Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
Huszonnyolcezer tog, 1181 előadás, több száz tanfolyam megrénk v&röskeresztes «tagszervezeteiben A Vöröskereszt megyei vezetősége pénteken Békéscsabán, az SZMT-székházban tartotta idei első ülését. A tanácskozást dr. Báró András, a Vöröskereszt megyei elnökhelyettese nyitotta meg. A vezetőség beszámolójához öz Ferenc adott szóbeli kiegészítést. Az elmúlt éri munka eredményeiről, tapasztalatairól és a további feladatokról szólt a beszámoló, mely szerint 1975-ben a fő cél az alapszeryezetek önállóságának további fokozása, a tartalmi munka színvonalának emelése. Ezt a célt nagyrészt sikerült is megvalósítani, bizonyítja, hogy az előadások száma a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen nőtt. Megyénk szervezeteiben 1975-ben összesen Ilii előadást tartottak az egészséges életre való nevelésről, a családtervezésről, valamint a különböző betegségekről, a megelőzések módjairól. Ezeket az előadásokat 32 ezren hallgatták meg. Megtartásukhoz sok segítséget adtak az egészségügyi szakemberek, valamint a MBNCS. | Hazafias Népfronttal együttmű- j ködve vesznek reszt ebben a ' munkában. A térítés nélküli véradómozgalom az elmúlt évben ünnepel • te létrejöttének 20. évfordulóját, s ezt az alkalmat sikeresen kötötték össze az alapszervezetek felszabadulásunk 30. évforduló, javai, így még ünnepélyesebbé tették és tehették a taggyűléseket. Ezeken kitüntetéseket és jutalmakat adtak át a legjobb véradóknak. A beszámoló foglalkozik a szervezeti élettel is, s ebből megtudhatjuk, hogy megyénkben 28 ezer tagja van a Vöröskeresztnek cs j 328 helyi szerrezet működik. Különösen örvendetes, hogy a termelőszövetkezetekben és üzemekben újabb és újabb alapszervezetek jönnek létre. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Gubis Ádám, az országos vezetőség tagja és Beraczka István, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa. K. J. Négy megye járási-városi MHSZ-titkáraínak továbbképzése Békéscsabán A Magyar Honvédelmi Szövetség egyik alapvető feladata vezetőinek eszmei-politikai és szakmai továbbképzése. Ezért tartották meg azt a kétéves továbbképzési rendszert, amely az elmúlt év végén zárult. Most, 1976 elején az MHSZ keretén belül középtávú továbbképzés kezdődik, s ennek első eseménye a békéscsabai KISZ-táborban lesz január 2. és 5. között. Ekkor Bács, Békés, Csongrád és Szolnok megye járási, városi, nagyüzemei MHSZ-titkárai és függetlenített MHSZ-munkatársai összevont továbbképzésen bővítik vezetéselméleti, pedagógiai, pszichológiai, katonapolitikai és gazdaságpolitikai ismereteiket. A négy nap alatt megyei és országos szakemberek tartanak előadást. A korábbi évekhez viszonyítva javult és szakszerűbbé vált az előadók felkészítése is. Szakma- politikai előadássorozatokat, valamint előadói konferenciákat tartottak részükre. Jól sikerült a fogászati és testápolási hónap. Ennek keretében Gyulán, Békéscsabán és Békésen kiállítást is rendeztek a MENCS szervezésében, melyeket több ezren tekintettek meg. A jó előkészítés és együttműködés eredménye, hogy megyénk úttörő- és kisdobosőrsei összesen 1131 pályázatot küldtek be a fogászati hónap alkalmából. A legjobbak értékes díjakat kaptak. A megyei vezetőség nagy gondot fordított az aktivisták és reszortfelelősök képzésére is. Részükre két-háromnapos tanfo- lyamot rendeztek, melyeken 750- en vettek részt. Az