Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-24 / 46. szám

Közzétették a Bolgár Kommunista Párt kongresszusi irányelveit Bulgáriában közzétették a BKP Központi Bizottságának a part március végén összeülő kongresszusával kapcsolatos irányelveit. A dokumentum, amelyet vasárnap ismertetett a rádió és a televízió, és hétfőn közöltek a bolgár központi lapok, nyolc fejezetben tárgyalja Bul­gária társadalmi-gazdasági fej­lődésének fő irányait az idén ja­nuár elsejével kezdődött hetedik ötéves tervidőszakában. A befejező rész megállapítja, hogy a dokumentumot azoknak a kongresszusi téziseknek az alapján dolgozták ki, amelyek külöm-külön tárgyalták a gazda­ság, a tudomány, az életszínvo­nal, a BKP és a társadalmi szer­vezetek fejlesztési feladatait a hetedik ötéves ten' és az 1990-ig tartó távlati tervidőszakban. Az irányelvek első fejezete az 1975. december 31-én befejező­dött hatodik ötéves tervidőszak eredményeit értékeli. A dokumentum második feje­zete a Bolgár Népköztársaság 1976. és 1930. közötti társadalmi, gazdasági fejlődésnek fő irányait tárgyalja. Az irányelvek harmadik feje­zete külön-külön tárgyalja az egyes népgazdasági ágak fejlesz­tési feladatait. A -dokumentum negyedik feje­zete a tudományos potenciál fej­lesztéséről szólva hangsúlyozza, hogy a tudomány alapvető fela­data a népgazdasági termelés in­tenzívebbé tételének meggyorsí­tása. Az életszínvonal emelésével foglalkozó ötödik fejezet megál­lapítja, hogy öt év alatt a mun­kások és alkalmazottak nominál­bérét 16—18 százalékkal kell emelni, javítani kell a lakosság áruellátását és mintegy 400—420 ezer új lakást kell felépíteni. A hatodik fejezet a külgazda­sági kapcsolatokkal foglalkozva hangsúlyozza, hogy a hetedik öt­éves tervben tovább kell bővíte­ni a szocialista országokkal foly­tatott gazdasági együttműkö­dést, és a helsinki határozatok­nak megfelelően bővíteni kell a gazdasági kapcsolatokat a nem szocialista országokkal is. A dokumentum hetedik feje­zete a népgazdaság területi struktúrájának tökéletesítésével, nyolcadik fejezete pedig a szo­cialista termelési viszonyok to­vábbfejlesztésével foglalkozik. (MTI) Tizenkét érával a XXY. kongresszus előtt Moszkvai telefontudósítás Íz Egyesült Államok Ängola elismerésé! fontolgatja? Titkos dokumentum a dél-afrikai rendszerrel tartott kapcsolatokról Az amerikai kormány enge­délyt adott a Gulf Olajtársaság­nak és a Boeing Repülőgépgyár­nak, hogy felújítsa üzleti kap­csolatait az Angolai Népi Köz­társasággal. Ez bevezetője lehet a diplomáciai kapcsolatok felvé­telének Washington és Luanda között — jelentette vasárnap a New York Times. A Gulf, amely a cabindai gaz­dag olajmezőket aknázza ki, sür­gette az amerikai kormányt: en­gedélyezze a részesedés kifize- j tését az angolai törvényes kor- ! mányinak, mert különben fran­cia cég kaphatja meg az olajki­termelési engedélyt. Ami a Boeinget illeti, Washing­ton november végén megaka­dályozta, hogy a cég leszállítson két, korábban megrendelt gépei Angolának. A gépeket most át­adhatják. Washingtoni külügyminiszté- riumi források szerint Henry Kissinger még nem döntött az angolai kormány elismerésének kérdésében, az azonban majd­nem bizonyosra vehető, hogy az Egyesült Államok Zaire és Zambia előtt nem ismeri el az Angolai Népi Köztársaságot. A Baltimore Sun vasárnap eddig ismeretlen, titkos doku­mentumokat idézett az Egye­Vállalunk: építőipari szolgáltatásként szakipari munkákat, szobafestést- mázolást, parkettázást