Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-22 / 45. szám
Gázvezeték-építők Vasi földön, Jánosházán tol kígyózik már az épülő, új szombathelyi gázvezeték, a Siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat hegesztőbrigádja jóvoltából. A szigetelő, és csőfektetőbrigád pedig Karakószörcsök határában dacol a téllel, hogy július végére Szombathelyre érjen a Dunántúl legújabb gázvezetéke. (MTI-fotó — Rózsás Sándor — KS) Korszerűsítik, erősítik, szélesítik az utakat, hidakat építenek Központi bitumentelep létesül Békéscsabán A KFM Békéscsabai Közúti Igazgatósága — Szabó Lajos főmérnök tájékoztatása szerint — az idén mintegy 140—150 millió forintot fordít útépitésre, 65—70 milliót pedig fenntartásra. Ez az összeg együtt 20—25 százalékkal több a tavalyinál. Elkészül a téli időjárás miatt abbahagyott 44-es főközlekedési út 3/ és fél kilométeres szakaszán az aszfaltburkolás és a megyehatártól Békéscsabáig befejezik az összes munkát. Folytatják a 47-es fő közlekedési út szélesítését, erősítését Békéstől a kö_ röstarcsai hídig, valamint Kö- rösladány és Szeghalom között, így a 47-es út a megye teljes szakaszán aszfaltburkolatú lesz. Ezzel egyidejűleg szélesítik és erősítik a 46-os fő közlekedési út Mezőberénybe vezető szakaszát és elkészülnek a főutak községi átkelési szakaszai. Békéscsabán megkezdik a 44-es fő közlekedési út átkelési szakaszának a korszerűsítését. Első ütemben elkészül a terelőút Bajza utcai része és a Bánsz- ki utcai híd. Köröstarcsán folytatják az új Kettős-Körös-hid építését s az idén befejezik a földmunkát és elkészítik a pilléreket. Békésszentandráson a Holt- Körös hídjának az építése az év végéig nagyrészt befejeződik. Az átadását 1977. I. fél évében tervezik. Az utakat a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat, a hidakat a Hídépítő Vállalat építi. A közúti igazgatóság folytatja az előző években elkezdett útszélesítési programjának végrehajtását. Ennek keretében az idén mintegy 60 kilométeren bővül 6 méter szélesre az út. Jelentősebb a Mezőberény—Kamut határa •— Békéscsaba, a Szeghalom—Vésztő—Okány—Bölcsi puszta, a Gyoma (innen 10 kilométer) — Körösladány, a Pusztaföldvár—Pusztaszőlős, a Gyula (innen 5 kilométer) — Szabadkígyós közötti szakasz. Burkolatot (záróréteget) 800 ezer négyzetméter útfelület kap. Ehhez tartozó utak: Endrőd— Szarvas (10 kilométer). Szarvas —Nagyszénás (16 kilométer), J Nagyszénás—Gádoros (10 kilométer), Kaszaper—Tótkomlós (8 kilométer), Medgyesegyháza— Mezőkovácsháza (15 kilométer), Batton y a—M ezőhegy es—Mezőkovácsháza környéke (20 kilo. méter). ( Szélesítés nélkül alaposabban rendbe hozatja az igazgatóság (az eléggé megrongálódott és emiatt sok panaszra okot adó) a Mezőberény—Szarvas, a Gyoma—Dévaványa, a Köröstarcsa —Csárdaszállás, a Töviskés— Szeghalom, a Gyulavári—Dénes major közötti összekötő, valamint Muronyban a belterületi utat. Mindezeken felül a városokban, községekben megrende lésre mintegy 10 millió forint értékű munkával segíti elő a tanácsi utak javítását, karbantartását. Az igazgatóság a feladatok végrehajtásához mintegy 120— 130 ezer tonna (12—13 ezer vagon) követ használ fel. (A közúti építő vállalat bedig ennek csaknem a kétszeresét.) A MÁV az igazgatóságnak már eddig 60 ezer tonna követ juttatott el Békés megyébe előszállítással, ami jelentős fuvarkedvezmény- nyel járt. A téli forgalom biztosítása, a hóakadály és a síkosság elleni védekezés 700 ezer forintba került. Az új KRESZ bevezetésével kapcsolatban az új KRESZ- és jelzőtáblákra, burkolatjelek festésére és egyéb forgalom- technikai berendezésekre több mint 7 millió forintot tervez az igazgatóság. Tovább fejleszti Lökösházán a kavicsbányához kapcsolódó aszfaltgyártó üzemét, ahol a termelés majd megkétszereződik. Okány határában homokbányát nyit. A homok ce-- mentkeveréssel történő felhasználása mintegy 20 ezer tonna kő megtakarítását teszi lehetővé. Békéscsabán, az északi ipartelepen központi bitumentelep létesül, amely az év közepére készül el. Innen biztosítják majd az egész megye útjaihoz szükséges hígított bitument, a többi kis korszerűtlen telepek megszűnnek. A következő években idekerül a békéscsabai útmester. ség központi telephelye is. Tovább épül az orosházi út- mesterség központi telephelye, Gyulán pedig hómarógarázst létesítenek. A hómaró a gyulai határátkelőhely körzetében a téli forgalom zavartalanságának biztosítására áll majd készenlétben. r. b. A párttagsági könyvek cseréjének előkészületei és a beszámoló taggyűlések tapasztalatai Beszélgetés Barna Pállal, az MSZMP orosházi járási bizottságának első titkárával Az MSZMP XI. kongresszusának egyik nagyon fontos határozata a tagsági könyvek kicserélése. Az, hogy miért kerül erre sor, párttagságunk előtt ismeretes és azzal teljes mértekben egyetért. A tagkönyvcsere hivatott szolgálni, segíteni a párt politikájának eredményesebb és következetesebb végrehajtását. A tagkönyvcserének célja: segítse a párt eszmei, politikai és cselekvési egységének, a párttagok aktivitásának, a párt vezető szerepének további erősítését — nem utolsósorban a kommunisták tömegkapcsolatának bővítését. A fentiek jelzik, hogy a tagkönyvcserének nagyon fontos politikai célja van, éppen ezért a párt elvárja, hogy annak sikeres megvalósításában minden pártszerv, minden párttag cselekvőén működjön közre. Hogyan készülnek erre a jelentős eseményre az orosházi járásban, erről beszélgetett munkatársunk Barna Pállal, az MSZMP orosházi járási bizottságának első titkárával. 4 Miként történt a tag'■ könyvcserére való (elkészítés a járásban, melyek a beszámoló taggyűlések eddigi tanulságai? — Nagy segítséget adott a leikészítéshez a megyei pártbizottság által szervezett tanfolyam. Ezt követően került sor a feladatok helyi kimunkálására, a végrehajtást segítő intézkedési tervek elkészítésére, amit a pártbizottságunk 1975 novemberi ülésén elfogadott. Ezzel tulajdonkeppen kezdetét vette a tagkönyvcsere előkészítése. Csaknem három hónap telt él azóta. Járási bizottságunk intézkedési tervét követve községi és üzemi pártbizottságok — községi pártvezetösegek is elkészítették saját feladatterveiket Végrehajtó bizottságunk legutóbbi ülésén az előkészítő szakaszt jónak minősítette. Többek között azért, mert a különböző szintű testületi tagok, hasonlóan a beszámoló taggyűléseken a párttagság egyetértését fejezték ki a teendőket illetően. Felszólalásaikban kifejezték, hogy az elbe- szélgetes legyen határozott, nyílt es elvtársias. Ez irányú igényük egybeesik a Központi Bizottság levelével, melyet a párttagokhoz intézett. A beszámoló taggyűlések telje- sitecték a tagkönyvcserével kapcsolatos elvárásokat, ösztönözve a párttagokat, hogy nekik is készülni kelt e fontos aktusra, elsősorban az elbeszélgetésekre. Arról is szóltak, hogy a beszélgetés során az összeíráshoz milyen személyi okmányokat kell a párttagnak magával hoznia. A par talapszervezetek tagjai megismerték az elbeszélgetés sorrendjét. Akik betegségüknél fogva nem tudtak a taggyűlésen részt venni, azokat a pártvezetőségek tagjai vagy a pártcsoportvezetők felkeresték, vagy felkeresik és ismertetik velük a legfontosabb teendőket. O Hogyan segítik a párt- bizottságok az alapszervezeteket? Van-e olyan gond, amiben közbelépésüket igénylik? — Arról már szóltam, hogy a választott testületek intézkedési tervet készítettek a tagkönyvcsere sikeres lebonyolítására. Ez természetesen fontos, de önmagában nem elég. Tekintettel arra a fontos körülményre, hogy az elbeszélgetések és a tag- könyvcserék is alapszervezetekben történnek, ezért az irányító pártszerveknek fontos feladatuk az alapszervezeti munka .ez irányú segítése. Az irányító pártszerveink erre kezdettől fogva nagy figyelmet fordítottak. A beszámoló taggyűléseket aktívaülések előzték ryieg. járási, községi szinten. Itt ismerték meg a végrehajtás mozzanatait. Természetesen közbelépésük szükséges minden olyan esetben, mikor az intézkedési tervüktől eltérő gyakorlatot észlelnek. Közbeléptek például akkor is, amikor a tagsággal történő elbeszélgetést egy-két alapszervezetnél gyorsítani igyekeztek. Vagy ott, ahol a tagkönyv- cserét egyszerű adminisztrációs aktusként fogták fel. 'Úgy vélem, akkor járunk el helyesen, ha a végrehajtást ellenőrizzük, segítjük — és ha a munka során már a kezdetben tapasztalatokat gyűjtünk és gyors intézkedést teszünk a zökkenők megszüntetésére. Ezt a célt szolgálja az a nagy létszámú aktívahálózat, amellyel pártbizottságaink rendelkeznek. Végrehajtó bizottságunk többek között úgy is segíti a községi pártszerveket, hogy egy-egy vb- tagot bízott meg a községek pat- ronálásával. Saját hatáskörében még 15 nagyobb párts zeivezet munkáját segíti. 2 Nincs két egyforma párttag — így miként lehet ügyelni arra, hogy ne legyen sablonos a beszélgetés? — Igen, ez így van. Járásunk pártszervezeteiben három korosztály van jelen: felszabadulás előtti párttagok; másrészt azok, akik a felszabadulást követően léptek a pártba; és akik 1957-től tagjai a pártnak. Már éz a tény is önmagában jelzi, hogy nemcsak a párttagnak kell készülni az elbeszélgetésre, hanem az el- beszélgetönek is. Ezért nagy szerep és felelősség hárul a párt- vezetőség tagjaira, a pártcsoportvezetőkre, az elbeszélgető bizottságra. Elsősorban abban, hogy mennyire ismerik a párttag életét, munkáját, magatartását, a párthoz, a párt határozataihoz való viszonyát, közéleti- ségét. De nemcsak erről van szó. Akkor járnak el helyesen — és ez a követelmény is —, ha az elbeszélgetést egyénekre szabva végzik. Nagyon megkönnyítheti a beszélgetést, ha az kellemes, elvtársias légkörben történik. Ennek érdekében legtöbbet az elbeszélgetők tudnak tenni. Pártszervezeteink tisztségviselői, az elbeszélgetők többsége érti és tudja, hogy mire irányuljon a beszélgetés. A párt útmutatása világos és érthető. Nem lesz sablonos a beszélgetés, ha az saját munkájának értékelésére irányul — arra, hogy miként vette ki részét a párt határozatainak végrehajtásából, mekkora volt a személyes részvállalása, ha meg tudják jelölni, hogy mit kell tennie a párt és a szocializmus ügyéért. Ehhez természetesen őszinte nyíltságra, megfelelő kritikai légkörre van szükség. A beszámoló taggyűlések tapasztalatai a tagkönyvcseréről arról győztek meg bennünket, hogy biztosított a végrehajtás feltétele: megértették a KB határozatát és levelét, várják az elbeszélgetéseket. A Mi a biztosíték, hogy nem csúsznak el csupán adminisztrációs útra a beszélgetők, és nem tartják-e bizalmatlanságnak azt a párttagok? — A biztosíték elsősorban az irányitó pártszervek és szervezetek tevékenysége. A párthatározat szellemében kell eljárniuk, és óvakodni kell mindenféle túlzástól. Ezt a célt szolgálja az az intézkedés is, hogy a munka menetéről, tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják a választott testületeket. Anélkül, hogy lebecsülnénk a tagösszeírás, az adatkiegészités és egyeztetés fontosságát. Az előkészítés során gyakran hangoztatjuk, hogy a párttagsági könyvek cseréjét nem szabad csupán szervezeti ügynek vagy egyszerűen, valami adminisztrációs munkának tekinteni. Azt is hozzátettük, hogy rendkívül fontos politikai akció és nagy, horderejű politikai döntés végrehajtásán kell munkálkodni. Azt is kihangsúlyoztuk, hogy az, aki az elbeszélgetést folytatja, nem tekintheti magát különb párttagnak annál, akivel beszélget Senki sem bírái elé megy, hanem elvtársi beszélgetésre. Mindez a párttagoktól azt kívánja, hogy kifejtse álláspontját, észrevételét és javaslatait, amely ha szükséges tartalmazza a kritikát és az önkritikát. Pártéletünk rendjéből fakad, hogy évenként értékeli a pártvezetőség, a taggyűlés a párttagok munkáját, a pár (megbízatások teljesítését. Ez megkönnyíti a beszélgetést. Következésképpen az érdemi beszélgetéshez nélkülözhetetlen a széles körű informáltság, ami nem keltheti a bizalmatlanság érzetét, hiszen ismerik egymást az elvtársak. C Miben segítheti ez aje- lentős politikai esemény a párt határozatainak végrehajtását, az ötödik ötéves terv teljesítésére való felkészülést? — A tagsági könyvek cseréje egybeesik az ötödik ötéves tervünk első évével, az 1976. évi népgazdasági terv fő feladatainak helyi kimunkálásával é* végreha j tásá val. Beszámoló taggyűléseinken nagy hangsúlyt kapott a Központi Bizottság 1975 novemberi ülésén hozott határozata, az ebből eredő helyi feladatok. Párt- szervezeteink megismerték az ötödik ötéves terv irányelveit. Törekvésünk, hogy mind a politikai életben, mind a gazdaság irányításában — a gazdálkodásban minden területen nagyobb következetességet és határozottságot tanúsítsanak közös gondjaink megoldásában. Tudják, hogy az 1976. évi gazdasági feladatok megoldása nagyobb szervezettséget, egységesebb cselekvést követel az élet minden területén. Ebből világosan következik; a lagkönyvcserét úgy hajtsuk végre, hogy az időszerű és a soron levő feladatok teljesítése se szenvedjen csorbát. És e jelentős politikai esemény járuljon hozzá ahhoz, hogy párttagságunk — és általuk minden ember világosan lássa szocialista építőmunkánk nagyszerű eredményeit, gondjait és teendőit. De nemcsak erről van szó. Arra is szükség van, hogy párttagjaink egyénileg is kutassák a legjobb megoldásokat. Azt, hogy mit tehetnek ők egyénileg is közös céljaink eredményesebb megoldásáért. Többek között a hatékonyabb termelésért, a termelékenység növeléséért, a termelésszerkezet korszerűsítéséért, a munkafegyelem szilárdításáért.1 A beszélgetést a következő megállapításokkal fejezte be az első titkár: — Nyugodt lelkiismerettel mondom, a gazdasági építőmunka területén dolgozó pártszerveink tagsága mindig megtisztelő feladatának tartotta a párt által megfogalmazott társadalmi és gazdaságpolitikai célok szolgálatát. Cselekvőén működtek közre a társadalmi céljaink elérésében, a gazdaságépítő munkában. Ezt kell tennünk most is, amikor a növekvő társadalmi követelmények jó ellátására készítjük fel párttagságunkat. — Köszönjük a beszélgetést. Rocskár János
