Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-28 / 50. szám

Én is kislány vagyok... A kisfiú már szépen beszélt, mindent megértett, szobatiszta volt, amikor megmondták neki, hogy hamarosan kistestvére lesz. — Te már nagy fiú vagy — magyarázta az anya —, segítesz majd nekem. A kistestvérke pi- rinyó lesz, őt még etetni, pelen- kdzni kell. A kisfiú nagyon várta a ba­bát. Elérkezett a nagy nap, a szülők hazahozták a kishúgát a kórházból. A kisfiú örült, ba­busgatta, becézgette. Fürdetés­kor ő is megmosta szivaccsal a kis kezét, édesanyjának kezé­be adta a hintőport, a tiszta pe­lenkát. Ha aludt a baba, ott állt a rácsos ágynál, sokáig nézte, ha felébredt és sirt, vigasztalta: — Ne sírjáll Itt vagyok, na­gyon szeretlek ... Anya mind­járt hozza neked a papát. Telt múlt az idő, a hugi már ránevetett a kisfiúra, és gőgi- csélt. Egy szép napon a kisfiú nem vigasztalta a síró kislányt, nem adta kézbe a púdert és a pelenkát. Meg sem szólalt. Édesanyja kérdő szavára hátat fordított. Délután végre meg­szólalt: — Anya! Bn is kislány va­gyok! Én is kérek cumikát és pelenkát. A fiatal anya megértőm mo­solygott. Teljesítette a ki 'egény kérését, lefektette, bet i'carta, becézgette, amíg mély rlomba nem merült. Két óra múlva éb­redt fel a kisfvú, s első útja a kiságyhoz vezetett. Bemászott kishúgához, megpuszilta, megsi­mogatta és azt mondta: — Itt vagyok, nagyon szeret­lek ... a. Jó dolog a szakkor! Művelídési ház, ahol tudják Abban a művelődési házban, ahol sok szakkör működik, vál­tozatos, érdekes az élet. Ilyen helyen mindig történik valami, valóságosabb az intézmény kap­csolata az iskolákkal, üzemek­kel, szövetkezetekkel. A kérdés csak az: miféle szak­kört érdemes szervezni? Nép­művelők a megmondhatói, mi­ért fogas a kérdés. Először is alapos kömyezetis- meretet kivan, ezen belül az át­lagosnál sokkal jobb igényfeltá­rást, ami a népművelő tervező­szervező munkájának jószerével az alapja. Segíti ezt az igény- keltés, de ez nem vonatkoztat­ható el attól a feltételezéstől, hogy a népművelő ismeri azokat, akikért hivatását az adott he­lyen vállalta; egyszóval ismeri az embereket. Mi van akkor ha ismeri? Az (de ez a minden), hogy nemcsak ösztönösen érzi, hanem pontosan tudja is, kiknek mi­lyen szakköröket szervezhet, mi­lyen művészeti csoportok, klu­bok megalakítását ösztönözheti. A nagyszénási „Czabán Sa­mu” Művelődési Ház három gyermek- és ifjúsági szakköré­nek vezetője válaszol a kérdés­re: e jól választottak-e a műve­lődési ház vezetői, amikor ezt a három szakkört megszervezték, és — mi a véleményük a szak­körök vezetéséről T Eredményesen gazdálkodtak vadásztársaságaink Küldöttközgyűlés Békéscsabán Február 25-én, szerdán Bé­késcsabán a KISZ0V nagyter­mében megyénk 43 vadásztársa­ságának mintegy 110 képviselő­je előtt a vadgazdálkodás el­múlt évi eredményeiről számolt be a megyei intézőbizottság tit­kára. dr. Romvári László. Mint ismeretes, a Körösök völgye igen gazdag apróvadban. A becslések szerint az elmúlt év elején Békésben mintegy 14—15 ezer őz volt. Az őzállomány szá­ma a kedvező természeti kö­rülmények hatására növekedett s ezt a gyarapodást segítette, hogy a kötelezően elrendelt ki­lövés helyett mindössze 