Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

A tudomány termelőerővé válásáért Halgazdasági rendszerek hasznosítják a Szarvason kidolgozott termeléstechnológiát Halhústermelésben kimagasló eredményeket produkál évek óta 8 Szarvasi Hal tenyésztési Kuta­tó Intézet. 1974-ben például ami­kor az országos tógazdasági át­lag hektáronként nyolc mázsa volt. a HAKI átlaga elérte a 14 mázsát, a kísérleti tóé pedig 35 mázsa volt hektárra számít­va. (Az 1975. évi statisztika még ismeretlen.) — A rekorderedményt adó tó­ban az általunk kidolgozott ter­meléstechnológiát alkalmaztuk — mondja erről Ruttkay And­rás, a termeléstechnológiai osz­tály vezetője. — Elsősorban az alapkutatást végző témacsopor­tok eredményeit hasznosítjuk. A genetikusokkal, hidrobiológu- sokkal, laboránsokkal együttmű­ködve értünk el igen jó eredmé­nyeket. Kidolgoztuk egyebek kö­Példamutató üzemek Békéscsabán az elmúlt évben sikeresek voltak a helyszíni vér­adások. Ebben különösképpen a MÁV Északi Járműjavító, a férfifehérnemű-gyár, a kötött­árugyár, BARNEVÁL, tégla­gyár, Pamuttextilművek békés­csabai gyára, a Csaba Szőnyeg- szövő, a Kner Nyomda, a Volán 8-as számú Vállalata, a MEZŐ­GÉP, valamint a Lenin és a Sza­badság Tsz dolgozói, illetve tag­jai, Vöröskereszt alapszervezetei mutattak példát. lövőnk jelzőszámai Tények és adatok a népgazdaság V. ötéves tervéből ENERGIAJERMELES ES ELLÁTÁS I Szénhidrogének /jr*«y«.i9IO/ ” ---1 64 -66 v. 10 0 % Fötdgiz /Ííthiunilíi 1910/ 10 milliárd m 1990 Hazai termeiéi 6 milliárd m Kőolaj /termeli», 1910/ Évi 3 millió tonna Széntermelés 23,5-34,5 millió tonna Villamos energia 1500 MW t»' növekedik »I erőmüvek lel|e>iiőkepeiiíf* ffftR* K5 Az energiatermelés alakulása 4 BEKÍÍÜ^IÍ1Ntrújstc‘‘ 1976. FEBRLÄR I. zött a négyfajú polikulturális haltermelés technológiáját. Egy tóban neveltünk pontyot, (elkér­és pöttyös busát, illetve amurt. Nem mindegy azonban, hogy mi­lyen arányban telepítem a pon­tyokat és a növényevőket, illet­ve mennyi takarmányt és hal­táplálékot közvetve elősegítő műtrágyát adunk a tóba. Szerteágazó feladat vár egyéb­ként a termeléstechnológiai osz­tályra. Fő feladat a gazdaságos ivadéknevelés- és áruhalterme- íés-technológia kidolgozása. Az áruhaltermelés gyakorlati ideje három év nálunk, ezt egy évvel szeretnék lerövidíteni. Kidolgoz­zák a halrecepturát, a halak gazdaságosabb takarmányozása érdekében. Az iparszerű ketre­ces haltermelós. a gépesített tó­építés ökonómiájának kidolgozá­sa szintén az osztály feladata. — Munkánkban sokat könnyít a FAO fejlesztési program — magyarázza Ruttkay András. — Megépül a központi laborató­rium, a haltápgyár, a recirkulá- ciós tórendszer. A melegviző tó­rendszer az időjárástól függet­lenül egész évben alkalmas lesz tudományos megfigyelésre, előbbre hozhatjuk a halkeltetést s lerövidíthetjük az áru hal elő­állítási idejét. De a kutatás nem lehet öncélú. Népgazdasági ér­dek, hogy a tudomány mielőbb termelőerővé váljék, vagyis gya­korlatban minél nagyobb terüle­ten alkalmazzák a Szarvason kidolgozott termeléstechnológi- át­A szarvasi HAKI-ban kevés a lehetőség a termeléstechnológia nagyüzemi alkalmazására. Ezért vették örömmel a tudományos kutatók, amikor 1974-ben a Ba­ranya megyében levő Bikali Ál­lami Gazdaság sumonyi tógazda, ságában 11 hektáron hasznosí­tották a szarvasi módszert. Bár a távolság elég nagy. mégis írás­ban, szóban több alkalommal helyben adtak szakmai tanácsot a szarvasi kutatók. Az ered­mény : hektáronként 28 mázsa halhústerme’és. Az elmúlt év­ben már jóval nagyobb területen értek el hasonlóan jó ered­ményt. — Mi elsősorban kutatóbázis vagyunk, az eredményeknek az ország különböző táiain kell mu­tatkozni — véli Ruttkay András. — A Dunántúlon Bikái lesz a halastavi tógazdálkodás rend­szergazdasága. I mi technológiánk alapján 200 hektáron szeretnének ipar­szerű haltermelésre berendez­kedni. Jelentkezett a Hortobágyi Állami Gazdaság is. Az Alföldön a Hortobágy lesz a rendszergaz­da. Ott is a szarvasi technológi­át alkalmazzák majd. — Országszerte az a cél, hogy mezőgazdasági művelésre alkal­matlan területen növelni a tó­gazdasági területet. A meglevő tavak jó része elöregedett. A felszabadulás előtt főként vízjá- rásos területeken alakítottak ha­lastavakat azzal a céllal: hoz, amit hoz. Szocializmust építő ha. zánkban ezt a luxust nem en­gedhetjük meg. A tervszerű tó- ém'tés gépesítési programját ki­dolgozzuk. Minél kevesebb élő­munka-ráfordítással olyan tava­kat építünk, amelyekben a leg­korszerűbb módszerekkel ter­melhetünk áruhalat. Így a nép­gazdaságnak gvorsan megtérül a ráfordított költség. A gépesített tóénítésben kevés a tapasztala­tunk, ezért igen nagv feladat lesz ennek szakszerű, gyakorlat­ban jól alkalmazható kidolgozá­sa. — Világszerte teried az a szemlélet, hogv a hőerőművek vizét haltenyésztésre hasznosít­ják. Nálunk is lesz lehetőség a Paksi Atomerőmű megépítése után. Addig fel kell készülnünk, hogy megfelelő termeléstechno­lógia álljon rendelkezésre. Ha korszerűen megépített tóban jó halfajtákat telepítünk optimális összetételben, megfelelő lesz a haltakarmányozás, a lehalászás, akkor várhatunk igazán jó ered­ményeket, A haltakarmányozás- ban előrelépni feltétlen kutatási feladat. — A szarvasi haltenyésztési termeléstechnológia gondos be­tartásával garantáljuk, hogy hektáronként elérhető a 30 mázsás halhústermelés. A tervek szerint Dunántúlon a bikali rendszergazdaság irányítá­sával 200 hektáron, az Alföldön pedig hortobágyi irányítással mintegy 250 hektáron alkalmaz­zák az általunk kidolgozott tech­nológiát. Mi, tudományos kuta­tók nagy-nagy örömmel segítünk szaktanácsainkkal, hogy meny- nyiségben több, minőségben jobb, választékban gazdagabb halhús kerüljön a fogyasztók asztalára — mondotta búcsúzóul Ruttkay András. Ary Róza H KISZ IX. kongresszusának tiszteletére: Tehetségkutató irodalmi pályázat fiataloknak A KISZ Békés megyei bizottsága és a Békés megyei Népújság'Szerkesztősége az elmúlt évben sikeres vers- és novellapályázatot hirdetett, melyre megyénkből és megyén kívülről is igen sok pályamunka érkezett. A pályázók között több tehetséges költő- és prózaírójelöltet talált a zsűri, alko­tásaikat azóta több alkalommal is közzétettük a Népújság kulturális mellékletében. Üj pályázatunkat a tavalyihoz hasonló feltételekkel hir­detjük meg. A pályázat célja, hogy ifjúságunk képességeit és tenniakarását irodalmi alkotásokkal is bizonyíthassa. A té­maválasztás kötetlen, szeretnénk azonban, ha a benyújtott alkotások a ma emberének életét, munkaszeretetét, honszere- tetét tükröznék. Pályázni csak olyan alkotásokkal lehet, ame­lyek még sehol nem jelentek meg nyomtatásban, és alkotójuk életkora legfeljebb harminc év. A verspályázat első díja 1000 forint, második díj 800, harmadik díj 600 forint. A novellapályázat első díja 1500 fo­rint, a második díj 1000 forint, a harmadik díj 800 forint. A díjnyertes alkotások és a közlésre, de díjazásra nem java­soltak legjobbjai megjelennek a Békés megyei Népújság kul­turális mellékletében, valamint könyvjutalomban részesül­nek. , A pályázat értékelését zsűri végzi, az alkotások bekül­dési határideje: 1976. március 31. Cím: KISZ Békés megyei Bizottsága, 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 17. A borítékra írjuk rá: „Vers. és novellapályázat”. Eredményhirdetés: 1976. május 2-án, a Békés megyei Népújságban. A KISZ BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA, A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGE Zárszámadó közgyűlés a megye legnagyobb közös gazdaságában Szombaton, január 31-én Fü­zesgyarmaton zárszámadó köz­gyűlést tartottak a Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet gazdái. A közös gazdaság tagságát és dolgozóit Csirik Imre, a terme­lőszövetkezet elnöke tájékoztat­ta az elmúlt évi gazdálkodás eredményeiről. Beszámolójában egyebek között elmondotta: 1975 január elsejével egyesült a Vörös Csillag, a füzesgyarmati Aranykalász és a kertészszigeti Győzelem Termelőszövetkezet. Az egyesülés okozta gondok el­lenére a múlt év mégis ered­ményesen zárult Ez mindenek­előtt a gazdaság tagságának szorgalmát, a szakszerű veze­tést bizonyítja és természetesen hozzájárult az egyesülés