Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

Ki tud többet a Szovjetunióról? A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola tíz KJSZ-alapszervezete egy-egy csapattal képviseltette magát a péntek délután megtartott, „Ki j tud többet a Szovjetunióról?’’ í című vetélkedőn» Az iskola MSZBT-köré nagyban hozzájá­rult a verseny alapos előkészíté­séhez és sikeres lebonyolításá­hoz. A vetélkedő győztese a j Ságvári Endre KISE-alapszerve- zet csapata lett. Iskolájukat ők képviselik majd a februári vá­rosi vetélkedőn. Három évvel ezelőtt alakult a békéscsabai Szabadság Tsz Rö­püli Páva köre. A Televízió ha­sonló című műsora, a nagy or­szágos vetélkedő adta az ötle­tet. Sok szép, régi magyar és szlovák dal él a csabaszabadi nép ajkán. Ügy gondolták, miért ne tennék kőzki nccsé, tanulják meg a fiatalok is, az utánuk jö­vő nemzedék. Kedvcsinálónak néhány hét múlva fel is léptek goznak, már termel a miskolci, gyorsított ütemben készül a Gyulai Húskombinát. Közben még a termelőszövetkezetek, fo­gyasztási szövetkezetek is léte­sítenek kisebb-nagyobb vágóhi­dakat, húsfeldolgozó üzemeket, noha ez nem mindig egyértel­műen jó üzlet Reméljük, ötödik ötéves tervünk meghozza a fe­szültségnek, ha nem is a felol­dását, de legalább a lényeges enyhülését És végül a forgalmazásról. Konzerviparunk 1200- (!) féle cikket gyárt. Az igényekhez ké­pest elmaradott húsiparunk van, de ez az iparág is a közelmúlt­ban negyvenegy új terméket do­bott piacra. A vásárló azonban ezt nem veszi észre, vagy nem mindig veszi észre. A vertikum további láncszemei ugyanis még gyen­gébbek. A konzervipar teljes választékának árusításához 300 négyzetméteres üzlet kellene. De nálunk az élelmiszerüzletek át­lagos alapterülete nem éri el a 100 négyzetmétert! Árválkodik tehát a polcon néhány doboz májkrém, talán hozzá még mar­hapörkölt. Tessék korszerűen táplálkozni, a munkából haza­térő családnak gyorsan vacsorát készíteni... Örömmel - olvassuk a tervtör­vényben, hogy a belkereskede­lem 33—34 milliárd forint beru­házási kerethez jut. Ennek a A Corvina együttes Mezőberényben és Endrődön Az elmúlt hét végén Szeg­halmon és Vésztőn vendég­szerepeit a budapesti Corvina együttes. A népszerű Corvina február 4-én, szerdán délután fél 6-tól Mezőberényben, a Szabadság moziban ad kon­certet, majd este fél 9-től az endrödi művelődési házban hallhatják műsorukat az ér­deklődök. * szövetkezeti tagság előtt Nagy siker volt Ezen felbuzdulva jelentkeztek az újabb daloló kedvű tagok s most már rendszeresen próbál­nak. A környező tanyavilágból jönnek hétfő estéken a csaba­szabadi iskolába, ahol Gazsy Endréné pedagógus irányításával tartják a foglalkozásokat. Repertoárjuk szinte kimerít­hetetlen. Békéstől Zaláig minden pénznek is sok helye ran, de bízhatunk abban, hogy jelentős rész jut a korszerűbb üzletek ki­alakítására, a hűtőtér bővítésére is. Hazánkban a következő öt esztendőben is fokozódik majd a mezőgazdasági termelés, korsze­rűsödik és mennyiségileg is ma­gasabb szintre lép a fogyasztás. Közügyet szolgál a termelőszö­vetkezet és az állami gazdaság, amikor feltárja tartalékait, oko­san használja föl a beruházási kereteket és mozgósítja dolgozó­it, támogatja a kisüzemeket, a magasabb szint elérése érdeké­ben. Ugyanezt a célt, társadalmi érdeket szolgálja az állam is, amikor megfontolt mértékben támogatja, segíti a mezőgazda­sági termelést, a feldolgozást, valamint a forgalmazást. Közügy azonban a korszerű táplálkozás is. Tovább kell tehát lépnünk a korszerű táplálkozás propagandájában, nemcsak új­ságcikkekkel és üzleti célú pla­kátokkal, de a szó nemes — nyugodtan mondhatjuk népgaz­dasági szemléletű —• értelmében vett felvilágosító munkával és az ennek érdekében hozott áldoza­tokkal Is. Mert magasabbra tettük a mércét. Elfogadtuk és sajátunk­nak érezzük ötödik ötéves ter­vünket. Szinte mindannyiunk­nak jut feladat a most tárgyalt fejezetek teljesítéséből. Földcáki Béla Takarékos csabacsűdiek A csabacsúdi takarékszövetke­zetnek 618 tagja van, a betétál­lomány ötmillió 150 ezer forin­tot tesz ki, s 91 gépkocsinyere- mény-betétkömyvet váltottak itt. A község postai takarékbetét­állománya mintegy ötmillió 600 ézer forint, s a postán 125 gép- kocsinyeremény-betetkonyvet váltottak. A csabacsűdi takarék­szövetkezeti kirendeltség tavaly 246 személy részére folyósított különféle hiteleket. megye legszebb dalait gyűjtötték és gyűjtik össze, hogy aztán to­vábbadhassák a közönségnek, amely előtt fellépnek, a fiata­loknak, akik közéjük jönnek ta­nulni. Melyik alakult előbb, a zene­kar vagy az énekkar? Arra ta­lán piár nem is emlékeznek. Le­het, hogy egyszerre. Valaki hoz­ta a citerát, játszott, aki pedig hallgatta, később kedvet kapott az énekléshez. Aztán hamarosan híre ment, sokaknak volt otthon citerájuk, előszedték hát a régi hangszert. Ma már 30-an vesz­nek részit a próbákon, közülük nyolcán a zenekar tagjai. Nem hiányzik a köcsögduda sem, En­nek legjobb ismerője Sándor Pál, aki jó zenei érzékkel kap­csolódik a ci tér ások iátékába. A zenekar tagjai között vannak fi­atalok. Nem csabaszabadiak, de a Röpülj Páva kör híre vonzot­ta őket. Így a hétfő estékre Bé­késcsabáról járnák ki a tanyai iskolába, ök a csoport kedven­cei: Kapás István kőműves, Var­ga Gábor téglagyári munkás, Bencsik Mihály a forgácsoló- és szerszámgyár, Láz» János pedig az építőipari vállalat dolgozóin, ök a leglelkesebb tagjai a kis zenekarnak s ha magasra csap a iókedv, a cigánvdalokat ked­velik leginkább. Ha úgy lön a hangulat, akár éjfélig is játsza­nak, annak ellenére, hogy más­nap vár a munka. Bárki kérdi őket: miért járnak ki, a válasz mindig ugyanaz; a magunk gyönyörűségére éneke­lünk, szeretjük a zenekart és a magyar, szlovák népdalokat, A lelkesedés hallatán csoda-e, ha egyre többen vannak? Űjabb és újabb nótakedvelők csatla­koznak hozzájuk, főleg fiatalok. És ez örvendetes, mert tovább­viszik a régi szép dalokat. K. J. Sándor Pál köcsögdudás Fotó: Kocziszky R mmgsss. 1976. FEBRUAR 1. Januári A januárban ránk köszöntött j új esztendőnek ugyanúgy meg­határozó szerepe lesz előrehala­dásunkban, mint volt a mögöt­tünk hagyott éveknek. Biztosak vagyunk abban, hogy a most kezdődő ötödik ötéves tervben szocialista céljainktól vezérelve, megfelelően alakul gazdasági életünk, benne megyénk lakos­ságának életszínvonala is. E meggyőződésünkben erősítenek bennünket azok a különböző ta­nácskozások is, melyeken a kom­munisták és a pártonkívüliek erejük megsokszorozásához ke­resték a lehetőségeket. Megyénk ötödik ötéves terv­számai a nagy nyilvánosság előtt még nem ismeretesek. A költ­ségvetési és a fejlesztési tervet a megyei tanács soron követke­ző ülése fogadja el. Annyi azon­ban tudott, hogy a megyei párt- bizottság a januári ülésén meg­vitatta és jóváhagyólag tudomá­sul vette a megye tanácsi ötödik ötéves tervjavaslatát és az 1976. évi gazdaságpolitikai célkitűzé­sek programját. Annyi bizonyos, hogy a terv figyelembe veszi a központi és a helyi erőforráso­kat, a népgazdasági terv terület, fejlesztési elgondolásait, azokat a célkitűzéseket, amelyek a la­kosság életkörülményeinek ja­vulásával kapcsolatosak. A terv megkezdéséhez a feladatok rang­sorolásához adott áttekintést a megyei kommunista nagyáktíva ülés Békéscsabán. Hogyan is kezdtük az: évet és mi történt megyénkben az év első hónapjában? Mai króni­kánkban ezekből az események­ből emelünk ki néhányat. hírünk b világban Az országgyűlésnek olyan ál­lásfoglalása is volt, hogy a ter­melés nagyobb növekedése kí­vánatos, főként, ha olyan ter­mékekből gyártunk többet, me­lyek nagyobb arányban növel­nék a gazdaságosabb exportot. A jó export egy kicsit hírnév is. A mi megyénk nevét jegyzik túl a határainkon is. Hírünket nemcsak a már ha­gyományos gyulai és csabai kol­bász viszi el. Igaz, a tőkés és a szocialista államokban egyaránt kedvelik a sajátosan fűszerezett gyulai, illetve csabai kolbászt A tervek szerint az elmúlt évhez hasonlóan, most is 390 vagon kolbászt és sonkát exportálnak. Az új, most épülő húskombinát sok segítséget ad majd ahhoz, hogy növelhessék exportjukat. Azonban léteznek már olyan árucikkek — és effvre több van és lesz ilyen —-, melyek kifeje­zetten az elmúlt néhány évben vagy éppen az ötödik ötéves tervben öregbítik megyénk ne­vét, jó hírét. A tégla- és cserépipari vál­lalat gépműhelyében 1975-ben több mint 300 ezer dollár értékű téglaipari gép került exportra. Ebben az évben ez a szám vár­hatóan növekszik. Ami új; az idén a cserépgyárban elkezdik a cserép többszínű gyártását és erre az árura máris jelentős az exportigény. • ** Az Orosházi Üveggyár a 121 szocialista brigádjával az élen, egymillió négyzetméter síküve­get szállított tőkés piacra; Ang­liába, az NSZK-ba, Hollandiá­ba. Az idén tovább növeli ex­portját Legalább hárommillió dollár értéket szállítanak Oros­házáról a nyugati államokba. A békéscsabai Forgácsoló­szerszám-gyárban 1976-ban a legfontosabb feladatok között szerepel a számítógépek vezér­léséhez szükséges szerszámok gyártása. Szerelt esztergakése­ket pedig az országban csak a csabai gyár állít majd elő. Az első negyedévben a szocialista és tőkés piacokon 10,3 millió forint értékű szerszámokat érté­kesítenek. A Férfifehémemű-gyár 350 millió Ft-os éves termelési ér­tékének 60 százalékát tőkés és baráti országokba exportálja. A Gyulai Szabók Szövetkezete évente 100 ezer női ruhát, 10 ezer kosztümöt szállít azNSZK- ha és Ausztriába. A Békéscsabai krónika Kötöttárugyár az új esztendőbe» fokozza exportáruinak terme­lését.. Ezt elsősorban az 1975-ös őszi BNV-n díjat nyert nyírott plüss gyártására alapozza. Az idei termelésüknek 35 százalé­kát exportálják. *»» A tanácsi helyiipari vállalatok közül exporttermelést és értéke­sítést három folytat. Ezek vár­hatóan 30 százalékkal túlteljesí­tik tervüket. Különösen jelentős a Békés megyei Vegyesipari Vállalat exporttevékenysége. Távolról sem soroltuk fel va­lamennyi exportképes árukat, mégis ez a csokorba kötött ex­portbőség kissé zavarba ejt so­kakat. Különösen azokat ejti za­varba, akik Békés megyét csak búza- és kukoricatengerként is­merték. Az is van bőven, ami a szövetkezetek és állami gazda­ságok derék dolgozóinak szor­galmát a gépi munkában egyre nagyobb jártasságukat dicséri. Hírünket növelte a Gyulán ké­szült tv-felYétel is, mely a „Zö\d utat” című műsorban volt lát- 'ható. Ebből tudomást szerez­hetett az ország arról a nagy összefogásról, a fiatalok segítsé­géről, melynek eredményeként a húskombinát befejezése az eredeti időpontnál fél évvel ko­rábban megvalósult. A Leninsz. kája Znamja című szovjet hetilap egy teljes oldalt szentelt a két testvérmegye és a két test­vérváros, Penza és Békés, illet­ve Békéscsaba város bemutatá­sára. A Magyarok Világszövet­ségének két hete megjelenő ké­peslapja az öt világrész nyolc­van országába két oldalon adta tudtul, hogyan is élünk itt, Bé­kés megyében. Nem világrengető dolgok ezek, de nagyszerű tények, melyek a felszabadult ember alkotó mun­káját, életkedvét tükrözik és erőt ad a ma munkájához. HOGYAN TOVÁBB? A vállalatok intézkedési ter­vet készítettek, melyekben el­sődleges cél: a költséggazdálko­dás javítása. Ezen belül az anyag-, energia- és az ügyviteli költség megtakarítása. A helyi iparvállalatoknál máris meg­gyorsult az elavult gépi beren­dezések cseréje, a termelékeny­ség növelésének és a minőség javításának érdekében» Szarvas város könnyűiparhoz tartozó szövetkezetek fejlesztési lehető­ségeikkel kapcsolatban a KI- SZÖV és az OKISZ vezetői tanácskoztak. Felülvizsgálták Békés város könnyűipari üze­meinek is a fejlesztési lehetősé­geit. Kitűnt, hogy a kötöttáru- gyár az ötödik ötéves tervben a békési telepet fejleszteni akar­ja, ezzel további 300 nő foglal­koztatására nyújt lehetőséget. TÍZEZER 8. OSZTÁLYOS A megyei tanács határozata alapján a végrehajtó bizottság a művelődési osztály feladatává tette a dolgozók általános isko­lai oktatásának oly módon törté­nő szervezését és irányítását, hogy 1980-ig a felnőttek közül legalább 10 ezer dolgozó szerez­ze meg az általános iskola 8. osztályos végzettséget. Ugyan­csak feladatul adta a szakközép­iskolai hálózat felnőtt tagozatá­nak kiépítését is. Ez a ruhaipa­ri, kereskedelmi, közlekedés-gé­pészeti, vízügyi, valamint a szakmunkások szakközépiskolá­jának indításával bővült. Ered­mény 1975—76. tanévben 6811 felnőtt járt szákközépiskolába megyénkben. E szép elgondolás továbbfej­lesztéséhez nagy szükség van a helyi megértésre. Különösen fontos, hogy az eddig is aktív szocialista brigádok tagjai nyer­jenek meg másokat is a jó ügy­nek. A munkáltatók pedig adja­nak meg mindén támogatást a továbbtanulóknak. Ezzel is ösz­tönözzék a tanulást, hogy minél több dolgozó 'végezze el a nyolc osztályt és aki akar, tanuljon to­vább a szakközépiskolában. Hi­szen fejlődésünk alapköve a jól képzett szakember, a tudó és tudni akaró munkás. Kocskär János Hétfő esték Csabaszabadiban

Next

/
Thumbnails
Contents