6657 óz került puskavégre. A megyénk­be látogató külföldi vadászok ebből mintegy 250-pt ejtettek el, amelyek közül 48 címes trófeá­nak számít. Az értékesített 7,5 vagon őzhús biztos árbevételi forrása volt a vadásztársaságok­nak. A nyűi állomány száma az el­múlt tíz évben — fertőző be­tegségek miatt — megcsappant, s a szakemberek mindössze 100 —110 ezerre becsülik a vadnyúl- állomány számát. Tavaly a vad- gazdaságok 36 ezer élőnyulat exportáltak — elsősorban tőkés országokba — és mintegy 29 ezer lőttnyulat értékesítettek. A tenyésztés eredményeként a Viharsarok fácánállorhanya az eltelt évtizedben megkétszerező­dött Ez tette lehetővé, hogy 1975-ben 133 ezer fácánt lőhet­tek. A fácánnal ellentétben a fogolyállomány igen alacsony. Ennek egyik oka, hogy me­gyénkben nem megoldott a mesterséges fogolytenyésztes. Az utóbbi években hazánk­ban a kipusztulás fenyegeti a túzokállományt Éppen ezért a Vadbiológiai Állomás a jövőben Dévaványa határában tudomá­nyos módszerekkel kíván foglal­kozni a ritka számyasvad szapo­rításával és az állomány meg­mentésével. E célra a dévavá- nyai vadásztársaság területéről mintegy 3 ezer 300 hold terüle­tet védetté nyilvánítottak. A pénzügyi beszámolóból ki­tűnt, hogy tavaly 26 millió 134 ezer forint volt megyénk va­dásztársaságainak bevétele, amelynek fele élővad eladásából származik. Megyénkben a vadásztársasá­gok tevékenysége tehát az el­múlt évben eredményes, a vad- gazdálkodás szempontjából pe­dig kedvező volt. Ez a siker a természetet, vadászatot szerető emberek munkájának együttes eredménye. (Sz) Ki rtfnek mestere? Ä cukrászok szerepeltek a legjobban Február 24-én és 25-én Kecs­keméten rendezték meg az Al­kotó Ifjúság mozgalom kereté­ben a Ki minek mestere? terü­leti elődöntő versenyt, amelyen Bács, Békés, Csongrád és Szol­nok megye ifjú cukrászai, szaká­csai és felszolgálói mérték ösz- sze tudásukat. Megyénket nyolcán képvisel­ték, s a cukrászok szerepeltek a legjobban, közülük is Pet- rovszki György, a békéscsabai cukrászüzem dolgozója, de ne­vezési félreértések miatt a zsűri mégsem neki ítélte oda az első díjat, ugyanis a közelmúltban már betöltötte a 30. életévét. Így különdíjjal jutalmazták, máso­dik pedig Kocsor László, a bé­késcsabai cukrászüzem vezetője lett. A szakácsok versenyében Tadanai János, a megyeszékhely Csaba Éttermének főszakács-he- lyettese, a felszolgálók között pedig Tóth László (Körös Étte­rem) egyaránt a negyedik helyre került. Az első, akivel beszélünk. Ma­gyar Istvánné. A szénási iskola tanárnője. Irodalom szakos. Ter­mészetes szükséglete, hogy a tanórákon túl is foglalkozzon a gyerekekkel, hogy valami mást is adjon magából a közösség számára. — Az első kérdésre azt mond­hatom, hogy az irodalmi szín­pad megszervezése jó ötlet volt, és valóságos igényeket elégít ki. Ezért is él már három éve, és remélem, még sokáig nem lesz arra gondunk, hogy mestersé­gesen tartsuk össze a kis társa­ságot. Persze, a kör szinte év­ről évre megújul, ez már meg­szokott, hiszen vannak akik el­végzik az iskolát, elkerülnek a községből, helyettük azonban újabbak jönnek. Azt szeretném, ha a kör tagjai minél jobban megismernék egymást, hiszen itt kötetlenebbül' lehetünk