Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-28 / 50. szám
Én is kislány vagyok... A kisfiú már szépen beszélt, mindent megértett, szobatiszta volt, amikor megmondták neki, hogy hamarosan kistestvére lesz. — Te már nagy fiú vagy — magyarázta az anya —, segítesz majd nekem. A kistestvérke pi- rinyó lesz, őt még etetni, pelen- kdzni kell. A kisfiú nagyon várta a babát. Elérkezett a nagy nap, a szülők hazahozták a kishúgát a kórházból. A kisfiú örült, babusgatta, becézgette. Fürdetéskor ő is megmosta szivaccsal a kis kezét, édesanyjának kezébe adta a hintőport, a tiszta pelenkát. Ha aludt a baba, ott állt a rácsos ágynál, sokáig nézte, ha felébredt és sirt, vigasztalta: — Ne sírjáll Itt vagyok, nagyon szeretlek ... Anya mindjárt hozza neked a papát. Telt múlt az idő, a hugi már ránevetett a kisfiúra, és gőgi- csélt. Egy szép napon a kisfiú nem vigasztalta a síró kislányt, nem adta kézbe a púdert és a pelenkát. Meg sem szólalt. Édesanyja kérdő szavára hátat fordított. Délután végre megszólalt: — Anya! Bn is kislány vagyok! Én is kérek cumikát és pelenkát. A fiatal anya megértőm mosolygott. Teljesítette a ki 'egény kérését, lefektette, bet i'carta, becézgette, amíg mély rlomba nem merült. Két óra múlva ébredt fel a kisfvú, s első útja a kiságyhoz vezetett. Bemászott kishúgához, megpuszilta, megsimogatta és azt mondta: — Itt vagyok, nagyon szeretlek ... a. Jó dolog a szakkor! Művelídési ház, ahol tudják Abban a művelődési házban, ahol sok szakkör működik, változatos, érdekes az élet. Ilyen helyen mindig történik valami, valóságosabb az intézmény kapcsolata az iskolákkal, üzemekkel, szövetkezetekkel. A kérdés csak az: miféle szakkört érdemes szervezni? Népművelők a megmondhatói, miért fogas a kérdés. Először is alapos kömyezetis- meretet kivan, ezen belül az átlagosnál sokkal jobb igényfeltárást, ami a népművelő tervezőszervező munkájának jószerével az alapja. Segíti ezt az igény- keltés, de ez nem vonatkoztatható el attól a feltételezéstől, hogy a népművelő ismeri azokat, akikért hivatását az adott helyen vállalta; egyszóval ismeri az embereket. Mi van akkor ha ismeri? Az (de ez a minden), hogy nemcsak ösztönösen érzi, hanem pontosan tudja is, kiknek milyen szakköröket szervezhet, milyen művészeti csoportok, klubok megalakítását ösztönözheti. A nagyszénási „Czabán Samu” Művelődési Ház három gyermek- és ifjúsági szakkörének vezetője válaszol a kérdésre: e jól választottak-e a művelődési ház vezetői, amikor ezt a három szakkört megszervezték, és — mi a véleményük a szakkörök vezetéséről T Eredményesen gazdálkodtak vadásztársaságaink Küldöttközgyűlés Békéscsabán Február 25-én, szerdán Békéscsabán a KISZ0V nagytermében megyénk 43 vadásztársaságának mintegy 110 képviselője előtt a vadgazdálkodás elmúlt évi eredményeiről számolt be a megyei intézőbizottság titkára. dr. Romvári László. Mint ismeretes, a Körösök völgye igen gazdag apróvadban. A becslések szerint az elmúlt év elején Békésben mintegy 14—15 ezer őz volt. Az őzállomány száma a kedvező természeti körülmények hatására növekedett s ezt a gyarapodást segítette, hogy a kötelezően elrendelt kilövés helyett mindössze 6657 óz került puskavégre. A megyénkbe látogató külföldi vadászok ebből mintegy 250-pt ejtettek el, amelyek közül 48 címes trófeának számít. Az értékesített 7,5 vagon őzhús biztos árbevételi forrása volt a vadásztársaságoknak. A nyűi állomány száma az elmúlt tíz évben — fertőző betegségek miatt — megcsappant, s a szakemberek mindössze 100 —110 ezerre becsülik a vadnyúl- állomány számát. Tavaly a vad- gazdaságok 36 ezer élőnyulat exportáltak — elsősorban tőkés országokba — és mintegy 29 ezer lőttnyulat értékesítettek. A tenyésztés eredményeként a Viharsarok fácánállorhanya az eltelt évtizedben megkétszereződött Ez tette lehetővé, hogy 1975-ben 133 ezer fácánt lőhettek. A fácánnal ellentétben a fogolyállomány igen alacsony. Ennek egyik oka, hogy megyénkben nem megoldott a mesterséges fogolytenyésztes. Az utóbbi években hazánkban a kipusztulás fenyegeti a túzokállományt Éppen ezért a Vadbiológiai Állomás a jövőben Dévaványa határában tudományos módszerekkel kíván foglalkozni a ritka számyasvad szaporításával és az állomány megmentésével. E célra a dévavá- nyai vadásztársaság területéről mintegy 3 ezer 300 hold területet védetté nyilvánítottak. A pénzügyi beszámolóból kitűnt, hogy tavaly 26 millió 134 ezer forint volt megyénk vadásztársaságainak bevétele, amelynek fele élővad eladásából származik. Megyénkben a vadásztársaságok tevékenysége tehát az elmúlt évben eredményes, a vad- gazdálkodás szempontjából pedig kedvező volt. Ez a siker a természetet, vadászatot szerető emberek munkájának együttes eredménye. (Sz) Ki rtfnek mestere? Ä cukrászok szerepeltek a legjobban Február 24-én és 25-én Kecskeméten rendezték meg az Alkotó Ifjúság mozgalom keretében a Ki minek mestere? területi elődöntő versenyt, amelyen Bács, Békés, Csongrád és Szolnok megye ifjú cukrászai, szakácsai és felszolgálói mérték ösz- sze tudásukat. Megyénket nyolcán képviselték, s a cukrászok szerepeltek a legjobban, közülük is Pet- rovszki György, a békéscsabai cukrászüzem dolgozója, de nevezési félreértések miatt a zsűri mégsem neki ítélte oda az első díjat, ugyanis a közelmúltban már betöltötte a 30. életévét. Így különdíjjal jutalmazták, második pedig Kocsor László, a békéscsabai cukrászüzem vezetője lett. A szakácsok versenyében Tadanai János, a megyeszékhely Csaba Éttermének főszakács-he- lyettese, a felszolgálók között pedig Tóth László (Körös Étterem) egyaránt a negyedik helyre került. Az első, akivel beszélünk. Magyar Istvánné. A szénási iskola tanárnője. Irodalom szakos. Természetes szükséglete, hogy a tanórákon túl is foglalkozzon a gyerekekkel, hogy valami mást is adjon magából a közösség számára. — Az első kérdésre azt mondhatom, hogy az irodalmi színpad megszervezése jó ötlet volt, és valóságos igényeket elégít ki. Ezért is él már három éve, és remélem, még sokáig nem lesz arra gondunk, hogy mesterségesen tartsuk össze a kis társaságot. Persze, a kör szinte évről évre megújul, ez már megszokott, hiszen vannak akik elvégzik az iskolát, elkerülnek a községből, helyettük azonban újabbak jönnek. Azt szeretném, ha a kör tagjai minél jobban megismernék egymást, hiszen itt kötetlenebbül' lehetünk együtt, mint az iskolában. A közösséggé válás alapvető feltétele az ösz- szeismerketíés, a barátkozás, a közös munka, a közös élmények sora. Tehát nem maradhat holt anyag az, amit megtanulunk, szerepelni kell. Nincs hiányunk ben he ! Községi és iskolai ünnepségeken elmaradhatatlan az irodalmi színpad. Minden évben részt veszünk az úttörő kulturális szemléken, az ideire Pet- rulai Margit: Világosabb a napnál című oratóriumával készülünk. A tanuláson kívül játékra, beszéd- és mozgáskészségfejlesztésre is jut idő. Szeretjük az irodalmi vetélkedőket, a kérdések összeállítását mindig másmás köri tag vállalja. — A szakkörvezetés? Nemes, szép feladat. Azt mondják, a szakkörvezetőn múlik minden. Hogy mennyire megértő, barátságos, tárgyilagos, szakképzett, lelkes és még sokféle tulajdonságot felsorolhatnék. A varázsszó pedig: jó hangulat Ha ez megvan, jöhet a munka neheze. o A kisdobos és az úttörő hé- pítánc-szakkört Zsoldosné, Hering Magda vezeti. A szakmában jól ismerik, becsülik. Orosházáról jár ki Nagyszénásra hetenként három napon, hogy a legkisebbekkel foglalkozzon. — A tánc aa életem, higgye el, nem nagy szó, tehát nem is mondhatnám azt, hogy rosszul határozott a művelődési ház, «" hogy kisdobosokat és út- ; törőkét népi tánc-szakkörbe £ vár. Örömmel vállaltam J azt a kis fáradságot, S hogy Orosházáról Nagyszénásra £ utazzak, a gyerekek nagyon ked- ; vesek, szófogadók, tanulékonyak. ! És nagyon szeretik a népi tán- £ cot! Ez a szakkör első feladata: £ megszerettetni a táncokat, játé- ! kokat, közösséget teremteni, £ szép mozgást tanulni. Húsz kis- £ dobosom van, hálásak és ügye- £ sek. Ezek szerint ugye, nem is 5 újság, hogy mi is készülünk az • úttörő kulturális szemlékre, és * szeretnénk jól szerepelni. J — A műsorunk? Apró kis • táncjátékok. A „Fürjecském”, a 5 „Babácskám”. Különösen ezt £ szeretjük nagyon: énekes-táncos • játék citera kísérettel. : — A másik kérdésre azt rá- £ laszolom, hogy gyerekekkel fog- • lalkozni, szakköröket vezetni ! nagy felelősség. Arra törekszem, 5 hogy mindig legyen a csopor- £ tokban néhány gyerek, akik jól • összeszoktak, akik barátkoznak ' és szeretik egymást. Erre a kis £ magra lehet azután építeni. Ez £ a módszerem mindig bevált © ! ■ Gujdár Katalin szintén alsó- ! tagozatos gyerekekkel foglalko- : zik, a „Játék- és meseklub” ve- £ zetője. Az ember azt hinné, • hogy ilyen közösségben nincs is ! semmi különösebb elgondolás, £ szervezettség, a szakkörvezető £ mindig kitalál valamit, és azt * csinálják. Nos, ez korántsincs : így. < 5 — Másfél éve beszéltünk elő- £ szőr arról, hogy nem, lenne rossz ■ egy játék- és meseklub. A pe- ! dagógusok is helyeseltek, hiszen a legkisebbek, elsősök, másodikosok részvételére számítottunk elsősorban. Aztán meghirdettük Jöttek néhányan, vitték a hírt, hogy itt jókat lehet játszani, és szép meséket hallgatni. Egyre többen lettünk, jelenleg 43 beiratkozott tagunk van. Ahogy jobban megismerkedtem velük, kialakult az is, hogy mit csináljunk egy-egy összejövetelen. Szépen megterveztem előre, közben a gyerekekkel is megbeszéltem, mire gondolok, és hozzátettünk, vagy elvettünk belőle, ahogy jobban tetszett. Május elsején a szülőket is meghívtuk, hogy bemutassuk: mivel töltjük az időt? Közben megszerettük a filmvetítéseket, mozgó és diafilmeket hozunk, aztán megbeszéljük: kinek miért tetszett a mese, mit tanult belőle? — A szakkörök vezetése egész embert kíván. És lelkeset. Aki nem az időt nézi, hanem az eredményt. Hogy a körbe, klubba járó gyerekek okos és jó közösséggé váljanak. Igen, a hangulat, az érdeklődés felkeltése nélkül nem várhatunk sikert. És akkor sem, ha a körvezető erőszakos, csak a saját akaratát akarja megvalósítani, ha mindig az övé az utolsó szó. Nem dől össze a világ, ha az egyik szakköri tag mondja ki valamiben... Az sem jó, ha a vezető mindent a véletlenre bfz, és nem irányít. Hogy mi a jó? A demokratikus vezetés. Erről mar sokan elmondták, miért? © Jó dolog a szakköri Nagyszénáson vagy tizenhat működik, klub Is vagy féltucat Mind az emberek formálója, a közösségi élet egy-egy hajtása, alakitója. A vezetésük módszereire azonban nincs — hogy divatos szóhasználattal éljünk — modell. Nincs módszertan, sok a kérdőjét Az útkeresésben figyelemre méltó lehet ez a három vélemény is. Sass Ervin ANTIMEO A fenti címben nem egy hellén istenség vagy görög mondabeli hős, esetleg sziget neve foglaltatik. Ez a szó idáig nem is létezett. Akkor találtam ki, amikor megtudtam, hogy a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat minőségcllenőrei „felett” a termelési osztály vezetője gyakorol felügyeletet. Vagyis ő ellenőrzi azok munkáját, akiknek munkája tulajdonképpen az ő munkájának ellenőrzése. Igaz, nekem ehhez az egészhez nem sok közöm van, mert minden vállalat úgy alakítja ki saját szervezeti felépítését, vállalati mechanizmusát, ahogy az adottságainak, céljainak és sajátosságainak legjobban megfelel. Én csak azon gondolkodtam el: milyen munkát végezhet az a minőségellenőr, aki saját főnökének tevékenységét hivatott minősiteni? A termelési osztály ugye elsősorban abban érdekelt, hogy minél többet termeljen s így a minőség az érdekeltségében —- bár fontos tényező — csak másodlagos szerephez jut, s akkor kerül előtérbe, amikor termékeit minőségi kifogás miatt nem veszik át. Ezzel szemben a meo-t éppen azért „tartják”« hogy minden másra tekintet nélkül csak a minőségi előírások megtartásával és megtartatásá- val törődjön. A két tevékenység tehát egymásmellettiséget és nem alá-fölé rendeltséget feltételez. Ha ezt nem veszik figyelembe — mint példánkban —, akkor a meo-val szemben az anti- meo jut döntő szerepbe«, aminek következményeiről nem fa kell külön szólni. Az antimeo ugyanis — értelemszerűen — nem más, mint: őrzés az ellenőrzés ellen. (kőváryl •MiHN«HiNUUMMHSiMiHa«n8fl»iai>eMesM5tniiisiii>aaiai T üzoltótanfolyam Tűzoltótanfolyam kezdődött a Mecseki Szénbányák oktatási központjában. A hallgatók a napi nyolc órás képzés során elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el, megismerkednek a tűzoltás műszaki, mentési feladataival, módszereivel. Április végén vizsgáznak, aztán Baranya és Tolna létszámgond jait enyhítik a végzettek. Képünkön: ismerkednek az oxlgénes légzőkészülékekkel (MT Fotó—Káknándy Ferenc—KS)
