Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-22 / 45. szám

Gázvezeték-építők Vasi földön, Jánosházán tol kígyózik már az épülő, új szom­bathelyi gázvezeték, a Siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat hegesztőbrigádja jóvoltából. A szigetelő, és csőfektetőbrigád pedig Karakószörcsök határában dacol a téllel, hogy július vé­gére Szombathelyre érjen a Dunántúl legújabb gázvezetéke. (MTI-fotó — Rózsás Sándor — KS) Korszerűsítik, erősítik, szélesítik az utakat, hidakat építenek Központi bitumentelep létesül Békéscsabán A KFM Békéscsabai Közúti Igazgatósága — Szabó Lajos fő­mérnök tájékoztatása szerint — az idén mintegy 140—150 mil­lió forintot fordít útépitésre, 65—70 milliót pedig fenntartásra. Ez az összeg együtt 20—25 szá­zalékkal több a tavalyinál. Elkészül a téli időjárás miatt abbahagyott 44-es főközlekedési út 3/ és fél kilométeres szakaszán az aszfaltburkolás és a megye­határtól Békéscsabáig befejezik az összes munkát. Folytatják a 47-es fő közlekedési út szélesí­tését, erősítését Békéstől a kö_ röstarcsai hídig, valamint Kö- rösladány és Szeghalom között, így a 47-es út a megye teljes szakaszán aszfaltburkolatú lesz. Ezzel egyidejűleg szélesítik és erősítik a 46-os fő közlekedési út Mezőberénybe vezető szakaszát és elkészülnek a főutak községi átkelési szakaszai. Békéscsabán megkezdik a 44-es fő közlekedési út átkelési szakaszának a korszerűsítését. Első ütemben elkészül a terelő­út Bajza utcai része és a Bánsz- ki utcai híd. Köröstarcsán folytatják az új Kettős-Körös-hid építését s az idén befejezik a földmunkát és elkészítik a pilléreket. Békésszentandráson a Holt- Körös hídjának az építése az év végéig nagyrészt befejeződik. Az átadását 1977. I. fél évében ter­vezik. Az utakat a Hódmezővásárhe­lyi Közúti Építő Vállalat, a hi­dakat a Hídépítő Vállalat építi. A közúti igazgatóság folytatja az előző években elkezdett út­szélesítési programjának végre­hajtását. Ennek keretében az idén mintegy 60 kilométeren bő­vül 6 méter szélesre az út. Jelen­tősebb a Mezőberény—Kamut határa •— Békéscsaba, a Szegha­lom—Vésztő—Okány—Bölcsi puszta, a Gyoma (innen 10 kilo­méter) — Körösladány, a Pusz­taföldvár—Pusztaszőlős, a Gyu­la (innen 5 kilométer) — Sza­badkígyós közötti szakasz. Burkolatot (záróréteget) 800 ezer négyzetméter útfelület kap. Ehhez tartozó utak: Endrőd— Szarvas (10 kilométer). Szarvas —Nagyszénás (16 kilométer), J Nagyszénás—Gádoros (10 kilo­méter), Kaszaper—Tótkomlós (8 kilométer), Medgyesegyháza— Mezőkovácsháza (15 kilométer), Batton y a—M ezőhegy es—Mező­kovácsháza környéke (20 kilo. méter). ( Szélesítés nélkül alaposabban rendbe hozatja az igazgatóság (az eléggé megrongálódott és emiatt sok panaszra okot adó) a Mezőberény—Szarvas, a Gyo­ma—Dévaványa, a Köröstarcsa —Csárdaszállás, a Töviskés— Szeghalom, a Gyulavári—Dénes major közötti összekötő, vala­mint Muronyban a belterületi utat. Mindezeken felül a váro­sokban, községekben megrende lésre mintegy 10 millió forint értékű munkával segíti elő a ta­nácsi utak javítását, karbantar­tását. Az igazgatóság a feladatok végrehajtásához mintegy 120— 130 ezer tonna (12—13 ezer va­gon) követ használ fel. (A közúti építő vállalat bedig ennek csak­nem a kétszeresét.) A MÁV az igazgatóságnak már eddig 60 ezer tonna követ juttatott el Békés megyébe előszállítással, ami jelentős fuvarkedvezmény- nyel járt. A téli forgalom biztosítása, a hóakadály és a síkosság elleni védekezés 700 ezer forintba ke­rült. Az új KRESZ bevezetésé­vel kapcsolatban az új KRESZ- és jelzőtáblákra, burkolatjelek festésére és egyéb forgalom- technikai berendezésekre több mint 7 millió forintot tervez az igazgatóság. Tovább fejleszti Lökösházán a kavicsbányához kapcsolódó aszfaltgyártó üzemét, ahol a termelés majd megkét­szereződik. Okány határában homokbányát nyit. A homok ce-- mentkeveréssel történő felhasz­nálása mintegy 20 ezer tonna kő megtakarítását teszi lehetővé. Békéscsabán, az északi iparte­lepen központi bitumentelep lé­tesül, amely az év közepére ké­szül el. Innen biztosítják majd az egész megye útjaihoz szüksé­ges hígított bitument, a többi kis korszerűtlen telepek meg­szűnnek. A következő években idekerül a békéscsabai útmester. ség központi telephelye is. Tovább épül az orosházi út- mesterség központi telephelye, Gyulán pedig hómarógarázst lé­tesítenek. A hómaró a gyulai határátkelőhely körzetében a téli forgalom zavartalanságának biztosítására áll majd készen­létben. r. b. A párttagsági könyvek cseréjének előkészületei és a beszámoló taggyűlések tapasztalatai Beszélgetés Barna Pállal, az MSZMP orosházi járási bizottságának első titkárával Az MSZMP XI. kongresszusá­nak egyik nagyon fontos hatá­rozata a tagsági könyvek kicse­rélése. Az, hogy miért kerül erre sor, párttagságunk előtt ismere­tes és azzal teljes mértekben egyetért. A tagkönyvcsere hiva­tott szolgálni, segíteni a párt po­litikájának eredményesebb és következetesebb végrehajtását. A tagkönyvcserének célja: se­gítse a párt eszmei, politikai és cselekvési egységének, a pártta­gok aktivitásának, a párt veze­tő szerepének további erősítését — nem utolsósorban a kommu­nisták tömegkapcsolatának bő­vítését. A fentiek jelzik, hogy a tag­könyvcserének nagyon fontos politikai célja van, éppen ezért a párt elvárja, hogy annak sike­res megvalósításában minden pártszerv, minden párttag cse­lekvőén működjön közre. Ho­gyan készülnek erre a jelentős eseményre az orosházi járásban, erről beszélgetett munkatársunk Barna Pállal, az MSZMP oros­házi járási bizottságának első titkárával. 4 Miként történt a tag­'■ könyvcserére való (el­készítés a járásban, melyek a beszámoló taggyűlések eddigi tanulságai? — Nagy segítséget adott a lei­készítéshez a megyei pártbizott­ság által szervezett tanfolyam. Ezt követően került sor a fel­adatok helyi kimunkálására, a végrehajtást segítő intézkedési tervek elkészítésére, amit a pártbizottságunk 1975 novembe­ri ülésén elfogadott. Ezzel tu­lajdonkeppen kezdetét vette a tagkönyvcsere előkészítése. Csaknem három hónap telt él azóta. Járási bizottságunk intéz­kedési tervét követve községi és üzemi pártbizottságok — községi pártvezetösegek is elkészítették saját feladatterveiket Végre­hajtó bizottságunk legutóbbi ülésén az előkészítő szakaszt jó­nak minősítette. Többek között azért, mert a különböző szintű testületi tagok, hasonlóan a be­számoló taggyűléseken a párt­tagság egyetértését fejezték ki a teendőket illetően. Felszólalása­ikban kifejezték, hogy az elbe- szélgetes legyen határozott, nyílt es elvtársias. Ez irányú igényük egybeesik a Központi Bizottság levelével, melyet a párttagokhoz intézett. A beszámoló taggyűlések telje- sitecték a tagkönyvcserével kap­csolatos elvárásokat, ösztönözve a párttagokat, hogy nekik is ké­szülni kelt e fontos aktusra, el­sősorban az elbeszélgetésekre. Arról is szóltak, hogy a beszél­getés során az összeíráshoz mi­lyen személyi okmányokat kell a párttagnak magával hoznia. A par talapszervezetek tagjai megismerték az elbeszélgetés sorrendjét. Akik betegségüknél fogva nem tudtak a taggyűlésen részt venni, azokat a pártvezető­ségek tagjai vagy a pártcsoport­vezetők felkeresték, vagy felke­resik és ismertetik velük a leg­fontosabb teendőket. O Hogyan segítik a párt- bizottságok az alapszer­vezeteket? Van-e olyan gond, amiben közbelépésüket igény­lik? — Arról már szóltam, hogy a választott testületek intézkedési tervet készítettek a tagkönyv­csere sikeres lebonyolítására. Ez természetesen fontos, de önma­gában nem elég. Tekintettel ar­ra a fontos körülményre, hogy az elbeszélgetések és a tag- könyvcserék is alapszervezetek­ben történnek, ezért az irányító pártszerveknek fontos feladatuk az alapszervezeti munka .ez irá­nyú segítése. Az irányító pártszerveink er­re kezdettől fogva nagy figyel­met fordítottak. A beszámoló taggyűléseket aktívaülések előz­ték ryieg. járási, községi szinten. Itt ismerték meg a végrehajtás mozzanatait. Természetesen köz­belépésük szükséges minden olyan esetben, mikor az intézke­dési tervüktől eltérő gyakorlatot észlelnek. Közbeléptek például akkor is, amikor a tagsággal tör­ténő elbeszélgetést egy-két alap­szervezetnél gyorsítani igyekez­tek. Vagy ott, ahol a tagkönyv- cserét egyszerű adminisztrációs aktusként fogták fel. 'Úgy vé­lem, akkor járunk el helyesen, ha a végrehajtást ellenőrizzük, segítjük — és ha a munka során már a kezdetben tapasztalatokat gyűjtünk és gyors intézkedést te­szünk a zökkenők megszünteté­sére. Ezt a célt szolgálja az a nagy létszámú aktívahálózat, amellyel pártbizottságaink rendelkeznek. Végrehajtó bizottságunk többek között úgy is segíti a községi pártszerveket, hogy egy-egy vb- tagot bízott meg a községek pat- ronálásával. Saját hatáskörében még 15 nagyobb párts zeivezet munkáját segíti. 2 Nincs két egyforma párttag — így miként lehet ügyelni arra, hogy ne le­gyen sablonos a beszélgetés? — Igen, ez így van. Járásunk pártszervezeteiben három kor­osztály van jelen: felszabadulás előtti párttagok; másrészt azok, akik a felszabadulást követően léptek a pártba; és akik 1957-től tagjai a pártnak. Már éz a tény is önmagában jelzi, hogy nem­csak a párttagnak kell készülni az elbeszélgetésre, hanem az el- beszélgetönek is. Ezért nagy sze­rep és felelősség hárul a párt- vezetőség tagjaira, a pártcsoport­vezetőkre, az elbeszélgető bi­zottságra. Elsősorban abban, hogy mennyire ismerik a párt­tag életét, munkáját, magatartá­sát, a párthoz, a párt határoza­taihoz való viszonyát, közéleti- ségét. De nemcsak erről van szó. Akkor járnak el helyesen — és ez a követelmény is —, ha az elbeszélgetést egyénekre szabva végzik. Nagyon megkönnyítheti a beszélgetést, ha az kellemes, elvtársias légkörben történik. Ennek érdekében legtöbbet az elbeszélgetők tudnak tenni. Pártszervezeteink tisztségvise­lői, az elbeszélgetők többsége érti és tudja, hogy mire irányul­jon a beszélgetés. A párt útmu­tatása világos és érthető. Nem lesz sablonos a beszélgetés, ha az saját munkájának értékelésé­re irányul — arra, hogy miként vette ki részét a párt határoza­tainak végrehajtásából, mekko­ra volt a személyes részvállalá­sa, ha meg tudják jelölni, hogy mit kell tennie a párt és a szo­cializmus ügyéért. Ehhez természetesen őszinte nyíltságra, megfelelő kritikai légkörre van szükség. A beszá­moló taggyűlések tapasztalatai a tagkönyvcseréről arról győz­tek meg bennünket, hogy bizto­sított a végrehajtás feltétele: megértették a KB határozatát és levelét, várják az elbeszélgetése­ket. A Mi a biztosíték, hogy nem csúsznak el csupán adminisztrációs útra a be­szélgetők, és nem tartják-e bizalmatlanságnak azt a párt­tagok? — A biztosíték elsősorban az irányitó pártszervek és szerve­zetek tevékenysége. A párthatá­rozat szellemében kell eljárniuk, és óvakodni kell mindenféle túl­zástól. Ezt a célt szolgálja az az intézkedés is, hogy a munka menetéről, tapasztalataikról fo­lyamatosan tájékoztatják a vá­lasztott testületeket. Anélkül, hogy lebecsülnénk a tagössze­írás, az adatkiegészités és egyez­tetés fontosságát. Az előkészítés során gyakran hangoztatjuk, hogy a párttagsá­gi könyvek cseréjét nem szabad csupán szervezeti ügynek vagy egyszerűen, valami adminisztrá­ciós munkának tekinteni. Azt is hozzátettük, hogy rendkívül fontos politikai akció és nagy, horderejű politikai döntés vég­rehajtásán kell munkálkodni. Azt is kihangsúlyoztuk, hogy az, aki az elbeszélgetést folytatja, nem tekintheti magát különb párttagnak annál, akivel beszél­get Senki sem bírái elé megy, hanem elvtársi beszélgetésre. Mindez a párttagoktól azt kíván­ja, hogy kifejtse álláspontját, észrevételét és javaslatait, amely ha szükséges tartalmazza a kri­tikát és az önkritikát. Pártéletünk rendjéből fakad, hogy évenként értékeli a párt­vezetőség, a taggyűlés a pártta­gok munkáját, a pár (megbízatá­sok teljesítését. Ez megkönnyíti a beszélgetést. Következéskép­pen az érdemi beszélgetéshez nélkülözhetetlen a széles körű informáltság, ami nem keltheti a bizalmatlanság érzetét, hiszen ismerik egymást az elvtársak. C Miben segítheti ez aje- lentős politikai esemény a párt határozatainak végre­hajtását, az ötödik ötéves terv teljesítésére való felkészülést? — A tagsági könyvek cseréje egybeesik az ötödik ötéves ter­vünk első évével, az 1976. évi népgazdasági terv fő feladatai­nak helyi kimunkálásával é* végreha j tásá val. Beszámoló taggyűléseinken nagy hangsúlyt kapott a Köz­ponti Bizottság 1975 novemberi ülésén hozott határozata, az eb­ből eredő helyi feladatok. Párt- szervezeteink megismerték az ötödik ötéves terv irányelveit. Törekvésünk, hogy mind a po­litikai életben, mind a gazdaság irányításában — a gazdálkodás­ban minden területen nagyobb következetességet és határozott­ságot tanúsítsanak közös gond­jaink megoldásában. Tudják, hogy az 1976. évi gazdasági fel­adatok megoldása nagyobb szer­vezettséget, egységesebb cselek­vést követel az élet minden te­rületén. Ebből világosan követ­kezik; a lagkönyvcserét úgy hajtsuk végre, hogy az időszerű és a soron levő feladatok teljesí­tése se szenvedjen csorbát. És e jelentős politikai esemény járul­jon hozzá ahhoz, hogy párttag­ságunk — és általuk minden em­ber világosan lássa szocialista építőmunkánk nagyszerű ered­ményeit, gondjait és teendőit. De nemcsak erről van szó. Arra is szükség van, hogy párttagja­ink egyénileg is kutassák a leg­jobb megoldásokat. Azt, hogy mit tehetnek ők egyénileg is közös céljaink eredményesebb megoldásáért. Többek között a hatékonyabb termelésért, a ter­melékenység növeléséért, a ter­melésszerkezet korszerűsítéséért, a munkafegyelem szilárdításáért.1 A beszélgetést a következő megállapításokkal fejezte be az első titkár: — Nyugodt lelkiismerettel mondom, a gazdasági építőmun­ka területén dolgozó pártszerve­ink tagsága mindig megtisztelő feladatának tartotta a párt által megfogalmazott társadalmi és gazdaságpolitikai célok szolgála­tát. Cselekvőén működtek közre a társadalmi céljaink elérésében, a gazdaságépítő munkában. Ezt kell tennünk most is, amikor a növekvő társadalmi követelmé­nyek jó ellátására készítjük fel párttagságunkat. — Köszönjük a beszélgetést. Rocskár János

Next

/
Thumbnails
Contents