Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-29 / 51. szám

Izomerő, izomműködés, izomfóradós Cserepes virágok a lakásban Amikor «5 ember azt a szót hallja, hogy „izom” a karján és a combján kidudorodó, megvas­tagodó, megfeszülő vagy ellazu­ló bőralatti kötegekre gondol, amelyeket egyébként a „húsá­nak” nevez. Helyesen, mert a táplálkozásunkban közismert „hús” tulajdonképpen a leolt állat izomzata. Az izom az em­ber, vagy az állat mozgását biz­tosító szövetféleség, izomsejtek­ből és sejtközötti állományból, izomrostokból áll. Ezek az izom­rostok húzódnak össze akkor, amikor az izom a munkáját vég­zi. Az emberi testben háromféle izomrost található: Az akaratlagos mozgásokat a központi idegrendszer kormány­zása alatt álló harántcsíkolt izomrostok végzik. Ezekből áll­nak azok a hatalmas izomnyalá­bok, amelyek az emberi test formáját adják és a csontokon tapadva az állást, a iárást, a mozgást végzik és a testi erőt képviselik. Ha egészségesek gyorsan és könnyen összehúzód­nak, csak az a hibájuk, hogy könnyen kifáradnak. A második — a sima izomszövet — az em­ber előtt általában nem közis­mert. Ezek a rostok a belső szervek falában — a gyomor­ban, a bélben, a húgyhólyag­ba n találhatók és a harántcsí­kolt izmoknál gyengébbek, de sokkal kitartóbbak, sohasem pihennek. A gyomor, a belek, a belső szervek és vezetékeik szüntelenül mozgásban vannak, akkor is amikor az ember pi­hen vagy alszik. A harmadik izomszövetféleség a kettőnek a keveréke. Ereje van, kitartóan működik, sohasem pihen az akarat sem befolyásolja közvet­lenül a munkáját.'Ez az izom­féleség a szív izomzata. A testmozgató izmokat ideg­működések mozgatják. A moz­gató idegen át ingerület jut az izomba, amelynek elektromos feszültsége megváltozik. Egy acetilkolin nevű anyag terme­lődik ilyenkor benne s hatására az izomrostok összehúzódnak, az izamköfceg megvastagszik, megrövidül és a csontváz egyes darabjait közelítve vagy távolit- va mozgatja a testet. Az ehhez szükséges erőt a szervezet a szénhidrát anyagcsere kapcsán nyeri. Ezért igaz az, hogy a mozgáshoz szükséges hőtermelő fűtőanyagot a szénhidrát táp­lálkozással biztosítja a szerve­zet. Legfeljebb még annyit kell megjegyezni, hogy a szénhidrá­ton kívül még egy fehérjének a miosinnak is komoly szerepe van az egészséges mozgás kiala­kításában. A sima izomrostok és a szfv- izomzat különleges rostjai fo­lyamatos mozgásának irányító­ja az életfenntartó — úgyneve­zett vegetatív — idegrendszer, amely akaratunktól függetlenül végzi munkáját. Az egészséges sima és szívizomrostok fáradha­tatlanok, de a harántcsíkoltak a szokottnál nagyobb megterhe­lés esetén bizonyos idő alatt ki­fáradnak. Munka közben az izmokban tejsav termelődik, amit a szervezet eltakarít, elci­pel onnét. Ha tejsav felszaporo­dik akkor érezzük azt a hasoga­tó bizonytalan fájdalmat, amit izomláznak neveznek. Az izom­lázat — az izmok rendszertelen és váratlan megerőltetésének kellemetlen következményét fo­lyamatos gyakorlattal kíméletes és rendszeres edzéssel meg lehet előzni. Az edzés nemcsak az izomrostok számát növeli, nem­csak összehúzódóképességüket gyarapítja, nemcsak az acetilko­lin és miosin termelését segíti, hanem a tejsav eltakarításának a folyamatát is biztosítja, tehát az izomerő működését feltétle­nül gyarapítja. ... hogy mit nevezünk jórava- ló edzésnek? Minden ütemes, rendszeres, folyamatos és nem túl megerőltető ismétlődő moz­gást. És a megfelelő körülte­kintéssel lehetőleg szabadleve­gőn végzett házimunkát, kerti tennivalókat és — természete­sen — a sportszerű irányított gyakorlást és a kocogást is. Buga dr. A lakásunkat szebbé varázsol­ják a virágok, a növények, külö­nösen a cserepes virágos növé­nyek. Kora ősztől tavaszig virágzik a lakásokban a legelterjedtebb cserepes növényünk a ciklámen. Kellemes színeivel, különböző virágformáival, sőt levelei rajzo­latával is díszít. A ciklámen vi­szonylag érzékeny növény és a lakásba kerülést megsínyli. En­nek oka a növény igényében ke­resendő. A vadciklámen erdei növény, a párás, alacsonyabb hő­mérsékletű helyeket szereti. Kö­zel áll ehhez a termesztett cik­lámen igénye is. Ezért hűvös, vi­lágos helyre tegyük. A túlzott öntözés következtében kirothad. Amennyiben a víz a gumó közepén levő szívlevelekre kerül, ezeken betegségek jelen­nek meg és elpusztulnak. Lehe­tőleg ne álljon viz a cserép alatt levő tányérban sem. A-lakásbérleti jogviszony a bérlő halálával szűnik meg. Ki lép a helyére? Szolgálati lakás esetén a jogviszony nem folytat­ható. Fegyveres testületeknél az illetékes miniszter ettől eltérően is rendelkezhet. Az elhalt bérlő­vel együtt lakó házastárs, illető­leg közeli hozzátartozója részére megfelelő lakást kell biztosítani. Vállalati lakásbérlet, illetőleg bérlőtársi jogviszony akkor nem folytatható, ha ezt a lakással rendelkező szerv a bérlő kijelö­lése során kikötötte Ebben az esetben a bérlő halála után a jogcím nélkül lakó jóhiszemű személyek elhelyezéséről a la­kással rendelkező szervnek kell gondoskodni. A tanácsi, bérlakás és az ál­lampolgárok tulajdonában álló lakásbérleti jogviszony a bérlő halálával abban az esetben szű­nik meg, ha nincs olyan személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytathatja. A lakásbérleti jog­viszony folytatására ugyanis azok jogosultak, akik a bérlő halálakor állandó jelleggel a la­kásban laktak. Elsősorban az el­halt bérlő egyenes ágbeli roko­nai, az örökbefogadott, a mos­toha- és nevelt gyermeke, az örökbefogadó, mostoha- és ne­velőszülője. Továbbá azok, akik legalább hat hónapja állandó jelleggel a lakásban laktak, Mégoedig az elhalt bérlő testvé­re. illetve élettársa. A jogsza­bály azt is meghatározza, hogy kik és milyen sorrendben kap­hatják meg az elhunyt bérlő la­kását. Eltérő megállapodás hiá­nyában a sorrend a következő: a gyermek, ideértve az örökbe­fogadott, a mostoha- és nevelt gyermeket is, őket követik az egyenes ágbeli rokonok, majd a Hasonlóan gondos ápolást igé­nyelnek az azáleák. Ezek a növé­nyek is az alacsonyabb hőmér­sékletet igénylik, magasabb pá­ratartalommal. Ezek a növények talán még érzékenyebbek a víz mésztartalmára. Olvasztott hólé­vel, esővízzel vagy forralt vízzel öntözzük. Elvirágzás után tavasszal sül­lyesszük ki a kertbe, cserjék északi oldalára. Itt az enyhébb őszi fagyokig maradhatnak. Természetesen az így nevelt növény nem lesz olyan dekora­tív, mint az előző évben, de ta­lán nagyobb örömet szerez, mert magunk neveltük. Hasonlóan mérsékelten me­leg szobákban díszük a miku­lásvirág. Tulajdonképpen nem a virág díszít, hanem a virágzat! fellevelek. Ezek a piros, sárga, rózsaszín fellevelek 2—3 hónap­ig is díszei a lakásnak. F. B. testvérek és végül az élettárs. Az elhalt bérlő eltartója is jo­gosult a lakásbérleti jogviszony folytatására. Ez a jogosultság akkor áll fennt, ha a tartási szerződés jóváhagyásától a bérlő haláláig legalább hat hónap el­telt és az eltartó ezen idő alatt állandó jelleggel a lakásban la­kott. Feltétel az is, hogy a tar­tási kötelezettségét teljesítette. Állampolgári tulajdonban álló lakás esetében az eltartó lakás- bérleti jogviszonyt ezenkívül csak akkor folytathatja, ha bér­beadó is hozzájárult a tartási szerződés megkötéséhez. Kizárja a lakásbérleti jogviszony folyta­tását a tartási szerződés érvény­telensége, felbontása vagy meg­szüntetése. A tartási szerződés megkötése után bármelyik szer­ződő fél, más személy — a szer­ződés megkötése után született gyermek kivételével — csak a másik fél hozzájárulásával fo­gadhatja a lakásba. A lakásbérleti jogviszony foly­tatásának jogosultságát el kell ismertetni. Az elismerést a bérlő halálától számított 30 naoon be­lül kell kérni a tanácstól, illet- ve a bérbeadótól. Ha a tanács lakásügyi hatósága a lakásbér­leti jogviszony folytatását meg­tagadja, a jogerős határozatot a kézhezvételtől számított 30 na­pon belül a bíróság előtt meg lehet támadni. Meg kell még jegyezni, hogy a lakásbérleti Jogviszonyt folytató bérlőt kötelezettségek is terhe­lik. Ezek között első helyen áll. hogv köteles a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett to­vábbra is biztosítani azoknak, akik a bérlő halálakor a lakás­ban laktak.-dl ... hogy némely emberek ha hibát vétenek, gyakran azzal igyekeznek védekezni: nem va­gyunk sem angyalok, sem tün­dérek. Ez alapjában véve igaz, de mégsem mentesíthet tettünk elkövetésének következménye alól. Vagy netán mégis lenné­nek tündérek? Egy ismerősöm, aki több éve gyakorló férj, a minap elmesélte, hogy munká­ból hazatérve jókedvében tün­dérkémnek becézte hites fele­ségét, mire az összevont szem­öldökkel, szigorú pillantással végigmérte ismerősömet és meg­kérdezte tőle: „Mi történt ve­led, Lajos, ittál?,’ Lám, ebből az esetből is ki­tűnik a tanulság: nem érdemes gyarló földi embernek „tündé­rekkel” foglalkoznia, hagyjuk meg ezt a gyermekeknek. Ezért érthetetlen számomra a Népúj­ságban megjelent apróhirdetés, amelyben átutazó fiatalember, albérleti szobát keres magas térítéssel, évente egy hónapra, „Tündérlak” jeligére. Vajh, mit képzel ez a naív fiatalember az ö magas térítésével?! Tündér­lakot keres megyénkben, ahol nincsenek is tündérek?! Vagy hoz magával? Ezt sem hiszem, mert legfeljebb a mennyekből hozhatna, márpedig mennyei út­levél nélkül ez nem megy, ilyen meg nincs. A rosszhiszeműbbek a tündér­lak és a magas térítés kapcsán egészen másra, majdhogynem ellentétes dologra, pontosabban a lepkék egyfajta megfogalma­zására gondolnak. Igen, a p l- lángokra, amelyek azért még röpdösnek szűkebb hazánkban is, némelyikük kifejezetten éj­szaka. Pedig az illetékesek hasz­nálják a „lepkehálójukat”, nem­régiben éppen Körösladányban tették ezt, s nem én mondom, mások beszélik: talán érdemes lenne erre a hirdetésre is oda­figyelniük. Szintén nem tündérek és nem is angyalok azok az is­mert sportolók, akik a héten súlyos testi sértés és garázda­ság miatt kerültek lakat alá. A legparányibb mentegetés cél­ja nélkül azonban meg kell említenem: ezzel a cselekede­tükkel megyénk NB lll-as osz­tályú sportja is „felzárkózott” az élvonalban levőkhöz. Igaz, nem léptek egy osztállyal fel­jebb, mégcsak az NB 11-be sem kerültek, hanem mint em­lítettem, egészen máshová. Mégis több élvonalbeli sportoló súlyos kihágásai után most- már a gyulaiak sem maradnak el, ők is labdába rúgtak. Töb­ben azt mondják, hogy inkább rendes labdába kellett volna rúgniuk, de ők végeredmény­ben berúgtak. Hát csoda, ha kirúgnak rájuk azért, mert ki­rúgtak a hámból?! Az élesszemű olvasóknak bi­zonyára feltűnt, hogy az utóbbi időben gyakran ad hírt a Nép­újság közveszélyes munkakerü­lőkről. E személyek közúti olyan is akadt, aki pénzt kére- getett kölesön, hogy italra költ- hesse, majd garázdálkodott. Azért kéregetett, mert nem rendelkezett munkahellyel. Per­sze ez nem jelenti azt, hogy aki rendelkezik munkahellyel, az dolgozik is a pénzéért. Éppen ezért merült fel bennem a gon­dolat: talán jobb lenne az it­tasan garázdálkodóknál nem­csak a munkahellyel való ren­delkezést és az abból való jö­vedelmet megvizsgálni, hanem azt is: dolgozik-e az illető? Vagy a garázdálkodókan kí­vül másoknál sem ártana en­nek egy kicsit utänn-^ni?' Vitessek Zoltán Adó-vevő Hit mond a jogszabály? A lakásbérlet folytatásáról Kíöveg nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents