Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-05 / 30. szám

t Hazánkba érkezeit a Zöld-foki Köztársaság miniszterelnöke Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Szerdán a fellobogózott Feri­hegyi repülőtéren katonai tisz­teletadással fogadták Pedro Pi- rest, a Zöld-foki Köztársaság miniszterelnökét, aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivata­los látogatásra érkezett hazánk­ba. A kormányfő kíséretében ér­kezett Eduardo Santos, a máso­dik katonai körzet parancsnoka, Leonildo Monteiro, az energia- ügyek és a természeti források országos igazgatója, dr. Manuel Duarte, a köztársaság főügyésze. Pedro Pires és kísérete fogadá­sára megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Keserű Jánosné ' könnyűipari miniszter, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, Marjai Jó­zsef külügyi államtitkár, politi­kai és társadalmi életünk más ismert személyiségei. *** Szerdán Pedro Pires, a Zöld­foki Köztársaság miniszterelnö­ke látogatást tett a Parlament­ben Lázár Györgynél, a Minisz­tertanács elnökénél. A két kor­mányfő közötti kötetlen, baráti eszmecsere után a küldöttségek tárgyalásával folytatódott Ped­ro Pires magyarországi prog­ramja. A magyar tárgyaló delegációt Lázár György vezette, tagjai voltak: dr. Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi ál­lamtitkár, Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes, Udvarai Sándor külkereskedőin' i minisz-' ter-helyettes, Székács Imre, a TSSCO vezérigazgatója, Kővári István, a külkereskedelmi mi­nisztérium főosztályvezetője és Benczekovits Lajos, a Külügy­minisztérium főosztályvezető­helyettese. A Zöld-foki Köztár- j saság tárgyaló küldöttségét Ped­ro Pires vezette, tagjai voltak: Eduardo Santos, a második ka­tonai körzet parancsnoka, Leo­nildo Monteiro az energiaügyek és a természeti források orszá­gos igazgatója, dr. Manuel Du­arte, a köztársaság főügyésze. A tárgyalásokon kölcsönösen tájékoztatták egymást a két or­szág helyzetéről, az időszerű nemzetközi kérdésekről folytat­tak megbeszéléseket. A tárgya­lások baráti, a kapcsolatok ki­alakulását elősegítő légkörben folytak. • • • Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke szerdán az Ország­ház vadásztermében vacsorát adott Pedro Pires, a Zöld-foki Köztársaság miniszterelnöke tiszteletére A vacsorán részt vett Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter. Marjai Jó­zsef külügyi, dr. Markója Imre igazságügyi, dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár, és a politikai élet több más vezető személyi­sége. Részt vett a vacsorán a Zöld-foki Köztársaság minisz­terelnöke és kíséretének tagjai is. A szívélyes, baráti hangulatú vacsorán Lázár György és Ped­ro Pires oohárköszöntőt mon­dott. (MTI) H Zöld-foki Köztársaság A Guinea-Bissau és a Zöld­íoki-szigetek afrikai független­ségi pártja (a PAIGC), valamint » portugál kormány közötti megállapodás értelmében 1975. július 5-én — ötszáz esztendei gyarmati uralom után — kiki­áltották a ZÖld-fokl-szigetek függetlenségét. A Magyar Nép- köztársaság önálló, független ál­lamként ismerte el a Zöld-foki Köztársaságot, amelynek vezetői most fáradoznak az államigaz­gatás és a gazdasági élet meg­szervezésén. Az új állam az AÜanti-óceá- nom. az afrikai földrész nyugati partvidékétől 500—700 km tá­volságban fekvő, tíz nagyobb és öt kisebb szigetből álló sziget- csoporton terül el; a szigetek közül kilenc lakott. Területe: 4039 négyzetkilométer, lakosai­nak száma 273 ezer. Fővárosa a 13 500 lakosú Praia; hivatalos nyelve a portugál. Népességének