Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-05 / 30. szám
Szovjet—magyar együttműködési jegyzőkönyv Huszár István miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, és Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió állami tervbizottságának elnöke szerdán Moszkvában szovjet—magyar együttműködési jegyzőkönyvet írt alá. Az 1976—1980-as időszakra szóló megállapodás értelmében a Szovjetunió öt év alatt a már lekötött mennyiségnél hárommillió tonnával több kőolajat szállít hazánknak. Cserében gépipari berendezéseket szállítunk a szovjet olajbányászat fejlesztéséhez, olajszivattyú-ál- lomások létesítéséhez. *** Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének vezetésével szerdán hazaérkezett Moszkvából az a küldöttség, amely a KGST tervezési együttműködési bizottság 11. ülésén vett részt. (MTI) Átadta mcghfgflertfa japán új magyarországi nagykövete Losoncéi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke fogadta Senfcuro Saiki rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, Japán új magyar- országi nagykövetét* aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Rácz Pál külügyminiszter-helyettes* (MTI) Szervezettebb munkát kevesebb adminisztrációt Párttaggyűlé» a HAtE békéscsabai gyárában — Néhány évvel ezelőtt még, ha valamelyik műhelyünknek anyagra volt szüksége, bejöttek az ott dolgozók a raktárba és egyetlen aláírással megkapták, amit kértek. Azután ■ jött a gyártási lap. Majd külön a kiadási és bevételi könyvelés. Most meg már ott tartunk, hogy a kiadás kiadását is külön papírra kell vezetnünk. Az adminisztráció lányai, fiatalasszonyai — bocsánat a kifejezésért — már kézzel-lábbal túlórában gépelnek, mégsem győzik a papírmunkát. Mi lesz velünk? Ebben az évben két és félszeresére kell növelnünk a termelést tavalyhoz képest, azután majd új telephelyre költözünk, nagy gyár lesz a mienk. Ha csak bele nem fulladunk a saját papírtengerünkbe. És mondanék még valamit: tegyünk is mostmár. Kevés az, ha a pártvezetőség meg a taggyűlés elismeri, hogy igazam van. Ne álljunk meg itt. Bízzuk meg a leghozzáértőbbeket, hogy a következő taggyűlésre konkrét javaslatokat hozzanak a papírmunka ésszerűsítésére. Ha nem így lesz, én többé el nem mondom a véleményem! Vita a vita után Árgyelán János főraktáros szavai után kirobbant azután a vita a Hajtóművek és Festőberendezések békéscsabai gyárának beszámoló-párttaggyűlésén. Pedig a gyűlés levezető elnöke a gyár igazgatójának, szakszervezeti vezetőjének és a városi pártbizottság képviselőjének kiegészítője után — hozzászólás hiányában — éppen be akarta rekeszteni a pártvezetőség beszámolója feletti vitát. Többen — hétköznap (február 3., kedd) estéről lévén szó — már készülődtek is elmenni, amikor a főraktáros szót kért. Ettől kezdve pedig még a parlamentarizmus szabályait is alig-alig lehetett tartani és tartatni... A gyári pártalapszervezet vezetőségének az 1975-ös évről szóló beszámolója az adminisztráció gondjaival egyébként nem is foglalkozott. Az eltelt év eredményeit, nehézségeit elemezve kitért ugyan egyéb gyári problémákra. Megemlítette, hogy a megrendelések egyenetlensége nem egyszer okozott fennakadást a gyártásban, s a párttagok kezdeményezéseinek, agitációjának nem kis részük van abban, hogy az éves terveket a békéscsabai HAFE mégis teljesíteni tudta. Ez utóbbiban fontos szerepet játszott természetesen a gyár párt-, társadalmi és gazdasági szervei, vezetői közt kialakult jó kapcsolat is, valamint az, hogy a hét pártcsoport mindegyike az adott munkahelyen egyre inkább betölti a „hajtómotor” szerepét. Nem kevésbé jelentős az sem, hogy a gyári nyék építését, figyelmet kell fordítani a már üzemelő objektumok korszerűsítésére is. Másfél millió lakás épül Kiemelt rangot kaptak egyes létesítmények, amelyek országos szempontból is óriási jelentőségűek: a „Katowice” kohómű, a rézbányavidék, az új köszénbá- nya-vidék Lublin környékén, a barnaszén alapú energetikai központ Belchatówban, valamint a fogyasztással kapcsolatos (élelmiszeripari, könnyűipari, bútoripari stb.) beruházások. A párt az egyik legfontosabb feladatként jelölte meg a lakáskérdés megoldását. Az építőanyag-ipar fejlesztése, a korszerű lakásépítő-ipar megteremtése és a kommunális gazdálkodásra fordított jelentékeny összegek lehetővé tették a LEMP VI. kongresszusán kijelölt lakásépítési program túlteljesítését. A VII. kongresszus határozata értelmében az 1976—1980 között több mint 1,5 millió lakásnak, azaz 400 OOO-rel többnek kell felépülnie mint a legutóbbi ötéves terv idején s az új lakásoknak nagyobb lesz a területük, tökéletesebb a felszerelésük. A LEMP politikájának alapelve a termelési és gazdasági fel- a<J8>íoímak a fokozódó társadalmi szükségletekkel való szoros összekapcsolása. A határozatban megjelölt 16—18%-os reálbéremelkedés megvalósítása nehéz feladat. A tervek szerint a bér- emelkedések fő forrásának a termelékenység növekedésének kell lennie. Számottevően bővülnek a társadalmi szolgáltatások: 1975-höz mérten 50%-kal. A leggyorsabb ütemben a nyugdíjakat és járadékokat emelik, ami összefügg a járadék- és nyugdíjjogosult személyek számának lényeges emelkedésével, valamint a pénzbeli juttatások átlagos színvonalának növelésével. Együtt a KGST-vei A most kezdődő ötéves tervidőszakban Lengyelország az eddiginél gyorsabb ütemben kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosztásba. Ebből a célból Lengyelország mindenekelőtt a KGST-tagországok integrációs terveinek megvalósításából veszi ki részét. Fejleszti árucseréjét a szocialista országokkal, amelyek jelenleg több mint 65%-kal részesednek Lengyelország teljes külkereskedelmi forgalmából. Az említett időszakban Lengyel, ország és a KGST-országok árucseréje legalább 50%-kal emelkedik. Varsó, 1976 február. Zielinska Weronika (Interpress — KS) • KISZ-szervezet végre talpra- állt, s 1975-ben már négy fiatalt tudott a párttagok sorába ajánlani. Hadüzenet a „papírnak" A pártmunka hiányosságai között a beszámolóban szó esett az oktatás néhány fogyatékosságáról, azokról a párttagokról, akik a taggyűlésekről, kommunista műszakokról távol maradnak, és azokról is, akik nem folytatnak rendszeresen megbízatásból fakadó pártmunkát. Mindezek olyan tények voltak, amelyek jól jellemezték az alapszervezet éves munkáját, utaltak a kongresszusi határozatok végrehajtásának teendőire is. Az elhangzottak a párttagság teljes egyetértésével találkoztak. Így a beszámolón tulajdonképpen nem volt mit megvitatni. Nem mondhatjuk mégsem, hogy a „vita utáni” vita a gyári adminisztráció túlburjánzásairól végül is mellékvágányra siklott. A fölösleges papírmunka — azaz a bürokratikus jegyek — megszüntetése, az adminisztráció ésszerűsítése ugyanis a termelőmunka hatékonyságát javítja. A számvitel és bizonylati rend ésszerűsítése visszahat a termelés-, a munkaszervezés ésszerűsítésére is. Feltárja a munkaerő-átcsoportosításban, gépkihasználásban rejlő tartalékokat, ráadásul a papírtakarékossághoz is hozzájárul. A fontos os'. — miként ez a rutában is elhangzott —, hogy ebben az ésszerűsítő munkában minél többen részt vegyenek. A szocialista biúgádok, az újító- mozgalom. a Dolgozz hibátlanul munkarendszerben termelők lehetnek csak első számú segi+öi azoknak, akiket a gyár párttagsága megbízott azzal, hogy a júniusi taggyűlésen az adminisztráció ésszerűsítésének lehetőségeiről beszámoljanak. Nem egyedi eeet Sajnos — és ezt a vitában felszólaló párttagok is megállapították — a „papírmunka” vadhajtásai nemcsak a békéscsabai HAFE könyvelését fonják be egyre sűrűsödő szálakkal. Van úgy, hogy felsőbb vagy felettes szervek kérésére, utasítására kell az ésszerűnél több papírt felhasználni adatszolgáltatásra. Első lépésben most mégis az a döntő, hogy a gyárban a műhelyekig, az egves munkahelyekig lebontva ismerje meg kiki a maga helyén a termelés feladatait, s ennek alapján tehesse meg észrevételeit mindenki, akinek ötlete támad az ésszerűsítéshez. Ezt foglalta magába a Hajtóművek és Festőberendezések békéscsabai gyárának beszámoló párttaggyűlésén elfogadott határozat is, amelynek végrehajtásához aligha lehetne kedvezőbb a politikai légkör, mint most, a tagkönyvcserét megelőző beszélgetések ideién. Kóváry E. Péter Monoriak n húskombinát építéséért Az épülő Gyulai Húskombinát-! ban, a kiemelt nagyberuházás-1 nál jól téliesített körülmények I között, fagymentes helyen dolgoznak a technológia szerelői. A I monori MEZŐGÉP Váílalat dolgozóit látogattuk meg. A rájuk jutó feladatot a 41 dolgozóból álló brigád jól teljesíti. Gut András és Arató Géza szerelők Márk György targonea- vezető segítségével vasbeton gerendát emelnek a helyére. Erre szerelik majd a magaspályát A húskombinát kényszervágójának hűtőkamrájában a magas- pályára váltót szerel Tárnok Ferenc és Márton Tibor Egy kis segítség. Szabó István és Serfőző István, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói idomacélt darabolnak a monoriaknak A kép jobb oldalán Kamenyiczky Kálmán, a monoriak szerelője látható (Fotó- Demény)
