Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-18 / 41. szám

Tények és adatok az ifjúsági mozgalomról ÍJlé&t tartott a KISZ Békés megyei bizottsága Egyetértés a párt politikájával Húsipari kommunisták tanácskozása Tegnap, Békéscsabán ülést lartott a KISZ megyei bizottsá­ga. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a KISZ V. B. négy­eves munkájáról szóló beszámo­lót és megvitatták a rövidesen megjelenő Tények és adatok cí­mű kiadványt. Ez a kiadvány a megyei KISZ küldöttértekezlet előtt jelenik meg és benne számokkal is mér­hető módon tekinthető át a me­gye ifjúsági mozgalmának fejlő­dése. Legfontosabb talán az a fejezete, mely az ifjúság gazda­sági építömunkában való részvé. leiével foglalkozik. 1972-től 75-ig az ifjúsági brigádok száma 349- ről öOtíura növekedett és bennük ma már csaknem 6500 fiatal dol­gozik szocialista céljaink meg­valósításáért., A KISZ termelési mozgalmai az elmúlt időszakban nagyobb lehetőséget nyújtottak arra, hogy az alapszervezetek jobban összehangolják éves vál­lalásaikat az üzemek, gazdasá­gok céljaival, terveivel. A külön­böző védnökségi mozgalmak si­kerét jól bizonyítja az Orosházi Síküveggyár határidő előtti át­adása és a megyei KlSZ-véd- nökségnek is köszönhető, hogy jól halad a Gyulai Húskombinát építése. Kivették részüket a társadalmi munkaakcióból is a KISZ-tagok. Sokan dolgoztak művelődési, szociális és sportlétesítmények felépítésén. Kiemelkedő jelentő­ségűek voltak a kommunista szombatok és vasárnapok. A me­zőgazdaságban — főleg 1974-ben, amikor rendkívüli időjárás aka­dályozta a betakarítást — rhint- egy 10 ezer fiatal vett részt a ter­més megmentésében. A különböző munkaakciók szervezése mellett fontos fel­adata a KISZ-nek, hogy előse- ■ gilse a fiatalok művelődési, sport- és egyéb szabadidős igé­nyeinek kielégítését. Az ifjúsági klubok száma például 1971—75-ig több mint négyszeresére emel­kedett és napjainkban már 142 klub segíti a szabad idő hasznos eltöltését. A különböző vetélke­dőkön, művészeti bemutatókon nagyon sokan vettek részt. Leg­sikeresebb talán a „10x10 a X. VIT-re” vetélkedő sorozat volt, melyen több mint ötezer fiatal indult a megyéből. Az országos döntőn Békés megye csapata el­nyerte a jogot, hogy részt vehes­sen a Berlini Világifjúsági Talál­kozón. A legnagyobb vitát az anyag azon része keltette, mely a KISZ szervezeti életével foglal­kozik. Itt ugyanis egy látszólag meglepő számsor áll. Ebből az derül ki, hogy 1971-ben 784 alapszervezetnek 25 ezer 348 tag­ja volt, 1975-ben pedig7 757 alapszervezetben 21 ezer 890 KISZ-tag dolgozott. Csaknem 3500-zal csökkent a KISZ-tagok száma és ennek okairól élénk vi­ta bontakozott ki. Szabó Miklós, a KI&Z MB első titkára vitazá­rójában rámutatott arra, hogy nem szabad megfeledkezni az áprilisi határozat hatásáról. En­nek a határozatnak nem volt célja ugyan a taglétszám csök­kentése, az viszont lényege volt, hogy megszilárduljon a KISZ szervezeti és politikai egysege. Nem az a legfontosabb, hogy hány tagja van a KISZ-nek, ha­nem az, hogy hányán dolgoznak rendszeresen. Az áprilisi határo­zattal elindult egy folyamat, melynek első jele a taglétszám csökkenése volt. Ugyanis csak azok maradtak a KISZ tagjai, akik vállalták a szigorúbb köve­telményeket. Később viszont a jobb, szervezettebb munka nyil­ván vonzó hatással lesz a fia­talokra és ismét növekszik majd a taglétszám. A középfokú tanintézetekben a yyg legfontosabb feladata, hogy tagjait ösztönözze a minél jobb tanulmányi eredmények el­érésére. Ilyen irányú munka eredménye, hogy tavaly a „Szak­ma Kiváló Tanulója” verseny iskolai döntőin a szakmunkás­tanulók mintegy 60 százaléka vett részt, az országos döntőkön megyénket 54 tanuló képviselte és egy első és két harmadik he­lyezést értek el. A középiskolá­sok országos tanulmányi verse­nyén 721-en vettek részt és 42-en írtak pályázatot. Javuló tendenciát mutatnak az egyetemi és főiskolai felvételi arányok is. Míg 1973-ban a fel­sőoktatási intézménybe jelent­kező Békés megyei