Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-22 / 45. szám

tfT Httfo a tatet tammenttteninfc, Réti Emu: Folytatódik a békeprogram — ideges hangulat Nyugaton Mindazok, akik e. sorok írójához hasonlóan már végig­sétáltak a moszkvai Kalinyin sugárúton, megcsodálták a korszerű építőművészet egyik remekét, a KGST-palotát. A szocialista gazdasági közösség székháza, alakját-formáját te­kintve, hatalmas, nyitott könyv­höz hasonlít. Van benne vala­mi mélyen jelképes, hiszen a szocialista integráció program­ját megvalósító szervezet elveti a megkülönböztetést a nemzet­közi kapcsolatokban. A kilenc tagország mellett a KGST széles körű szerződéses együttműködést valósít meg Jugoszláviával és Finnország­gal, s tárgyalások folynak szá- í mos más állammal is: elsősor­ban Mexikó, Irak, és Kolumbia tanúsított érdeklődést. A hé­ten újabb fejezet kezdődött eb­ben a „könyvben”: Luxem­burgban átadták Thom minisz­terelnöknek, a Közös Piac so­ros elnökének a KGST javas­latait a két szervezet viszo­nyának rendezésére. A nyugati partnereken van tehát a vá­lasz sora, hogy Helsinki szelle­mében szabályozhassák és elő­mozdíthassák a kapcsolatokat. Üj, módosító indítványokat terjesztettek elő a bécsi had­erőcsökkentési tárgyalásokon is. Részleteket egyelőre nem tud­ni a Varsói Szerződés négy tag­állama által tett kezdeménye­zésről, a megállapodások értel­mében ugyanis bizalmas kere­tek között folytatják a megbe­széléseket. (Igaz, a nyugati sajtó eddig minden esetben si­etve kiszivárogtatta a viták lé­nyegét!) Annyit azonban a szóvivők is elmondtak, hogy á szocialista országok az ismert alapelv fenntartása mellett (a haderőcsökkentés egyik fél biztonságát sem csorbíthatja!), figyelembe vették a NATO- tervek néhány mozzanatát. Mindez újabb erőfeszítés abba az irányba, hogy a politikai enyhülést a katonai enyhülés tegye teljessé. Helsinki folytatása tehát ! sokféleképpen szerepelhetett a hét híreiben, erre utaltak a mennyiségben is megnöveke­dett kelet-nyugati találkozók. A második világháború óta először járt osztrák kormányfő Prágában. Kreisky kancellár személyében; a holland kül­ügyminiszter Budapestre láto­gatott, a lengyel külügyminisz­ter pedig Párizsba; s találkoz­tak — semleges területen, Becsben — a gyakorlatilag ket­tészakított Ciprus „keleti” és „nyugati” felének, görög és török közösségének képviselői. Ha az európai helyzet javítása az SZKP XXV. kongresszusán meghirdetett békeprogram egyik sarkalatos pontja volt, akkor ezek a napi hírek is je­lezhetik a fejlődést, a nagy vál­tozásokat, amikor a kongresz- szus előestéjéhez érkeztünk. A békeprogram folytatása, az enyhülés továbbvitele korunk parancsa s nem kell időben messze menni a példákért, hogv mennyire lényeges fellép­ni a hidegháború, a feszültsee bajnokaival szemben. A bonni Bundestagban a keresztény- demokrata ellenzék nyíltan szembefordult a lengyel—nyu­gatnémet egyezmények ratifi- , kálásával, ha a képviselőház­ban kudarcot vallott is, felső­házi többségével megakadályoz­hatja a törvénybe iktatást. A Bundesratba, a Szövetségi Ta­nácsba a tartományi kormá­nyok küldik képviselőiket, s az alsó-szászországi „csendes puccs” nyomón a jobboldali el­lenzék rendelkezik többséggel Nyugtalanító hangok érkeznek időnként az Egyesült Államok­ból is: a két nagy pártban egyes jelöltek jobbról próbál­nak előzni, s egymást túlkia­bálják a katonai költségvetés további emelését sürgetve... Két vonatkozásban a nyugati táboron belüli súrlódások ka­vartak hullámokat. A tőkehal­háborúban annyira kiéleződött a helyzet, hogy Izland és Nagy-' Britannia megszakította diplo­máciai kapcsolatait. Az Atlan­ti Szövetség fennállása óta ez volt az első ilyen jellegű elha­tározás kéf NATO-tagállam kö­zött! II másik vitatéma a népi Angola elismerésének ügye. A