együtt, mint az iskolában. A közösséggé válás alapvető feltétele az ösz- szeismerketíés, a barátkozás, a közös munka, a közös élmények sora. Tehát nem maradhat holt anyag az, amit megtanulunk, szerepelni kell. Nincs hiányunk ben he ! Községi és iskolai ün­nepségeken elmaradhatatlan az irodalmi színpad. Minden évben részt veszünk az úttörő kultu­rális szemléken, az ideire Pet- rulai Margit: Világosabb a nap­nál című oratóriumával készü­lünk. A tanuláson kívül játék­ra, beszéd- és mozgáskészség­fejlesztésre is jut idő. Szeretjük az irodalmi vetélkedőket, a kér­dések összeállítását mindig más­más köri tag vállalja. — A szakkörvezetés? Nemes, szép feladat. Azt mondják, a szakkörvezetőn múlik minden. Hogy mennyire megértő, barát­ságos, tárgyilagos, szakképzett, lelkes és még sokféle tulajdon­ságot felsorolhatnék. A varázs­szó pedig: jó hangulat Ha ez megvan, jöhet a munka neheze. o A kisdobos és az úttörő hé- pítánc-szakkört Zsoldosné, He­ring Magda vezeti. A szakmá­ban jól ismerik, becsülik. Oros­házáról jár ki Nagyszénásra he­tenként három napon, hogy a legkisebbekkel foglalkozzon. — A tánc aa életem, higgye el, nem nagy szó, tehát nem is mondhatnám azt, hogy rosszul határozott a művelődési ház, «" hogy kisdobosokat és út- ; törőkét népi tánc-szakkörbe £ vár. Örömmel vállaltam J azt a kis fáradságot, S hogy Orosházáról Nagyszénásra £ utazzak, a gyerekek nagyon ked- ; vesek, szófogadók, tanulékonyak. ! És nagyon szeretik a népi tán- £ cot! Ez a szakkör első feladata: £ megszerettetni a táncokat, játé- ! kokat, közösséget teremteni, £ szép mozgást tanulni. Húsz kis- £ dobosom van, hálásak és ügye- £ sek. Ezek szerint ugye, nem is 5 újság, hogy mi is készülünk az • úttörő kulturális szemlékre, és * szeretnénk jól szerepelni. J — A műsorunk? Apró kis • táncjátékok. A „Fürjecském”, a 5 „Babácskám”. Különösen ezt £ szeretjük nagyon: énekes-táncos • játék citera kísérettel. : — A másik kérdésre azt rá- £ laszolom, hogy gyerekekkel fog- • lalkozni, szakköröket vezetni ! nagy felelősség. Arra törekszem, 5 hogy mindig legyen a csopor- £ tokban néhány gyerek, akik jól • összeszoktak, akik barátkoznak ' és szeretik egymást. Erre a kis £ magra lehet azután építeni. Ez £ a módszerem mindig bevált © ! ■ Gujdár Katalin szintén alsó- ! tagozatos gyerekekkel foglalko- : zik, a „Játék- és meseklub” ve- £ zetője. Az ember azt hinné, • hogy ilyen közösségben nincs is ! semmi különösebb elgondolás, £ szervezettség, a szakkörvezető £ mindig kitalál valamit, és azt * csinálják. Nos, ez korántsincs : így. < 5 — Másfél éve beszéltünk elő- £ szőr arról, hogy nem, lenne rossz ■ egy játék- és meseklub. A pe- ! dagógusok is helyeseltek, hiszen a legkisebbek, elsősök, másodi­kosok részvételére számítottunk elsősorban. Aztán meghirdettük Jöttek néhányan, vitték a hírt, hogy itt jókat lehet játszani, és szép meséket hallgatni. Egyre többen lettünk, jelenleg 43 be­iratkozott tagunk van. Ahogy jobban megismerkedtem velük, kialakult az is, hogy mit csi­náljunk egy-egy összejövetelen. Szépen megterveztem előre, köz­ben a gyerekekkel is megbe­széltem, mire gondolok, és hoz­zátettünk, vagy elvettünk belő­le, ahogy jobban tetszett. Május elsején a