Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-20 / 43. szám

Amiről a kistenyésztők beszéllek Ülést tartott az országgyűlés nőbizottsága Csütörtökön tartott ülésén a Hazafias Népfront országos nő­bizottsága — Nagy Józsefné el­nök vezetésével — megtárgyal­ta és elfogadta a nőpolitikái népfrontmunka idei programját. Ami a munkatervben szereplő várható eseményeket, napirend­re kerülő témákat illeti; fog­lalkoznak a közeljövőben a női egyenjogúság gyakorlati kérdé­seivel, a népfrontmozgalom gaz­daságpolitikai jellegű tevékeny­ségével, a Rákóczi-évfordulóhoz kapcsolódóan felidézik Zrínyi Ilona alakját is. Mindez az év első felére vonatkozik. A máso­dik fél évben napirendre kerül a HNF környezetvédelmi tevé­kenységének kiszélesítése; elem­zik majd, milyen eredményeket hozott a gyakorlatban a népe­sedéspolitikai határozat az anya-, nő- és gyermekvédelem terüle­tén. (MTI) Áz országgyűlés kulturális bizottságának ülése Két készülő jogszabálynak, a • közművelődésről szóló törvény­nek és a könyvtárakkal foglal­kozó törvényerejű rendeletnek a tervezetét vitatta meg csütörtö­kön az országgyűlés kulturális bizottsága. Dr. Ortutay Gyula elnökölt az ülésen, amelyen mindkét napi­rendi, témának Garamvölgyi Jó­zsef kulturális miniszterhelyet' tes volt az előadója. A tanács' kozáson részt vett és felszólalt dr. Orbán László kulturális mi­niszter és dr. Korom. Mihály igazságügyminiszter; jelen volt Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke és Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtit­kár. (MTI) Árrendelet a parkolási díjakról A Magyar Közlöny 12. száma közli a közlekedés- és postaügyi miniszter rendeletét az autópar­kolási díjakról. A rendelet kimondja, hogy a közúti járművek várakozásáért Válasz a KISZ KB kongresszusi levelére Figyeljünk fel a vidéken élő, dolgozó fiatal nők és anyák hátrányos helyzetére díjat csak engedély alapján sza­bad szedni, engedélyt a főváro­si, a megyei és a városi tanácsok illetékes szervei adhatnak ki. Csak olyan várakozóhelyen le­het parkolási díjat szedni, amely alkalmas a járművek közlekedé­sére és korlátozott látási viszo­nyok mellett is kellően megvi­lágított. Magánszemély nem kap­hat engedélyt parkolási díj sze­désére. A várakozó helyeken — a jár­művezetők által könnyen észre­vehető táblán — fel kell tüntet­ni, hogy a járművekért parkoló­díjat kell fizetni, továbbá a vá­A KISZ IX. kongresszusa a fiatalokat képviselve állást fog­lal majd társadalom- és ifjúság­politikai kérdésekben is. Ehhez azonban az kell, hogy a KISZ- tagok közvetlenül vegyenek részt az Ifjúsági Törvényben foglal­tak érvényre juttatásában: a kongresszust megelőzően a teen­dők megfogalmazásában, azt kö­vetően pedig a feladatok megol­dásában. A KISZ KB is ezzel az igénnyel fordult levelében az if­jú kommunistákhoz. A felhívás­ra most Takács Erzsébet, a Bé­késcsabai Kötöttárugyár mező­kovácsházi üzemének KISZ-tit- kára válaszol. A KÉRDÉS: milyen — a mun­ka- és életkörülményeket érintő — kérdések megoldásáért kell szót emelnie az ifjúsági mozga­lomnak? Mit javasoljon, kezde­ményezzen, miben vállaljon fel­adatot a KISZ? A VÁLASZ: Mielőtt erre a kérdésre felelnék, hadd szóljak