aktivisták egyik fő feladata a családvédelmi munka, ezen- belül az idősekkel való törődés is. Ennek szép példáját tanúsítót, ták az elmúlt évben, hiszen 190 egyedül élő beteg és 300 idős embert gondoztak. Ezenkívül patronálják a 12 szociális otthont és 22 öregek napközi otthonát. Rendszeresen látogatják ezeket, az évfordulókon, ünnepek alkalmával ajándékokkal is kedveskednek. A vezetőség beszámolt az alkohol elleni küzdelemről is. Ilyen témájú előadás szintén elhangzott, összesen 119 alkalommal. Szervezik a klubokat, a békéscsabai az Irányi utcában végleges helyet kapott. Ennek hatására Békésen is megfelelő helyiséget kapott a klub. A tisztasági mozgalom szintén egyik feladata a Vöröskeresztnek. Ez most kibővült az úgynevezett környezetvédelmi tevékenységgel is. Az alapszervezetek más szervekkel, elsősorban a ÉPÍTKEZŐK, FIGYELEM! Különböző színű és mintájú CEMENTLAPOK kaphatók vagy rövid határidőre megrendelhetők: BATKI OTTO, Csanádapáca. Deák u. 9. 3 BÉKÉS MMB^ 1976. FEBRUÁR 1. A növényorvos A városi KISZ-bizottságon, Békéscsabán. Duna Mihály a titkár ajánlotta nekem Zsíró« Gézát, a konzervgyár mérnökét — Megérdemli, hogy írjak róla — mondta és ennél többet nem is tudtam a fiatal szakemberről, mikor találkoztunk. Nehezen indult a beszélgetés. Feltettem neki a szokásos kérdéseket ő felelt is mindenre, de valahogy nem ment a dolog. Aztán munkájáról érdeklődtem és ettől átszakadt a tartózkodás gátja. Felengedett és ömlött belőle a szó. — Én kertészmérnök vagyok és azon belül is növényvédő szakmérnök. Az egyetemet 1970- ben végeztem el és utána rögtön ide, a Békéscsabai Konzervgyárba jöttem. A vállalat lehetővé tette, hogy nappali tagozaton szakmérnöki továbbképzést folytassak és tavaly megvédtem a doktori disszertációmat. A mezőgazdaság szeretető apai örökség nálam és én gyerekkoromtól fogva úgy. nőttem fel, hogy a nö. vény épp olyan élőlény, mint például az ember. Elhatároztam, hogy a növények gyógyításával foglalkozom majd, a növények orvosa leszek. — Az egyetemen sok mindent megtanultam és megtanultam azt is: mennyi mindent nem tudunk, nem ismerünk. En a kártevők szokásaival foglalkozom behatóbban, azzal, hogy miért pont azt a paradicsomot pusztítja el a kártevő, és miért nem egy másikat. Látszólag pedig egyformák, de valami különbségnek mégis kell lenni köztük. És ez a különbség rengeteg minden lehet A műtrágya fajtája, a talajban levő nyomelemek mennyisége, a különböző vegyszerek egymástól eltérő hatása, és még sorolhatnám sokáig. Ez 'olyan szerteágazó kutatási téma, hogy egy egész életre ad feladatot. És hol kapcsolódik mindehhez a KISZ? Természetesen a munkán, közelebbről az élelmiszergazdasági tanácson keresztül. — Szeretném, ha megértenéd, hogy itt az elnevezésnek nagyon nagy szerepe van. Nem véletlenül hívjuk a tanácsot élelmiszer- ipari vagy mezőgazdasági helyett élelmiszer-gazdaságinak. Az a véleményünk ugyanis, hogy a jövő a termelőtől egészen az érdesítéséig tartó nagy komplex élelmiszergazdaságé. A jelenleginél jóval gazdaságosabban dolgozhatnánk, hiszen egy zsebre dolgozna: a termesztők, a feldolgozó és az eladó. Megszűnnének a ma még gyakori „átverési” szándékok, a közös eredményből részesülne mindenki. Mi, fiatalok, ebben az élelmiszer-gazdasági tanácsban a jövőért dolgozunk. Jó néhány évnek kell még eltelni, míg ezek a komplex gazdasági egységek létre jönnek, és addigra belőlünk mai fiatalokból lesznek a vezetők. Ebben a tanácsban tehát együtt van mindenki, aki ezzel az élelmiszer-gazdasággal foglalkozik majd. Megismerjük egymást, tudunk a másik gond iáiról, problémáiról és ha eljön az idő, könnyebben tudunk majd egymással dolgozni. Ez az úi elképzelés persze nem talál mindenütt megértésre. Sok problémánk van, amikor az újat akarjuk, sokszor kell megküzdeni olyanokkal, akik meg nem értésből vagy kényelmességből gátolják munkánkat. Mi azonban kiszámítottuk. tudjuk és érezzük, hogy a fejlődés csak ebben az irányban haladhat. Ebből a fejlődésből én sem maradhatok ki és ha erőmhöz. tudásomhoz mérten sikerül előbbre vinni az ügyet, akkor azt hiszem, nagy lépést teszek a boldog, teljes emberi élet felé. Lónyai László Magyarország köztársaság H arminc évvel ezelőtt a ma- I gyár történelem egyik jelentős, mindaddig megöl-1 datlan vitakérdése dőlt el: aj köztársasági államfőm«. Nem véletlen, hogy a demokratiku« Magyarország megteremtéséért folyó harcok oldották meg az évszázados pert — Magyarországot az 1946. évi I. törvény köztársasággá nyilvánította. A társadalomtudományok*»«, a már régebben megindult vita lényege a népi demokratikus fejlődés első Időszaka politikai hatalmának meghatározás« körül alakult M. A politikai hatalomnak ebben az időszakában hajtottuk végre a földreformot, államosítottuk a bankokat, a 'Hányákat, a legjelentősebb ipari J üzemeket. Ebben az időszakban hoztunk létre olyan társadalmi, állami szervezeti megoldásokat, amelyeken keresztül a nép végre beleszólhatott a hatalom gyakorlásába. Erre az időszakra jellemző volt a munkásosztály és a szegényparasztság fokozódó politikai vezetőszerepe a társadalomban és a munkáspártok az államhatalomnak >s jelentős, egyre meghatározóbb tényezőivé váltak. Egyre inkább a munkáspártokat és a parasztpártot öez- szefogó Baloldali Blokk akarata határozta meg a fejlődést. M ilyennek kell tehát minősíteni a fenti tények alapján ennek a kornak politikai hatalmát? A kérdésre való visszatérést ma már nemcsak a magvar történelem lezárult szakaszának hű értékelésére való törekvés indokolja, hanem azok a viták is, amelyek a kapitalizmusból a szocializmusba vezető békés átmenet lehetőségét kutatják. A népi demokratikus út a kapitalizmusból a szocializmusba vezető békés út sajátos példája. De minden korszak sajátos, a „szovjet út” is sajátos a népi demokratikus úthoz képest, mert egy más korszak határozta meg a cselekvés lehetőségét. De minden sajátos útban van általános jellemvonás, tanasztalat is. A szovjet út általánosítható tapasztalata segítette a népi demokratikus fejlődés lényegének megértését, a népi demokratikus út általánosítható tapasztalata segítheti a ma forradalmi mozgalmait. Ezért is érdemes érről a ma már történelemmé szelídült múltról gondolkodni. Az 1946. évi magyar köztársasági törvényt is ebben a történeti keretben érdemes szemlélni. Intézkedéseit, jelentőségét ilyen aspektusból érdemes vizsgálni. A törvény az állami berendezkedés alapvető szabályait határozta meg. E szabályok adta államszervezeti és jogi lehetőségek keretén belül folyt az az osztályharc, amely végül a munkás- mozgalom, az egységes munkáspárt egyértelmű hatalomra kerülését eredményezte. A törvény szervezeti, jogi megoldásait tekintve nem jutott túl a polgári demokratikus államszervezeti és jogi kereteken. Minden megoldás a polgári par- lamentalizmus megoldása, egyetlen rendelkezés