Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
Számítások a keverőben Lakószoba-garnitúrák belföldre — Egyedi bútorok a nyugati országokba Békéscsabai smállodai berendcuésch a» olimpiai faluba — Megmondom én, mi a legnagyobb baj. Valahogy nem egyformán számolunk itt a gépek mellett, meg ott benn az asztaloknál. Eddig ugye egy mázsa keveréktakarmány előállításáért kaptunk húsz és fél fillért, most meg, hogy jött az új norma, csak húsz fillér jut egy mázsára. Nem azt akarom én ezzel mondani, hogy rosszat csináltak a vezetőink, mert az szent igaz, hogy több volt ezekben a gépekben már régebbről is, mint amennyit mi kiszedtünk belőlük. Meg azután bele sem rokkanunk abbé a napi negyven mázsa többletbe, talán még a pénz is több lesz valamivel. Csak azt a fél fillért nem kellett volna levenni. Közös nevezőn Lakatos Ferenc, a Békéé megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat mezőkovácsházi takarmánykeverő üzemének dolgozója nem füstölög, nem is dohog. Mondja, amit gondol. Szinte kedélyesen, araiból az is kitűnik, hogy jól tudja: csupán a saját zsebének „igaza” az, amit előadott. Hangja kicsalogatja azután a délelőtti műszak munkásait ide az üzem bejáratához, ahol percre sem hal el az érkező-távozó vontatók, teherautók zaja. — Egyet kell ismerni — szólal meg Lakatos Feri bácsit meghallgatva Hajdú János műszakvezető. Így folytatja: — Négy évvel ezelőtt még a hátunkon dpéltük a hatvan kilós zsákokat, lapátoltunk műszak végéig. Meg lehet nézni: három emelő-villás targonca dől. go zik most helyettünk, van csigás felhordónk, zsákoló gépünk. Év eleje óta pedig az éjszakai műszakban nincs szükség lezsákolókra, mert a takarmánytópot ömlesztve tároljuk ebbe a négy új fémtartályba éjszakánként, nappal pedig a vásárlók szépen kiürítik. Kiss László segédmunkás mondja: — No, az éjszakai műszakot nem is sírjuk vissza. Másról van itt szó. Érthető az, hogy ha kevesebb munkát kell egy mázsa tápba beletennünk, pénz is kevesebb jár érte. Csakhogy az árak mennek ám fölfelé állandóan, kéremszépen. Ezért mondjuk mi azt, hogy kár volt ahhoz a húsz és fél fillérhez hozzányúlni. Azt a pluszt mi úgyis megcsináljuk. Bőven belefér a nyolc órába. — Szóval volt itt egy kis béremelés is azért — ismeri el Mészáros Ferenc lezsákoló és még hozzáteszi: — Ügy állapították meg a pénzt, hogy ha a normát teljesítjük, 70 fillérrel magasabb órabér jön ki mint korábban, s így meg tudjuk keresni a havi 2600—2700-at. Megvolna itt a közös nevező tulajdonképpen, mert érti azt az ember, hogy a többért többet is kell dolgozni, csak akkor ez vonatkozzon mindenkire. Normális norma A számításokat a keverőüzem vezetőjének irodájában folytatjuk. Benke István, a műhelybizottság titkára jól ismeri az üzem dolgozóinak véleményét: — Az új dolgokkal mindig így van. Nálunk 1971—72-ben rendezték utoljára a normákat. Azóta — mint ahogv el is mondták — sokat fejlődött a technológia és az anyagmozgatás. Be kell vallani, hogy a nyolc órából talán hét is elegendő volt a norma teljesítéséhez. Nem is szükséges magyarázni mit lelent ez. A változásokkal a dolgozók is egyetértenek, de itt figyelembe kell venni azt is. hogy majdnem mindegyikük hizlal otthon sertést, s így az áremelések nemcsak fogyasztókként, hanem termelőkként is érintik őket. — Ez utóbbiban próbáljuk segíteni most őket — kapcsolódlak a beszélgetésbe Eahorón György üzemvezető. Meg iá magyarázza: — Szeretnénk elintézni, hogy Az olyan nagyüzemek mellett, mint amilyen a kunágotai SER- KÖV, a tótkomlós! tojáskombinát, a medgyesbodzási Egyetértés meg a battonyai Petőfi Tsz, a kistermelők la vásárolhassanak tőlünk ömlesztve tápot, hiszen a papírzsák nem egy olcsó dolog és feleslegesen is növeli — ráadásul tetemesen — a háztáji aertéstartás költségeit Ami pedig a normarendezést illeti: nagy szükség volt már rá. Kiderült, hogy minden különösebb megerőltetés nélkül, csupán a meglévő kapacitás rendes, normális kihasználásával fél tonnával több keveréktakarmányt tudunk előállítani óránként. Három műszakban ez már 12 torma és tessék csak tovább szorozgatni, rögtön kiderül, hogy bűn lett volna tovább várni a rendezéssel. Az pedig mindig is úgy lesz, hogy mindenki szeretne ma többet keresni, mint tegnap, holnap pedig többet, mint ma. De ne úgy, mint eddig. Nálunk az elmúlt négy évben, miközben a teljesítményünk azonos szinten maradt tulajdonképpen, az átlagkeresetek 30 százalékot meghaladóan emelkedtek. Akkor most már tessék eldönteni melyik norma a normálisabb. Mindenki jól jár — Nemcsak Mezőkovácsházáról van szó — jegyzi meg azután a vállalat békéscsabai központjában Szabados Ferenc megbízott igazgató. A jelzések, hogy az utóbbi évek technikai fejlesztésével időszerűvé vált a normák felülvizsgálata, mind a nyolc keverőüzemünktől befutót talc. Az év eleji felmérések, számítások igazolták ezeket a megállapításokat. A február 1-től érvénybe léptetett új teljesítményelőírások jelentős változásokat hoznak. összességében több mint hatvanmillió forintos termelés- növekedésre számítunk egy év alatt az új norma szerint. Az évi 1300 vagon többletkeveréket munkásaink természetesen nem „ingyen” állítják elő, hiszen a nórmarendezést 7 százalékos béremeléssel oldottuk meg, mert a képlet világos; aki többet termel, többet kell hogy kapjon. Csak így jár jól mindenki, a népgazdaság is, a vállalat is és a dolgozók is. A keverőüzemi számítások is ért igazolták. Köváry E. Péter törekszik az érdeklődés a békési kosárgyár termékei iránt A Békési Kosáripari Vállalat termékei iránt megnőtt a kereslet. Az elmúlt év termelési értéke például meghaladja a 35—37 millió forintot. A gyártmányok nagy részét az NSZK-ba, Franciaországba, Olaszországba és a Benelux államokba szállították. Az Egyesült Államokba irányuló export kissé háttérbe szorult, mivel a tengeri szállítások díja nagymértékben emelkedett. Az NSZK-ba viszont megkétszereződött a kertibútor-szállitmány. Az igények nőttek és ez szükségessé teszi, hogy űjabb brigádtagokat, magasabban kvalifikált szakmunkásokat vonjanak be a termelésbe. Tíz hónapos szak- munkástanfolyamokat szerveznek olyan dolgozóknak, akik betöltötték a 21. életévüket és 5—8 éve betanított munkásként dolgoznak. A körösladányi telep dolgozói az idén új, korszerű üzemcsarnokban kezdték el a munkát. Ennek beruházási értéke hétmillió forint. Ha sikerül kivitelezőt találni, elkezdik a 2. számú telep rekonstrukcióját. A szociális létesítmények hiánya tette szükségessé ugyanis, hogy két- vagy háromemeletes épületet építsenek. A földszinten garázsok, műhelyek, az emeleten ebédlő, fürdő és egyéb helyiségek kapnának helyet. A 3. számú telepen egy fehérítő részleget kívánnak berendezni. Eddig kézi erővel történt a fűzfavesszők hántolá- sa. A gépi hántolás után rozsdafoltok maradhatnak a fehér vesszőn. A vegyi úton történő technológia bevezetésének költsége körülbelül egymillió forintba kerül. De ha piacképesek akarnak maradni, meg kell oldani ezt a problémát. Kísérleti stádiumban van a fűznek fával való kombinációja. Ennek az ál- lólámpák készítésénél van nagy szerepe. A higiénia követelményeinek is szeretnének eleget tenni. A bevásárló kosarakat könnyen mosható textíliával bélelik ki. Belföldön igen keresettek a zománcfestékkel bevont kerti bútorok. A Békéscsabai Bútoripart Szövetkezet a növekvő igények figyelembevételével alakította át termékszerkezetét az elmúlt tervidőszakban. A belföldi igények kielégítésére a „Bástya”, a „Körös” és a „Napsugár” lakószoba-garnitúra termelését fokozták, kiegészítve ezeket egyedi heverőkkel, kárpitozott székekkel, valamint két- és háromajtós szekrényekkel. A hazai piacok ellátása mellett jelentős értékű bútort exportáltak is. Svédországba egyedi megrendelésre „Tuva” szekrénysorokat, Angliába szállodai berendezéseket, az NSZK-ba pedig szanatóriumi bútorokat készítettek. A szocialista országok közül a legnagyobb vásárló a Szovjetunió volt. Szállodai berendezéseken kívül a közkedvelt -Velence”, Tihany garnitúrákból szállítottak szovjet megrendelésre. Csehszlovákiában is kedveltek a Békéscsabán készített szállodai berendezések, Lengyelország pedig a legtöbb heverőt vásárolta a békéscsabai szövetkezettől. A IV. ötéves tervben új termékkel is jelentkezett a bútoripari szövetkezet. Az 1975 júniusában Moszkvában megrendezett jubileumi kiállításon sikert aratott a 27 darabból álló „Csaba” garnitúra. A szovjet partner erre az évre mór 100 ilyen típusú garnitúrát rendelt, az új tervidőszak elkövetkezendő éveiben pedig 4—500-at szállítanak majd, A közelmúltban tárgyalta a Gyulai Járásbíróság fiatalkorúak bírósága Balázs Mária 22 éves és L. Zsuzsanna fiatalkorú szarvasi lakos ügyét. Mind a ketten a Szirén Ruházati Szövetkezetben dolgoztak. Munkaidő után szórakozóhelyről szórakozóhelyre jártak, szabad időben pedig kisebb-nagyobb „kirándulásokat” tettek, miközben sorozatosan követtek el bűncselekményeket. Munkahelyüket sem „kímélték”. Meglopták munkatársaikat. A szállodai berendezésekből 1980-ig a korábbinál többet exportál a szövetkezet. Így például a moszkvai olimpiai falut Békéscsabán gyártott szállodai bútorokkal rendezik majd be. A tőkés exportot az idén és az elkövetkezendő években fokozzák. A szövetkezetiek a IV. ötéves tervben elért 216 millió forintos exportjukkal szemben az V. ötéves terv végére szeretnék túlszárnyalni a 300 millió forintot. Az exportkötelezettségeken kívül a belföldi vásárlókra is gondolnak. Már készülnek az új, három variációból álló komplett lakószoba-garnitúrák, s a tervek szerint az első negyedévben kap hatók lesznek. A IV. Ötéves terv Időszakában a megnövekedett termelést egy 28 millió forintos beruházással, gépi fejlesztéssel érték el. Az Idén és az V. ötéves tervben csak kisméretű, kisegítő célgépek vásárlását és üzembe helyezését tervezik. Az 1978-os év tervszámai igen magasak: a hazai kereskedelemnek 50 millió forint értékű árut készítenek, lakossági szolgáltatásra és bérmunkára 2 millió forintot terveznek, exportra 46 millió forint értékű bútort gyártanak. A tervfeladatok teljesítését hatékony munka- és üzemszervezéssel. a munkaidő és a géni kapacitás jobb kihasználásával kívánják gyorsítani. (Sz) A múlt év június 15-én Szentesen szórakoztak. Késő éjszaka elhatározták, hogy kerékpárt lopnak és hazamennek. A Marx téren besurrantak az F épület pincéjébe, s két Semping-kerék- párt tulajdonítotok el. A jó állapotban levő kerékpárokat aztán sajátjukként használták. Július 5-én Békéscsabára indultak szórakozni. Megállítottak egy török camiont. A vezető készségesen felvette a két csinos lányt. Békéscsabán aztán pórul járt. Miközben leszállt üzemanyagot vételezni, a kél; lány eltűnt a vezetőfülkéből. Egy nagy értékű magnetofon-készüléknek is lába kelt. Orosházán az egyik ház udvarából ingpulóvert loptak el. Hasonló bűncselekményeket követtek el Kecskeméten s a város külterületén is. önkéntelenül adódik a kérdés: mi vitte, a két lányt a bűnözés útjára? A környezettanulmány egyértelműen tanúsítja, hogy nem az anyagi kényszer. Az eltulajdonított holmik értéke a magnetofon-készüléket kivéve nem nagy értékű. A bűncselekmények elkövetésében nagy szerepet kapott a helytelen nevelés, a szertelen és felelőtlen életmód. Szüleik alig kérték számon tőlük, hogy merre jártak, mit csinálták. A fiatalkorúak bírósága társtettesként, jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntette és vétségé miatt halmazati büntetésként Balázs Máriát 6 hónap szabadságvesztésre, mellékbüntetésként pedig 2 ezer forint pénzbüntetésre, L. Zsuzsannát pedig 10 százalékos bércsökkentéssel két hónap javító-nevelő munkára ítélte. A szabadság- vesztés végrehajtását a bíróság egy év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. — di fj BÉtísmm^ 1976. FEBRUÁR 515. »»BaiaaBa» aaaaaaaaaaacaaccaeasaca*«asaaaa«aaaaaaa«aa*» / t Balaton füred télen A tárgyalóteremből Besurranok a vádlottak padján
