Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-28 / 50. szám
Magyar építők Huszton As »reobnryi gázvezeték egyik nyomásfokozó állomáss a sawr- jetnnióbeli Hösztön épül. A kompresszorállomás személyzete, valamint az építőbázis részére a városban 141 lakást, valamint vendéglátó kombinátot épít két magyar vállalat. A munkát szeptember elsején kezdték a magyar építők és a nagy hideg ellenére, jó ütemben haladnak a munkálatokkal; az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy az első 30 lakást április 4-re, az étterem és a konyha építését pedig május 1-re befejezik. Képünkön: házgyári elemek érkeznek Debrecenből (MTI Fotó—Balogh P. László—KS) Egy niRiszteri rendelet nyomában Pontos felárak — Pontatlan végrehajtás A Belkereskedelmi Minisztérium 1972-ben hozott 11-es számvi rendelete megszabja, hogy a különböző vendéglátóipari egységeket háromévenként újra osztályba kell sorolni. A berendezéstől, az ott használt evőeszközök, edények, minőségétől, a kiszolgálás kulturáltságától függ az üzlet kategóriája és természetesen a felszolgált ételek, italok ára is. Hogyan hajtották végre a rendeletet? Megfeleltek-e az üzemegységek az első, második, harmadik, negyedik osztály követelményeinek? — ezekre a kérdésekre keresett választ a közelmúltban a megyei kereskedelmi felügyelőség. „Hej, ráérünk arra még...” Az ellenőrzés során kiderült, hogy a vállalatok, szövetkezetek nagy része intézkedett. A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat körlevelet küldött minden üzletvezetőjének, hogy soron kívül vizsgálják meg saját egységüket, a hiányosságok megszüntetéséről minél előbb gondoskodjanak. A vállalat központjában bizottság alakult, melynek tagjai j három második osztályú üzletet soroltak át harmadik osztályúvá. öt átalakított negyedik osztályú italboltot pedig harmadik osztályúvá. Ennek csupán egyetlen szépséghibája volt, hogy a felméréskor készült adatlapokéi év után 79 Azonos területről százalékkal több hal Jó évet zárt a gyomai Viharsarok Halászati Szövetkezet A GYOMAI Viharsarok Halászati Szövetkezet I960 hektár folyóvízen gazdálkodik nemcsak a megye területén, hanem a Körösök egész magyarországi szakaszán. Ezenkívül halastavainak vízfelülete 185 hektár, s a tagság munkájának eredményét növelik a különböző értékesitő és feldolgozó helyek. A szövetkezet elmúlt évi tevékenységéről a napokban számolt be Csorna Antal tsz-elnök. A zárszámadó közgyűlésen megtudtuk, hogy az 1975. évi nettó árbevételük 46 millió 128 ezer forint volt, ami 23,6 százalékkal több az i974_ esnél. Míg a szövetkezet két évvel ezelőtti nyeresége 761 ezer forintot tett ki, addig a tavalyi 3 millió 411 ezer forintot. Eredményes gazdálkodás A mezőberényi Nagyközségi Tanács költségvetési üzeme eredményesen zárta az 1975-ös évet. Termelésük értékben a tervezett kétmillió 366 ezer forinttal szemben kétmillió 984 ezer forint volt. Az üzem nyereségként 36 ezer forintot fizetett be a tanács fejlesztési alapjára. Az éves tervben meghatározott feladatokon kívül egyéb munkákat is végeztek mintegy 600 ezer forint értékben. Csárda- szálláson hatósági húsboltot építettek, iskolát újítottak fel. Mezőberényben pedig a régi kultúrház bontásánál az árvízkárok helyreállításánál tevékenykedtek. 4 gKtySESSäz 1976. FEBRUÁR 28. A természetes vízi halászat és a tógazdasági termelés eredménye 6777 mázsa hal. Ez 128,1 százalékos tervteljesítésnek:-', f«- lel meg, amelynek jelentőségét növeli, hogy 1430 mázsával termeltek többet az előző évinél. A IV. ötéves tervben folyamatosan nőtt a termelés, ami 1971-ben csupán 3772 mázsa volt. Az öt év alatti 79 százalékos növekedést új termőterületek bekapcsolása nélkül érték el. Megvalósították a természetes vizekben az úgynevezett busaprogramot, megszervezték a megfelelő értékesítést, halfeldolgozást, a legkorszerűbb termelési eljárásokat. Busából tavaly 1614 mázsát halásztak le úgy, hogy a Peres holtágban még mintegy nyolc vagonnal maradt. A tavalyi lehalászás a halfajtábol tízszerese az öt évvel ezelőttinek. AZ IVADÉKTELEPÍTÉSI hagyományokat nemcsak követte a szövetkezet, hanem jelentősen túlteljesítette kötelezettségét. Kihelyeztek 297 mázsa kétnya- ras pontyot, 395 mázsa növényevő tenyészhalat és kétmillió zsenge csukaivadékot. Ezek értéke összesen 1 millió 672 ezer forint volt, amiből 1 millió 200 ezer forint értékűt helyeztek el a horgászok által is látogatott vizekben. A halastó termelését ismét rekordszámként emlegetik Gyomén. A korábbi évek zárszámadásaikor mindig arról szóltak, hogy a halastó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most viszont az 1972. évi 813 mázsa helyett 2864 mázsát halásztak le, amellyel az országban az első három legjobb tógazdaság közé került a gyomai szövetkezet. Sokat fejlődött a halfeldolgo- zó üzem, de ebben is további lehetőségek vannak. Az üzemben 3750 mázsa halat dolgoztak fel tavaly, ami az előző évinek több, mint a háromszorosa. Ebből 326 ezer doboz kétszemélyes Körösi halászlét és mintegy 200 ezer csomag különféle Körösi halszeletet állítottak elő. A folyamatosabb termelés céljából megfelelő mélyhűtőtérre lenne szüksége a tsz—nek. Éneikül ugyanis meleg időben csak any- nyi halat dolgozhatnak fel, amennyit a piac naponta átvesz tőlük. Ez bizonytalanságot okoz, s a gazdaságosságra is rossz hatással van. A hűtőiparral tavaly 1976 végéig érvényes szerződést kötött a szövetkezet. A VIHARSAROK TSZ békéscsabai Halászcsárdája szintén jó eredményeket ért el, s a keszegsütők, az értékesítő helyek, a gyomai ligeti bisztró árbevétele 4 millió 538 ezer forint volt. Jelentős melléküzemága a tsz-nek a gombüzem: 12 millió forintos árbevételi tervét 5,2 százalékkal teljesítette túl. A szövetkezet tavaly beruházásokra összesen 1 millió 487 ezer forintot költött. A szövetkezet pártalapszerve- zete és a vezetőség meghatároz, ta azokat a feladatokat, amelyeket végre kell hajtani a gazdasági és a politikai fejlődés érdekében. Hatékonyabban, gazdaságosabban, öntudatosabban — így foglalták össze a tennivalókat, amelyekből sok hárul a fiatalokra, hiszen a dolgozók 38 százaléka — 135 férfi és nő — 30 éven aluli. A ZÁRSZÁMADÁSI közgyűlésen Csorna Antal elmondota, hogy sokat javult a munkavédelem és a szociális ellátás. Megrendezték tavaly az öregek napját, célszerűen használták fel a kulturális alapot, s a gombüzemben két brigád alakult, hogy elnyerje a szocialista címet. A halfeldolgozó üzemben munkaversenyt rendeztek, és a legjobban dolgozókat könyvjutalomban részesítették. A vezetőség elkészítette az ifjúsági intézkedési tervet is, s ez év szeptemberében ifjúsági parlamentet tartanak, összességében megállapítható: jó évet zártak a gyomai halásziak. Vita szék Zoltán ból nem maradt másolat az üzletekben, így a tényleges vizsgálatról sem lehetett egyértelműen meggyőződni. A fogyasztási szövetkezetek nem egységesen hajtották végre a rendeletben foglaltakat. Több ÁFÉSZ-központban úgy gondoltak: minek annyira sietni? Két, három hónapos késéssel hoztak határozatokat, sőt olyan is előfordult — Üjkígyóson és Déva- ványán —, hogy a vizsgálat idején az 1967-es miniszteri utasítás szerint dolgoztak, Battonyán és Vésztőn pedig még a besorolási határozatot sem tudták felmutatni. Egyébként az egységek újbóli osztályba sorolását — ahol ez egyáltalán megtörtént — általában a helyszínen bizottság döntötte el. Csak általában, mert például a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ illetékesei a dobozi X-es számú presszót úgy sorolták második osztályba, hogy az üzlet tájékára sem mentek. Mindez a rendelet semmibevevését, a felszínes ellenőrzések gyakoriságát jelzi. Süllyed a „hajé”? Mi a különbség egy első- és egy másodosztályú étterem vagy cukrászda között? Nos, a vendég legtöbbször csak akkor veszi észre, ha a pénztárcája után nyúl. A lazaságra jellemző, hogy a vizsgált üzletek 21 százaléka nem felelt meg az osztálybaso- rolás követelményeinek. Ez az arány az összes ellenőrzött egységekhez képest a szövetkezeteknél 23, az állami vendéglátó- iparban 17 százalék volt. A második és harmadik osztályú éttermeknél leggyakrabban a piszkos mosdóhelyiségeket, a piperepolcok, szappan, törülköző hiányát, a nem megfelelő étkészletet, a hűtőszekrények kevés számát kifogásolták. Szembetűnően sok hiányosságqt állapítottak meg az ellenőrök a cukrászdáknál, eszpresszóknál. A megyei vendéglátóipari vállalat békéscsabai első osztályú Kishajó presszója egy süllyedő bárkához hasonlított, hiszen a rendeletben előírt 75 ponttal szemben mindössze 67 pontot ért el, az, osztálybasorolás tehát nem volt mentes illúzióktól. A mellékhelyiségek állapota, felszereltsége a legminimálisabb egészségügyi követelményeket sem elégítette ki. Az üzlet berendezése elhasználódott, elavult, nem biztosítottak rozsdamentes étkészletet, a poharaknak csak egy része volt csiszolt, az árlapok gyűrötten hevertek az asztalokon. De a második osztályú egységek sem dicsekedhettek túlságosan. Az ellenőrzött tíz presszó közül négy nem felelt meg a besorolási szintnek, ebből három vidéken található. Dévaványán a Vidám, Dobozon az 1-es számú és Battonyán a Nemzeti presz- szó. Nagy hiba, hogy a vállalatok, szövetkezetek vezetői nem támasztanak nagyobb követelményeket az üzletvezetőkkel szemben és az ellenőrzés hatékonysága sem kielégítő. Rém vágyónk angyalok Az igazsághoz tartozik az is, hogy az üzemeltető vállalatok, szövetkezetek évente aránylag sokat költenek az egységek felújítására, korszerűsítésére. A megyei vendéglátóipari vállalat az utóbbi négy esztendőben több mint 45 millió forintot fordított erre a célra, fogyóeszközöket pedig 13,7 millió forintért vásároltak. Tizenöt éttermében már gázfűtés van. örvendetes, hogy a szövetkezeteknél is nagy előrelépés történt ezen a területen. És valljuk be férfiasán: mi vendégek sem vagyunk angyalok. Nem óvjuk megfelelően a berendezéseket, eltűnik a szappan, a törülköző, a súlyosabb garázdaságokról nem is beszélve. A kereskedelmi felügyelőség vizsgálatát mégis úgy tudnánk összegezni, hogy a vendéglátó- ipari egységek osztályba sorolására vonatkozó rendeletet sok helyen nem tartották meg pontosan. Pontosan csupán a kategóriának megfelelő felárakat számolták fel. Az a tény, hogy vannak különböző osztályú éttermek, presszók, jó és helyes dolog. Nem szabad azonban olyan kategóriákat megállapítani, amelyek nem felelnek meg a rendelkezéseknek. Ennek etikai oldala is van. Ha a vendégtől több pénzt kémek, mindenképpen elvárható az előírt feltételek biztosítása: a kellemes környezet, a nagyobb étel- és italkínálat. Azokat az egységeket, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek, újra osztályba kell sorolni. Ezt írja elő a rendelet és ezt kívánja a becsületes üzleti szellem is. Seres Sándor Kétnapos melőkepző Békéscsabán Az új ötéves terv készítéséről, a vállalati gazdálkodásról, a hitelpolitikáról, a hatékonyságról Kedden ért véget Békéscsabán az a kétnapos vezetőképző tanfolyam, amelyet a Könnyűipari Minisztérium, valamint a Módszertani és Továbbképző Intézet szervezett 70 vezető beosztású szakembernek. A tanfolyamon részt vett a keleti országrész kilenc megyei tanácsa ipari osztályának vezetője, a tanácsi vállalatok igazgatói és közgazdászai. A tanácskozáson az 1976. január 1-én életbe lépett új gazdasági szabályzókat ismertették. Az új módosítások ösztönzőek a termelés hatékonyságának növelésére, a termelési szerkezet változására és fejlesztésére. Kedvezően hatnak továbbá a munkaerőgazdálkodás javítására, a gazdaságosabb beruházásra, valamint az egyes ágazatok fejlesztésére. Az elhangzott előadások az ágazat gondjait, lehetőségeit elemezték. Hámori Sándor, a Köny- nvűipari Minisztérium közgazda- sági főosztályának helyettes vezetője a szabályzórendszerben történt módosításokat népgazdasági és ágazati megvilágításban ismertette. Az árrendszer változásaival, a vállalatok árpolitikai magatartásával foglalkozott Hübner Lászlóné, a Könnyűipari Minisztérium árosztályának vezetője. Kadét Károly, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője az V. ötéves terv pénzügyi lehetőségével és hitelgazdálkodásával foglalkozott előadásában, részletesen elemezve az 1976-os hitelpolitikai irányelveket és a beruházási lehetőségeket Az V. ötéves terv és az 1976-os év tervezési módszereit ismertette Cs. Kovács Ferenc, a Könnyűipari Minisztérium közgazdasági főosztályának helyettes vezetője. Külön foglalkozott a hatékony gazdálkodás egyes elemeinek — az anyagköltség csökkentése, a termelés növekedése, a készlet- gazdálkodás, a termelékenység — nyereségnövelő hatásaival. Az ösztönző bérrendszerről szólva kiemelte a mozgóbémek a termelékenységre gyakorolt hatását. íSzf