szülőket is meghívtuk, hogy bemutassuk: mivel töltjük az időt? Közben megszerettük a filmvetítéseket, mozgó és dia­filmeket hozunk, aztán megbe­széljük: kinek miért tetszett a mese, mit tanult belőle? — A szakkörök vezetése egész embert kíván. És lelkeset. Aki nem az időt nézi, hanem az eredményt. Hogy a körbe, klub­ba járó gyerekek okos és jó kö­zösséggé váljanak. Igen, a han­gulat, az érdeklődés felkeltése nélkül nem várhatunk sikert. És akkor sem, ha a körvezető erőszakos, csak a saját akara­tát akarja megvalósítani, ha mindig az övé az utolsó szó. Nem dől össze a világ, ha az egyik szakköri tag mondja ki valamiben... Az sem jó, ha a vezető mindent a véletlenre bfz, és nem irányít. Hogy mi a jó? A demokratikus vezetés. Erről mar sokan elmondták, miért? © Jó dolog a szakköri Nagyszénáson vagy tizenhat működik, klub Is vagy féltucat Mind az emberek formálója, a közösségi élet egy-egy hajtása, alakitója. A vezetésük módsze­reire azonban nincs — hogy di­vatos szóhasználattal éljünk — modell. Nincs módszertan, sok a kérdőjét Az útkeresésben fi­gyelemre méltó lehet ez a há­rom vélemény is. Sass Ervin ANTIMEO A fenti címben nem egy hel­lén istenség vagy görög monda­beli hős, esetleg sziget neve foglaltatik. Ez a szó idáig nem is létezett. Akkor találtam ki, ami­kor megtudtam, hogy a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat minőségcllenőrei „fe­lett” a termelési osztály vezető­je gyakorol felügyeletet. Vagyis ő ellenőrzi azok munkáját, akik­nek munkája tulajdonképpen az ő munkájának ellenőrzése. Igaz, nekem ehhez az egész­hez nem sok közöm van, mert minden vállalat úgy alakítja ki saját szervezeti felépítését, vál­lalati mechanizmusát, ahogy az adottságainak, céljainak és sa­játosságainak legjobban megfe­lel. Én csak azon gondolkodtam el: milyen munkát végezhet az a minőségellenőr, aki saját fő­nökének tevékenységét hivatott minősiteni? A termelési osztály ugye el­sősorban abban érdekelt, hogy minél többet termeljen s így a minőség az érdekeltségében —- bár fontos tényező — csak má­sodlagos szerephez jut, s akkor kerül előtérbe, amikor termé­keit minőségi kifogás miatt nem veszik át. Ezzel szemben a meo-t éppen azért „tartják”« hogy minden másra tekintet nélkül csak a minőségi előírások megtartásával és megtartatásá- val törődjön. A két tevékenység tehát egymásmellettiséget és nem alá-fölé rendeltséget felté­telez. Ha ezt nem veszik figyelem­be — mint példánkban —, ak­kor a meo-val szemben az anti- meo jut döntő szerepbe«, ami­nek következményeiről nem fa kell külön szólni. Az antimeo ugyanis — értelemszerűen — nem más, mint: őrzés az ellen­őrzés ellen. (kőváryl •MiHN«HiNUUMMHSiMiHa«n8fl»iai>eMesM5tniiisiii>aaiai T üzoltótanfolyam Tűzoltótanfolyam kezdődött a Mecseki Szénbányák oktatási központjában. A hallgatók a napi nyolc órás képzés során el­méleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el, megismerked­nek a tűzoltás műszaki, mentési feladataival, módszereivel. Áp­rilis végén vizsgáznak, aztán Baranya és Tolna létszámgond jait enyhítik a végzettek. Képünkön: ismerkednek az oxlgénes lég­zőkészülékekkel (MT Fotó—Káknándy Ferenc—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents