Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
A tudomány termelőerővé válásáért Halgazdasági rendszerek hasznosítják a Szarvason kidolgozott termeléstechnológiát Halhústermelésben kimagasló eredményeket produkál évek óta 8 Szarvasi Hal tenyésztési Kutató Intézet. 1974-ben például amikor az országos tógazdasági átlag hektáronként nyolc mázsa volt. a HAKI átlaga elérte a 14 mázsát, a kísérleti tóé pedig 35 mázsa volt hektárra számítva. (Az 1975. évi statisztika még ismeretlen.) — A rekorderedményt adó tóban az általunk kidolgozott termeléstechnológiát alkalmaztuk — mondja erről Ruttkay András, a termeléstechnológiai osztály vezetője. — Elsősorban az alapkutatást végző témacsoportok eredményeit hasznosítjuk. A genetikusokkal, hidrobiológu- sokkal, laboránsokkal együttműködve értünk el igen jó eredményeket. Kidolgoztuk egyebek köPéldamutató üzemek Békéscsabán az elmúlt évben sikeresek voltak a helyszíni véradások. Ebben különösképpen a MÁV Északi Járműjavító, a férfifehérnemű-gyár, a kötöttárugyár, BARNEVÁL, téglagyár, Pamuttextilművek békéscsabai gyára, a Csaba Szőnyeg- szövő, a Kner Nyomda, a Volán 8-as számú Vállalata, a MEZŐGÉP, valamint a Lenin és a Szabadság Tsz dolgozói, illetve tagjai, Vöröskereszt alapszervezetei mutattak példát. lövőnk jelzőszámai Tények és adatok a népgazdaság V. ötéves tervéből ENERGIAJERMELES ES ELLÁTÁS I Szénhidrogének /jr*«y«.i9IO/ ” ---1 64 -66 v. 10 0 % Fötdgiz /Ííthiunilíi 1910/ 10 milliárd m 1990 Hazai termeiéi 6 milliárd m Kőolaj /termeli», 1910/ Évi 3 millió tonna Széntermelés 23,5-34,5 millió tonna Villamos energia 1500 MW t»' növekedik »I erőmüvek lel|e>iiőkepeiiíf* ffftR* K5 Az energiatermelés alakulása 4 BEKÍÍÜ^IÍ1Ntrújstc‘‘ 1976. FEBRLÄR I. zött a négyfajú polikulturális haltermelés technológiáját. Egy tóban neveltünk pontyot, (elkérés pöttyös busát, illetve amurt. Nem mindegy azonban, hogy milyen arányban telepítem a pontyokat és a növényevőket, illetve mennyi takarmányt és haltáplálékot közvetve elősegítő műtrágyát adunk a tóba. Szerteágazó feladat vár egyébként a termeléstechnológiai osztályra. Fő feladat a gazdaságos ivadéknevelés- és áruhalterme- íés-technológia kidolgozása. Az áruhaltermelés gyakorlati ideje három év nálunk, ezt egy évvel szeretnék lerövidíteni. Kidolgozzák a halrecepturát, a halak gazdaságosabb takarmányozása érdekében. Az iparszerű ketreces haltermelós. a gépesített tóépítés ökonómiájának kidolgozása szintén az osztály feladata. — Munkánkban sokat könnyít a FAO fejlesztési program — magyarázza Ruttkay András. — Megépül a központi laboratórium, a haltápgyár, a recirkulá- ciós tórendszer. A melegviző tórendszer az időjárástól függetlenül egész évben alkalmas lesz tudományos megfigyelésre, előbbre hozhatjuk a halkeltetést s lerövidíthetjük az áru hal előállítási idejét. De a kutatás nem lehet öncélú. Népgazdasági érdek, hogy a tudomány mielőbb termelőerővé váljék, vagyis gyakorlatban minél nagyobb területen alkalmazzák a Szarvason kidolgozott termeléstechnológi- átA szarvasi HAKI-ban kevés a lehetőség a termeléstechnológia nagyüzemi alkalmazására. Ezért vették örömmel a tudományos kutatók, amikor 1974-ben a Baranya megyében levő Bikali Állami Gazdaság sumonyi tógazda, ságában 11 hektáron hasznosították a szarvasi módszert. Bár a távolság elég nagy. mégis írásban, szóban több alkalommal helyben adtak szakmai tanácsot a szarvasi kutatók. Az eredmény : hektáronként 28 mázsa halhústerme’és. Az elmúlt évben már jóval nagyobb területen értek el hasonlóan jó eredményt. — Mi elsősorban kutatóbázis vagyunk, az eredményeknek az ország különböző táiain kell mutatkozni — véli Ruttkay András. — A Dunántúlon Bikái lesz a halastavi tógazdálkodás rendszergazdasága. I mi technológiánk alapján 200 hektáron szeretnének iparszerű haltermelésre berendezkedni. Jelentkezett a Hortobágyi Állami Gazdaság is. Az Alföldön a Hortobágy lesz a rendszergazda. Ott is a szarvasi technológiát alkalmazzák majd. — Országszerte az a cél, hogy mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területen növelni a tógazdasági területet. A meglevő tavak jó része elöregedett. A felszabadulás előtt főként vízjá- rásos területeken alakítottak halastavakat azzal a céllal: hoz, amit hoz. Szocializmust építő ha. zánkban ezt a luxust nem engedhetjük meg. A tervszerű tó- ém'tés gépesítési programját kidolgozzuk. Minél kevesebb élőmunka-ráfordítással olyan tavakat építünk, amelyekben a legkorszerűbb módszerekkel termelhetünk áruhalat. Így a népgazdaságnak gvorsan megtérül a ráfordított költség. A gépesített tóénítésben kevés a tapasztalatunk, ezért igen nagv feladat lesz ennek szakszerű, gyakorlatban jól alkalmazható kidolgozása. — Világszerte teried az a szemlélet, hogv a hőerőművek vizét haltenyésztésre hasznosítják. Nálunk is lesz lehetőség a Paksi Atomerőmű megépítése után. Addig fel kell készülnünk, hogy megfelelő termeléstechnológia álljon rendelkezésre. Ha korszerűen megépített tóban jó halfajtákat telepítünk optimális összetételben, megfelelő lesz a haltakarmányozás, a lehalászás, akkor várhatunk igazán jó eredményeket, A haltakarmányozás- ban előrelépni feltétlen kutatási feladat. — A szarvasi haltenyésztési termeléstechnológia gondos betartásával garantáljuk, hogy hektáronként elérhető a 30 mázsás halhústermelés. A tervek szerint Dunántúlon a bikali rendszergazdaság irányításával 200 hektáron, az Alföldön pedig hortobágyi irányítással mintegy 250 hektáron alkalmazzák az általunk kidolgozott technológiát. Mi, tudományos kutatók nagy-nagy örömmel segítünk szaktanácsainkkal, hogy meny- nyiségben több, minőségben jobb, választékban gazdagabb halhús kerüljön a fogyasztók asztalára — mondotta búcsúzóul Ruttkay András. Ary Róza H KISZ IX. kongresszusának tiszteletére: Tehetségkutató irodalmi pályázat fiataloknak A KISZ Békés megyei bizottsága és a Békés megyei Népújság'Szerkesztősége az elmúlt évben sikeres vers- és novellapályázatot hirdetett, melyre megyénkből és megyén kívülről is igen sok pályamunka érkezett. A pályázók között több tehetséges költő- és prózaírójelöltet talált a zsűri, alkotásaikat azóta több alkalommal is közzétettük a Népújság kulturális mellékletében. Üj pályázatunkat a tavalyihoz hasonló feltételekkel hirdetjük meg. A pályázat célja, hogy ifjúságunk képességeit és tenniakarását irodalmi alkotásokkal is bizonyíthassa. A témaválasztás kötetlen, szeretnénk azonban, ha a benyújtott alkotások a ma emberének életét, munkaszeretetét, honszere- tetét tükröznék. Pályázni csak olyan alkotásokkal lehet, amelyek még sehol nem jelentek meg nyomtatásban, és alkotójuk életkora legfeljebb harminc év. A verspályázat első díja 1000 forint, második díj 800, harmadik díj 600 forint. A novellapályázat első díja 1500 forint, a második díj 1000 forint, a harmadik díj 800 forint. A díjnyertes alkotások és a közlésre, de díjazásra nem javasoltak legjobbjai megjelennek a Békés megyei Népújság kulturális mellékletében, valamint könyvjutalomban részesülnek. , A pályázat értékelését zsűri végzi, az alkotások beküldési határideje: 1976. március 31. Cím: KISZ Békés megyei Bizottsága, 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 17. A borítékra írjuk rá: „Vers. és novellapályázat”. Eredményhirdetés: 1976. május 2-án, a Békés megyei Népújságban. A KISZ BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA, A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGE Zárszámadó közgyűlés a megye legnagyobb közös gazdaságában Szombaton, január 31-én Füzesgyarmaton zárszámadó közgyűlést tartottak a Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdái. A közös gazdaság tagságát és dolgozóit Csirik Imre, a termelőszövetkezet elnöke tájékoztatta az elmúlt évi gazdálkodás eredményeiről. Beszámolójában egyebek között elmondotta: 1975 január elsejével egyesült a Vörös Csillag, a füzesgyarmati Aranykalász és a kertészszigeti Győzelem Termelőszövetkezet. Az egyesülés okozta gondok ellenére a múlt év mégis eredményesen zárult Ez mindenekelőtt a gazdaság tagságának szorgalmát, a szakszerű vezetést bizonyítja és természetesen