Felveszünk: kőműves segédmunkásokat, víz- és központifűtés- szerelő szakmunkásokat,' betonelem- és mozaiklap- gyártáshoz FÉRFI ÉS NŐI BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT, jó kereseti lehetőséggel. Mezőkovácsházi Építőipari Szövetkezet sült Államok és a dél-afrikai rendszer jó kapcsolatairól, valamint az angolai beavatko­zás előzményeiről. Ezek szerint Kissinger már 1970-ben — ak­kor mint az elnök nemzetbiz­tonsági tanácsadója — titkos memorandumot írt alá arról, hogyan kerüljék meg a Dél- Afrika elleni kereskedelmi ti­lalmat. Azóta az odairányuló amerikai kivitel (főként repü­lőgépek) értéke jelentősen meg­haladja az évi egymilliárd dol­lárt. A katonai célokra is hasz­nálható gépeket egy, a dél-af­rikai kormány által felállított „magáncégnek” adták el. A gé­peknek nagy szerepük volt Dél-Afrika angolai beavatko­zásában is. A Kreml 1961-ben elkészült Kongresszusi Palotája (amelyet az SZKP XXII. kongresszusá­val „avattak fel”) teljes díszben, felújítva várja a kedden dél­előtt 10 órakor megnyíló tanács­kozás küldötteit. A 6 000 sze­mélyt befogadó nagyteremben új légkondicionáló berendezést, vi­lágítótesteket helyeztek el. A piros bársony bevonatú karos­székek támlájába apró hangszó­rókat szereltek: a küldöttek, a vendégek ezeken hallgathatják oroszul, vagy tetszés szerint 29 más nyelven szinkrontolmácso­lásban. a beszédeket, felszólaláso­kat. A Szovjetunió Kommunista Pártjának 16,3 millió tagját és tagjelöltjét mintegy 5 000 delegá. tus képviseli a kongresszuson. A párt és az állam vezetői mellett soraikban ott lesznek az ötéves terv legnagyobb építkezéseinek, vezető üzemeinek, kolhozoknak a képviselői, 12 űrhajós, ismert tudósok, írók, művészek. A de­legációk legnagyobb része már a múlt hét végén megérkezett a fővárosba. Sajtóközpont; kapcsolás azonnal Moszkvában tartózkodik jó­formán valamennyi külföldi küldöttség is. A XXV. kongresz- szusra mintegy 100 kommunista és munkáspárt, forradalmi és demokratikus párt és mozgalom kapott meghívást. A testvér­pártok delegációinak többségét a fő-, illetve az első titkárok ve­zetik. A múlt hét végen benépesült a Kreml közelében álló Intu- riszt toronyszálló 3. emeletén berendezett sajtóközpont is. A XXV. kongresszusról 200 szovjet és 353 külföldi hírügynökségi, új_ ság-, rádió-, televízió, és film­híradó-tudósító, valamint fotó- riporter tá jékoztatja a nemzetkö­zi közvéleményt. A központ hír­anyaggal, tájékoztatással látja el a hírközlő szervek munkatársait, találkozókat szervez nekik a kongresszus küldötteivel, pilla­natok alatt létesít telefon- és telex-összeköttetést a világ bár­mely városával. A napi szóvivői eligazításokat Viktor Afanasz- jev, a Kommunyiszt című folyó, irat főszerkesztője tartja, aki maga is a kongresszus küldötte. Az állandóan bekapcsolásra kész jupiteriámpák és tévéka­merák tövében, az írógépasztalok hosszú sora között kialakuló és éj jel-nappal működő „hírbörzén” ott vannak a magyar tudósítók is, alighanem többen, mint bármi­kor eddig, bármilyen nemzetközi eseményen. A technikai munka­társakkal (az MTI ez alkalom­ból kiküldött telexkeze löjé vei, a Magyar Televízió filmvágójával, a tolmácsokkal) együtt 25-en vagyunk­„Újjávarázsolták” Ejzenstejn filmjét A nagy jelentőségű tanácsko­zás közeledte már jó ideje rá­nyomja bélyegét n mi csak Moszkvára, hanem az egész szov­jetország életére. Az elmúlt na­pokban egymás után érkeztek a fővárosba a kongresszusi válla­lások teljesítéséről szóló jelenté­sek. Konsztantyin Mohortov közlekedés-építési miniszterhe­lyettes, a Baj Icái—Amur vasútvo­nalat létrehozó főigazgatóság ve­zetője, aki mint a kongresszus küldötte járt a sajtóközpontban, elmondta, hogy a Kelet-Szibériá- ban uralkodó 48—50 fokos fa­gyok ellenére az építők az év első két hónapjára kitűzött ter­vüket február 20-ára teljesítet­ték. Tatárföldön a Kámai Te­herautógyárban (amely elkészül­te után a maga nemében a leg­nagyobb lesz Európában) a múlt héten legördült a szerelőszalag­ról a 00—01-es számot viselő 210 lóerős, háromtengelyes Kamaz- márkájú gépkocsi. Moszkvában átadták rendeltetésének a Belo­rusz-pályaudvar 160 méter hosz- szú új üvegcsamokát. A tudo­mány hozzájárulása: a Kauká­zusban működni kezdett a világ legnagyobb csillagászati telesz­kópja. A filmművészek „újjáva­Peking fegyverkezik Kína egyik legősibb városa, Sian körzetében a Rolls- Royce-cég szakértői felmérési munkálatokat kezdtek. A létesülő üzem „Spy” típusú lökhajtásos repülőgép- motorokat fog gyártani. Az új üzem lehetőséget nyújt Kína számára a legszélesebb hatósugarú harci repülő­gépek, ezen belül stratégiai bombázók gyártására. B pekingi vezetés rendsze­resen és következetesen növeli katonai erejét. A Rolls-Royce- szal kötött 160 millió dolláros szerződés lehetővé teszi, hogy Kína repülőgépeit korszerű bom­bázókra és „Phantom” típusú felderítőgépekre cserélje fel Megfigyelők utalnak arra, hogy a NATO Koordinációs Bizottsá­ga (ez a szervezet ellenőrzi az úgynevezett „stratégiai anyagok” exportját a szocialista országok­ba) jóváhagyta a szerződést, ami megnyitja Kína számára az utat hasonló vásárlásokhoz Franciaországból, az NSZK-ból és a többi nyugati tőkés ország­ból. A New York Times szerint a szerződés lehetőséget nyújt a nyugati katonai-ipari komp­lexum részvételével Kína fegy­veres erői egyéb részeinek fel­újítására is. Kína emellett Ja­pánból VS—1 típusú vadászgé­peket kíván vásárolni — íria a Szanhai Szimbun című japán lap. A pekingi vezetés egyre foko­zottabb erőfeszítéseket tesz a hadsereg felszerelésére. A ha­ditengerészet számára például több „R” és „W” Diesel-motor meghajtású tengeralattjárót és ezzel együtt néhány „SSM” ak­narakó sorhajót építenek. Az el­múlt évek során kísérleteket folytattak olyan atommeghajtású tengeralattjárókkal, amelyek ha­gyományos torpedókkal vannak felszerelve. Egyidejűleg — emeli ki a Times of India — folytató­dik a kínai atomprogram. A nukleáris és atomfegyverkészle­teket kb. 200—300 egységnyire becsülik. Rendelkeznek célbajut- tató eszközökkel is: rakétákkal és repülőgépekkel. Jelenleg Kí­nának megközelítőleg 50 köze­pes repülési távolságú balliszti­kus rakétája, mintegy 30 közép­hatósugarú ballisztikus rakétája, lj>0 közepes repülési távolságú bombázója. 300 könnyű bombá­zója, és több „G” osztályú ra­kétahordozó tengeralattjárója van. Nyugati katonai szakértők szerint Peking Közép-Ázsia j hegyei között atomtöltetű rob- banófeiekkel ellátott, 3 500 mérföld hatósugarú rakétákat helyezett el a földalatti kilövő állomásokon. Iz elmúlt években 18 ka­tonai atomrobbantást végzett Peking. Ebből 15-öt légkörben hajtottak végre, jelentős mér­tékben növelve a légköri radio­aktivitást Dél-Ázsia országai és Japán fölött. Szakértők úgy vé­lik, hogy a utolsó előtti robban­tás az interkontinentális raké­ták atomrobbanófejeinek a tö­kéletesítését szolgálta. E rakéta mindig is támadó fegyvernek számított Éppen ezért — írja a párizsi „Les Echos” — hiába­valóik az Űj Kína hírügynök­ség azon kísérletei, hogy elhi­tessék, hogy e kísérletek kizá­rólag védelmi célokat szolgál­nak. MmdSnVi előtt világos, hogy a kínai fegyveres erők erőltetett és tömeges fejlesztése határo­zott céllal történik és hogy a létrehozandó fegyverkezési rendszereket előbb vagy utóbb rendeltetésüknek megfelelően nagyhatalmi törekvéseinek ér­vényesítésére használják fel. Ezt bizonyítja a kínai egységek partraszállása a Paracelsus- szigeteken, valamint a múlt év októberi kínai.—indiai fegyveres határincidens. Az Új Delhi­ben működő Védelmi Kutatá­sok Intézete szerint a pekingi vezetés katonai erejét eszköz­ként tekinti a politikai nyomás­ra Dél-Kelet-Ázsiában és Indiá­ban. M. Nvikoláiev (APN — KS) rázsolták”, pontosabban az ere­detileg leforgatott részek vissza­állításával eredeti formájában rekonstruálták és mutatták be ünnepélyesen a moszkvai Októ­ber moziban az egyetemes film­művészet klasszikus alkotását: Szergej Ejzenstejn Patyomkin páncélosát. A főváros központi kiállítási csarnokában országos tárlat nyílt a XXV. kongresszus tiszteletére a 15 köztársaság kép­zőművészeinek új alkotásaiból. Reális lehetőség az enyhülés elmélyítésére Mi várható magán a kongresz- szuson? A tanácskozás elé ke­rülő beszámolókat (a Központi Bizottság fő beszámolóját Leo- nyid Brezsnyev előterjesztésében, az 1976—80. évi népgazdaság­fejlesztési terv fő irányait tartal­mazó előadói beszédet Alekszej Koszigin előterjesztésében és a Központi Revíziós Bizottság je­lentését Gennagyij Szizov, a bi­zottság elnökének előterjesztésé­ben) a két bizottság a múlt hét végén jóváhagyta. Anélkül, hogy felesleges jóslá­sokba bocsátkoznánk, teli“" bi­zonyossággal elmond' ik, hogy a XXV. kongresszus meg­erősíti és továbbviszi a párt ed­digi vonalát. „A Szovjetunió — állapítja meg a Noyoje Vremja külpoliti­kai hetilap legújabb számának vezércikke — abból a szilárd meggyőződésből indul ki. hogv megvan a reális lehetőség az enyhülés folyamatának tovább­fejlesztésére és elmélyítésére.” Az ideológia kérdéseit érintve a hetilap egy másik cikke leszö- gézi, hogy „az SZKP mindenek­előtt azért ért el sikereket a munkásosztály forradalmi-átala­kító tevékenységének vezetésé­ben, mert hű volt és hű marad a marxizmus’—leninizmus eszméi­hez, alkotólag továbbfejleszti őket. a kommunista társadalom építésének általános törvénysze­rűségeit olyan új tapasztalatok­kal gazdagítja, amelyeket a szovjet és más népek halmoztak föl. Mindez ismételten aláhúzza a nem marxista szocializmus kü­lönféle koncepciói, a szocializ­mus maóista eltorzítása elleni harc fontosságát. A marxista— leninista elmélettel felvértezett SZKP változatlanul abból indul ki, hogy a szocializmus építése általános törvényszerűségek alapián különféle formák között történik és minden ország konk­rét történelmi viszonyainak és nemzeti sajátosságainak figye­lembevételével fejlődik.” Válaszol a kongresszus A gazdaságpolitika közép­pontjában továbbra is az élet- színvonal emelése, az inarl és a mezőgazdasági termelés haté­konyságának elmélyítése, a ter­mékek minőségének javítása, a gazdaság irányításának tökélete­sítése áll majd — mindez a tu­dományos-technikai forradalom követélményeinek megfelelően. A „hogyan?”-ra a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa adja meg a vá­laszt. Moszkva, 1976. február ?3. Kulcsár István 2 békés ms&z 1976. FEBRUAR 21.

Next

/
Thumbnails
Contents