Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-22 / 45. szám

Miért mentek haza üres zsebbel a szarvasi Táncsics Tsz tagjai? \jegyzet j Ellenszavazat Két szomszéd kfratég közös N­gyasztási szövetkezete részközgyű­lésre hívta össze a kisebbik falu AFfeSZ-tagságát. A mH kellett dön­teni: csatlakozzon-e a szövetkezet a járás legnagyobb körzeti AFÉSZ-é- hez, amelynek központja — 2« kilo­méterre a kisközségtől — a járás székhelyén van. A tagok nagy több­sége mieg is értette, hogy a kor kö­vetelménye ez. Tudták azt is: az 6 kis pénzecskéikből nagy áruházra sosem futja. A szavazást e* alkatommal mégis I János bácsi ellenszavazata döntötte el, amit meg is magyarázott, ekkép­pen : — Amíg itt helyben volt az ÁFÉSZ meg a központja is, egy húszasbk került nekem a savanyítani való ká­poszta. Mert ugye én már a termesz­tésével nem kínlódtam ilyen öreg létemre. Megvettem a boltban tizen­ötért, ötért meg a kocsmában ittam egy féldecit. Amikor a központ át­került a szomszéd községbe, ott nyi­tottak külön zöldségboltot. így már harminc forint lett a savanyú ká­poszta nekem. Mert azt mondja: 15 a káposzta, öt a buszra és egy tízes a féldecire, mivel ott harmadosztályú a vendéglő. Ezt még az anyjukom elfogadta, de mit fog szólni, ha ez­után már hatvan forintot kell adnia a savanyítani való káposztára, mivel a járás székhelyén már másodosz­tályú a vendéglő? Hát ezért ellen­zem én az egyesülést. Jóllehet, János bácsi igen sajátos szemszögből ítélte meg a helyzetet, megállapítását mégsem intézhetjük ©1 egy jóízű mosollyal. Igaz ugyan, hogy az eszközkoncentrációt, a szö­vetkezetek erőinek egyesítését az élet, a fejlődés teszi szükségessé és egyre inkább gyorsuló folyamattá. Nem szabad azonban e folyamat lé­nyegéről, a koncentráció céljáról sem megfeledkezni. A fogyasztási szövetkezetek egye­sülésének végső célja sem a „nagy vállalat" létrehozása, hanem az, hogy az AFÉSZ-ek eredeti feladataiknak — elsősorban a lakosság áruval való ellátásában — a kor követelményei­nek megfelelő szinten, a tegnapinál jobban feleljenek meg, de nem a helyi ellátás rovására. A példánál maradva, ne kelljen tehát János bá­csinak húsz forint helyett hatvanat adni a savanyítani való káposztáért, hanem, ha lehet, otthon fizessen i5 forintot a kész savanyított káposztá­ért. Üres zsebbel mentek haza a szarvasi Táncsics Tsz tagjai zár­számadó közgyűlésükről. Számí­tásaik szerint legalább 5—6 ezer forint járt volna még, ehelyett azonban be kellett érniük egy keserű megállapítással. — Mi kupeekedünk — mond­ta a közgyűlésen az egyik tsz-tag —. szilveszterkor eladjuk, újév után visszavesszük a terményt. Ráadásul rossz kupecek is va­gyunk, mert olcsón adtuk és drá­gán vesszük vissza. A ráfizetés­ből pedig, kérdem én, hogyan lehet megélni? Játék az érdekekkel ülünk a tsz irodájában. A vas­tag vályogfalakra ránehezedett az idő, mintha csak a központi fűtés körbefutó vezetékei tarta­nák össze az egészet. A sarok­ban egy filodendron fuldoklik, az emberre ráül a hőség. — A cukorrépa az oka min­dennek — sopánkodik Gyekicz- ki Pál, a tsz elnöke, bár mintha maga is kételkedne ebben a megállapításban. — Ránk eről­tették a répát, 100 hektárt vál­laltunk, 250 mázsát terveztünk, a vége az lett, hogy 50 hektáron 55 mázsa volt az átlag. Érti? Nem, már csak azért sem, mert a szomszédos Dózsa Tsz néhány száz méterrel odébb le­vő földjén 200 mázsán felüli volt az átlag —, de nem ért derékig a gaz. Azután az sem érthető, hogy miért kezdték később a búza aratását, miért maradt hek­táronként öt mázsa kenyérnek- való a tarlón? — Ezt ott rontottuk el — foly­tatja az elnök —, hogy a 195 hektár őszi árpát nem akartuk otthagyni, hét kombájn egy hé­tig küszködött vele, s mire a bú­zába értünk, az túlérett, meg jött az eső. Azután balszerencsénk is volt, nem működött rendesen az SZK—6-os kombájn. Részlet a szövetkezet vezetői által 1975 júniusában egy testü­let elé készített jelentésből: „A 195 hektár őszi árpát azért eről­tettük, hogy szárazon tudjuk a tagoknak adni... Inkább a mi kezdő emberünket ültettük az új kombájnra, hogy ne idegen keressen annyit, mert abból baj lett volna.” Számoljunk egv kicsit: a ta­gok az őszi árpát tényleg szá­razon kapták — nehezen forin- tosítható, de körülbelül 3—400I forinttal jártak így jobban — am eközben szerény becslések szerint is 30—35 vagon kenyér- gabonát tapostak bele a sárba. Ez hárommillió forint bevétel­hiányt. s mint az elején említet­tük, a tagoknak 5—6000 forint jövedelemkiesést okozott. így ütött vissza az érdekek rangso­rának felborítása, hiszen az egyéni érdeket is csak akkor képviseljük helyesen, ha azt a csoport- és a népgazdasági érde­kek érvényesítésével tesszük. — Napraforgót kellett volna termeszteni — így az elnök. — A 215 hektáron termesztett nap­raforgó ugyanis 1,8 millió forint nyereséget hozott, s ha a 100 hektár cukorrépa helyett — ami félmillió forint veszteséget je­lentett — napraforgót termesz­tünk, legalább 700 ezer forint a nyereség, nincs félmilliós ki­esés, tehát 1,2 millió forinttal lett volna több pénzünk. Erről a kissé körülményes szá­molásról csak annyit, hogy a népgazdasági és csoportérdeket is csak akkor képviseljük helye­sen, ha benne az egyénieket is érvénvesítjük, márpedig nekünk ma több cukorra, mint naprafor­góra van szükségünk. Rdnak.vesznek Visszatérve most már a tény­leges számokra, ami az összké­pet illeti, 1974-ben a tiszta ered­mény 6,5 millió forint volt, ta­valy a fele is alig. Mire min­dent kifizettek, 330 ezer forintjuk maradt. Ennek pedig nem a cu­korrépa ftz oka ... — Tudjuk, hogy nem kenhe­tünk mindent az időjárásra' — mondja most már önkritikusan az elnök. — Számos hibát, mu­lasztást követtünk el, a szaksze­rűtlenségtől a szervezetlenségen át egészen a felelőtlenségig. Megbűnhődtünk érte, a mi pén­zünk is bent maradt. Igen ám, csakhogy nem első­sorban a tagok, hanem a saját hibájuk miatt. S hogy mit érte­nek megbűnhődésen? Talán azt, hogy a főagronómust valótlan adatközlésért ezer forintra bírsá. golta a tanács, mert néhány nap­pal a betakarítás befejezése előtt 31 mázsás hektáronkénti búzater­mést ígért, holott csak 26,4 má­zsa volt. Ez a megalapozatlan optimiz­mus később is jellemezte a szö­vetkezetei. A múlt év novembe­rében a város vezető szervei ja­vasolták, hogy a hitelképtelen­ség miatt vegyen fel a tsz óva­dékot a megyei tanácstól. A szö­vetkezet vezetői ezt azzal utasí­tották el, hogy év végéig, alig egy hónap alatt(i) kigazdálkod­jék. Ezt úgy tették, hogy decem­berben eladták a kukoricát, ja­nuárban pedig visszavették — drágábban. Hogy mi ebben az üzlet? Ezt kérdezte a zárszám­adási közgyűlésen az egyik tsz- tag, de választ nem kapott. Friss, új szellemet Arra viszont a pártszervezet igyekezett választ adni, hogy mit kell tenni a hasonló esetek elkerüléséért. Kugyela Mihály, a Az Országos Takarékpénztár február 25-én és 26-án, az OTP V. kerületi Münnich Ferenc ut­ca 16. szám alatti központjában rendezi meg a gépkocsinyere- m%ny-be tétkönyvek idei első, sorrendben 59. sorsolását. A sorsoláson az 1975. október 31-ig váltott és 1976. január ,’1-én még érvényben volt 5000 és 10 000 • forintos nyereménybetét­könyvek vesznek részt. A húzás ! első részét, a Budapesten váltott pőrtalapszervezet titkára mond­ta: — A közelmúltban tartott tag­gyűlésen feltártuk azokat az oko­kat, amelyek idáig vezettek. Fe­lelőtlenség a tervezésben, hatá­rozatlanság a vezetésben, szerve­zetlenség a munkában. Részlet a taggyűlés által elfo­gadott beszámolóból: A betaka­rítás szervezetlenségéért felelős­ség terheli a termelőszövetkezet vezetőségét és a következménye­ket kinek-kinek mulasztása sze­rint vállalnia kell. Ami pedig a továbbiakat illeti: Szakítani kell a mindenkinek mindent megbocsátó álhumanista irányí­tással.” A konkrét tennivalókról, amelyek már az idei terveket is meghatározzák, így beszélt a párttitkár: — Nemcsak elkészíteni, ha­nem valóra is kell váltani az üzem. és munkaszervezési ter­veket, javítani kell az eszközki­használást — tavaly több millió forintért gépet vásároltunk, de még a betakarítás idejét sem használtuk ki két műszakban —, szilárdítani akarjuk a munkafe­gyelmet, nem fordulhat elő olyan eset, mint nemrég, amikor az egyik traktoros ekevas és kor­mánylemez nélkül szántott, s csak a műszak végén vette észre ezt. Röviden: tervszerű, átgon­dolt, felelősségteljes munkát, friss, új szellemet mindenkitől. **» Felállunk a kényelmes bőrfo­telekből. A vastag vályogfalak ontják a meleget, a hőség most még jobban nyom. Tényleg ki kellene nyitni az ablakot... A Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsé­ge minden évben szervez tanfo­lyamot a hozzá tartozó 36 tsz és hat közös vállalkozás nőbizott­sági elnökei, valamint a szövet­ség nőbizottságának tagjai szá­mára. Az idén február 16—20-ig Gyopárosfürdőn, a Dunai Vasmű üdülőjében tartották meg a bent­lakásos továbbképzőt, amelyen 47 lány, asszony vett részt, s amely az eddigi legsikeresebb, legszínvonalasabb ilyen rendez­vény volt. Február 16-án Báli István, a dél-békési szövetség el­nöke mondott megnyitót, majd Kotroczó Balázsné, a kevermesi Lenin Tsz nőbizottsági elnöke számolt be a XI. pártkongresz- szuson látottakról, hallottakról, amelyen küldöttként vett részt. Nagy figyelemmel hallgatták a résztvevők Ulveczki Ferencnek, az SZTK megyei igazgatóhelyet­tesének a társadalombiztosítási jogszabályok változásairól szóló előadását. A tanfolyamon különböző té­májú, de a hallgatókat egyaránt érintő, érdeklő előadások, tájé­koztatók váltották egymást. Nagy Imréné, a megyei pártbi­betétkönyvek sorsolását szerda délután 4 órakor, a vidéken vál- tottakét csütörtök délután 4 óra­kor tartják. A kétnapos sorsolá­son összesen 712 személygépko­csi talál gazdára. Az 5000 forin­tos betétkönyvekre 5Ó2 darab, a 10 000, forintosokra 210 autó jut. A Budapesten váltott nyere- ménybetét-könyvek között össze­sen 296-ot, a vidékiek közül pedig 416-ot sorsolnak ki. (MTI) Á népfront­testületek új jó választásai N épf rontgyűlések február 2ü—28-ig Körzetek, városok, községek és nagyközségek Február 22. Gyula-Belváros, 18 óra, újvárosi öregek napközi otthona. Gyula-Németváros, 18 óra, németvárosi öregek napkö­zi otthona, Gyula-Románváros, 18 óra, román városi öregek nap­közi otthona, Gyula-Krinolin, 18 óra, Lenin úti öregek napközi otthona, Gyula-Máriafalva, 18 óra, máriafalvi öregek napközi otthona. Február 23. Békéscsaba, V. kerület, 18 óra, Orosházi u. 71. Békéscsaba, I. kerület, 18 óra, Dózsa Gy. u. 35. Békéscsaba— Fényes, 18 óra, volt iskola, Csa- nádapáoa, 18 óra, művelődési ház. Gerendás, 18 óra, művelő­dési ház, Kötegyán, 18 óra, mű­velődési ház, Újkígyós, 18 óra, pártház, Medgyesbodzás, 18 óra, művelődési ház, Mezőkováeshá- za-kirendeltség, 18 óra, ven­déglő. Február 24. Békéscsaba, IV. kerület, 18 óra, Kiss Ernő u. 8. Február 25. Dombiratos, 18 óra, művelődési ház, Nagyko­páncs, 14 óra, kultúrház. Február 26. Békéssámson— Csókás-tanya, 18 óra, tanyai klub. Február *7. Csorvás, 1» óra, pártház. Február 2*. Méhkerék, 18 óra, művelődési ház. zottság nőfelelőse arról beszélt, hogyan hajtják végre a nőpoli­tikái határozatot Békés megyé­ben, Orosz Tiborné, a Termelő­szövetkezetek Országos Tanácsá­nak tanácsosa a szövetkezeti de­mokráciával foglalkozott, Mol­nár Lajos, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztályve­zető-helyettese „A XI. párt- kongresszus határozatainak vég­rehajtása, az ötödik ötéves terv feladatai” címmel tartott elő­adást. „A közművelődés helyze­te és feladatai a termelőszövet­kezetekben” — ez volt a témája Szelijak Györgynek, a megyei pártbizottság propaganda és mű­velődési osztálya munkatársá­nak, dr. Zelenák Gézáné, a tsz- szövetség főmunkatársa pedig a nőbizottságok tevékenységét értékelte. A tanfolyam utolsó napján, február 20-án Plenter Lajos, a tsz-szövetség helyettes titkára időszerű szövetkezetpoli­tikai kérdésekről szólt. A tanfo­lyam hallgatói az egyik délután látogatást tettek az orosházi Új Élet Tsz-be, egy estét pedig szín­házban töltöttek. A továbbképzés második nap­ján kért szót Jakab Jánosné, a medgyesegyházi Haladás Tsz nő- bizottságának elnöke. A követ­kező javaslatot tette: a jelen­levő nőbizottsági elnökök fordul­janak felhívással a nőbizottsá­gokhoz és a szocialista brigádok­hoz, hogy az „Egy nap az is­koláért” példájára indítsanak mozgalmat a szociális otthonok bővítéséért Mint elmondta, van­nak magányos, idős, beteg em­berek, akik feltétlenül intézeti ellátásra, gondoskodásra utaltak, a szociális otthonokban azonban még nem jut hely minden rá­szorulónak. A jelenlevők elfo­gadták a felhívásra vonatkozó javaslatot, s rövidesen közzéte­szik annak szövegét. 4 BÉKÉS HMD ^ 1976. FEBRUAR 22. (kőváry) ■■»•■■■■■■■■•■■•«■■■■•■•■«•■■■■■■■a Amerikába is szállít a Tisza Cipőgyár A hazai cipőipar idei tőkésexportjának felét a martfűi Tisza Cipőgyár szállítja. Anglia. Franciaország után idén először az Amerikai Egyesült Államok is a vevők sorába lépett. Öt évre szóló szerződést kötöttek a francia Adidas Sport céggel, amely­nek sportcipőket szállítanak. Az amerikai céggel történt üzlet­kötés már az első évben egymillió dollár bevételt eredményez. Szocialista piacokra kétmillió pár lábbelit szállít a martfűi nagyüzem. (MTI-fotó — Bajkor József — KS) Több mint 700 nyereményautó talál gazdára az idei első sorsoláson Seleszt Ferenc Termelőszövetkezeti nőbízottségí elnökök tanfolyama Felhívásra szóló javaslatot fogadtak el

Next

/
Thumbnails
Contents