héten „átszakadt a gát”: Fran­ciaország, Belgium, Anglia, Ja­pán — az Egyesült Államok szövetségesei egymás után hoz­ták nyilvánosságra az elisme­résre vonatkozó döntésüket. Ma már aligha lehet kétséges, hogy a Neto-kormány elszige­telésére törekvő erők szigete- lődtek el. A negatívumok mel­lett legfeljebb az szolgálhat az atlanti stratégák vigasztalására, hogy Olaszországnak ismét van kormánya. Igaz, egyszínű kabinet (csak a keresztényde­mokraták soraiból kerültek ki a miniszterek), életben maradása inkább annak köszönhető, hogy nem volt jobb megoldás — de mégis csak kormány... Végül egy szuperszónikus körút egészítette ki a hét ese­ményeit. Nem a vitatott Con- corde-gépekről van szó, hanem Kissinger amerikai külügymi­niszter, ha lehet még többet vitatott latin-amerikai látoga­tásáról Az elmúlt évek során négyszer jelentették be, mind­annyiszor törölték, s most ötödszörre valósulhatott meg a körút. Néhány órás megállások, villámtárgyalások jelezték a nagy cikázást Közép- és Dél- Amerikában. E vizitek során nehezen lehetett feloldani a jócskán összegyülemlett ellen­téteket. A kereskedelmi megkü­lönböztetések, az országú atáror kon átnyúló multinacionális vállalkozások nyílt beavatko­zása az egyes országok életébe, a kubai kapcsolatok rendezet­lensége — mind-mind olyan problémák, amelyek Washing­tont terhelik. Az Egyesült Ál­lamok meghirdette ugyan az egvenlő partnerség doktrínáját déli szomszédai iránt. de ők nem sokat profitáltak belőle eddig. Igv állhatott elő az a furcsa fejlemény, hogy amikor a külügyminiszter Costa Rica fővárosában találkozni kívánt a közép-amerikai vezetőkkel nemigen igyekeztek erre a randevúra. Cunhal Bulgáriában Todor Zslvkov, a BKP KB el­ső titkára, az Államtanács elnöke szombaton délelőtt fogadta Al­varo Cunhalt, a Portugál Kom­munista Párt főtitkárát, aki péntek óta tartózkodik Szófiá­ban. A bolgár államfő átnyújtotta Alvaro Cunhalnak a nemzetkö­zi Dimitrov-dijat, amivel a Portugál Kommunista Párt fő­titkárát 1974 szeptemberében, Bulgária felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából tüntet­tek ki. (MTI) Jobboldali erők harca a hatalomért Helyzetjelentés Portugáliából A Portugál Kommunista Párt a szocialista pártban látja lehe­tő legfontosabb baloldali szövet­ségesét a jobboldallal szembeni harcban — közölték a PKP Köz­ponti Bizottságához közelálló forrásból. Hozzáfűzték, hogy a PSZP vezetőinek állásfoglalásai­ra mostanában a jobboldal és a baloldal közötti ingadozás jel­lemző. A kommunisták azért küzde­nek, hogy a demokratikus intéz­ményi rendszer konszolidálása érdekében április 25-ig megtart­sák a törvényhozó nemzetgyűlési választásokat, de „előfordulhat, hogy elhalasztják”, hiszen a Fegyveres Bírok Mozgalma és a pártok még mindig nem írták alá az alkotmánytervezetet, s emiatt a végleges választási tör­vény is várat magára. A portu­gál jobboldal nemzetközi tőkés körök támogatásával arra törek­szik, hogy Gomes helyébe saját bizalmi emberét ültesse: különö­sen a Demokratikus Néppárt ak­tív az államfői poszt elnyerésé­nek reményében — mondták. Megerősítették azokat a híre­ket, amelyek szerint az aláírás­ra váró alkotmánytervezetben az elnöknek a „kívántnál nagyobb” hatalmi funkciókat szánnak. Egyes konzervatív katonai kö­rök szeretnék módosítani a leg­felsőbb forradalmi tanács össze­tételét és hatalmi harcot vív­nak pozíciók szerzéséért. A jobboldali offenzíva a tőke po­zícióinak helyreállításában, a terrorakciókban és a szabadság- jogok ellen irányuló támadások­ban is megnyilvánul. Ezzel szem­ben „pozitív”, hogy kiengedték börtönéből egy sor olyan kato­nát, akit a tavaly november 25-i lázadással kapcsolatban tar­tóztattak le. 30—40 tisztet azon­ban még mindig fogva tartanak, köztük Carvalhot. A KP a jobboldal feltartózta­tásában