során keletkezett termelőeszközök koncentrációja is. Szólt arról, hogy a kedvezőt­len időjárás ellenére a tsz az előző évhez viszonyítva, közel 42 millió forinttal teljesítette túl termelési értékét. Legered­ményesebb a növénytermesztés volt. Árbevételük a növényter­mesztésből megközelítette a 121 millió forintot, állatállományuk a 144 milliót, ossz termelési ér­tékük pedig a 400 millió forint­hoz közelít. Jelentősen hozzá­járult eredményeikhez az is, hogy saját kivitelezésben meg­építették legfontosabb beruhá­zásaikat, ez számukra több mint 40 millió forintot jelentett. A múlt évben fejezték be a sza­kosított szarv asmarhatelepükét és megépítették korszerű, nagy kapacitású gépműhelyüket. Lu­cernatermesztési és feldolgozó rendszerükhöz tartozó üzemek pedig közel 10 ezer vagon lu­cernalisztet és tömegtakarmányt állítottak elő. A közel tizenháromezer hek­táron gazdálkodó sárrétiek kö­zös vagyona ma már megköze­líti a 90 millió forintot, halmo­zott termelési értékük a múlt évben több mint 421 millió volt. Élelmiszer-termelés és -fogyasztás 0 A korszerű táplálkozás Az állattenyésztés fejlesztésé­re a tervtörvény évenként há­romszázalékos növekedési üte­met ír elő, de ez csak úgy lehet­séges, ha a nagyüzemekben évi 5—6 százalék lesz a plusz. Mind­ezt pedig úgy, hogy korszerű „istálló-városok” építésére a tervidőszakban nem nagyon lesz pénzünk. Legfontosabb minálunk a ser­téshús. Termelését a tervidő­szakban kilenc-tíz százalékkal akarjuk a mai igen magas szint fölé emelni. Ez lehetséges akkor, ha jobban kihasználjuk a nagy­üzemek korszerű telepeit, to­vábbra is üzemben tartjuk a ré­gebbi nagyüzemi telepeket és nem mondunk le a kistermelők segítségéről. A közelmúlt hó­napokban sajnos — igen össze­tett okok miatt — a kisüzemi sertéstartás-hizlalás csökkent Eredményesnek ígérkező lépése­ket teszünk most. hogy ismét megnyerjük a kisemberek bizal­mát, támogassuk munkaidőn tú­li, otthoni tevékenységüket, mi­közben a nagyüzemek is megte­szik a magukét. A korszerű táplálkozás egyik kulcskérdése a baromfi. Fo­gyasztásában világméretekben is előkelő helyen vagyunk, és an­nak is örülhetünk, hogy barom­fitenyésztésünk viszonylag kor­szerű, kiegyensúlyozott. Marhahúst nem sokat fogyasz­tunk, viszont ez a mezőgazdaság egyik legfontosabb exportcikke. A szarvasmarha-tenyésztés a kö­zelmúltban nem fejlődött meg­nyugtatóan, sőt egyes területe­ken visszaesést is tapasztalhat­tunk. Ennek egyik tünete, hogy esetenként külföldről kell vajat és sajtot behoznunk. Nem nyu­godhatunk bele, hogy ilyen „ha­táresetet” produkáljon szarvas­marha-tenyésztésünk. Biztonsá­gosan kell előállítani az idehaza és az exportra szükséges hús­mennyiséget, valamint a tej- és tejtermékfogyasztás feltétlenül fontos fokozásának itthoni fede­zetét. Nem lesz könnyű. A ter­melőszövetkezeteknek például az évi fejési átlagot 2390 literről 2900 literre kell növelniük. Nagyon hosszadalmas és át­gondolt tevékenység szükséges a takarmányhelyzet megváltozta­tásához. Sajnos ma még nem ke­vés helyen azt etetnek, ami ét>- pen van, és annyit etetnek, amennyi van. Ez minden, csak nem korszerű állattenyésztés. Pedig meglevő lehetőségeink tűrhető kihasználása is sokkal biztosabb takarmány. — minde­nekelőtt fehérje — bázist jelent­hetne. Egyszerűen nem lehet menteni azt a tényt, hogy rétje­ink, legelőink ma kisebb hoza­mot adnak, mint a felszabadu­lás előtt. Rohammunkával ezen nem lehet segíteni, de ez az öt­éves terv rákényszeríti a mező- gazdaságot arra, hogy feltárja a takarmánytermesztés tartalékait és biztonságosabb alapokat épít­sen ki. Az élő állat útja hosszú a hentes pultjáig. Sajnos, itt sincs összhang. Húsiparunk nem tud­ta követni az állattenyésztés fej­lődését. A sertéshizlalás felfu­tása idején például még túlórá­zással sem bírták iramot a vágóhidak. A már meglevő húst pedig ffvakran azért r-— piáink dobozolt sonka, szalámi vagy nsaKni kolbász formíérté­kesíteni a világpiacon, mert nincs hol elkészíteni ezeket az értékes cikkeket. (Még a hazai piacra sem jut elegendő.) A húsipar rekonstrukcióján dől-

Next

/
Thumbnails
Contents