sem lépi túl az ott megismert szabályokat. De ez politikai okokból nem is lehetett másként. a köztársasági törvényt megelőzően* 1945. novemberében voltak Magyarországon az első nemzetgyűlési választások. A választások során a koalíció jobbszárnyán clhclr— kedő kisgazdapárt (amelynek vezetését 1945. végén a párton belüli jobbsaárny vette át) tudatosan vállalta, hogy az illegalitásból alig előlépő és bizonyos mértékben ezért elszigetelt munkásmozgalommal szemben összefogjon minden politikai erőt. Ez a választások során jórészt sikerült, hiszen a két munkáspárt és a kisgazdapórt körül polarizálódtak a társadalom erői. (A többi párt összesen 19% szavazatot sem kapott.) A kisgazdapártot támogató nagyon is sokszínű politikai erőket a szocializmussal szembeni tudatos. vagy nem tudatos állás- foglalás fogta össze. A jobboldal arra törekedett, hogy a kapitalizmus vagy szocializmus kérdés- feltevésre egyszerűsítse a politikai ellentmondásokat és ezzel teremtsen egy viszonylagosan stabil helyzetet a maga számára. A tulajdonnal rendelkező parasztságot a tulajdonuk elvesztésének veszélyét festve próbálta a szocializmus, a munkásmozgalom ellen hangolni. A szocializmus igazi célkitűzéseit nem ismerő széles kispolgári tömegeket a szabadság, a tulajdon, az egyéniség, a vallási hit eszményeinek védelmezőjeként próbálta maga mellé állítani, állítva, hogy a munkásmozgalom ennek megsemmisítésére tör. A munkásmozgalmat — amelynek nehézségeit a megosztottság csak fokozta — az a törekvés vezette, hogy ne absztrakt módon, kapitalizmust vagy szocializmust hirdessen, hanem az akkori társadalom valóban égető kérdéseire adjon valódi választ — ez volt politikailag a feladata. Ezek a kérdések pedig a fasizmus maradványai elleni harc, nem a demokrácia általában, hanem a tömegek valódi részvételének megoldása, nem tulajdon általában, hanem a földreform mint égető társadalmi szükségszerűség, a finánctőke megsemmisítése, a bankok' államosítása és ezek sorában a köztársaság megteremtése voltak. Ez a kérdésfeltevés volt képes csak a szocializmus melletti többséget létrehozni, bebizonyítani, hogy az adott társadalom igazi nagy kérdéseit csak a munkásmozgalom képes megoldani, a polgári politikai tradíciók csak visszafelé tudnak lépni. A köztársasági törvény ilyen politikai feltételek függvénye. A királyság vagy köztársaság kérdésfeltevése a démokrácia erőit a reakcióval állította szembe. Valódi kérdésfeltevés alapján a jobboldalt osztotta meg, mert elszakította a törvényjavaslatot támogatni kénytelen kisgazdapártról a legitimizmus erőit. A köz- társasági törvény a baloldalt erősítette, mert egyértelműen mutatta, hogy a köztársaság legkövetkezetesebb híve a munkás- mozgalom. n köztársasági törvény egyik példája annak a oolitikai harcnak, amely ebben a korban végbement. Jelentősége, hogy megvalósította azt a demokratikus átalakulást, amelyért a magyar néo legjobbjai évszázadokon át küzdöttek. E demokratikus átalakulás segítségével a társadalom olyan politikai struktúráját teremtette meg, amely .lehetővé tette a nolitikai erőviszonyok átrendeződését, végső- soron a szocialista társadalom felépítését. Dr. Schmidt Péter A Békéscsabai Állami Gazdaság gyulai kerülete felvételre keres — kovács, hegesztő, mezőgazdasági gépszerelő szakmunkásokat. Jogosítvánnyal rendelkező traktorosokat. Jelentkezés a kerület igazgatójánál, Gyula, Szent Benedek £3. szám alatt.
