Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-05 / 30. szám

Szovjet—magyar együttműködési jegyzőkönyv Huszár István miniszterel­nök-helyettes, az Állami Terv­bizottság elnöke, és Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese, a Szovjetunió állami terv­bizottságának elnöke szerdán Moszkvában szovjet—magyar együttműködési jegyzőkönyvet írt alá. Az 1976—1980-as időszakra szóló megállapodás értelmében a Szovjetunió öt év alatt a már lekötött mennyiségnél három­millió tonnával több kőolajat szállít hazánknak. Cserében gépipari berendezéseket szállí­tunk a szovjet olajbányászat fejlesztéséhez, olajszivattyú-ál- lomások létesítéséhez. *** Huszár Istvánnak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének vezetésével szerdán hazaérke­zett Moszkvából az a küldött­ség, amely a KGST tervezési együttműködési bizottság 11. ülésén vett részt. (MTI) Átadta mcghfgflertfa japán új magyarországi nagykövete Losoncéi Pál, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke fogadta Senfcuro Saiki rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, Japán új magyar- országi nagykövetét* aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Rácz Pál külügyminiszter-helyettes* (MTI) Szervezettebb munkát kevesebb adminisztrációt Párttaggyűlé» a HAtE békéscsabai gyárában — Néhány évvel ezelőtt még, ha valamelyik műhelyünknek anyagra volt szüksége, bejöttek az ott dolgozók a raktárba és egyetlen aláírással megkapták, amit kértek. Azután ■ jött a gyártási lap. Majd külön a ki­adási és bevételi könyvelés. Most meg már ott tartunk, hogy a kiadás kiadását is külön pa­pírra kell vezetnünk. Az admi­nisztráció lányai, fiatalasszo­nyai — bocsánat a kifejezésért — már kézzel-lábbal túlórában gépelnek, mégsem győzik a pa­pírmunkát. Mi lesz velünk? Ebben az évben két és félsze­resére kell növelnünk a terme­lést tavalyhoz képest, azután majd új telephelyre költözünk, nagy gyár lesz a mienk. Ha csak bele nem fulladunk a sa­ját papírtengerünkbe. És mondanék még valamit: tegyünk is mostmár. Kevés az, ha a pártvezetőség meg a tag­gyűlés elismeri, hogy igazam van. Ne álljunk meg itt. Bíz­zuk meg a leghozzáértőbbeket, hogy a következő taggyűlésre konkrét javaslatokat hozzanak a papírmunka ésszerűsítésére. Ha nem így lesz, én többé el nem mondom a véleményem! Vita a vita után Árgyelán János főraktáros szavai után kirobbant azután a vita a Hajtóművek és Festőbe­rendezések békéscsabai gyárá­nak beszámoló-párttaggyűlésén. Pedig a gyűlés levezető elnöke a gyár igazgatójának, szakszer­vezeti vezetőjének és a városi pártbizottság képviselőjének ki­egészítője után — hozzászólás hiányában — éppen be akarta rekeszteni a pártvezetőség be­számolója feletti vitát. Többen — hétköznap (február 3., kedd) estéről lévén szó — már készü­lődtek is elmenni, amikor a fő­raktáros szót kért. Ettől kezdve pedig még a parlamentarizmus szabályait is alig-alig lehetett tartani és tartatni... A gyári pártalapszervezet ve­zetőségének az 1975-ös évről szóló beszámolója az adminiszt­ráció gondjaival egyébként nem is foglalkozott. Az eltelt év eredményeit, nehézségeit ele­mezve kitért ugyan egyéb gyári problémákra. Megemlítette, hogy a megrendelések egyenet­lensége nem egyszer okozott fennakadást a gyártásban, s a párttagok kezdeményezéseinek, agitációjának nem kis részük van abban, hogy az éves terve­ket a békéscsabai HAFE mégis teljesíteni tudta. Ez utóbbiban fontos szerepet játszott természetesen a gyár párt-, társadalmi és gazdasági szervei, vezetői közt kialakult jó kapcsolat is, valamint az, hogy a hét pártcsoport mind­egyike az adott munkahelyen egyre inkább betölti a „hajtó­motor” szerepét. Nem kevésbé jelentős az sem, hogy a gyári nyék építését, figyelmet kell for­dítani a már üzemelő objektu­mok korszerűsítésére is. Másfél millió lakás épül Kiemelt rangot kaptak egyes létesítmények, amelyek országos szempontból is óriási jelentősé­gűek: a „Katowice” kohómű, a rézbányavidék, az új köszénbá- nya-vidék Lublin környékén, a barnaszén alapú energetikai köz­pont Belchatówban, valamint a fogyasztással kapcsolatos (élel­miszeripari, könnyűipari, bútor­ipari stb.) beruházások. A párt az egyik legfontosabb feladatként jelölte meg a lakás­kérdés megoldását. Az építő­anyag-ipar fejlesztése, a korsze­rű lakásépítő-ipar megteremtése és a kommunális gazdálkodásra fordított jelentékeny összegek lehetővé tették a LEMP VI. kongresszusán kijelölt lakásépí­tési program túlteljesítését. A VII. kongresszus határozata ér­telmében az 1976—1980 között több mint 1,5 millió lakásnak, azaz 400 OOO-rel többnek kell fel­épülnie mint a legutóbbi ötéves terv idején s az új lakásoknak nagyobb lesz a területük, töké­letesebb a felszerelésük. A LEMP politikájának alapel­ve a termelési és gazdasági fel- a<J8>íoímak a fokozódó társadal­mi szükségletekkel való szoros összekapcsolása. A határozatban megjelölt 16—18%-os reálbér­emelkedés megvalósítása nehéz feladat. A tervek szerint a bér- emelkedések fő forrásának a termelékenység növekedésének kell lennie. Számottevően bővülnek a tár­sadalmi szolgáltatások: 1975-höz mérten 50%-kal. A leggyorsabb ütemben a nyugdíjakat és jára­dékokat emelik, ami összefügg a járadék- és nyugdíjjogosult sze­mélyek számának lényeges emel­kedésével, valamint a pénzbeli juttatások átlagos színvonalának növelésével. Együtt a KGST-vei A most kezdődő ötéves terv­időszakban Lengyelország az ed­diginél gyorsabb ütemben kap­csolódik be a nemzetközi mun­kamegosztásba. Ebből a célból Lengyelország mindenekelőtt a KGST-tagországok integrációs terveinek megvalósításából veszi ki részét. Fejleszti árucseréjét a szocialista országokkal, ame­lyek jelenleg több mint 65%-kal részesednek Lengyelország teljes külkereskedelmi forgalmából. Az említett időszakban Lengyel, ország és a KGST-országok áru­cseréje legalább 50%-kal emel­kedik. Varsó, 1976 február. Zielinska Weronika (Interpress — KS) • KISZ-szervezet végre talpra- állt, s 1975-ben már négy fia­talt tudott a párttagok sorába ajánlani. Hadüzenet a „papírnak" A pártmunka hiányosságai között a beszámolóban szó esett az oktatás néhány fogya­tékosságáról, azokról a pártta­gokról, akik a taggyűlésekről, kommunista műszakokról távol maradnak, és azokról is, akik nem folytatnak rendszeresen megbízatásból fakadó pártmun­kát. Mindezek olyan tények voltak, amelyek jól jellemezték az alapszervezet éves munká­ját, utaltak a kongresszusi ha­tározatok végrehajtásának te­endőire is. Az elhangzottak a párttagság teljes egyetértésével találkoztak. Így a beszámolón tulajdonképpen nem volt mit megvitatni. Nem mondhatjuk mégsem, hogy a „vita utáni” vita a gyá­ri adminisztráció túlburjánzá­sairól végül is mellékvágányra siklott. A fölösleges papírmun­ka — azaz a bürokratikus je­gyek — megszüntetése, az ad­minisztráció ésszerűsítése ugyanis a termelőmunka haté­konyságát javítja. A számvitel és bizonylati rend ésszerűsítése visszahat a termelés-, a mun­kaszervezés ésszerűsítésére is. Feltárja a munkaerő-átcsopor­tosításban, gépkihasználásban rejlő tartalékokat, ráadásul a papírtakarékossághoz is hozzá­járul. A fontos os'. — miként ez a rutában is elhangzott —, hogy ebben az ésszerűsítő munkában minél többen részt vegyenek. A szocialista biúgádok, az újító- mozgalom. a Dolgozz hibátla­nul munkarendszerben terme­lők lehetnek csak első számú segi+öi azoknak, akiket a gyár párttagsága megbízott azzal, hogy a júniusi taggyűlésen az adminisztráció ésszerűsítésének lehetőségeiről beszámoljanak. Nem egyedi eeet Sajnos — és ezt a vitában felszólaló párttagok is megálla­pították — a „papírmunka” vadhajtásai nemcsak a békés­csabai HAFE könyvelését fon­ják be egyre sűrűsödő szálak­kal. Van úgy, hogy felsőbb vagy felettes szervek kérésére, utasítására kell az ésszerűnél több papírt felhasználni adat­szolgáltatásra. Első lépésben most mégis az a döntő, hogy a gyárban a mű­helyekig, az egves munkahe­lyekig lebontva ismerje meg ki­ki a maga helyén a termelés feladatait, s ennek alapján te­hesse meg észrevételeit min­denki, akinek ötlete támad az ésszerűsítéshez. Ezt foglalta magába a Hajtó­művek és Festőberendezések békéscsabai gyárának beszá­moló párttaggyűlésén elfoga­dott határozat is, amelynek végrehajtásához aligha lehetne kedvezőbb a politikai légkör, mint most, a tagkönyvcserét megelőző beszélgetések ideién. Kóváry E. Péter Monoriak n húskombinát építéséért Az épülő Gyulai Húskombinát-! ban, a kiemelt nagyberuházás-1 nál jól téliesített körülmények I között, fagymentes helyen dol­goznak a technológia szerelői. A I monori MEZŐGÉP Váílalat dol­gozóit látogattuk meg. A rájuk jutó feladatot a 41 dolgozóból álló brigád jól teljesíti. Gut András és Arató Géza szerelők Márk György targonea- vezető segítségével vasbeton gerendát emelnek a helyére. Erre szerelik majd a magaspályát A húskombinát kényszervágójának hűtőkamrájában a magas- pályára váltót szerel Tárnok Ferenc és Márton Tibor Egy kis segítség. Szabó István és Serfőző István, a Békés me­gyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói idomacélt darabolnak a monoriaknak A kép jobb oldalán Kamenyiczky Kálmán, a monoriak szerelője látható (Fotó- Demény)

Next

/
Thumbnails
Contents