és az ehhez szükséges baloldali összefogásban látja a kibontakozás útját. (MTI) Bizalmat kapott az olasz kormány Aldo Moro, „egyszínű” ke­reszténydemokrata kisebbségi kormánya szombaton, a bizal­mi vita végeztével, bizalmat kapott a képviselőházban. A kormány mellett szavazott a kereszténydemokrata és szo­ciáldemokrata képviselőcso­port, valamint az Alto Adige-i (dél-tiroli) néppárt képviselő­je. A szenátusban a jövő hét elején kerül sor a vitára és szavazásra. Várható, hogy a kormány a másik házban is hasonló módon bizalmat kap. ] (MTI) A szovjet ötvennyolc esztendő óta vé­delmezik az Októberi Forrada­lom és a szocializmus vívmá­nyait a Szovjetunió fegyveres erői. A szovjet hadsereg szüle­tésnapját attól a naptól — '918. február 23-tól — számítják, ami­kor a munkásokból és katonák­ból toborzott, sebtében és hiá­nyosan felszerelt, éhség és fá­radtság gyötörte osztagok Pszkov és Narva alatt megállították a forradalom bölcsőjét fenyegető, Pétervár felé törő német császá­ri seregeket. A csaták nem Moszkvában és Pétervárott — ahogy ellenségei elképzelték, s nem a fiatal szov­jet állam összeomlásával, hanem fényes győzelmével, a betolako­dók vereségével értek véget — a Csendes-óceán partjánál. Ez volt a szovjet hadsereg első tűz­keresztsége, a polgárháborús évek hőseiből lett későbbi legen­dás tábornokok első „katonai akadémiája”. Az évfordulón emlékeztetni kell arra is, hogy nem egészen negyedszázaddal később, nem csak az első proletárállam, - az egész emberiség sorsa múlott a szovjet hadsereg és a nép helyt­állásán. A szovjet hadsereg volt az, amely a második világhábo­rúban az első komoly csapást mérte a világhódító terveket szövő Hitler hordáira, szétfosz- latva a fasiszta német hadsereg legyőzhetetlenségének mítoszát. Azokban, a súlyos években Eu­rópának abban a részében, amelyre a fasizmus sötét éjsza­kája borult, emberek tíz- és százmilliói számára Moszkva és Czinege lajos üdvözlő táviratot küldött Grecsko marsallnak A szovjet hadsereg napja al­kalmából Czinegei Lajos vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter, táviratban üdvözölte A. A. Grecsko marsallt, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterét. A táviratban tolmá­csolta, a magyar néphadsereg parancsnokainak és katonái­nak üdvözletét, a szovjet had­sereg és haditengerészeti flot- 1 ta személyi állományának. (MTI) hadsereg Sztálingrád jelentette a fényt és a reménységet. Napjaink szovjet hadserege sok tekintetben különbözik a Pszkov és Narva alatt rohamozó hadseregtől, de attól is, amely Sztálingrádnál sorsdöntő csapást mért Paulus tábornok sok száz­ezer fős elit csapataira. A mai szovjet hadsereg technikailag a világ legjobban felszerelt had­serege, s olyan alakulatai van­nak, amelyben a tisztek 75 szá­zaléka mérnök. Amiben azonban napjaink szovjet hadserege mégis hason­lít az ötvennyolc év előttihez és a második világháborúshoz, az, hogy legfőbb ereje jna is az em­berekben van. S akárcsak az egykori vöröskatonáknak, a mai­aknak is az ad erőt, hogy tud­ják, mit védelmeznek. A szoci­alista elkötelezettség és a tuda­tosság — ez a szovjet hadsereg legfontosabb hagyománya. A szovjet hadsereg az eteö, amely fő feladatának az egész világ népeinek sorsára ható bé­keprogram biztosítását tekinti, azét a programét, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusán dol­goztak ki, és amelynek ered­ményéként egyszer »és minden­korra visszafordíthatatlanná vá­lik az enyhülés folyamata. Fegyver barátságunk a Varsói Szerződésben a szovjet hadsereg­gel elsőrangú politikai kérdés, erősítése szocialista építőmun­kánk, a nemzetközi béke fontos tényezője volt és marad a j övei­ben is. Kanyó András Támadás előtt. Gépesített lövészalakulat gyakorlaton (Fotó: AI*K—Káli

Next

/
Thumbnails
Contents