Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-26 / 48. szám
Folytatja munkáját az SZKP XXV. kongresszusa A kongresszus elnökségében: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára (jobbról az első) és Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára (balról a második) (Teleíotó — TASZSZ — MTI — KS) Erich Honecker felszólalása Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB első titkára az SZKP-kongresszu- son szerdán elhangzott felszólalásában tolmácsolta a küldötteknek az NDK kommunistáinak, egész népének üdvözletét. Honecker hangoztatta, hogy az SZKP Központi Bizottsága Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára felszólalásában üdvözölte az SZKP XXV. kongresszusának küldötteit, és méltatta a szovjet nép által a szocialista építésben elért eredményeket. Hangsúlyozta: a szovjet kommunisták annak idején a nemzetközi munkásosztály első győztes osztagává váltak, az emberiség történelmében először hoztak létre szocialista államot. Az SZKP kongresszusai Lenintől napjainkig a tapasztalatok gazdag tárházai, s belőlük a világ valamennyi forradalmára tanulhat. „A legnagyobb figyelemmel kísértük az SZKP Központi Bizottságának Leonyid Brezsnyev által előterjesztett értékes beszámolóját. Tartalma óriási hatást gyakorolt pártunk küldöttségére” — mondotta Fidel Castro. — Az októberi forradalom óta — folytatta Castro — a forradalmárok valamennyi nemzedéke az októberi eszméken és elveken nevelkedett. Semmiféle más ese- mén* nem gyakorolt ekkora befolyást az emberi értelemre, a népek sorsára és a nemzetKözi életre. Az emberiség az októberi forradalommal a forradalmi átalakulások eddigi legtermékenyebb korszakába lépőit. — Ma már létezik a szocialista közösség. Az októberi forradalom által létrejött változások hatásaként a világ valamennyi kontinensén a gyarmati és félgyarmati országok egész sora vívta ki függetlenségüket. — A Szovjetunió fennállása során minden tekintetben hatalmas erejű országgá vált. Az emberiség történelmében első ízben alakult ki egv nagyhatalom olyan katonai ereie, amely nem más országok elnyomását, a népek kizsákmányolását, nem a hódítást és nem a háborút szolgálja. Fidel Castro kijelentette: a 3 SiBMWs 1916. FEBRUÁR 26. beszámolójában megvont mérleg a világot megváltoztató marxista—leninista eszmék mindent legyőző erejéről tanúskodik. Erich Honecker kijelentette, hogy az SZKP békeprogramjának megvalósítása során gyökeres fordulat jött létre a hidegtények mind meggyőzőbben bizonyítják, hogy a béke, az emberi haladás és a szocializmus egymástól elválaszthatatlan. Nem lehet megállítani a világban megkezdődött változások folyamatát. A forradalmat senki sem exportálhatja, erőszakkal nem kényszerítheti másokra, de senki sem akadályozhat meg népeket forradalmak végrehajtásában. A jövő a szocializmusé és a kommunizmusé. A kubai—szovjet kapcsolatról szólva Fidel Castro kijelentette: e kapcsolat a nemzetköziség, a kölcsönös megértés, tisztelet és bizalom gyakorlati példája. A nemzetközi kapcsolatok történelmében hatalmas ország és kis ország között még sosem szövődtek ily testvéri kapcsolatok. Csak a szocializmus teszi lehetővé a népek közötti ilyen kapcsolatok kialakítását — hangsúlyozta Castro. A csehszlovák kommunisták nevében Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára üdvözölte az SZKP XXV. kongresszusát. Husák* nagyra értékelte a Leonyid Brezsnyev által előterjesztett központi bizottsági beszámolót. Hangoztatta, hogy a lenini elemző módszerrel elkészített beszámoló valóban időszerű feladatokat tűz ki az elkövetkező időszakra. Felszólalásában a CSKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy az SZKP elsőként ültette át a gyakorlatba a marxista—leninista forradalmi tanítást, hatalmas tapasztalatot gyűjtött össze a munkásosztály és az összes dolgozók társadalmi és nemzeti felszabadításáért vívott harcban. Az SZKP méltó bizalmat, tiszteletet és tekintélyt élvez a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, az összes békeszerető erők részéről. A CSKP küszöbönálló XV. kongresszusáról szólva Husák kijelentette, a kongresszus megvonna majd annak az ötéves időszaknak a mérlegét, amely a párt és a társadalom súlyos yálháborútól a feszültség enyhülése, a szocialista és a kapitalista országok közötti békés egymás mellett élés elveinek megszilárdítása felé. A helsinki értekezleten létrejöttek a legfőbb feltételek ahhoz, hogy Európa a szilárd béke kontinensévé váljon. Az SZKP XXIV. kongresz- szusa óta eltelt időszak egybeesett az NDK világméretű nemzetközi jogi elismerésével. És ez nem véletlen egybeesés. Ennek elérését elősegítette a Szovjetunió lenini külpolitikája, a szocialista közösség összes országainak egybehangolt cselekvése. Az NSZEP és az NDK maradéktalanul támogatja a békéért és a nemzetközi együttműködésért, a szabadságért és a népek függetlenségéért vívott további harc programját, amelyet Leonyid Brezsnyev terjesztett az SZKP XXV. kongresszusa elé. Honecker élesen elítélte az imperialista körök enyhülés elleni aknamunkáját csakúgy, mint a pekingi vezetők nagyhatalmi, soviniszta, a szocializmussal és a békével ellenséges politikáját. Az SZKP XXV. kongresszusa újból tanúsítja, hogy az SZKP a nemzetközi kommunista mozgalom legedzettebb és legtapasztaltabb csapata. Ezért az NSZEP a proletár internacionalizmus fő kritériumának tartja a Lenin pártjával való szoros harci szövetség állandó elmélyítését — hangoztatta Erich Honecker. ságának leküzdését követte, s meghatározza a fejlett szocialista társadalom további építésének feladatait. — Kommunista mozgalmunknak — folytátta Husák — számtalanszor meg kellett küzdenie a különböző opportunista, revizionista és nacionalista befolyásokkal. Jelenleg elengedhetetlennek tartjuk, hogy határozottan szembeszegüljünk Kína maoista vezetésének politikájával, amely nyíltan szövetkezik a legreakdósabb erőkkel, ellensége a szocializmusnak, a haladásnak és a békének. — Az SZKP XXIV. kongresz- szusán meghirdetett békeprogram megvalósítása döntő mértékben járul hozzá a jelenkori nemzetközi helyzet nozitív megváltoztatásához — jelentette ki a CSKP KB főtitkára. A kongresszus tegnapi ülésén még számos küldött szólalt fel, akik valamennyien egyetértésüket fejezték ki az SZKP Központi Bizottságának beszámolója mellett. A szovjet pártkongresszus ma folytatta ímvt) Fidel Castro felszólalása Gustáv Husák felszólalása Koszorúzás a Lenin-mauzóleumban A Lenin-mauzóleumban szerdán koszorút helyezett el Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára; Jurij Andropov, Andrej Grecs- ko, Viktor Grisin, Andrej Gro- miko, Andrej Kirilenko, Alek- szej Koszigin, Fjodor Kulakov, Dmitri j Poljanszkij, Mihail Szuszlov, Vlagyimir Scscrbickij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, valamint ** SZKP Központi Bizottságának több tagja és a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságának első titkárai, az SZKP XXV. kongresszusa elnökségének más tagjai, az SZKP határterületi és területi bizottságainak első titkárai. Brezsnyev beszéde étén E zekben a napokban innen, a szovjet fővárosból, a Kreml kongresszusi palotájából, a tanácskozás sajtó- központjából indulnak útnak azok a jelentések, amelyek néhány óra múltán a világlapok első oldalán öles címek alatt jelennek meg. Á világ Moszkvára figyel. Leonyid Brezsnyev több mint ötórás előadói beszédét kedden a szovjet országos rádió- és televízióhálózat egyenes adásban közvetítette. A mikroláncok, koaxiális kábelek, műholdak segítségével az Intervízió és az Euróvízió közvetítésével ez az esemény öt világrész televízióinak képernyőire jutott el. A figyelem érthető: a Központi Bizottság beszámolója tömör, marxista elemzését adja a nemzetközi helyzetnek, a XXIV. kongresszus óta végbement folyamatoknak úgy, ahogyan azt a Szovjetunió Kommunista Pártja értékeli; a beszámoló egyben kijelöli a Szovjetunió feladatait a kül- és a belpolitikában. Márpedig a Szovjetunió világhatalom, és szövetségeseivel, a többi szocialista országgal, a világ haladó erőivel együtt meghatározó hatással van az egész világpolitikára. A megnyitó napján elhangzott beszámoló első része a XXIV. kongresszuson elfogadott békeprogram megvalósulását méri fel, és a további