diákok 44,9 százaléka nyert felvételt, addig 1974-ben már 47,6 százalékuk kezdhette meg tanulmányait. A KISZ-alapszervezetek tanulmá­nyi munkát segítő tevékenységé­hez tartozik az 1975-ben először meghirdetett „Bukásmentes alap­szervezet” és „Kiváló tanuló — kiváló KISZ-tag” mozgalmak. Az előbbibe mintegy 50 alap- szervezet az utóbbiba 200 tanuló nevezett be. Egyre több középiskolás vesz részt építőtáborokban. A megye gazdasági feladatainak megoldá­sát 1971_ben 5 építőtábor segítet­te, tavaly ezek száma már ki­lencre emelkedett, s bennük csaknem 2600 fiatal dolgozott. Még hosszan elemezhetnénk ennek a nagyon érdekes doku­mentumnak számadatait, de íze­lítőnek talán ennyi is elég, hogy bizonyítsuk: megyénkben előre­léptünk az Ifjúságpolitikai cél­kitűzések megvalósításában és ehhez a KISZ sajátos eszközei­vel, munkaformáival nagyban hozzájárulhat. A KISZ-tagok a gazdaságépítésben, tanulásban, művelődésben és testedzésben való helytállásukban elismerést, tekintélyt szereztek a Kommu­nista Ifjúsági Szövetségnek. Lónyai László A Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat csaknem másfélszáz kom­munistája összevont taggyűlé­sen hallgatta meg Kovács Já­nos titkárnak a beszámolóját a pártszervezetnek az elmúlt esz­tendőkben végzett politikai és gazdasági tevékenységéről. A rövid bel- és külpolitikai tájékoztató után visszapillantást tett a vállalat negyedik ötéves terv során elért eredményeire. Gazdag esztendők voltak ezek, amit bizonyítottak a számok. A fél évtized alatt több mint 3 millió sertést, csaknem 200 ezer szarvasmarhát, 350 ezer süldőt, malacot, 176 ezer birkát vásá­roltak fel. Különböző hentes­áruból csaknem 12 ezer tonnát, gyulai és paprikás szalámiból összesen 15 ezer 300 tonnát ké­szítettek. A gazdasági növeke­dés mellett természetesen nem hagyták figyelmen, kívül a dol­gozók életszínvonalának növe­lését sem. Míg 1971-ben egy dolgozóra évente alig több mint 26 és fél ezer forint bér jutott, ez az összeg az elmúlt évben már meghaladta a 34 ezer fo­rintot. E néhány számadat is igazolja, hogy a kommunisták irányító, mozgósító munkájával a vállalat kollektívája becsület­tel eleget tett a párt X. kong­resszusa határozataiban megfo­galmazott gazdasági feladatok­nak. A gazdasági ered­mények mellett a beszá­moló bő teret szentelt a szer­vezeti élet alakulásának is. Meg­állapította többek között, hogy a X. kongresszus óta eltelt öt esztendő alatt elért sikerek alap­ja, hogy a párt eszmei, politi­kai, cselekvési egységének szel­lemében oldották meg feladatai­kat. Hogy ez sikerült, minden­nél ékesebben bizonyítja a párt­tagság eszmei-politikai érettsé­gét, a párt politikája melletti kiállását, a szakmai felkészült­ségét. Nagy figyelmet fordítottak a párttagság összetételének alaku­lására. Szem előtt tartva pár­ton belül is a munkásosztály vezető szerepének erősítését, hi­szen a tavaly felvett tíz párt­tagból nyolc fizikai munkás. Az ötéves terv alatt a vállalatnál tevékenykedő 3 alapszervezet összesen 34 párttagot vett fel, közülük 25 fizikai munkást. A felvettek zömét a KISZ aján­lotta, ami egyúttal azt is jelen­ti, hogy fiatalodik a párttagság. Részletesen foglalkozott a be­számoló a pártcsoportok mun­kájával. Hangsúlyozva, hogy e fontos tevékenységükhöz a párt- vezetőség nyújtson nagyobb se­gítséget. A pártcsoportok, bár az alapszervezetek legkisebb kö­zösségei, mégis a legalkalmasabb formái a párt politikájából adó­dó feladatok egységes értelme­zésére, kialakítására, a munka megszervezésébe. Beszámolt a taggyűlésnek a pártoktatásról, a káderpolitikáról. Szólt arról, hogy a fiatalokkal való foglal­kozás nemcsak szülői vagy pe­dagógusi feladat, hanem a párt politikájának szerves része. A beszámoló után ismertette a pártvezetőség által kidolgozott intézkedési tervet. Ebből többek között fontos sze­repet kapott a gazdaságpolitikai munka. Ez évben több mint fél­millió sertést, 35 ezer szarvas- marhát, 36 ezer juhot és 60 ezer süldőt, malacot kell felvásárolni. Emellett 320 vagon gyulai és paprikás szalámit kell gyártani. Hangsúlyozottan szerepel az in­tézkedési tervben a szocialista munkaverseny és brigédmozga- lom. Feladatul tűzi, hogy erősí­teni kell a KISZ-szervezetek politikai és szervezeti munká­ját. Arra kell törekedni, hogy a fiatal párttagok a KlSZ-szer­vezetben dolgozzanak, s a ha­tékonyság érdekében mentesíte­ni kell őket más pártmunká­tól. A taggyűlésen ismertetett be­számoló és intézkedési terv után a résztvevők közül egymás után kértek szót. Sokan figyelték ér­deklődéssel Szőke Lajos felszó­lalását, aki átfogó ismertetést adott a KISZ-fiatalok azon te­vékenységéről, amit a húskom­binát építésében fejtenek ki. XJjitz Mihály a pártcsoportok tevékenységéről beszélt és ta­nácsosnak tartaná, ha munká­jukba jobban bevonnák a fia­talokat. Megemlítette az üzemi demokrácia bővítésének fontos­ságát. Nagy figyelmet váltott ki Da­rabos László felszólalása is, aki kritikusan állapította meg, hogy az intézkedési terv végrehajtá­sa a jövőben sokkal hatéko­nyabb munkát kíván, elsősor­ban a kommunistáktól, de vala­mennyi pártonkívülitől is. Túri Lajos lassúnak ítélte meg a pártcsoportok fejlődését Hangoztatta a pártoktatás fon­tosságát, hiszen mindenkinek, de elsősorban a párttagoknak kell lépést tartani a rohanó idővel. Kozma Antal, a párt városi bizottságának nevében és meg­bízásából köszöntötte az össze­vont taggyűlés résztvevőit. A beszámolót és az intézkedési tervet lényegretörőnek, reális­nak tartotta. Beszélt a kommu­nisták felelősségéről, hiszen a vállalat a város legjelentősebb, ipari üzeme, amely egyedül az ossz. termelési érték egyhar- madát adja. A következő évek feladatai sem lesznek kisebbek. Ezért felhívta a figyelmet a gaz­daságpolitikai munka hatékony­ságának növelésére. Csíki József is főleg a gazda­sági munkát elemezte, amiben döntő figyelmet érdemeltek az idei év feladatai. Hangsúlyozta a kommunisták példamutató te­vékenységének fontosságát, megemlítve, hogy 20 évvel ez­előtt mindössze 20 párttag volt a vállalatnál. Most többen van­nak — mint akkor az egész dolgozói létszám volt. Jó volt hallgatni a felelősségtől átfűtött mondatokat. Ezzel is bizonyí­tották egyetértésüket a párt ed­digi politikai irányvonalával, és elkötelezettséget vállaltak az előttük álló feladatok végrehaj­tásában. Az összevont beszá­moló taggyűlés a titkár válasz­adásával folytatódott, majd a taggyűlés egyhangúan elfogad­ta a beszámolót és az intézke­dési tervet. Béla Ottó Felnőtt Tanulók Klubja alakult Eleken Eleken tervszerűen szorgal­mazzák a munkások tanulását, továbbképzését. Tavaly a nagy­községi tanács és a művelődési ház munkatársai átfogó kulturá­lis-szociológiai felmérést készí­tettek, amely nagy segítséget nyújtott az 1975—76-os tanév felnőttoktatásának a megszer­vezéséhez. Beindították az ál­talános iskola 5-6., és 7-8. osz­tályát. A gimnázium első évfo­lyamát 50 felnőtt kezdte el. Az oktatás eredményességét segíti, hogy az iskolák tanáraiból ön­álló felnőttoktatási nevelői cso­port alakult, akik később szocia- alista brigádban kívánnak dol­gozni. A hallgatók pedig létre­hozták a Felnőtt Tanulók Klub­ját. A korszem szemléltető esz­közökkel felszerelt helyiséget a művelődési ház biztosítja ré­szükre. Az együttműködés abban is gyümölcsözik, hogy számos kul­turális rendezvényt szerveznek. Közösen mennek színházba, hangversenyre, irodalmi előadá­sokra, kirándulásokra. Január­ban hétnapos moszkvai utazáson vettek részt. Zsiguli gyújtás ma és holnap .sí A Bakony Művekben önálló fejlesztési osztály! hoztak létre. Fő feladata: új, korszerűbb autó­villamossági termékek kifejlesztése. Jó munkájuk eredményeként máris 22 új autóvillamossági al­katrész prototípusával készültek el. Közülük a wmm legérdekesebb a mechanikus megszakító nélküli elektronikus gyújtókészülék, mely a jelenlegi ter­vek szerint a Zsiguliba építhető be. Képünkön a mai és a holnapi Zsiguli gyújtáselosztása látható. (MTI Fotó—Rózsás Sándor—KS) (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents