Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-15 / 39. szám
Azonos létszámmal 20 millió forinttal több termelés A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat szarvasi gépjavító üzeme jó eredményes, kel zárta a IV. ötéves tervet. A tervciklusban összesen több. mint negyedmilliárd forint ér_ tékü termelést produkált. Amire joggal büszke az üzem: azonos létszámmal 20 millió forinttal több volt az éves termelés 1075- ben. mint 1971-ben. A IV. ötéves terv utolsó esztendejében 62 és fél millió forint volt a termelési eredményük, az üzemi eredmény pedig nyolc és fél millió forint, hárommillióval több, mint az előző évben. A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat gépjavító üzemének fő profilja a vállalat gépi eszközeinek, elsősorban a C—100-as traktoroknak, föld- munkagépeknek a szalagszerü főjavítása. Természetesen társ- vállalatoknak, mezőgazdasági üzemeknek is javítanak, sőt készítenek a kereskedelemben nem kapható, speciális alkatrészeket is. Egyetlen esztendőben egyebek között 127 nagy teljesítményű traktor, 76 nyesőláda, 145 csörlő főjavítására került sor. Legújabban exportra is termelnek, tavaly 3800 kombinátorke- retet szállítottak külföldre. A gépjavító üzem eredményeihez nagymértékben hozzájárul a dolgozók élet. és , munkakörülményeinek állandó javítása. Az elmúlt években több mint 13 millió forintot költöttek fejlesztésre. Elsősorban a nehéz fizikai munkák gépesítését oldották meg. Az üzemcsarnokok tágasak, világosak, korszerűek. Az üzem csaknem valamennyi dolgozója szocialista brigádtag. Az állandó szakmai és politikai továbbképzésről a brigádvezetők gondoskodnak. Gádoroson elmondlák az emberek: Miért fényes a közös öröm? ■ nem is olyan túlságosan ■■ régi, tavalyelőtt készült, és tizenhat markos-mosolygós férfi áll rajta csoportban egy épülő téglafal előtt, amelynek ablaknyilásába már beemelték azt a bizonyos, csúnyán és nya- katekerten kimondható „nyílászáró szerkezetet”. Szóval az ablakot. A kép egyszerű 6X9-es amatőrfotó, nagyító kell hozzá, hogy jobban lássam az arcukat. Mire gondolhattak, amikor kattant a masina? Bizonyára a munkára, amit ott végeztek, meg arra a tagadhatatlan büszkeségre is, hogy segítenek. Mert segíteni jó érzés. Hát még óvodát építeni az aprónépnek? És úgy' építeni, hogy elhatározzák: ezt most ingyen csináljuk, jó szóért, semmi többért. Az akkori Dózsa Tsz építőbrigádja állt ott a lencse elé 1974 nyarán, aztán dolgoztak tovább, hogy oda lehessen csavarozni hetvenöt áprilisában az új gádoros! óvoda falára az emléktáblát: „Épült társadalmi összefogással hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére, 1975." Fábri István fiatalember, és a község tanácselnöke. Irodájának ablakából odalátni a Napsugár Áruházra, azt is közös összefogással építették. Orosháza felől jövet elhalad az érkező a másfél milliós napközis konyha mellett: már nem is újság, hogy az is közös erőből lett. Az utca sar- j kán, az új ÁFÉSZ-étterem, azt sem csak az ÁFÉSZ alakította- építette, adott hozzá 150 ezret a tanács és a November 7. Termelőszövetkezet is segített. „Az egész lakosság ügye volt ez az étterem. Akik erre laknak, és sok idős, nyugdíjas ember, már alig várták. Innen hordják az ebédet, vagy itt ebédelnek, vacsoráznak. Az étteremhez épített húsfeldolgozó pedig töltelékáruval, friss zsírral látja el a gá- dorosi boltokat.” Rendelet az építésügyi dolgozók idei bérfizetési napjairól Az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendeletet adott ki a minisztérium felügyelete alá tartozó szervek, a tanácsi építő-, szak- és szerelőipari vállalatok. a tanácsi termelőirodák és vállalátok, a kommunális szolgáltató vállalatok, valamint az építő- és építőanyagipari szövetkezetek 1976. évi és az 1977. januári bérfizetési napjairól. Az alapelvek most is megegyeznek a korábbi rendelkezésével. Így általában kéthetes időközönként pénteken kerül sor a részfizetésre, majd a végelszámolásra. Négy alkalommal azonban e kétféle fizetési nap között báron! hetes időköz telik el, s ezért a dolgozók kérésére a