mintegy kétharmada mulatt, a kevés európain kívül bantuk lakják még. Legfontosabb kikö- tőrje a Sao Vicente szigetén lévő Mindelo. A szigeteket a 15. század kö­zepén fedezték föl portugál ha­jósok, sokáig portugál telepesek, súlyos bűnözők és afrikai rab- [ szolgák népesítették be. Portu­gália a gyarmatot 1951-ben ten­gerentúli tartományának ny" vánította, majd 1972-ben he autonómiát adott neki. Az új ■ demokratikus lisszaboni kor­mány elismerte a szigetek né­pének jogát a teljes független­ségre. Az ország el nem köte­lezett külpolitikát folytat. Mivel a szigetek az Európá­ból Dál-Amerlkába és Dél- Afrikába verető hajó és légi útvonalak mentén te­rülnek el, a második világhá­ború után a gyarmatosítók és a NATO-partnereik nagy erőfeszí­téseket tettek az ottani kikötők és repülőterek korszerűsítésére, katonai támaszpont kiépítésére. A gyarmati múlt öröksége­ként az ország gazdaságilag el­maradott. agrár jellegű. Az egykori nagybirtokokat állami gazdaságokká alakították. Ex­portra banánt, kávét, dohányt, földimogvorót, ricinust, indigót termel, hazai ellátásra elsősor­ban kukoricát, babot, manió- kát, édesburgonyát. Halászata fejlett; ipara halfeldolgozó és szeszfőző üzemekből, növény­olajgyárból áll. Népfront- egyezmény a magyar és az NDK szervezetei között lyes keretek között aláírták a Magyar Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának és az NDK nemzeti frontja országos taná­csának az 1976—80-as évekre szóló együttműködési egyezmé­nyét. Az okmányt Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára és Werner Kirchhoff, az NDK nemzeti frontja országos tanácsának al- elnöke látta el kézjegyével. Az egyezmény az elvi beve­zető után gyakorlati intézkedé­seket tartálmaz. Előirányozza, hogy a két mozgalom vezető szervei a jövőben még szoro­sabb kapcsolatot tartanak egy­mással, összeegyeztetik tervei­ket. Megállapodtak abban is, hogy a most kezdődött ötéves idő­szakban évente felváltva, hol Budapesten, hol Berlinben mun­katanácskozást tartanak. (MTI) kell összpontosítani. Kádár János beszéde a pártaktíván (Folytatás az 1. oldalról) A pártban ez évben lezajló helyesen és jól felfogott tag- könyvcserének is a párt. a kor­mány, az ország előtt álló leg­fontosabb feladatok végrehajtá­sát. a párt eszmei, politikai, cse­lekvési egvségének erősítését kell szolgálnia. Az V. ötéves terv nemzeti ügy, nemzeti program — mon­dotta — amelyet a társadalom minden alkotó erejének cselek­vő , közreműködésével valósí­tunk meg. Ebben a munkafo­lyamatban tovább kell, hogy erősödjék a munkás-paraszt szövetség. A közös ügy érdeké­ben minden aktív erőnek, párt­tagnak és pártonkívülinek, hí­vőnek és nem hívőnek, az ifjú nemzedéknek, a magyar nép, a haza felvirágzását akaró erőnek össze kell fognia. Szólt a Ha­zafias Népfront szeptemberben, illetve a KISZ májusban esedé­kes kongresszusának fontossá­gáról, hangsúlyozva, hogy eze­ket a kongresszusokat is fel kell használni, hogy az ötödik öt­éves terv össztársadalmi üggyé váljék. Terveink megvalósításá­hoz a feltételek jók: népgazda­ságunk alapjai szilárdak; a párt által vezetett társadalom egysé­ges, rendszerünk erős; rendel­kezünk a szocialista nemzetközi együttműködés nagy lehetősé­geivel. Kádár János a nemzetközi kérdésekkel foglalkozva rámu­tatott annak a két nagy ese­ménynek a világtörténelmi je­lentőségére, amelyet a vietna­mi nép győzelme, valamint a helsinki tanácskozás létrejötte jelentett. Ezek kifejezik a szoci­alizmus, a haladás, a béke erői­nek a növekedését. A világ kü­lönböző térségeiben végbemenő események bizonyítják, hogy a haladás, a béke ellenségei el­lentámadást indítottak, de a re­akció erői nem fognak felülke­rekedni, helsinki szellemét kö­zös erővel meg fogjuk védeni. A nemzetközi helyzet kulcskérdé­se a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya. Nagy jelen­tőséget tulajdonítunk minden olyan lépésnek, amely e két — a világpolitika alakulását dön­tően befolyásoló — hatalom kö­zötti viszony javulását szolgál­ja. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseiről szólva, a Központi Bizottság el­ső titkára méltatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt, valamint a Kubai Kommunista Párt de­cemberben lezajlott kongvesz- szusait és méltatta a Szovjet­unió Kommunista Pártja, a Bolgár Kommunista Párt, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja, a Német Szocialista Egységpárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Vietnami Dol­gozók Pártja közelgő és a Francia Kommunista Párt most megkezdett kongresz- szusainak fontosságát. Mi ezek­től a kongresszusoktól, különö­sen a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusától, amely természetesen nemcsak a Szovjetunióra, hanem az egész nemzetközi kommunista mozga­lomra hatással lesz, nagyon so­kat várunk a kommunista moz­galom és a proletár internacio­nalizmus megerősödése szem­pontjából. Foglalkozott a testvérpártok közötti konzultációkkal, két- és többoldalú kapcsolatokkal. Han­goztatta: a proletár internacio­nalizmus megköveteli, hogy az önállóan dolgozó testvérpártok eszmecseréket folytassanak egy­mással. Ezért hívei vagyunk a kommunista pártok európai ta­nácskozásának. Rámutatott ar­ra, hogy a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom a marxizmus—leninizmus útján halad előre, Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Dél-Jemen, Szo­mália, Angola példája is bizo­nyítja, hogy korunkban a világ forradalmi fejlődése a szocia­lizmus irányába tart. A Magyar Népköztársaság — mondotta —, továbbra is szoro­san együttműködik és erősíti kapcsolatait a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés Szervezetével, valamint a KGST-be tartozó ál­lamokkal, a többi szocialista or­szággal, a fejlődő országokkal. A békés egymás mellett élés, az egyenjogúság és kölcsönös elő­nyök alapján készek vagyunk fejleszteni kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal. Ügy ítéljük meg — hangoztatta vé­gül Kádár János —, hogy a fej­lett szocializmus építésének a nemzetközi feltételei adottak, külpolitikai tevékenységünk vo­nala eredményes, ezért azt to­vábbra is folytatjuk. A pártaktíva az MSZMP Vili. kerületi bizottsága első titkárá­nak zárszavával, az Internacio- nálé hangjaival ért véget. (MTI) Megkezdődött az FKP XXI!. kongresszusa A Párizs melletti Saint-Ouen- ban szerdán délelőtt megkezdő­dött az FKP XXII. kongresszu­sa. A tanácskozás február 8-án fejeződik be a Le Bcurgel-ben rendezendő nagyszabású ün­nepséggel, amelyre a rendezők mintegy százezer résztvevőt várnak. A kongresszus első napjának fő eseménye Georges Marchais főtitkár referátuma volt, majd á delegátusok megkezdték an­nak az okmánytervezetnek a megvitatását, melyet a központi bizottság által kiküldött bizott­ság dolgozott ki. A közoonti bi­zottság novemberi ülésszakán elfogadta ezt az okmányterve­zetet, majd azt a kongresszus előkészítése során széles körű vitára bocsátotta. A kongresszust okmány rész­letesen elemzi Franciaország je­lenlegi helyzetét, azt a mélv vál­ságot, amely a társadalom min­den területén megnyilvánul, s rámutat arra, hogy a tőkés rend­szernek a válságából a kivezető utat csak a monopóliumok egyeduralmának megszüntetése, azoknak a mélyreható gazdasá­gi, társadalmi és politikai re­formoknak a megvalósítása nyithatja meg, amelyeket a baloldali pártok közös kor­mányprogramja tartalmaz. A kongresszusi okmány részletesen vázolja azt a demokratikus utat is. amelyen a francia nép eljut­hat majd a szocialista társada- • lom felépítéséig, s nyomatéko­san kiemeli, hogy eközben mi­lyen döntő jelentősége van a Országépítő program A LEMP VII. kongresszusa után .............. ....■mim..«.. .............. A LEMP stratégiája a most megkezdődött ötéves tervben az 1971—1975-i ötéves terv alapvető irányainak és céljainak fenntar­tására és folytatására összponto­sul. A párt programjának lénye­ge: a dolgozó tömegek életszín­vonalának további, érezhető emelkedése, s ezzel párhuzamo­san az ország ugyancsak lendü­letes gazdasági fejlesztése. A dolgozók életkörülményeinek ál­landó javulása minden bizony­nyal a termelés fokozásának ösz­tönzője lesz. A kereslet és kínálat egyensúlya széles néptömegek harcának, a : munkásosztály vezető szerepé- | Az eddigi társadalmi-gazdasá- nek, s a kommunisták vezető * gi politikai folvtatása egyértel- befolyásának. : mű a nemzeti jövedelem magas A kongresszuson részt vesz- : emelkedési ütemének fenntarta­nék a testvémártoV Víiiaat+séeeí [ sával: az 1976—89-as években a is. " gvPT-'»T'odásn«k el ketl érnie a 40—42%-Os szintet. Ez megkö­veteli az ipari termelés kb. 48— 50%-os, a mezőgazdasági terme­lésnek pedig legalább 15-16%- os növekedését. Az ipar előtt álló fő felada­tokat így foglalhatjuk össze: a fogyasztási és exporttermékek termelésének gyors növelése, mi­nőségük javítása, a munkaszer­vezés tökéletesítése és a terme­lékenység kiadós növelése. A legnagyobb előnyben része­sített iparágak: a villamos-, a gép és a vegyipar. A villamos- és villamosgépipar 1980-ig elő­irányzott termelésnövekedése 67 százalék, a vegyiparé 70 száza­lék Az úi ötéves terv kulcsproblé­mái közé tartozik a fogyasztói piacra termelés fejlesztése, a ke­reslet és a kínálat egyensú’yá- nak megteremtése céljából. A fizetések és jövedelmek növeke­désével nárhuzamosan az eddi­ginél sokkalta nagyobb mérték­ben kell növekednie a Piaci áru­kínálatnak, méeoedig úgy, hogy alkalmazkodjék a fogyasztók ál­landóan változó igényeihez. A mezőgazdaság legfontosabb feladata az állattenyésztés fej­lesztése marad, amely egyre !n- kább a hazai takarmányalapra és gazdaságos, takarékos kihasz­nálásra fog támaszkodni. Az 1976—1980-i ötéves tervidőszak* ban az 1 hektárra jutó gabona­hozamnak el kell érnie a 31—32 mázsát. A mezőgazdasági terme­lés további fejlődésének alapja minden hektár föld megfelelő kihasználása. A termelés növekedése, a me­zőgazdaságból élő lakosság élet- körülményeinek további javulá­sa, valamint a lengyel falu szer­kezeti alakulása — mindez a munka egymást kölcsönösen fel­tételező három iránya. Az utób­bi évek gyakorlata bizonyítja, hogy a párt és az állam politiká­ja eredményeképpen a lengyel mezőgazdaságban erősödik a szocialista átalakulás sokirányú folyamata. Az ország eddigi dinamikus fejlődésének eredménye a beru­házási lehetőségek ‘ növekedése. ' A becslések szerint az új terv­időszakban több mint 2699 mil­liárd zloty beruházására nyílik lehetőség. Ez annyi, amennyit 25 év alatt (1946-tól 1970-ig) költöt­tek beruházásra s mintegy 40%- kal magasabb az 1971—1975-i tervidőszak beruházási költsé­geinél. Miközben folytatják a nagy jelentőségű, új létesítmé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents