Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-24 / 46. szám
Húszmilliárd forint az építőipar állóeszköz-állományának fejlesztésére Ae Építésügyi- és Városfej- í Vesztési Minisztérium vezetői megvizsgálták az építő- és épí- tóanyagipar hosszútávú fejlesztő- 1 si céljainak és az ágazat V. öt- I éves tervének összhangját. és j meghatározták a legfontosabb feladatokat. Az elemzések szerint az ötéves és a hosszútávú fejlesztési céloknak a megfelelő időszakra vonatkozó legfontosabb előirányzatai lényegében azonosak, de mivel a hatékonyság követelménye a távlatban számítottnál jobban előtérbe került, a felszereltség bővítésénél nagyobb ütemben kell növelni a termelést, tehát jobban ki kell használni a rendelkezésre álló eszközöket és a munka- és üzem- szervezésben rejlő tartalékokat. A népgazdaság V. ötéves ter- ' vének megfelelően az építőipar ebben az időszakban évente 5,5— 6 százalékkal bővíti termelését, ezen belül az ÉVM-vállalatbk 6,8, a tanácsi vállalatok 5,7, az építőipari szövetkezetek 5,4 százalékkal. Az építőipari ágazathoz tartozó szervezetek ebben a tervidőszakban 246 ezer lakást építenek fel. Ebből az ÉVM vállalatai 190 ezret, a tanácsi vállalatok 18 ezret, és az építőipari szövetkezetek 34 ezret adnak át. A kisipari és a lakosság kivitelezésében mintegy 175 ezer új otthonnal számolnak. Az építőipar feladatainak teljesítése érdekében a tervidőszakban 19—20 milliárd forint beruházással fejlesztik az állóeszköz-állományt, s ebből mintegy 10 milliárd forintot költenek az építőipari gépállomány fejlesztésére. (MTI) Hegy ágazat egy iskolában Nincs szükség szervezett véleménykutatásra, még alkalmankénti kérdezősködésre sem, hogy emlékeztessünk rá: a szegedi Bebrits Lajosról elnevezett szakközépiskolát a köztudat még mindig „a vasútforgalmi- ként” tartja számon. Többé-ke- vésbé érthető is, a Marx téri iskola legrégibb hagyományokkal bíró ágazata a majdnem negyedszázada alapított vasútfor- forgalmi és kereskedelmi tagozat. De „testvérei”, a vasútgépészen képzés, a vasúti-távköz- léstechnikai és biztosító berendezési oktatás sem éppen „újszülöttek”. Ősztől négyre szaporodik az ágazatok száma: szeptembertől a postai, vezetékes távközlés-technikai osztály kapui is kitárulnak, várják a diákokat. A továbbiakban tehát csak az egyszerűség, a kényelem miatt maradjunk a vasúti orgalmi szakközépiskola elnevezésnél. A beiskolázás országos hatáskörű az intézményben. Hosszú évekig soha nem okozott gondot, hogyan népesítsék be a tantermeket. A MÁV évről évre gondoskodott az utánpótlásról, valószínűleg minden erőfeszítés nélkül. Talán a vasutas családokban meghonosodott hivatásszeretet, talán a szülők foglalkozását továbbvivő hagyomány okozta, mindenesetre tény, hogy az elsősök túlnyomó többségét esztendőről esztendőre a vasutas szülők gyerekei adták. Amikor a MÁV hatásköréből az iskola, a megyei majd a városi tanács hatáskörébe került, kissé aggódott, beiskolázási gondoktól tartott a vezetőség. Hamarosan igazolódott, fölöslegesen. Az iskola jó hírnevének köszönhetően továbbra is az ország minden részéből a legtávolabbi városokból, községekből is érkeznek fiatalok a felvételire. A vasútforgalmi szak- középiskolából kirajzott hallgatók országszerte tanúsítják, nem akármilyen képzésben részesültek. A korszerűen felszerelt tanműhelyek, a jól képzett oktatók mindhárom ágazaton megalapozott tudást biztosítanak. Bizonyára híre ment annak is, hogy az iskola diákságának túlnyomó többségét kollégiumokban tudja elhelyezni, a szakmai oktatás mellett nem. hanyagolják el a kulturális, művelődési igények kielégítését sem. Jogosan reménykednek, hogy az ősszel induló új tagozatra sem kell majd „lepkehálóval fogni” a diákokat. A postai, vezetékes távközlés-technikai osztályt nem valamiféle kísérletező kedvből hirdetik meg. Ahogyan a Szegedi Postaigazgatóság személyzeti és oktatási osztályán is elmondották: az új képzési forma kialakítását az igények ismeretében határozták el. A diákokat — az igazgatóság működési területének, munkaerő-szükségletnek megfelelően — három megyéből: Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyéből várják. Garantálják, hogy a végzősöknek nem lesznek elhelyezkedési gondjaik. A postánál alkalmazott híradástechnikai berendezések és összeköttetése üzembe helyezése, működtetése tartozik majd feladataik közé. A kereseti lehetőségek már kezdetben jók, s akik kedvet éreznek a továbbtanuláshoz, azok előtt is nyitott az út. A Győrben nemrég alakított közlekedési és távközlési főiskolán gyarapíthatják tudásukat, üzemmérnökként térhetnek vissza a postára. Nem kell hozzá sok idő, s az új tagozat megszokott', elismert • képzési formaként szerepelhet • a köztudatban. S ha kényelem- : bői ezután is vasútforgalmira ; egyszerűsítjük a Bebrits Lajos • szakközépiskola nevét, azért á tudjuk, jól felszerelt tantermei- : ben vasútgépészeket, vezetékes ; távközlés-technikai szakembe- 5 reket is képeznek. L Zs. i Hírek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Békés megyei hallgatóinak klubjáról Több éves múltra tekint immár vissza a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen megalakult Békés megyei Diákklub. A klub erre a tanévre változatos programot állított össze. Ennek alapján nevezték be legjobbjaikat az egyetemen működő diákklubok versenyébe, amelynek döntőjét február 18- án tartották meg áz egyetemes pinceklubjában. A nagyszabású kulturális és sportvetélkedőn a Békés megyei versenyzők a harmadik helyre jutottak. Február 19-én az agrár- tudományi egyetem Békés megyei szervezetének gödöllői ifjúsági csoportja szervezett szakmai estet a klub tagjainak az elméleti biológia időszerű kérdéseiből. A Békés megyei Diákklub második féléves programjában szerepel egy szakelőadás a tsz- törvény végrehajtásának Békés megyei tapasztalatairól, egy áprilisi szakmai kirándulás Békés megyében és az agrárpálya iránt érdeklődő Békés megyei középiskolások vendégül- látása az egyetemen. Évről évre korszerűbb a termelés, jobb a gazdasági eredmény Növekvő feladatok az V. ötévei tervidőszakban — Műszaki konferencia az ÁEV-nél A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) a napokban műszaki konferenciát tartott, melyen Korek Ferenc igazgató tájékoztatta a műszaki és gazdasági vezetőket, valamint a meghívott munkatársakat, szocialista brigádvezetőket az 1975. évi termelési és gazdasági eredményekről, egyúttal pedig az V. ötéves tervidőszak feladatairól. Lapunkban már ismertettük a vállalat tavalyi jó eredményét. Mi segítette elő ezt? Elsősorban az épületszerkezet építésében az új technológiák bevezetése. Előtérbe került az UNIVÁZ-szerke- zetek, különféle iparcsarnok- szerkezetek és a könnyűszerkezetek alkalmazása. Az elmúlt ötéves tervidőszakban bontakoztatta ki a vállalat a kerámiapaneles technológiát is, mégpedig nagyrészt saját szellemi és anyagi erőforrásainak a felhasználásával. Mindehhez kialakította a gépparkját is. Közben jelentősen fejlesztette a sízak- és szerelőipart, valamint az alapozási munkák végrehajtásához a mélyépítési kapacitást. Az új technológiának megfelelő üzem- szervezéssel a munka egyre inkább folyamatossá, ütemessé vált. Minőségi változás kövekezett be a gazdálkodásban is, amit az évről évre növekvő vállalati nyereség, valamint a dolgozók jövedelmének emelkedése bizonyít. Politikailag és szakmailag képzettebbé, műveltebbé váltak a dolgozók, ami a munkájukban, magatartásukban, az egymáshoz és a vállalathoz való kapcsolatukban mutatkozik meg elsősorban. Egyre több a törzsgárdatag, s a pályakezdő fiatalok is lelkes munkával segítik elő a vállalat jó eredményét, fejlődését. Érdemes megemlíteni a munkaversenyt is, melynek keretében tavaly 127 brigád érdemelte ki (köztük sok már többszörösen) a megtisztelő szocialista címet, 20 brigád pedig bekapcsolódott a mozgalomba. S az elmúlt év végén a legkiemelkedőbb eredményt elért 23 brigád soron kívül eggyel magasabb fokozatba került. A fejlődés azonban nem mindenben éri el a kívánt szintet. Ide tartozik egyes vonatkozásokban a technológiai elmaradottság, elavult a géppark egy része, szűkek. korszerűtlenek a műhelyek, üzemrészek, nem kielégítő az anyagkészlet-gazdálkodás, a szállítás, valamint a közvetlen munkaszervezés, a technológiai fegyelem betartása, a produktív munkára való ösztönzés. A fejlődés azonban mégis 1975-ben volt a legdinamikusabb, aminek eredményeként a vállalat az eddigi legmagasabb nyereséget érte el és jelentős bérfejlesztésre is sor kerülhetett Nyereségrészesedésként mintegy 12 napi keresetnek megfelelő összeg fizethető ki. A továbbiakban a munkában mutatkozó hiányosságokat ismertette Korek Ferenc. Elmondta egyebek között, hogy egyes építkezések elhúzódtak és sok volt a hiánypótlás is. Gátolta a feladatok végrehajtását, hogy egyes termelőegységek nem segítették elő az építkezésen dolgozó többi termelőegység munkáját. Néhol az anyaggazdálkodás nem volt megfelelő. < Korek Ferenc a munkavédelmi helyzettel kapcsolatban megállapította, hogy tavaly az 1974. évihez képest (77) valamivel több (84) baleset fordult elő, csökkent azonban (1765-ről 1699- re) a kiesett munkanapok száma.1 Sok volt a láb- és kézsérülés, ami nagyrészt anyagmozgatás közben következett be. Ennek az a magyarázata, hogy nem kellően gépesített az anyagmozgatás és általában a munkahelyi rend sem felel meg a követelményeknek. Sajnálatos, hogy két súlyos szemsérülés is történt, aminek az az oka, hogy nem tartották és nem is tartatták meg a műn-* kavédelmi előírásokat. Előfordult, hogy egyes műszaki vezetők — félve a prémiummegvonástól vagy csökkentéstől — késve jelentették be a balesetet. A vállalatra az V. ötéves tervidőszakban az eddigieknél jóval nagyobb feladat vár, ami a hatékonyság növelésével "(és csak kisebb létszámemeléssel) oldható meg. Szükséges tehát a technológia további fejlesztése, a géppark rekonstrukciója és a központi telepen az ipari termelés kialakítása. Mindez megköveteli, hogy a vállalat pénzeszközeinek jelentős részét fejlesztésre fordítsa. Szükség van egyúttal az ésszerűbb gazdálkodásra is. Mindezeknek a megvalósítási* teremti meg a lehetőségét annak, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeit továbbra is állandóan javítani lehessen. A tájékoztató után több hozzászólás hangzott el. Bene Pál, a 2-es számú főépítésvezetőség vezetője egyebek közt a szocialista brigádok szerepének a fontosságát hangsúlyozta. Kifogásolta, hogy a segédüzem nem tudja teljesíteni a rá háruló feladatokat. Orosz András lakatos, a lakatosüzem szocialista brigádjának vezetője a munka szervezésével kapcsolatban tett néhány javaslatot, Szőlősi Sándor, a 3-as számú főépítésvezetőség műhelybizottsági titkára a brigádnapló helyes vezetésének a szükségességére hívta fel a figyelmet. Farkas Ernő munkavédelmi előadó arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a dolgozók (kerékpárosok, gyalogosok) KRESZ-oktatását a munkavédelmi oktatás keretében kell végrehajtani. Lajtai Lajos, a műszaki fejlesztési osztály vezetője a műszaki fejlesztés, ezzel egyidejűleg pedig a szakmai továbbképzés szükségességéről beszélt. Benke László termelési főmérnök a fejlesztéssel és a munkaszervezéssel kapcsolatos feladatokat ismertette. Iga István, a vállalati pártbizottság titkára elismeréssel szólt a vállalat vezetőinek irányító, szervező munkájáról, a szakszervezet és a KISZ-szervezet segítő tevékenységéről. Elismerését fejezte ki a dolgozóknak is hozzáértő, fegyelmezett munkájukért. A vállalatnak — mondotta —- a megye építkezési igényeit a jövőben is ki kell elégítenie. Különösen fontos a veszteségidő csökkentése, aminek az előrelátható „munkaszervezés a legfontosabb követelménye. Várai Mihály, a városi pártbizottság osztályvezetője a vállalat eredményes munkájáért köszönetét és elismerését fejezte ki. Kérte, hogy a vezetők és a dolgozók továbbra is becsületes munkával törekedjenek a megnövekedett feladatokat végrehajtani. Pásztor Béla Átadás előtt a füzesgyarmati étterem Képünkön a hamarosan átadásra kerülő és mintegy 3 millió 200 ezer forint beruházási költséggel épült füzesgyarmati ÁFÉSZ.éttermet mutatjuk be. A közétkeztetést szolgáló 504 négyzetméter alantevületű vendéglátó egységet a SZÖVTERV Vállalat Békés megyei irodája tervezte, s a helybeli Vörös Csillag Tsz építette. B I.
