Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-22 / 45. szám
Miért mentek haza üres zsebbel a szarvasi Táncsics Tsz tagjai? \jegyzet j Ellenszavazat Két szomszéd kfratég közös Ngyasztási szövetkezete részközgyűlésre hívta össze a kisebbik falu AFfeSZ-tagságát. A mH kellett dönteni: csatlakozzon-e a szövetkezet a járás legnagyobb körzeti AFÉSZ-é- hez, amelynek központja — 2« kilométerre a kisközségtől — a járás székhelyén van. A tagok nagy többsége mieg is értette, hogy a kor követelménye ez. Tudták azt is: az 6 kis pénzecskéikből nagy áruházra sosem futja. A szavazást e* alkatommal mégis I János bácsi ellenszavazata döntötte el, amit meg is magyarázott, ekképpen : — Amíg itt helyben volt az ÁFÉSZ meg a központja is, egy húszasbk került nekem a savanyítani való káposzta. Mert ugye én már a termesztésével nem kínlódtam ilyen öreg létemre. Megvettem a boltban tizenötért, ötért meg a kocsmában ittam egy féldecit. Amikor a központ átkerült a szomszéd községbe, ott nyitottak külön zöldségboltot. így már harminc forint lett a savanyú káposzta nekem. Mert azt mondja: 15 a káposzta, öt a buszra és egy tízes a féldecire, mivel ott harmadosztályú a vendéglő. Ezt még az anyjukom elfogadta, de mit fog szólni, ha ezután már hatvan forintot kell adnia a savanyítani való káposztára, mivel a járás székhelyén már másodosztályú a vendéglő? Hát ezért ellenzem én az egyesülést. Jóllehet, János bácsi igen sajátos szemszögből ítélte meg a helyzetet, megállapítását mégsem intézhetjük ©1 egy jóízű mosollyal. Igaz ugyan, hogy az eszközkoncentrációt, a szövetkezetek erőinek egyesítését az élet, a fejlődés teszi szükségessé és egyre inkább gyorsuló folyamattá. Nem szabad azonban e folyamat lényegéről, a koncentráció céljáról sem megfeledkezni. A fogyasztási szövetkezetek egyesülésének végső célja sem a „nagy vállalat" létrehozása, hanem az, hogy az AFÉSZ-ek eredeti feladataiknak — elsősorban a lakosság áruval való ellátásában — a kor követelményeinek megfelelő szinten, a tegnapinál jobban feleljenek meg, de nem a helyi ellátás rovására. A példánál maradva, ne kelljen tehát János bácsinak húsz forint helyett hatvanat adni a savanyítani való káposztáért, hanem, ha lehet, otthon fizessen i5 forintot a kész savanyított káposztáért. Üres zsebbel mentek haza a szarvasi Táncsics Tsz tagjai zárszámadó közgyűlésükről. Számításaik szerint legalább 5—6 ezer forint járt volna még, ehelyett azonban be kellett érniük egy keserű megállapítással. — Mi kupeekedünk — mondta a közgyűlésen az egyik tsz-tag —. szilveszterkor eladjuk, újév után visszavesszük a terményt. Ráadásul rossz kupecek is vagyunk, mert olcsón adtuk és drágán vesszük vissza. A ráfizetésből pedig, kérdem én, hogyan lehet megélni? Játék az érdekekkel ülünk a tsz irodájában. A vastag vályogfalakra ránehezedett az idő, mintha csak a központi fűtés körbefutó vezetékei tartanák össze az egészet. A sarokban egy filodendron fuldoklik, az emberre ráül a hőség. — A cukorrépa az oka mindennek — sopánkodik Gyekicz- ki Pál, a tsz elnöke, bár mintha maga is kételkedne ebben a megállapításban. — Ránk erőltették a répát, 100 hektárt vállaltunk, 250 mázsát terveztünk, a vége az lett, hogy 50 hektáron 55 mázsa volt az átlag. Érti? Nem, már csak azért sem, mert a szomszédos Dózsa Tsz néhány száz méterrel odébb levő földjén 200 mázsán felüli volt az átlag —, de nem ért derékig a gaz. Azután az sem érthető, hogy miért kezdték később a búza aratását, miért maradt hektáronként öt mázsa kenyérnek- való a tarlón? — Ezt ott rontottuk el — folytatja az elnök —, hogy a 195 hektár őszi árpát nem akartuk otthagyni, hét kombájn egy hétig küszködött vele, s mire a búzába értünk, az túlérett, meg jött az eső. Azután balszerencsénk is volt, nem működött rendesen az SZK—6-os kombájn. Részlet a szövetkezet vezetői által 1975 júniusában egy testület elé készített jelentésből: „A 195 hektár őszi árpát azért erőltettük, hogy szárazon tudjuk a tagoknak adni... Inkább a mi kezdő emberünket ültettük az új kombájnra, hogy ne idegen keressen annyit, mert abból baj lett volna.” Számoljunk egv kicsit: a tagok az őszi árpát tényleg szárazon kapták — nehezen forin- tosítható, de körülbelül 3—400I forinttal jártak így jobban — am eközben szerény becslések szerint is 30—35 vagon kenyér- gabonát tapostak bele a sárba. Ez hárommillió forint bevételhiányt. s mint az elején említettük, a tagoknak 5—6000 forint jövedelemkiesést okozott. így ütött vissza az érdekek rangsorának felborítása, hiszen az egyéni érdeket is csak akkor képviseljük helyesen, ha azt a csoport- és a népgazdasági érdekek érvényesítésével tesszük. — Napraforgót kellett volna termeszteni — így az elnök. — A 215 hektáron termesztett napraforgó ugyanis 1,8 millió forint nyereséget hozott, s ha a 100 hektár cukorrépa helyett — ami félmillió forint veszteséget jelentett — napraforgót termesztünk, legalább 700 ezer forint a nyereség, nincs félmilliós kiesés, tehát 1,2 millió forinttal lett volna több pénzünk. Erről a kissé körülményes számolásról csak annyit, hogy a népgazdasági és csoportérdeket is csak akkor képviseljük helyesen, ha benne az egyénieket is érvénvesítjük, márpedig nekünk ma több cukorra, mint napraforgóra van szükségünk. Rdnak.vesznek Visszatérve most már a tényleges számokra, ami az összképet illeti, 1974-ben a tiszta eredmény 6,5 millió forint volt, tavaly a fele is alig. Mire mindent kifizettek, 330 ezer forintjuk maradt. Ennek pedig nem a cukorrépa ftz oka ... — Tudjuk, hogy nem kenhetünk mindent az időjárásra' — mondja most már önkritikusan az elnök. — Számos hibát, mulasztást követtünk el, a szakszerűtlenségtől a szervezetlenségen át egészen a felelőtlenségig. Megbűnhődtünk érte, a mi pénzünk is bent maradt. Igen ám, csakhogy nem elsősorban a tagok, hanem a saját hibájuk miatt. S hogy mit értenek megbűnhődésen? Talán azt, hogy a főagronómust valótlan adatközlésért ezer forintra bírsá. golta a tanács, mert néhány nappal a betakarítás befejezése előtt 31 mázsás hektáronkénti búzatermést ígért, holott csak 26,4 mázsa volt. Ez a megalapozatlan optimizmus később is jellemezte a szövetkezetei. A múlt év novemberében a város vezető szervei javasolták, hogy a hitelképtelenség miatt vegyen fel a tsz óvadékot a megyei tanácstól. A szövetkezet vezetői ezt azzal utasították el, hogy év végéig, alig egy hónap alatt(i) kigazdálkodjék. Ezt úgy tették, hogy decemberben eladták a kukoricát, januárban pedig visszavették — drágábban. Hogy mi ebben az üzlet? Ezt kérdezte a zárszámadási közgyűlésen az egyik tsz- tag, de választ nem kapott. Friss, új szellemet Arra viszont a pártszervezet igyekezett választ adni, hogy mit kell tenni a hasonló esetek elkerüléséért. Kugyela Mihály, a Az Országos Takarékpénztár február 25-én és 26-án, az OTP V. kerületi Münnich Ferenc utca 16. szám alatti központjában rendezi meg a gépkocsinyere- m%ny-be tétkönyvek idei első, sorrendben 59. sorsolását. A sorsoláson az 1975. október 31-ig váltott és 1976. január ,’1-én még érvényben volt 5000 és 10 000 • forintos nyereménybetétkönyvek vesznek részt. A húzás ! első részét, a Budapesten váltott pőrtalapszervezet titkára mondta: — A közelmúltban tartott taggyűlésen feltártuk azokat az okokat, amelyek idáig vezettek. Felelőtlenség a tervezésben, határozatlanság a vezetésben, szervezetlenség a munkában. Részlet a taggyűlés által elfogadott beszámolóból: A betakarítás szervezetlenségéért felelősség terheli a termelőszövetkezet vezetőségét és a következményeket kinek-kinek mulasztása szerint vállalnia kell. Ami pedig a továbbiakat illeti: Szakítani kell a mindenkinek mindent megbocsátó álhumanista irányítással.” A konkrét tennivalókról, amelyek már az idei terveket is meghatározzák, így beszélt a párttitkár: — Nemcsak elkészíteni, hanem valóra is kell váltani az üzem. és munkaszervezési terveket, javítani kell az eszközkihasználást — tavaly több millió forintért gépet vásároltunk, de még a betakarítás idejét sem használtuk ki két műszakban —, szilárdítani akarjuk a munkafegyelmet, nem fordulhat elő olyan eset, mint nemrég, amikor az egyik traktoros ekevas és kormánylemez nélkül szántott, s csak a műszak végén vette észre ezt. Röviden: tervszerű, átgondolt, felelősségteljes munkát, friss, új szellemet mindenkitől. **» Felállunk a kényelmes bőrfotelekből. A vastag vályogfalak ontják a meleget, a hőség most még jobban nyom. Tényleg ki kellene nyitni az ablakot... A Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége minden évben szervez tanfolyamot a hozzá tartozó 36 tsz és hat közös vállalkozás nőbizottsági elnökei, valamint a szövetség nőbizottságának tagjai számára. Az idén február 16—20-ig Gyopárosfürdőn, a Dunai Vasmű üdülőjében tartották meg a bentlakásos továbbképzőt, amelyen 47 lány, asszony vett részt, s amely az eddigi legsikeresebb, legszínvonalasabb ilyen rendezvény volt. Február 16-án Báli István, a dél-békési szövetség elnöke mondott megnyitót, majd Kotroczó Balázsné, a kevermesi Lenin Tsz nőbizottsági elnöke számolt be a XI. pártkongresz- szuson látottakról, hallottakról, amelyen küldöttként vett részt. Nagy figyelemmel hallgatták a résztvevők Ulveczki Ferencnek, az SZTK megyei igazgatóhelyettesének a társadalombiztosítási jogszabályok változásairól szóló előadását. A tanfolyamon különböző témájú, de a hallgatókat egyaránt érintő, érdeklő előadások, tájékoztatók váltották egymást. Nagy Imréné, a megyei pártbibetétkönyvek sorsolását szerda délután 4 órakor, a vidéken vál- tottakét csütörtök délután 4 órakor tartják. A kétnapos sorsoláson összesen 712 személygépkocsi talál gazdára. Az 5000 forintos betétkönyvekre 5Ó2 darab, a 10 000, forintosokra 210 autó jut. A Budapesten váltott nyere- ménybetét-könyvek között összesen 296-ot, a vidékiek közül pedig 416-ot sorsolnak ki. (MTI) Á népfronttestületek új jó választásai N épf rontgyűlések február 2ü—28-ig Körzetek, városok, községek és nagyközségek Február 22. Gyula-Belváros, 18 óra, újvárosi öregek napközi otthona. Gyula-Németváros, 18 óra, németvárosi öregek napközi otthona, Gyula-Románváros, 18 óra, román városi öregek napközi otthona, Gyula-Krinolin, 18 óra, Lenin úti öregek napközi otthona, Gyula-Máriafalva, 18 óra, máriafalvi öregek napközi otthona. Február 23. Békéscsaba, V. kerület, 18 óra, Orosházi u. 71. Békéscsaba, I. kerület, 18 óra, Dózsa Gy. u. 35. Békéscsaba— Fényes, 18 óra, volt iskola, Csa- nádapáoa, 18 óra, művelődési ház. Gerendás, 18 óra, művelődési ház, Kötegyán, 18 óra, művelődési ház, Újkígyós, 18 óra, pártház, Medgyesbodzás, 18 óra, művelődési ház, Mezőkováeshá- za-kirendeltség, 18 óra, vendéglő. Február 24. Békéscsaba, IV. kerület, 18 óra, Kiss Ernő u. 8. Február 25. Dombiratos, 18 óra, művelődési ház, Nagykopáncs, 14 óra, kultúrház. Február 26. Békéssámson— Csókás-tanya, 18 óra, tanyai klub. Február *7. Csorvás, 1» óra, pártház. Február 2*. Méhkerék, 18 óra, művelődési ház. zottság nőfelelőse arról beszélt, hogyan hajtják végre a nőpolitikái határozatot Békés megyében, Orosz Tiborné, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tanácsosa a szövetkezeti demokráciával foglalkozott, Molnár Lajos, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese „A XI. párt- kongresszus határozatainak végrehajtása, az ötödik ötéves terv feladatai” címmel tartott előadást. „A közművelődés helyzete és feladatai a termelőszövetkezetekben” — ez volt a témája Szelijak Györgynek, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztálya munkatársának, dr. Zelenák Gézáné, a tsz- szövetség főmunkatársa pedig a nőbizottságok tevékenységét értékelte. A tanfolyam utolsó napján, február 20-án Plenter Lajos, a tsz-szövetség helyettes titkára időszerű szövetkezetpolitikai kérdésekről szólt. A tanfolyam hallgatói az egyik délután látogatást tettek az orosházi Új Élet Tsz-be, egy estét pedig színházban töltöttek. A továbbképzés második napján kért szót Jakab Jánosné, a medgyesegyházi Haladás Tsz nő- bizottságának elnöke. A következő javaslatot tette: a jelenlevő nőbizottsági elnökök forduljanak felhívással a nőbizottságokhoz és a szocialista brigádokhoz, hogy az „Egy nap az iskoláért” példájára indítsanak mozgalmat a szociális otthonok bővítéséért Mint elmondta, vannak magányos, idős, beteg emberek, akik feltétlenül intézeti ellátásra, gondoskodásra utaltak, a szociális otthonokban azonban még nem jut hely minden rászorulónak. A jelenlevők elfogadták a felhívásra vonatkozó javaslatot, s rövidesen közzéteszik annak szövegét. 4 BÉKÉS HMD ^ 1976. FEBRUAR 22. (kőváry) ■■»•■■■■■■■■•■■•«■■■■•■•■«•■■■■■■■a Amerikába is szállít a Tisza Cipőgyár A hazai cipőipar idei tőkésexportjának felét a martfűi Tisza Cipőgyár szállítja. Anglia. Franciaország után idén először az Amerikai Egyesült Államok is a vevők sorába lépett. Öt évre szóló szerződést kötöttek a francia Adidas Sport céggel, amelynek sportcipőket szállítanak. Az amerikai céggel történt üzletkötés már az első évben egymillió dollár bevételt eredményez. Szocialista piacokra kétmillió pár lábbelit szállít a martfűi nagyüzem. (MTI-fotó — Bajkor József — KS) Több mint 700 nyereményautó talál gazdára az idei első sorsoláson Seleszt Ferenc Termelőszövetkezeti nőbízottségí elnökök tanfolyama Felhívásra szóló javaslatot fogadtak el