néhány szót üzemünk KlSZ-éle- téről. Itt a Békéscsabai Kötött­árugyár mezőkovácsházi telepén száznyolcvanán dolgozunk. A 180 emberből 120 a harminc éven aluli, alapszervezetünk mégis csak 24 tagot számlál. Ez az arány a legközvetlenebbül van összefüggésben nálunk a fiata­lok élet- és munkakörülményei­vel. Nem arról van szó, hogy vi­szonylag azért tartoznak keve­sen sorainkhoz a fiatalok közül, mert rosszul dolgozunk, nincs klubhelyiségünk, vagy nem ka­punk támogatást a lakásvásár­láshoz. Még csak arról sincs szó, hogy olyan mostohák lennének a körülményeink itt az üzemben, amelyek állandó és nagyarányú fluktuációt idéznének elő. Hi­szen mindennek az ellenkezője igaz. Természetesen a zuhanyozó, öltöző, a hűtőszekrények, a ven­tillátorok mellett nagyon jól jön­ne a légkondicionáló berendezés meg egy ifjúsági sportpálya a női focistáknak. De ezek hiánya sem indokolja a nehézségein­ket. Két nagy akadálya van moz­galmunk szélesebb körű kibon­takoztatásának. Az egyik; dolgo­zóink nagyobb hányada más köz­ségekből, a környező falvakból jár be nap mint nap Mezőko- vácsházára. Idejüket a vonatok és autóbuszok indulásához iga­zítva kell beosztaniuk. Lehet, hogy egy vállalati autóbusz eb­ben sok változást hozna. A nagyobb akadály mégis a másik. Meggyőződéssel jelenthe­tem ki. hogy itt, vidéken, nagy és kis községekben nem terem­tődtek még meg a tárgyi feltéte­lei a női egyenjogúságnak. Ná­lunk a dolgozók 90 százaléka r.ő. Méghozzá elsősorban KISZ-korú, fiatal nő. Ha férjhez mennek, gyereket szülnek, szinte „meg­haltak” a mozgalom számára. A nők „második műszakjának” tár­sadalmi, intézményesített segíté­se faluhelyen — mondjuk ki — nincs még azon a szinten, mint a városban. így azután a múlt a férjek gondolkodásában is erő­teljesebben jelentkezik. A KISZ a maga sajátos mód­szereivel sokat tehet ugyan e té­ren. Erősítheti a kapcsolatot a gyesen levő kismamákkal és ha kell a fiatal férjeket is bevon­hatja „tiszteletbeli” KISZ-tag- ként a közös akciókba, fontos azonban, hogy az egyenjogúvá válás folyamatát társadalmilag is segítsük. Ha például óvoda épül majd itt közvetlenül az üzem mellett s a nálunk dolgo­zó gyerekes anyáknak nem kell j munka előtt is után is kilométe-' reket gyalogolniuk a gyerekek óvodai, bölcsődei elhelyezése mi­att, hamarébb visszatérnek a munkába is. Vagyis, ha én felszólalhatnék a kongresszuson, a vidéken élő fiatal nők, anyák életkörülmé­nyeinek javítására, munkássá válásuk feltételeinek megterem­tésére hívnám fel legelsősorban a figyelmet. (köváry) rakozási __díjak összegét jármű­fajtánként és az esetleges pót­díj összegét. Ki kell írni az en­gedélyező hatóság nevét és az engedély számát is. A várako­zási díj fizetése szempontjából minden megkezdett óra teljes órának számít. A parkolási díj megállapításá­nál figyelembe veszik, hogy a parkolóhely őrzött vagy őrizet­len, a fővárosban, megyeszék­helyen, üdülőkörzetben, illetve más településen van-e s hogy mennyire forgalmas. A parkolási díjat a helyi árhatóság állapítja meg, a minisztérium iránydíjai­nak figyelembevételével. Mindez vonatkozik a parkométerrel el­látott várakozóhelyekre is. Az illetékesek elmondták, hogy az. új KRESZ lehetőséget biztosít a külföldön már alkalmazott úgy­nevezett kék zóna alkalmazásá­ra, vagyis az időben korlátozott díjtalan parkolás bevezetésére. A várakozási idő túllépése sza­bálysértésnek minősül. Az ilyen rendszerű parkolás alkalmazásá­ra a következő években néhány helyen, elsősorban a fővárosban kerül sor. (MTI) O rszágos érdek fűződik a szarvasmarha-tenyésztés fellendítéséhez. Koráb­ban kormányprogram szüle­tett az ágazat fejlesztésére, a tej- és a hústermelés növelésé­re. Az anyagi érdekeltség nem vezetett célra, mert valahol a termelés különböző szintjein nem érvényesült kellően az or­szágos érdek. Szó volt erről a gazdaságvezetők januári aktí­vatanácskozásán is. Ez adta a gondolatot a megyei Állatte­nyésztési Felügyelőségnek, hogy januárban kisgyűléseket tart­son a megyében. A kistenyész­tők 50 százalékával találkoztak. Ismertették a tehéntartás anya­gi érdekeltségének fokozására hozott legújabb kormányhatáro­zatokat és egyben arra kérték a kistenyésztőket: mondják el véleményüket a tehéntartás kö­rülményeiről. Deák Antal, a megyei Állat- tenyésztési Felügyelőség igazga­tója szerint a mostani intézke­dés lényege, hogy a kistenyész­tőket ne egy, hanem több te­hén tartására ösztönözzük. A csak egy tehenet tartók évente 1500 forint állami támogatást kapnak, de minden további te­hénre 3 ezer forintot. Aki 1970. január 1. után vásárol tehenet, az négy évre előre egy összeg­ben felveheti az évenként járó 1500 forintot. Így tehát 6 ezer forinthoz juthat. Aki 1975. már­cius 31-hez képest saját te­nyésztésű vagy vásárolt te- nyészüszővel növeli állományát, tartási szerződést köthet négy évre, s erre az időre 12 ezer forint állami támogatást kér­het, a helyi tanácsoknál besze­rezhető nyomtatványon a me­gyei Állattenyésztési Felügyelő­ségtől. További kedvezmény: aki az Állattenyésztési Felügye­lőség segítségével vásárol vem­hes üszőt nyolcezer forint ka­matmentes kölcsönt kaphat négy éves törlesztésre. Akinek nincs anyagi lehetősége tehén vagy vemhes üsző vásárlására az OTP-től 25 ezer forint mező- gazdasági hitelt vehet fel. E zek az intézkedések kife­jezetten ösztönöznek a tehéntartásra. De gyak­ran elmarad a lehetséges segít­ség. Az állattartók elmondták, hogy sem szálastakarmányt, sem alomszalmát nem igen kapnak. A nagy gazdaságok ara­tás idején felgyújtják a szalmát a táblán, a felszecskázott kuko­ricaszárat ősszel a földön szét­szórják. Lehetne ebből égetés és szétszórás előtt juttatni az ál­lattartóknak? Feltétlen lehetne. A kistenyésztők nem jogtalan előnyt kérnek, hiszen a szal­máért is meg a szecskázott ku­koricaszárért is fizetnének. Egy másik elgondolkoztató észrevétel: köztudott, hogy a szarvasmarha sok istállótrágyát termel, a szövetkezetek nagy ré­szében pedig kevés van belőle. Óriásteleszkópot állítottak fel1 a Kaukázus hegyei között, a Ka. racsajcserkessz autonom terüle- j tén, 2100 méteres magasságban, a különleges asztrofizikai ob­szervatóriumban. A berendezés méretei lenyűgözőek: a 6 méter átmérőjű, 650 milliméter vastag-; ságú, 42 tonna súlyú tükröt tar­tó cső hossza 42 méter, súlya 300 tonna, a mozgatható rész sú­lya meghaladja a 650 tonnát, a teleszkópot magába foglaló bás­tya kupolája 1000 tonna, szét­nyitható teteje pedig 38 tonna súlyú. A korábban a Szovjet­Mégis saját dolgozójának, tag­jának háztájiából sem hajlandó elszállítani az ingyen felkínált trágyát csak akkor, ha a fuvart megtérítik neki. Vannak tsz-ek, ahol a fuvar — takarmányszál­lítás és trágyaelhordás — díj­talan (Mezőkovácsháza, Üj Al­kotmány Tsz). Ez követendő példa, de az már nem, hogy a háztájit kiszolgáló lófogathajtó vagy traktoros csak akkor szál­lít, ha borravalót kap. A korábbi években jól be­vált az értékesített tej után a korpa vagy a tejelőtáp-utalvány rendszere. Ma a takarmány sza­bad forgalmú, így hát felesle­ges az utalvány. Csak éppen az a baj, hogy nem lehet korpát meg tejelőtápot kapni, mert nem folyamatos az ellátás. De van itt még egy orvoslásra váró tétel. A cseretelepen árusított táp 40 kilós csomagolásban kapható. A papírzsák darabonként nyolc forint? valahány fillér. Ezt a ter­melőnek kell megfizetnie. Ha az ember a boltban sót, cukrot, ke­nyeret, élesztőt vásárol, az üz­let köteles becsomagolni az árut. A tápvásárlás esetében is nem lehetne-e ezt a gyakorla­tot követni ? a megye több községében átszervezés miatt meg­szüntették a tejátvételt. Medgyesegyháza és Végegyháza példa erre. Máshol az átszer­vezés olyan „jól” sikerült, hogy 10—20 kilométeres körzetben rsak egy átvevőhelyet tartanak fenn (Gyula, Békéscsaba, Szarvas, Gerla, Kardoskút). Azt is szóvá tették, hogy az átadott tej árát csak hat hét múlva fi­zetik ki. A tbc-mentes állo­mánytól származó tej után az állam a kistenyésztőknek is 30 fillér felárat ad literenként. Kardoson és Csabacsűdön nem is tudnak erről a lehetőségről. Sérelmes továbbá, hogy a tej­felvásárló helyek egyrészében nincs zsírvizsgálat. A csarnokos szemmel állapítja meg a zsír­százalékot. Ezek az aprónak tűnő, de a tenyésztő szemszögéből nagy problémák is közrejátszanak ab­ban, hogy az állami erőfeszíté­sek elakadnak, lassan hatnak. A szarvasmarha-állomány csök­kenésének okai, ha nem is ki­zárólag, de az elmondottakra is visszavezethetők. tünk volna feltárni, ezekre meg­oldást sürgetni, hogy e fogyó ágazat ne apadjon tovább. A jobb ellátás és a nagyobb ex­port több tej és hús nélkül nem képzelhető el. A tehénállomány növelésében sokat segíthetnek a kistenyésztők, akiknek további munkája attól is függ, hogy mi­ként oldjuk meg az említett gondokat, s megadjuk-e a tő­lünk telhető támogatóst, szol­gáltatást a tej- és a hústerme­lés növelésére. Dupsi Károly unióban gyártott, legnagyobb te • leszkóp átmérője 2,6 méter volt. A csillagászat legújabb felada­tainak megoldásához egyre na­gyobb méretű teleszkópok létre­hozására van szükség. Eddig az egyesült államokbeli Palomar- hegyi csillagvizsgáló 5 méter át­mérőjű teleszkópja volt a világ legnagyobb csillagászati beren­dezése. (MTI) 3 tímmssás. 1976. FEBRUÁR 3«. Hazai vízcsapok Az idén a házgyári lakások fémszerelvényeit már teljes egészé­ben a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár készíti. Nem lesz szükség importra. Ebben az évben 100 millió forint értékű sze­relvényt gyártanak (MTI Fotó — Matusz Károly felv. — KS) Óriásteleszkóp a Kaukázusban

Next

/
Thumbnails
Contents