nemzetközi feladatokat jelöli ki. A Leonyid Brezsnyev előadói beszédéből kialakuló kép is meggyőzően mutatja: az 1971-ben kitűzött világpolitikai célok nagy része megvalósult, vagy megvalósulóban van. Helsinkiben a békés egymás mellett élés normáit magában foglaló záróokmány elfogadásával sikeresen fejeződött be az európai biztonsági és együttműködési értekezlet; tért nyert az enyhülés légköre. Javultak és egészében véve kielégítően fejlődnek a Szovjetunió és az Egyesült Államok, valamint a többi vezető tőkés hatalmak kapcsolatai. Lényeges lépések történtek a gyarmati uralom teljes fölszámolása felé vezető úton, fontos leszerelési határozatok születtek. A zok a konkrét külpolitikai feladatok, amelyeket a Központi Bizottság beszámolója megfogalmaz, egyenesen következnek a XXIV. kongresszuson jóváhagyott békeprogramból, és azoknak mint- .egy szerves folytatását képezik. Közülük is kiemelkedik az az elgondolás, hogy a világ országai kössenek egyetemes megállapodást, amelyben kötelezik magukat, hogy lemondanak az erőszak alkalmazásáról a nemzetközi gyakorlatban. Az európai biztonsági értekezlet záróokmánya tartalmazza ezt a gondolatot, de csak a földrész vonatkozásában. A most indítványozott szerződés világméretű lenne és kötelező nemzetközijogi erővel bírna. Üj fontos részleteket tudott meg a világ Leonyid Brezsnyev beszámolójából a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási, továbbá a közép-európai kö’csönös haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokról. Eszerint a Szovjetunió javasolta az Egyesült Államoknak, hogy ne csak a már meglevő hadászati fegyverrendszerek számát korlátozzák, hanem állapodjanak meg az új, az eddigieknél is pusztítóbb fegyverfajták kifejlesztésének és gyártásának eltiltásában is. Ilyen például a B—1 típusú, amerir kai szuperszonikus távolsági bombázó és a nukleáris töltettel ellátott, ballisztikus rakétákat hordozó Trident-atomtenger- alattjáró, illetve ezek szovjet megfelelői. Bár amerikai részről a javaslat elutasításra talált, szovjet részről továbbra is fenntartják azt. A Varsói Szerződés tagállamainak a bécsi tárgyalásokon előterjesztett javaslata — mint a beszámolóból kitűnik — figyelembeveszi a nyugati elképzeléseket, és — anélkül, hogy elvi engedményt tenne — még egy lépéssel megy elébük. Eszerint a közép-európai hadászati térségben a haderő- és fegyverzetcsökkentés az idén csak az amerikai és a szovjet erőkre terjedne ki, míg a többi érdekelt egyelőre a jelenlegi létszámot fagyasztaná be, hogy azután 1977—78-ban ok is csökkentsék csapataik létszámát és fegyverzetét. n XXV. kongresszus az első olyan nagy horderejű tanácskozás, amely megfelelő időbeni rálátással és megfelelő szinten értékelheti a szocialista országok gazdasági együttműködését, a komplex integrációs program 1971-es elfogadása óta. A Központi Bizottság beszámolójának fontos megállapítása: a komplex program realizálása céljából folyó munka eredményeképpen jelentősen megnőtt a szocialista országok gazdasági együttműködése, népgazdaságuk egyre nagyobb mértékben képes kiegészíteni egymástA szovjet külgazdasági kapcsolatok természetesen nem kis mértékben függnek össze a szovjet népgazdaság hazai feladataival, amelyek ugyancsak nagy helyet kaptak a beszámolóban. Mivel az 1976—80. évi népgazdaság-fejlesztési terv fő irányait a kongresszus külön napirendi pontként fogja tárgyalni, a Központi Bizottság nyugodt alaphangú, az eredményeket joggal kidomborító, de egyben önkritikus hangvételű beszámolója a sarkalatos kérdésekre helyezte a hangsúlyt, a párt gazdasági stratégiáját határozta meg. A kulcsszavak: a termelés hatékonyságának növelése, a minőség javítása, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása, a gazdaságirányítás további tökéletesítése. A szociális-gazdasági feladatok középpontjában — s a XXV. kongresszus ebben is a XXIV. kongresszus vonalát folytatja — továbbra is a szovjet emberek életszínvonalának emelése, munka- és élet- körülményeik további javítása, az egészségügy, az oktatás fejlesztése, az új ember formálása áll. Moszkva, február 25. Kulcsár Istváji