hozzájárult az egyesülés során keletkezett termelőeszközök koncentrációja is. Szólt arról, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére a tsz az előző évhez viszonyítva, közel 42 millió forinttal teljesítette túl termelési értékét. Legeredményesebb a növénytermesztés volt. Árbevételük a növénytermesztésből megközelítette a 121 millió forintot, állatállományuk a 144 milliót, ossz termelési értékük pedig a 400 millió forinthoz közelít. Jelentősen hozzájárult eredményeikhez az is, hogy saját kivitelezésben megépítették legfontosabb beruházásaikat, ez számukra több mint 40 millió forintot jelentett. A múlt évben fejezték be a szakosított szarv asmarhatelepükét és megépítették korszerű, nagy kapacitású gépműhelyüket. Lucernatermesztési és feldolgozó rendszerükhöz tartozó üzemek pedig közel 10 ezer vagon lucernalisztet és tömegtakarmányt állítottak elő. A közel tizenháromezer hektáron gazdálkodó sárrétiek közös vagyona ma már megközelíti a 90 millió forintot, halmozott termelési értékük a múlt évben több mint 421 millió volt. Élelmiszer-termelés és -fogyasztás 0 A korszerű táplálkozás Az állattenyésztés fejlesztésére a tervtörvény évenként háromszázalékos növekedési ütemet ír elő, de ez csak úgy lehetséges, ha a nagyüzemekben évi 5—6 százalék lesz a plusz. Mindezt pedig úgy, hogy korszerű „istálló-városok” építésére a tervidőszakban nem nagyon lesz pénzünk. Legfontosabb minálunk a sertéshús. Termelését a tervidőszakban kilenc-tíz százalékkal akarjuk a mai igen magas szint fölé emelni. Ez lehetséges akkor, ha jobban kihasználjuk a nagyüzemek korszerű telepeit, továbbra is üzemben tartjuk a régebbi nagyüzemi telepeket és nem mondunk le a kistermelők segítségéről. A közelmúlt hónapokban sajnos — igen összetett okok miatt — a kisüzemi sertéstartás-hizlalás csökkent Eredményesnek ígérkező lépéseket teszünk most. hogy ismét megnyerjük a kisemberek bizalmát, támogassuk munkaidőn túli, otthoni tevékenységüket, miközben a nagyüzemek is megteszik a magukét. A korszerű táplálkozás egyik kulcskérdése a baromfi. Fogyasztásában világméretekben is előkelő helyen vagyunk, és annak is örülhetünk, hogy baromfitenyésztésünk viszonylag korszerű, kiegyensúlyozott. Marhahúst nem sokat fogyasztunk, viszont ez a mezőgazdaság egyik legfontosabb exportcikke. A szarvasmarha-tenyésztés a közelmúltban nem fejlődött megnyugtatóan, sőt egyes területeken visszaesést is tapasztalhattunk. Ennek egyik tünete, hogy esetenként külföldről kell vajat és sajtot behoznunk. Nem nyugodhatunk bele, hogy ilyen „határesetet” produkáljon szarvasmarha-tenyésztésünk. Biztonságosan kell előállítani az idehaza és az exportra szükséges húsmennyiséget, valamint a tej- és tejtermékfogyasztás feltétlenül fontos fokozásának itthoni fedezetét. Nem lesz könnyű. A termelőszövetkezeteknek például az évi fejési átlagot 2390 literről 2900 literre kell növelniük. Nagyon hosszadalmas és átgondolt tevékenység szükséges a takarmányhelyzet megváltoztatásához. Sajnos ma még nem kevés helyen azt etetnek, ami ét>- pen van, és annyit etetnek, amennyi van. Ez minden, csak nem korszerű állattenyésztés. Pedig meglevő lehetőségeink tűrhető kihasználása is sokkal biztosabb takarmány. — mindenekelőtt fehérje — bázist jelenthetne. Egyszerűen nem lehet menteni azt a tényt, hogy rétjeink, legelőink ma kisebb hozamot adnak, mint a felszabadulás előtt. Rohammunkával ezen nem lehet segíteni, de ez az ötéves terv rákényszeríti a mező- gazdaságot arra, hogy feltárja a takarmánytermesztés tartalékait és biztonságosabb alapokat építsen ki. Az élő állat útja hosszú a hentes pultjáig. Sajnos, itt sincs összhang. Húsiparunk nem tudta követni az állattenyésztés fejlődését. A sertéshizlalás felfutása idején például még túlórázással sem bírták iramot a vágóhidak. A már meglevő húst pedig ffvakran azért r-— piáink dobozolt sonka, szalámi vagy nsaKni kolbász formíértékesíteni a világpiacon, mert nincs hol elkészíteni ezeket az értékes cikkeket. (Még a hazai piacra sem jut elegendő.) A húsipar rekonstrukcióján dől-
