Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-18 / 41. szám
Úszómesier kerestetik! Meteorológiai tényezők és a gépjárművezetés Tonzó és hasznos programok Minihangverseny a Jókai Színház AZ ŐSZI, TÉLI, KORATAVASZI időjárási viszonyok, a nedves, csúszós úttest, a köd, eső, hó jelentős megterhelést rónak járműre, gépjárművezetőre egyaránt. Más vezetéstechnikai módszereket kívánnak és fokozottan érvényesek a defenzív vezetés elvei. Ezek a tényezők a gépjárművezetők előtt ismeretesek, ezért mi ezen a helyen a gépjárművezetőkre ható meteorológiai tényezőkről kívánunk szólni. Mint ahogy az orvostudomány csaknem minden ágában a szálak az ókori tudósokig vezetnek vissza, az émber és meteorológiai tényezők vizsgálata megtalál- j ható ebben az időszakban is. Tu- j dományos jellegű vizsgálatok! azonban csak az elmúlt, évtizedekben számottevőek, és ennek eredménye egy új tudományág 1 a meteoropatalpgia — vagyis az időjárási tényezők kórtani kihatásaival foglalkozó tudományág. Ezen tudományágon belül foglal helyet a meteoro-pszichológia, mely az időjárás és lelki-idegrendszeri változások kapcsolatát elemzi, egyébként egészséges, normális embereken. HAZÁNKBAN mind az előzetes, mind az időszakos orvosi vizsgálatok rendszere igen kiterjedt, gondos vizsgálatok alapján szűri ki azokat az embereket, akik szervi elváltozásaik miatt alkalmatlanok gépjárművezetésre. Az alkalmasnak talált és gépjárművezetői engedéllyel rendelkezők között azonban igen sok olyan egyén van, aki nem alkalmas, rejtett vagy nyílt agresszív magatartása, vagy egyéb lelki alkata miatt. Ilyen jellegű szűrővizsgálatok hazánkban kiterjedten nincsenek, bár helyenként és elsősorban hivatásos gépjárművezetőknél történik pszichológiai vizsgálat is. A meteorológiai változások elsősorban , azokra hatnak különösképpen, akiknek lelkiállapotuk egyensúlya valamilyen oknál fogva megbomlott, gyenge ideg- zetüek, idegfeszültségben élnek, fáradékonyak, túl fáradtak és nem utolsósorban alkoholos ''agy alkoholfogyasztás utáni („másnapos”) állapotban vannak. Ezek az egyének az időjárási tényezők hatására — a tudományosan feldolgozott adatok szerint — nagyobb ínértékben követnek el balesetet, noha többségükben normális és egészséges egyének. Különösen nagy veszedelmet jelentenek a közlekedés biztonságára a pszichopaták, akik közül sokan jól bevált vezetők. azonban ingerlékeny, fegyelmezetlen magatartásukkal a közlekedési fegyelemmel szem- ben kiszámíthatatlanok, sokan közüKik ismételt halesetet követnek el. Bár nem közvetlen idetartozó, de mégis kapcsolatos az az igen jellemző személyiség- vonás, amelyet „fölénykomplexusnak ’ neveznek. Ez lényegében túlzott önértékelés, feíülke- rekedési vagy antiszociális érzések, melyek arra épülnek, hogy a gyalogosokkal szemben hatalmi fölényben vannak. Bizonyos időjárási tényezők hatására ezek fokozottabban érvényesülnek, veszélyességükről nem kell külön szólni. AZ alkalmazkodAsi képesség egyik fontos életjelenség. A környezet ingereit különböző érzékelő szervek fogják fel és továbbítják az idegrendszer számára, amely az életfolyamatok gyors átalakítását végzi. A szervezet működésének hosszabb távú áthangolása kémiai úton történik. Az időjárási tényezők az idegrendszer működését befolyásolva hatnak a lelki állapotra, észlelési, mozgási folyamatokra, hangulati, érzelmi életA miiMSs 1976. FEBRUÁR 18. re és ezeken keresztül vezethetnek kedvezőtlen élethelyzet kialakításával balesethez. Melyek azok & meteorológiai faktorok, melyek a szervezet alkalmazkodási folyamataiban zavart okoznak, bizonytalanná teszik az életfeladatok célszerű ellátását, rontják, csökkentik a munkateljesítményt? Elsősorban azok, amelyek hirtelen változást jelentenek. Ilyen jelenségek az időjárási frontok. Az elnevezés a különböző légtömegek érintkezési, összeütközési felületeit jelenti. Több fajtája ismeretes, ezek közül csak kettőt említünk: — a területükön tartózkodó légtömeg helyére hidegebb levegő érkezik: betörési (hideg) front- az itt tartózkodó levegő helyére melegebb légtömeg érkezik; felsiklási (meleg) front. Említhetjük még a veszteglő frontot, ennek azonban mozgása és hatása lassú, nem jelentenél: a szervezet számára hirtelen változást és ezzel párhuzamosan alkalmazkodási problémát. A fronthatásokon kívül egyéb hatások is vannak, mint például a levegő elektromosságának változása, páratartalom, a levegő iontartalma. Utóbbinál kimutatott, hogy negatív ionok kedvezőbb, pozitív ionok kedvezőtlen hatásúak az idegrendszerre. A fronthatásokról, röviden a következőket mondhatjuk: A MELEG FRONT BETÖRÉSEKOR az embereken nyugtalanság, izgatottság,, szorongás, depresszió tapasztalható. Hamarabb lép fel kimerülés, a reakcióidő meghosszabbodik. A hideg front ingerlékenységet, emelkedett hangulatot, néha relatív nyugodtságot eredményez, de fokozódik a fáradtságérzés, a reakcióidő lerövidül. Figyelemre méltó statisztikai adat, hogy az úgynevezett elalvási balesetek (vezetés közben) igen nagy százaléka következett be hideg front idején és csak igen kevés meleg front betörésekor. A leírtakon kívül mindkét fronthatás esetében egyéb változások is bekövetkeznek, például a vér vegyhatásának a megváltozása, a vér iontartalmának változása stb, Az egyes szervezetek különbözőképpen reagálnak ezekre a hatásokra, vannak különösen érzékenyek — mint arra a bevezetőben is utaltunk — mások kisebb mértékben vagy egyáltalán nem. Hogy ez az úgynevezett meterogén érzékenység mitől függ. pontosan nem ismeretes. Érdekes megfigyelés, hogy gyermekkorban nincs ilyen érzékenység. MINDNYÁJUNK ÉRDEKE, társadalmi érdek, hogy csak olyan egyén vegyen részt aktívan a közlekedésben, aki adott Időben gépjárművezetésre alkalmas szervi és ideg- rendszeri, lelki állapotban van. Addig is, míg adottságaink nem teszik lehetővé az alkalmassági vizsgálatoknál a lelki alkat vizsgálatát is, gondolatébresztőnek szántuk e rövid ismertetést. Mindenki, mielőtt gépkocsiba, motorkerékpárra, volán mögé ülne, tartson önvizsgálatot, hogy megfelelő lelkiállapotban van-e, alkalmas-e defenzív magatartásra, vezetésre, és ha kicsit is úgy érzi, hogy nem, halassza el utazását! Saját és embertársai, a társadalom érdekében. A MEGYEI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS ORVOSI SZAKBIZOTTSÁGA klubjában A Békés megyei Jókai Színház szakszervezeti bizottsága az elmúlt időszakban sokat tett azért, hogy a társulat klubjában vonzó és emellett hasznos programokat szervezzen. Egyebek közt vendégül látták a megye- székhely üzemi színjátszóit, találkoztak munkáskórusokkal, üzemek, termelőszövetkezetek szocialista brigádjaival. Ellátogatott ide a Napsugár bábegyüttes, s a sikeres dél-amerikai turnéjuk után először itt tartott élménybeszámolót Lenkefi Kontód, az együttes vezetője. Ugyancsak a színház klubjában tartotta első estjét Boncz Géza, a rádió humoristája. Nemrégiben Bárány Tamás író volt a vendégük, s ebből az alkalomból vi. tát rendeztek a Város esti tényben című könyvéről és az ennek nyomán született színdarabról. Képzőművészeti kiállításokat is tartottak már a klubban és a színház előcsarnokában. Szeretnék gyakoribbá tenni, hogy az itt élő művészeknek is pódiumot biztosítsanak. Ennek keretében rendezték meg az elmúlt szombaton azt a minihangversenyt, amelyen Marton György (fuvola) és Tóth István (hegedű), a békéscsabai zeneiskola tanárai adtak. A tíz, műsoron szerepelt mű elé Rázga József mondott bevezetőt, közreműködött Ballai Pálné és Csonka Barna zongorán, Ocsovai Imre és Szalai Mária fuvolán. Műsoron többek között Scarlatti-, Beethoven-, Chopin-, Mozart- és Bach-művek szerepeltek. A következő program: március 6-án mutatják be Káló Flórián: Négyen éjfélkor című darabját, melyet négy alkalommal a klub- színházban is előadnak, elsősorban a békéscsabai ifjúsági klubok fiataljainak. A KPM útügyeletétől kapott tájékoztatás szerint az ország területén a fő- és mellékutak nagy részé szaraz, helyenként nedves a 84-es úton Jánosháza és Simaság között, valamint a 88-as úton végig síkosak az utak. Zlrc környékén, Valamint Győr, Vas, Borsod-Abaúj-Zempién és Sza- bolcs-Szatmár megye területén Sok vitával, de sikeresen túljutottunk a „Riporter kerestetik’’ minden bosszúságán és örömén Az ifjú riporterek azóta már a mindennapi munka sűrűjébe vetették magukat, hogy igazolják a hozzájuk fűzött reményeket. Közülük az egyik, Déri János például arra vállalkozott, hogy kiderítse, miért áll kihasználatlanul Budapest 16 iskolai uszodája? Az ok nagyon is egyszerű: nincs úszómester! Azaz, hogy lenne, de havi kétezer-ötszázért (ennyit tudnak az iskolák fizetni!) nem vállalja senki, inkább — úszómesteri bizonyítvánnyal a zsebében — jövedelmezőbb állás után néz, A Radar égjük riportjában megszólaló úszómester például inkább zöldséget, gyümölcsöt árul, ebből bizonyára jobban megél, a kétezer-ötszáz forintról pedig ez a véleménye. „Tényleg ennyit fizetnék? És mennyi időre? Egy hónapra? ?? És ezt az összeget egyszerre fizetik ki???” Aki látta a szóbanforgó riportot, az még jobban érezhette azt a csöpögő gúnyt, mely a fenti kérdőmondatok megfogalmazását kísérte. Nem vagyok úszómester, sőt azt sem szégyenlem bevallani, hogy úszni sem tudok. Azt viszont tudom, hogy ennek az ösz- szegnek a féléért szép számú képesítés nélküli nevelő tanít szerte e hazában. Sót azt is tudom, hogy ezért az összegért, 10—15 éves gyakorlattal a hátuk mögött, több tízezerre tehető azoknak a pedagógusoknak a száma, akik tanítanak. Igaz, hogy A Hazafias Népfront szeghalmi járási elnöksége az elmúlt napokban tartotta kibővített ülését, melyen a nagyközségi tanácselnökök is részt vettek. A szórványosán az alsóbbrendű utak is síkosak, melynek megszüntetésén dolgoznak. A Dunántúl középsó részén köd van, rosszak a látási viszonyok Veszprém és Fejér megyében, valamint az 1-es út Pest megyei és győri szakaszán, ahol a látási távolság mindössze 50 méter. (MTI) nem úszásra, hanem „csak” írni, olvasni, számolni és sorolhatnám még a tantárgyak sokaságát. Számomra úgy tűnt, hogy úszómester-zöldségesünk is nagyon jól megtanult számolni abban a kategóriában, aholkizáró. lag az egyéni bevételeket összegzik. De vajon arra gondolt-e, hogy létezik egy olyan rubrika is életünk bonyolult könyvelési rendszerében, ami fölé azt szoktuk írni: hivatás? Nem hiszem, hogy gondolt erre, mert akkor talán el sem végezte volna az úszómesteri tanfolyamot, hiszen minden bizonynyal már a kezdet-kezdetén tudta, hogy iskoláknál ezzel a munkával ennyit lehet keresni. Mint, ahogy arra sem gondolt, hogy őt sem azért oktatták úszómesterré, hogy zöldséget áruljon, mert azt úszómesteri vizsga nélkül is lehet. És ha már a gondolatoknál tartunk, érdemes volna azon is elgondolkodni, hogy mennyibe kerül nekünk az, hogy viszonylag elég sokan csinálnak mást ebben az országban, mint amire a képesítésük szól? Sőt! — talán kiszámítani is érdemes volna, hogy mennyit pocsékolunk így el anyagiakban és erkölcsiekben egyaránt? Azt már le sem merem írni, hogy mi lenne akkor, ha az eredményes úszómesteri vizsga megszerzésének egyik feltétele az lenne, hogy egy meghatározott időt (például öt évet) általános iskolában kell oktatni. És ezt nem csak az úszásban gondolnám megszívlelni! Sz. A. negyedik ötéves terv teljesítéséről és az ötödik ötéves tervvel kapcsolatos feladatokról dr. Romvári László, a megyei tanács tervosztályának vezetője adott tájékoztatót. A tanácskozás során többen szóltak hozzá, s elmondták véleményüket, javaslataikat a további munkával kapcsolatban. Kozák Sándor Szeghalom nagyközség Tanácsának elnöke arról szólt, hogy a Péter András Gimnázium és Szakközépiskolát szükséges lenne új osztállyal bővíteni, mégpedig azért, hogy a Csepel Autógyár szeghalmi üzemében a szakmunkás-utánpótlást biztosítani tudják. Beszélt a társadalmi munkáról is, melyben Szeghalom lakossága példát mutat. Jelentés az utakról Napirenden a negyedik ötéves terv teljesítése