rendelet mellékletében felsorolt napokon — április 30., augusztus 6., október 8. és 1977. január 7. — legfeljebb 500 forint részelőlegeket is fizethetnek, amit természetesen a végelszámoláskor egy ősz- szegben levonnak. A rendelet elpírja, hogy a bérfizetési napokról hirdetmény útján kell tájékoztatni a dolgozókat. (MTI) Tisztítószer cukorból Közönséges cukorhoz keverünk faggyút. Vegyi reakció lezajlása után barnás színezetű oort kapunk, amely kiváló tisztítószer. A bőrre nincs izgató hatással, nem mérgező és biológiailag lebomlik. Ha valamiféle színezőanyagot is keverünk hozzá, a legfinomabb mosóporokkal is felveheti a versenyt. Vízben oldva folyékony tisztítószerré vélik. A felfedezés az angol Taté and Lyle cukoripari vállalat kutatóinak nevéhez fűződik. A szabadalmat mintegy, 20 ország megvásárolta már. Egy évi 1000 tonna kapacitású 5 BÉKÉS fájncM 1976. FEBRUÁR 15. üzem már meg is kezdte üzemelését. Termékei az SD—60 (zománcfelületek tisztítására), az SD—70 (kőburkolatot tisztító folyadék) és az SD—75 (autómosó szer). Az új tisztítószer ártalmatlanságát bizonyítja az a tény, hogy kísérletképpen egereket tápláltak vele, s azt tapasztalták, hogy a kísérleti állatok meghíztak. Jelentősége nemcsak azért nagy, mert a tisztítószer kiváló minőségű, hanem azért is, mivel Ökologikus vegyipari alapanyagnak minősül. A cukorpo- lióz vagy polimer számos olajszármazékot helyettesíthet. A gyártáshoz felhasználható a cukorrépa, a cukornád, gabona- neműek és bármiféle növényi cellulózanyag egyaránt. \ Dózsa-brigád, mind a tizenhatan, Fábri István azért nem mond az épülő óvoda előtt. ja, hogy minden úgy megy, mint a közmondásban a karikacsapás. De az összefogás jó ízeire, és főleg eredményességére már rájöttek Gádoroson. Meséli, hogy a másfél milliós napközis konyha felépítése volt a fordulópont. Azelőtt is odafigyeltek az emberek a társadalmi munkára, közös dolgaikra, de a konyha felavatása után érezhetően megváltozott a közszellem. ..Sok a gondunk a közoktatással. Pedagógushíány nincs, a szakos ellátás megfelelő, ösztöndíjasokat is várunk vissza, de épületekben — ahogy mondani szokás „rosszul vagyunk eleresztve.” Legalább négy szükségtantermünk van, ezeket már régen le kellett volna bontani. Hetven, három óta megkezdtük az alsó tagozatok tantermeinek felújítását, olajos padló helyett parkettát csináltattunk, fénycső-világítást kapott minden terem, és olaj kályhát. Az új óvodával együtt — ahol az a Dózsás-bri- gád feszít a fényképen — minden gyermeket felvehetünk, aki csak jelentkezik. Pedig gyorsan szaporodik a község, pár éve még 50—60 volt egy évben a születések száma, most már eléri a százat! Öröm és gond egyszerre. És előrelátást követel. A holnaputáni évekre is. Ezért mozgósítottuk az egész községet a napközis konyha építésére. Olyan korszerű konyhánk van, hogy a csabai Körös Hotelé sem különb. És — ha teljes kapacitását kihasználjuk majd — ezer gyermeknek főzhetnek ebédet. Most 360 az étkezési létszám. Negyedszázadra elvetettük a konyhaépítés terhét. Kétezerig minden rendben." Fehéren szikrázik a tér, látni az ablakból. A tanácsháza mellett a néhány éve épített kultúr- ház, és mögötte üres telek vár egy elképzelt, új, nyolctantermes iskolát. Három és fél milliót gyűjtenek össze rá. Tiszta, friss és jó illatű a levegő. Sétálunk a konyha felé, Fábri István egyre jobban belemelegszik a gádorosi összefogás ilyen-olyan eseményeinek fel-' idézésébe. A másfél milliós \ konyha az igazi büszkeségünk. Nemcsak azért, mert a közös munka, a közös öröm szimbóluma, hiszen az a többi is, az óvoda, az étterem, az áruház, a régi állami és egyházi iskolák tatarozása, átépítése; de a konyha, Gádoroson a legnagyobb tett eddig. Megnézzük később még az új óvodát, aztán a régebbit, húsz éve volt modern és korszerű, és í azt az alig harminc-negyven négyzetméteres helyiséget, ahol két éve még háromszáz óvodás nak, iskolásnak főztek ebédet Rossz emléknek sem szeretik emlegetni, és, hogy képesek voltak a nagy változtatásra, ezért tartják az összefogás legszebb példájának azt a konyhát. Az is! Szabó Sándor, a nagyközségi pártbizottság titkára mondja: „Göröngyös út volt. Először telket vettünk, aztán társadalmi munkában lebontottunk egy régi műhelyt, aztán nekiindultunk: ellátogattunk a vállalatokhoz, tsz-ekhez, a csabai Tervező Irodába — segítségért. Nemcsak az I" ajtók nyíltak ki, a szívek is és j a pénztermő lehetőségek. Az ak- ; kori két tsz, a Petőfi és a Dózsa ! 50—50 ezer forintot adott, a Mé- i retes Szabók és Szűcsök Szövet- ; kezete 20 ezret, az Orosházi La- ■ katos Ktsz megcsinálta az ajtó- ■ kát, ablakokat, a Csongrád me- : gyei, szomszéd eperjesi tsz be- : tongerendákat, és százan és szá- ■ zan fizikai erejüket ajánlották ! társadalmi munkára.” : * Ha néha sokalljuk az életűn- ! két elárasztó számokat, adató- : kát és viszonyításokat, ezeket a ■ gádorosiakat olyan jó hallgatni, j Az ember felírja, nézi, keresi £ mögötte a segiteniakarás és az • önzetlenség útjait, azt, hogy ki ■ miért segít, miért fog össze em- ! bér az emberrel, sok ember sok i emberrel, és miért olyan tiszta, : fényes a közös öröm. Az óvodaépítéssel kezdtük. Fe- * jezzük is be azzal. Az épület áll, ■ benne hatvan gyerek játszik, j okosodik, cseperedik iskolássá. £ „Lehetne több játék is, említi a \ tanácselnök, de többre egyelőre ■ nem futotta." Az emléktáblát napsugár si- j mítja. „Épült társadalmi össze- £ fogással...” A munkát és a forin- • tokát nem vésték rá, nem szokás ; azzal sem dicsekedni, sem kér- i deni. Pedig sokat adtak. Százez- £ ret a tsz, húszezret az ÁFÉSZ, ■ a Szirén Szövetkezet huszonki- ! lencezret, és nyolcvanezer forint £ értékű a társadalmi munka. ■ Akárki akármit mond: szépek £ ezek a számok. Széoek, mert £ élet, akarat, tennivágyás. szív ■ van mögöttük. Csak úgy süt be- ! lőlük az emberi jóság. Pedig nem vagyunk angyalok. ! Közhely, de igaz. A gádorosiak | sem azok, de a tudatukba-szí- • vükbe rögződött valami, ami ott | marad most már, és terebélyese- * dik, miként tavasszal a fák » lombja: ott marad bennük a kö- • zösség hite. erejének büszke örö- j me. A „mi építettük" varázsos ; gyönyörűsége. Két év alatt 150 lakás A Békési Építőipari szövetkezet tavalyi termelése értékben 30 százalékkal haladta meg az 1974. évit. A növekedést elősegítette a középXalblokkos technológia, amelyet két éve vezetett be a szövetkezet, s azóta ezzel az eljárással 4-5 szintes épületekben mintegy 150 lakás épült. A munka szervezettebbé és termelékenyebbé vált, s a gazdasági eredmény alapján a dolgozók tavaly csaknem 7 százalékos . béremelésben részesülhettek. Az eredményhez jelentősen hozzájárultak a szocialista munkaversenyben részt vevő brigádok, meiyek közül Baji Gábor kőművesbrigádja hatszor, Gsá- vas Sándor asztalosbrigádja háromszor nyerte el a megtisztelő címet. Az idén 142 lakás építését kezdi meg a szövetkezet, s ebből 82-őt az idén átad. Jelentősebb feladata még a Békéscsabai Kötöttárugyár békési telepének az építése, egy százszemélyes fiúkollégium építésének megkezdése, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat békési telephelyének, valamint * békési ÁFÉSZ éttermének és konyhájának a bővítése. A szövetkezet az idén fejleszti a szakipari részlegeit, elkezdi a központi beton-előregyártó telep kialakítását. A továbbiakban bővíti és korszerűsíti az asztalos műhelyét. Növeli a létszámát is. Mindezekre azért van szükség, mert az V. ötéves tervidőszakra már eddig mintegy 239 millió forint értékű munkára kapott megrendelést. MÄJUSFA TÉLEN l |ó napot kívánok! — kö- ■ szönnek kórusban az óvó- : dások, és elmerülten fes- • tenek tovább. Barna törzsű fát ■ zöldellő levelekkel, piros gyű- • mölcsökkel. Van, aki sárga Na- ■ pót is rajzol fölé, mert úgy az ■ ieazi. Akkor van itt a Tavasz • Sass Ervin ■ Kitűzték Pécsett, az ország legmagasabb lakóházának 25. emeletére a májusfát. Ez a régi kőművesszokás jelzi* hogy a falak elérték a végleges magasságukat. A házban 248 lakás és 1500 négyzetméter irodahelyiség lesz. Mostmár «Rfc a belső szerelés és a külső homlokzati elemek felrakása van hátra (MTI Fotó — Kálmándy Ferenc felv. — KS,