Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA lfW. FEBRUÁR 35., SZERDA Ára: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM Bizakodásunk legfőbb alapja, hogy a szovjet nép támogatja a párt politikáját Megkezdte munkáját az SZKP XXV. kongresszusa Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában kedden délei ott, helyi idő szerint 10.00 órakor megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa. Tizenöt és fél millió szovjet kommunista képviseletében mintegy ötezer küldött gyűlt össze a párt legfelső fórumán. A küldöttek között a szovjet munkásosztálynak, a kolhozparasztságnak, az értelmiségnek, a forradalom veteránjainak, a szovjet hadsereg és hadiflotta harcosainak legjobb képviselői foglalnak helyet. Az SZKP XXV. kongresszusát a Központi Bizottság megbízásából Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára nyitotta meg. Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára felszólalásában a következőket mondta: — Mély megelégedéssel jelenthetem■ önöknek, hogy a Központi Bizottság meghívására kongresszusunkon kilencvanhat ország kommunista, munkás, nemzeti-demokratikus és szocialista pártjainak százhárom küldöttsége vesz részt. Köszönetét mondunk e pártok vezetőségének azért, hogy elfogadták meghívásunkat. — Pártunk egyetlenegy korábbi kongresszusán sem vett részt ilyen nagyszámú baráti küldöttség. Soraikban a kommunista, munkás- és nemzeti felszabadító mozgalmak kiemelkedő vezetői foglalnak helyet. Mindez az internacionalista kapcsolatok további kibővítéséről és megszilárdulásáról tanúskodik, amely megbont- hatatlanul fűzi össze pártunkat a békéért, a népek szabadságáért, « társadalmi haladásért harcoló világfront minden egységével. Ezután a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét: 0 Az SZKP KB beszámolója és a párt soron levő feladatai a bel- és külpolitika területén. Előadó Leonyid Brezsnyev, K SZKP KB főtitkára; O Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának jelentése. Előadó Gennagyij Vszizov, a Revíziós Bizottság elnöke; O A Szovjetunió népgazdasága fejlődésének fő irányelvei az 1976—80-as évekre. Előadó Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke; A párt központi szerveinek megválasztása. Az első napirendi pont előadójaként az emelvényre lépő Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát a kongresszus küldöttei és vendégei viharos, hosszan tartó tapssal fogadták. Leonyid Brezsnyev beszámolója L. I. Brezsnyev, az SZKP KB fő- terjesztve beszédében először titkára az SZKP Központi Bi* nemzetközi kérdésekről szólott, zottsagának beszámolóját elölő A világhelyzet és az SZKP nemzetközi tevékenysége Pártunk Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága a beszámolási időszakban, akárcsak korábban, elsősoi-ban a szocialista államokkal fenntartott kapcsolatokat kísérte figyelemmel. A szocialista országok pozíciói évről évre erősödnek. Tárgyilagos ember nem tagadhatja, hogy a szocializmus országai mind erősebb, mind mélyebb befolyást gyakorolnak a világesemények menetére. Az elmúlt öt esztendő a szocialista országok töretlen fejlődésének időszaka volt. amelyben magabiztosan és gyors ütemben haladtak előre a fejlett szocialista társadalom, a kommunizmus felé. A szocialista országok, ban a további politikai konszolidációval együtt evnr, ütőmén fejlődött a társadalmi termelés, emelkedett a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala. A vietnami nép győzelméről szólva Brezsnyev rámutatott: kudarcot vallott az imperializmusnak az a második világnábo- rú óta legnagyobb szabású kísérlete, hogy fegyveres erővel számoljon le egy szocialista állammal, és elfojtson egy nemzeti-felszabadító forradalmat. A vietnami nép hősiessége és ön- feláldozása, amely a szocialista országok és a haladó világközvélemény szilárd támogatásával párosult, erősebbnek bizonyult az intervenciósok és csatlósaik hadseregeinél. Győzött a szabadság és a függetlenség. Vietnam győzelme új távlatokat nyitott meg egész Dél-KeletÁzsia előtt. Dicsőséges győzelem volt ez, amely örökre bekerül annak a harcnak történetébe, amelyet a népek a szabadságért és a szocializmusért folytatnak. Vietnam után Laosz és Kambodzsa is kivívta szabadságát. A szocialista államok egyesített erőfeszítéseinek kimagasló eredménye volt a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitásának egyetemleges elismerése, az NDK felvétele az ENSZ. be, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia nyugati határai sérthetetlenségének nemzetközi megerősítése. Tartósan megszilárdult a szocializmus kubai földön. A diplomáciai és a gazdasági blokád politikájához még mindig ragaszkodó amerikai imperializmus erőfeszítései nem érték el céljukat. Sőt, Kuba nemzetközi helyzete és tekintélye megerősödött. A kubai kommunisták kongresz- szusa, a párt programja és az ország új alkotmánya azt mutatja, hogjv a nyugati félteke első szocialista állama magabiztosan halad előre. Az SZKP a szocialista országok viszonylatában következetesen tartja magát a kipróbált elvhez: az igazi egyenjogúság és az egymás sikereihez fűződő érdekeltség szellemében jár el, döntései kidolgozásakor nemcsak a nemzeti, hanem az internacionalista érdekeket is szem előtt tartja. Ha bármilyen problémák vetődnének fel, meggyőződésünk, hogy azokat a barátság, az egység és az együttműködés erősítésének szellemében kell megoldani. Így építjük kapcsolatainkat a testvéri szocialista államokkal: Bulgáriával, Magyarországgal, Vietnammal, az Nlj>K-val, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, Kubával, Mongóliával, Lengyelországgal, Romániával, Csehszlovákiával, Jugoszláviával. Szoros együttműködésünk legfőbb alapja, éltető lelke és irányító, szervező ereje természetesen a szocialista országok kommunista pártjainak megbonthatatlan harci szövetsége, világnézeti egysége, a célok és az akarat «közössége. A testvérpártok kapcsolatai ma a közös ügyért küzdők, a szocializmust és a kommunizmust építő ezrek és ezrek mély, sokoldalú, rendszeres kontaktusainak meggyőző képét mutatják. A Központi Bizottság úgy véli, hogy továbbra is pártunk egyik legfontosabb feladata e kapcsolatok sokoldalú fejlesztése. Mélységes belső elégedettséggel jelenthetem a kongresszusnak, hogy a szocialista közösség kommunista pártjainak vezetői állandó kapcsolatban vannak egymással. Az utóbbi években nem egyszer tartottak többoldalú baráti találkozót a pártok központi bizottságai első titkárai, illetve főtitkárai. Három találkozó volt a Krím-félszigeten. Voltak ilyen találkozók a párt-/ kongresszusok idején is, egye1 bek között tavaly Budapesten és Varsóban. A rendszeres több- és kétoldalú találkozók lehetőséget nyújtanak arra, hogy tanácskozzunk egymással minden felvetődő nagyobb problémáról, megosszuk egymással — ahogy mondani szokás — örömünket és bánátunkat, közösen tűzzük ki a további előrehaladás útját. Egészében a szocialista országok pártjainak többségéhez fűződő viszonyunkat a teljes egység és a gyümölcsöző együttműködés jellemzi. Mint ismeretes, egyes pártok külön nézeteket vallanak számos kérdésben, de az általános irányzat kétségkívül a szocialista országok ösz- szeforrottságának erősödése. Ezt az irányzatot nagyra értékeljük, és fejlődését — akárcsak korábban — minden eszközzel előmozdítjuk. Ennek útja a testvérpártok közös erőfeszítése, a marxizmus—leninizmus kipróbált elvei, a szocialista internacionalizmus, az egyenjogúság és az elvtársi együttműködés alapján. Pártjaink és országaink vezetői együttműködésének egyik fontos kerete a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé, ez a szerződés megbízhatóan szolgálja a béke és a szocializmus érdekeit. Mindenki számára nyilvánvaló azoknak a kezdeményezéseknek jelentősége, amelyek az utóbbi években politikai tanácskozó testületünktől indultak ki. Határozottan ellenezzük mind a világ egymással szembenálló katonai tömbökre oszlását, mind a fegyverkezési hajszát. Álláspontunk ebben a vonatkozásban közismert. Mégis teljesen világosan ki kell jelenteni: amíg fennmarad a NATO, amíg a militarista körök folytatják a fegyverkezési hajszát, addig országunk, a Varsói Szerződés többi résztvevőjével együtt, erősíteni fogja ezt a katonai-politikai szövetséget. A szocialista országok mind jelentősebb szerepet játszanak a világgazdaságban is. Ma a szocialista közösség a világon a legdinamikusabb gazdasági erő. Az idetartozó országok ipara az elmúlt öt évben négyszer olyan gyorsan fejlődött, mint a fejlett tőkés államok ipara. Közösségünk országainak ipari termeié^ se 1975-ben több mint kétszer annyi volt, mint a „közöspiaci” országoké. (Folytatás a 2. oldalon)
