitte a forradalmat. 1945-re, amikor e párt vezetése alatt a Szovjetunió volt a fő ere. je az emberiséget végpusztulás­sal fenyegető fasizmus teljes szétzúzásának. És végül 1971 ta­vaszára. amikor a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának szónoki emel­vényéről ismertették azt a bé­keprogramot, amelynek követ­kezetes végrehajtása visszafor­díthatatlanná teheti földünkön az enyhülést. Amit a történelmi tapasztalat tanúsít, azt napjaink gyakorlata újra, sokoldalúan alátámasztja. A Szovjetunió Kommunista Pártja a kommunista építés ve­zető ereje. Ez az óriási építő­munka különös figyelmet kelt mindazokban, akik készek tár­gyilagosan, elfogultság nélkül ta­A Magyar írószövetség szo­ros, baráti kapcsolatot teremtett a szocialista országok írószövet­ségeivel. A közös munka során időről időre tájékoztatják egy­mást az időszerű kérdésekről, egyes szocialista országokban megjelent értékesebb művekről, az irodalmi élet vitáiról. Közös rendezvények, baráti ta­lálkozók szolgálják egymás iro­dalmának a megismerését. Esz­mecserék folynak a műfajokról és egyéb témákról. Az idei év egyik kiemelkedő eseménye lesz a magyar és szovjet írók eszmecseréje, ame­nulmányozni a létező szocializ­mus mérlegét. A mérleg pedig azt tanúsítja, hogy a szocializ­mus nemcsak a gazdasági növe­kedés ütemében bizonyítja fölé­nyét a tőkés renddel szemben, hanem a „mutatók” sokkal szé­lesebb körét tekintve is. Bizto­sítja minden nép és nemzet egyenjogúságát, az egyéniség szabad fejlődését minden ember számára. A tudomány és techni­ka vívmányait az ember szolgá­latába állítja és az igazi kultúra kincseit teszi hozzáférhetővé olyan milliók számára, akiknek ősei számolatlan századokon át éltek hideg sötétségben. Az a párt, amely új számvetésre ül össze e hónapban, nagyobb tö­megek sorsának gyökeres íordu. latét érte el, mint amekkoráról a leglángolóbb fantáziájú utó­pisták valaha is álmodtak. r* s akkor még csak azokról ' beszéltünk, akiknek sor­sát az SZKP politikája a legközvetlenebbül érintette és érinti: a szovjet emberekről. De a lenini párt nemcsak a kommu­nista építőmunka lenditő ereje, hanem a .világpolitika kulcsté­nyezője is. Végtére is a szovjet diplomácia az SZKP iránymuta­tásait ülteti át az állami politika síkjára; ezt alkalmazza a béké­ért és a társadalmi haladásért vívott harcban, bizonyítván, hogy az a tevékenység, amely a békét szilárdítja, kedvezőbbé te­szi a haladás és a forradalom híveinek lehetőségeit. Megnehe­zíti viszont azoknak a dolgát, akik bármikor készen állnak az ellenforradalom exportjára. Es amikor az SZKP politikájának nemzetközi hatásairól szólunk, persze még sokkal többről Is van szó, mint a szovjet diplomácia tevékenysége s még többről, mint az SZKP-nak más pártok­kal és forradalmi szervezetekkel fenntartott kapcsolatai. Joggal mondotta Kádár János a febru­ár 4-i budapesti pártaktíván, hogy nagyon sokat várhatunk e kongresszustól „a kommunista mozgalom és a proletár interna­cionalizmus szempontjából”. Más szóval: az SZKP helyzetér­tékelései s a helyzetből leszűrt tiszta marxista—leninista követ­keztetések elvi megalapozottsá­gukkal, el nem avuló osztály- szemléletükkel, azzal-az interna­cionalista megközelítéssel, amely aktualitását nem veszíti el, erőt adnak a haladás, a demokrácia és a szocializmus híveinek — minden égtájon, valamennyi kontinensen. E zért néz az egész haladó emberiség megalapozott optimizmussal, jó remé­nyekkel a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXV. kongresszusa elé. V. P. lyen a publicisztikának és az irodalmi riportnak a valóság megismerésében betöltött szere­pét vitatják meg. A hazai iro­dalmi élet fontos eseményének ígérkezik a szeptemberben meg­rendezésre kerülő első olyan nemzetközi találkozó, amelyen az európai szocialista országok fiatal írói vesznek részt. 5 SMMM'S " 1976. FEBRUÁR ÍZ. Történelemóra a Vármúzeumban A mátyásföldi általános iskola hatodik osztályos tanulói egyik történelem órájukat a Budapesti Történeti Múzeumban tartot­ták. A tanulók az elméleti órák után tanáraik vezetésével ismer­kedtek a magyar történelem emlékeivel. (MTI fotó; Benkő Imre felvétele—KS) Mérlegen as minő félév tapasztalatai Középiskolai igazgatók és szakfelügyelők tanácskozása Békéscsabán Fiatal írók első nemzetközi találkozója ♦

Next

/
Thumbnails
Contents